Somogyi Hírlap, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-03 / 102. szám

2003. Május 3., Szombat A L M A N A C H 2 0 3 7. OLDAL Recept Szabásról Laska, prósza Szívesen készítenek gyors és lak­tató ételeket a szabási asszo­nyok. Rozina Zoltánná szerint a káposztás laskához házi gyúrt tésztát kell a kikent tepsibe terí­teni, arra ujjnyi vastagon teszik a zsírban párolt sós-borsos fehér káposztát, s gazdagon meglo­csolják tejföllel. Erre újabb réteg tésztát tesznek, azt is megtej fölö­zik. Villával megszurkálják, és sütőben vagy kemencében piros­ra sütik. Kockákra vágva ital mel­lé vagy könnyű fogásként ebéd­re, vacsorára tálalják. A krumplis prószához vékony karikára sze­lik a burgonyát, s egy sorba a tepsi aljára terítik, s meglocsolják olvasztott zsírral. Hat tojásból tejjel, liszttel a szokásos módon sűrű, sós palacsintatésztát kever­nek. A krumplit sütőben elősü­tik, majd a palacsintatésztát ráöntve készre pirítják, _______■ Pa rkolópályán állnak a fejlesztéssel Többen tartanak az uniótól, mint ahányan várják a csatla­kozást Szabáson. Kovács István polgármester szerint külső, akár állami segítség nélkül a falu egymagában nem remél­het fejlődést. A helyi gondok túlmutatnak a község határán, s a megoldáshoz évek óta nem elég az itt élők törekvése.- Mit hozhat Szabásnak az uniói - Reméljük, hogy fejlődést, és talán a külföldi tőke is megjele­nik. A községben nincs számotte­vő magánerő, egyetlen értékünk a természeti környezet, de ez egy­előre nem hoz pénzt. Aki az utób­bi időben ide betette a lábát, az mind segélyt kért - mondta Ko­vács István. - A csatlakozás nem hoz előrelépést ott, ahol nincs munkahely, ipar, infrastruktúra. Jól mutatja a kiszolgáltatottsá­gunkat, hogy egész télen szinte járhatatlan volt a falun áthaladó, öt települést összekötő közút.- Mi a legnagyobb gondjak?- Mezőgazdasági jellegű a falu, de már a föld megmunkálásában sincs jövő. A gazdák zöme idős. A lakosság egyharmada cigány, ne­kik általában nincs is mit megmű­velni; sokszor az akarat is hiány­zik. Gond a felnőttek analfabétiz­musa, a romafelzárkóztatás, és e gondokat a falu nem tudja önerő­ből kezelni. A néhány vergődő családi gazdálkodó csak nagy erő­feszítéssel érheti el az uniós szin­tet. A kutasi szövetkezet halódik, az emberek nagy része jövede­lempótló támogatásból él.- Mit tesznek a kilábalásért?- Évek óta erőlködünk, hogy hasznosítsuk a természeti értéke­ket. A falusi turizmushoz hiá­nyoznak a vendégfogadásra alkal­mas lakások, a kikapcsolódási le­hetőség. Nagykorpáddal mikrotér­KOVÁCS ISTVÁN 1947-ben szüle­tett Kutason. Közgazdasági techni­kumot, majd mérlegképes könyvelői képesítést szerzett költségvetési és vállalkozói szakon. A nagyatádi kór­házban dolgozott, majd a nagyatádi önkormányzat gazdasági szerveze­ténél. 1998 óta tiszteletdíjas polgár- mester. Nős, lánya és fia van. ségi társulást alapított az önkor­mányzat egy szabadidős és mező- gazdasági tó meg munkahelyek létesítésére. A 800 hektáros terület állami tulajdon, de öt év alatt ab­ban sem sikerült előrelépnünk, hogy műveljék e nagy parlagot. A fejlesztési elképzeléseinkre a mai napig sem egyetértő, sem ellenző nyilatkozatot nem sikerült kicsi­karni a döntéshozóktól. Úgy tet­szik, minden érvnél nagyobb súllyal esik latba a Lábod Rt vadá­szati érdeke. Szóba került a gyógy­növénytermesztés és -feldolgozás is, de külső források nélkül az sem megy. Holtpontra jutottunk.- Van-e, amiben bízhatnak?- A falunak reális esélyt csak a térségi központ, Nagyatád fejlő­dése hozhat. Mindnyájunknak ér­deke, hogy ott erősödjenek az ipari, a gazdasági létesítmények és gyarapodjanak a vidékieknek is elérhető munkahelyek. _____■ Me nne is, maradna is A múlt és a jelen egyszerre ér­dekli Németh Rékát. Az idegen- forgalmat tanuló, húszéves diák­lány minden vágya az, hogy régész legyen.- Mindig érdekelt a tör­ténelem, a régi korok­nak az üzenete, de csak tavaly sikerült először dolgoznom egy ásatá­son - mondta Németh Réka. - Amit most tanu­lok, az idén befejezem; Kaposváron a kétéves idegenforgalmi és hoszteszszakot végzem, s úgy döntöttem, azután felvételizem az egyetemre, hogy régész lehes­sek. Ha sikerül, akkor nem mara­dok itt, mert az a munka eléggé mozgalmas, és sok utazással jár. Itt is el tudom azonban képzelni a jövőmet a tanult szakmámban. Szabásnak ugyanis megvan min­den adottsága, hogy megélénkít­hessük az idegenforgalmát. A fiatalok közül igazán nem so­kan gondolkoznak úgy, mint ő. Kortársai közül sok tanul főiskolán és egyetemen, de a többség nem jön vissza. A fiata­lok a városba vágynak, s helyben nincs is nekik munkalehetőség.- Sehol sem éreztem annak a hátrányát, hogy itt nőttem fel, pedig ha­mar elkerültem innen. A csurgói nyolcosztályos gimnáziumba jártam, és már tíz­évesen kollégista voltam - mond­ta a szüleivel és öccsével együtt lakó leány. - Szeretek itt lakni, és ha egyszer majd családot alapí­tok, a gyerekeimnek is szívesen választanám ezt a biztonságos, nyugodt környezetet. ________■ Ös szefogtak a harangért Tizenhat tagja van a Szabásért Egyesületnek. A község egyetlen civil szervezete három éve vállal­ta a kis falu közösségi erejének összefogását.- Sokat tanakodunk azon, mivel lehetne leg­inkább megmozdítani a falut - mondta Mátyás Lívia, az egyesület elnö­ke. - A tagok között van kereskedő, önkormány­zati képviselő, iparos és nyugdíjas, és ötletekben nincs is hiány. Egyre ne- hezebb azonban összetartani az embereket; sokan csak az önkor­mányzattól várják a segítséget, és mikor cselekedni kellene, igen nehezen mozdulnak a lakosok. Hogy az olykor közömbös sza- básiak mégis képesek összefogni a közös célért, arra éppen ez az egyesület mutatott szép példát. A közösség szervezésében ugyan­is mintegy 400 ezer forintot gyűjtöttek össze a temető bronz lélekharangjára, s az­után ehhez tornyot is állítottak a kezdemé­nyezésükre átalakított kis kápolna mellé. Az egykori báró kriptájá­nak a megmentésével ökumenikus istentisz­teletekhez és temetői szertartáshoz illő kegye­leti helyet létesítettek. ” - A harangért rendez­tük az első jótékonysági hangver­senyt is, és reméljük, hogy ezzel sikerült hagyományt teremteni - mondta Mátyás Lívia. - Legköze­lebb egy kórustalálkozóra készü­lünk, és ennek a megrendezésé­hez gyűjtünk támogatást, hogy ezzel is segítsük majd a falu egy­re sikeresebb énekkarát. ■ Gyógyulásért mulatság Múzeumba kerültek a rehabilitá­ciós otthon lakóinak legszebb al­kotásai. A szenvedélybetegek gyógykezelését segítő kézműves­foglalkozásokon és a gondozot­tak szabadidejében készített szép gobelinek és olajképek, amik leg­utóbb a marcali múzeumlátoga­tókat gyönyörködtették. Ágyneműt és díszpárnákat is varrhatnak a betegek vagy rongy­szőnyeget, madáretetőt, kerítést készíthetnek. Bővítették az inté­zet gyümölcsösét, s egy kisebb fóliasátorban is szorgoskodhat­nak az önkéntes kertészek.- Hamarosan gyapjúszőnyeg- szövéssel is próbálkozunk - mondta Nagy István Béla igazga­tó. - Egyedi szakmai tervünk sze­rint egyre több személyes gyó­gyító módszert alkalmazunk. Nemcsak ebben léptek előre az alapítás óta eltelt öt évben. Öt­ven gondozottal telt ház van az intézményben, s jelentősen fej­lesztették a 25 dolgozó szakmai tudását. Legutóbb hárman sze­reztek szociális gondozói és ápo­lói szakképesítést. Ez a zömében alkoholbeteg gondozottak gyó­gyítását segíti, hogy legyőzzék a legnehezebb ellenfelet: a beteg­séget.- Öröm és szakmai ered­mény, ha sikerül a gyógyulást segítő, bensőséges családi kö­zösséggé formálni az otthon la­kóit - tette hozzá az igazgató. - Szép példa volt erre a szilvesz­ter, mikor alkohol nélkül is ha­misítatlanul igaz báli hangulat­ban búcsúztatták az óévet a dol­gozók meg a betegek. Legutóbb pedig a mohácsi busójáráson vettünk részt közösen. ■ Hátránnyal küzdő kisdiákok Színjátszók és táncosok Rúzsa Jánosné óvodave­zető indította el az iskolai színjátszó szakkört, s ide visszajárnak a régi diákok is. A csoport az idén is bronz fokozatot nyert az országos Weöres Sándor gyermekszínjátszó-talál­kozón. A megyei bemuta­tón az Okos lány színda­rabbal remekeltek, s Ber- náth Rajmund a paraszt- emberrel különdíjat nyert. A modem és klasszikus zenére is jól mozgó, sike­res Kiscsillag gyermek- tánccsoportot is a lelkes óvónő irányítja, aki a vers- és prózamondó ver­senyekre is fölkészíti a te­hetséges gyerekeket. A hétköznapi csodák és küzdelmek idejét éli az iskola, az óvoda. Egyik sem felel meg az oktatási törvény előírásainak, de látványos fejlesz­tésre az önkormányzatnak még pá­lyázati segítséggel sincs lehetősége. A gyermekintézmény működtetését mégis vállalja az önkormányzat, s az ap­ró, de annál barátságosabb kisiskolához ragaszkodik a lakosság is.- Az óvoda egyeüen csoportjába 28 kicsi jár. Az iskolában 40 kisdiák tanul, együtt az első és harmadik osztályosok, s együtt a másodikosok és a negyedike­sek - sorolta Kissné Pállá Anna igazga­tó, aki szeptembertől vezeti az össze­vont intézményt. - Rengeteg hátránnyal kell megbirkózniuk a gyerekeknek, mert sok családban egyik szülőnek sincs munkája. Nálunk már az is ered­mény, hogy minden gyerek számítógé- pezhet az iskolában, hogy meleg víz van a mosdóban és hogy nemrég kaptunk egy fénymásolót. S talán elérhető álom, hogy fejlődhessünk. Legelőbb a fatüze- léses fűtést szeretnénk korszerűsíteni, és szívesen csatlakoznánk a Sulinet programhoz is. A tanulásban és a követelmények tel­jesítésében azonban nincs hátrányuk a kicsiknek. Az önkormányzat és a peda­gógusok mindent megtesznek a színvo­nalas oktatásért, és számos szakkört meg kirándulást is szerveznek a gyere­keknek.- A karácsonyt és a farsangot is együtt ünnepeljük - tette hozzá az igaz­gató. - A programokban részt vesznek a szülők is, akik erejükön felül is sok se­gítséget nyújtanak. Az idén egy jóté­konysági iskolabállal gyarapítottuk a rendezvények sorát, ez különösen jól si­került. Harcz Gézáné a büfé teljes bevé­telét felajánlotta, s a belépőkkel és a tá­mogatásokkal együtt mintegy 160 ezer forintot hozott a bál. Ezt az összeget mind a gyerekekre fordíthattuk. ■ Huszonötén három szólamban Ősbemutatóra és országos fellé­pésre készül a szabási női kar. Az előkelő szakmai elismerést hu­szonöt zenerajongó asszony és le­ány vívta ki Rozina Zoltán fáradha­tatlan irányításával.- Ügyesek és fegyelmezettek a tagok, pedig akad néha hiányosság a kottaismeretben is - mondta Ro­zina Zoltán, aki három éve vezeti a kórust. Az egykori iskolaigazga­tó, kultúrház- és karvezető mun­kásságát díszpolgári címmel is elis­merte a falu. - A legfiatalabb kó­rustag 17 éves, a legidősebb alig 69, és a két gyesen levő anyuka ki­vételével mindnyájan szorgalma­san járnak a heti próbára. Az eredmény pedig önmagáért beszél. A három szólamban re­meklő, csengő hangú társaságot Nagy Ferencnek, a Kárpát-meden­cei kómsszövetség elnökének is elegendő volt egyetlen alkalommal hallani, hogy kivételes fellépési le­hetőséget ajánljon föl az énekkar­nak az augusztus 23-án rendezen­dő ópusztaszeri országos kórusta­lálkozón. Pintér József kaposvári zeneszerző pedig egyik kórusmű­vének az ősbemutatójára kérte föl a társaságot. A három népdalfeldol­gozás bemutatójára alkalmat ad, hogy egy eredeti szabási ének is szerepel benne, amit még Farkas Ferenc gyűjtött a községben az 1930-as években.- Azt a műsort visszük az ópusz­taszeri szereplésre, amelyben Fővenyesi Béla erdélyi zeneszerző ritka dalfeldolgozásaiból is elő­adunk, és akkorra egy Bartók-mű­vet is betanulunk - árulta el terveik­ről a karvezető. - S már készülünk az első szabási kórustalálkozóra is; szeptemberben szeretnénk meg­hívni azokat az énekkarokat, ame­lyek bennünket is vendégül láttak. Rozina Zoltán a női kar néhány énekesével Akkor lesz Pintér József Somogyi bokrétájának az ősbemutatója is. Ennek az előadása számunkra ki- vételes megtiszteltetés. ________m SZ ABÁS A KÖZSÉG CÍMERE A címer jobb oldali kék mezőjé­ben vörös ruhás, ezüstvértes vi­téz áll, s jobbjában ezüstrúdra erősített, vörös keresztes fehér zászlót tart, a balján fekete hü­velyű kard függ. Ez a jelkép a Tallián családnak a címeréből va­ló. A címer másik vörös mezőjé­ben a lebegő kettős kereszt Sza­bás IV. Béla király idejében tör­tént alapítására utal, a liliomos aranykorona pedig a segesdi ki­rálynői birtokhoz tartozást jelenti. A LAKOSSÁG SZÁMA 2003-ban 605 2000-ben 625 1998-ban 642 1970-ben 826 1930-ban 909 CIVILEK, VEZETŐK A Szabásért Egyesületet Mátyás Lívia irányítja, a szabási női kar­nak Rozina Zoltán a vezetője. FOGADÓÓRÁK A polgármesteri hivatal címe: 7544 Szabás, Főu. 152. Tel/fax: 82/385-481, tel: 82/568-012. Ügyfélfogadás hét­főtől csütörtökig 8-16, pénteken 8-15 óráig. Kovács István polgár- mester kedden és csütörtökön 8-12-ig, Gulyás István körjegyző kedden és csütörtökön 8-16 óráig tart fogadóórát. Vörös Lajos kutasi falugazdász szerdán 8-12 óráig várja a gazdálkodókat. ORVOSI RENDELÉS JT Dr. Ütő Imre háziorvos Ku- ' | tasról jár át Szabásra ked- J den és pénteken, s reggel y 8-tól 11 -ig rendel. ' ISTENTISZTELETEK Bicsár László plébános vasárnap 10.30-kor kezdi a szentmisét. Minden harmadik hónapban szombaton van a heti mise 17 órakor. A református istentiszte­letet Oláh Lajos lelkész tartja va­sárnap 10 órakor. KETTŐS BIRTOKKÖZPONT Száz éve itt 500 hold föld Fekete Aladár báróé volt, s mintegy ezer hold a Tallián családé. Bélaházi- vizeki Tallián János báró 1845- ben építette ki a birtokközpon­tot. Örököse, Dénes 1902-ben jegyajándékként pompás kas­téllyal lepte meg a menyasszo­nyát. A báró 1919-ben, 67 éve­sen meghalt, de özvegye még az államosítás után is 30 évig la­kott a kastély egyik szobájában. Az épület ma a szenvedélybete­gek rehabilitációs intézete. NEVES SZÜLÖTTEK Tallián Béla báró (1851-1921) Somogy, később Békés és Csongrád megye főispánja. 1896-tól országgyűlési képvise­lő, a ház alelnöke; 1903-tól a Ti- sza-kormány földművelési mi­nisztere. 1914-16 között Belg- rád polgári kormányzója. Balázs Béla politológus (1932-), a Kül­politika folyóirat főszerkesztője, a Külügyi Intézet igazgatóhelyet­tese, korábban a Rendőrtiszti Akadémia tanszékvezetője. A Célpont Magyarország című könyve 1978-ban, a Fegyverek a diadalív alatt pedig 1984-ben jelent meg. Pálffy Gyula egyete­mi tanár (1930-), a tüdőgyógyá­szat nemzetközi szaktekintélye. Irta és a fotókat készítette bíró Mária Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom