Somogyi Hírlap, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-11 / Vasárnap Reggel, 19. szám

2003. MÁJUS 11. RIPORT Elkényeztetett gyerekek Nemrégiben az újságok címlapján szerepeit, hogy a Posta­bank egykori vezérigazgató-helyettesének fia öngyilkos lett: köveket kötött a lábára, s így ugrott a Dunába. Tettének el­követése előtt egy márkás autóból szállt ki, mindene megvolt - a végzetes lépésre állítólag szerelmi bánatában szánta el magát Az eset kapcsán adódik a kérdés: vajon megoldja-e a pénz az életre való felkészítést? Milyen szülők az elfoglalt üzletemberek, vagy a sokak által ünnepelt hírességek? Bodrogi Adám is mindent megkapott, amit kért, pedig híres szülei, Bodrogi Gyula és Voith Ági nem voltak gazdagok ■ A kényeztetés a család gazdasági helyzetének két végpontján a legveszélyesebb - állítja dr. Ranschburg Jenő gyermekpszichológus. - Vagyis a nagyon szegény és a na­gyon tehetős famíliák vannak a legjobban kitéve annak a veszélynek, hogy a gyerme­kek nevelése valahol félresiklik.- Sajnos sokszor egy szülő csak addig szülő, amíg büntetni kell, ha pedig minden rendben, megszűnik számára ez a szerep. A tehetős családokban például gyakori tév- képzet, hogy az anyagi biztonság kiválthatja az odafigyelést. A gyereknek hiába van meg mindene, hiába engednek meg neki bármit, ő ennek ellenére boldogtalan lesz. A gyerek ugyanis szereti, ha odafigyelnek rá. A kontroll nélküli szabadság mind a társa­dalomban, mind pedig az egyéneknél a legegyenesebb út az anarchiához. ■ Oszter Sándor lánya, Ale­xandra nem tagadja, hogy volt egy időszak az életében, amikor szinte kezelhetetlen- nek bizonyult.- A szüleim általában ke­veset voltak otthon, engem pedig rendszerint másra bíz­tak. Sajnos ezeket az embe­reket nem én választottam ki, így nem is tudtam egyikü­ket sem a bizalmamba fo­gadni. Ráadásul amíg az általános iskolába jártam, legaláb tíz különórám volt. Nem jártam bulizni, nem voltak külön programjaim. Sokáig tartott ez az időszak, aztán 14 éves koromban „robbantam”. Alexandra hirtelen elkez­dett csupa olyan dolgot csi­nálni, amiről tudta, hogy nem lenne szabad. Gyakran előfordult, hogy nem járt ha­za, elkezdett dohányozni, s amikor édesapja ezért fele­lősségre vonta, azzal vágott vissza: ha eddig nem voltál velem, most milyen alapon szólsz bele az életembe? Mint mondta, a szülei cso­dálkoztak a legjobban, hogy a lányuk ilyen is lehet.- Nem ismertek. Az én apukám egyébként sem az a kifejezetten józan érvelésű, életre felkészítő atya. Olykor bizony eléggé szikrázó volt a kapcsolatunk. De előfordult az is, hogy a másik végletbe sodródtunk: amikor este ha­zajött, néha hajnalig beszél­gettünk. Jobban mondva ő beszélt, én pedig hallgattam. Alexandra elismeri, hogy serdülő korára különösen ér­zékeny, gyanakvó és bizal­matlan lány vált belőle. A „világvége” hangulat is sok­szor meglegyintette, ám mint mondja, sikerült meg­találnia azt a módszert, amellyel a benne felgyülem­lett feszültséget levezethette.- Elkezdtem festeni, ké­pekben próbáltam kifejez­ni, hogy mit érzek. Végül apukámal is így rendeződött a kapcsolatunk. Mindig is fantasztikus embernek tar­tottam, s megpróbáltam megérteni, hogy mit miért mond és tesz. Ma már felhőt­len a viszonyunk. A másik érintett, Oszter Sándor szerint a gyermekne­velés leginkább befektetés­ként kezelhető. Szerinte mindazt, amire később szükség lehet az életben, a serdülőkorig kell elsajátítani.- Nyelvtanulás, úszás, lo­vaglás, tenisz. Ezek mind olyan dolgok, amelyekre ké­sőbb az életben szükség van. Ám mindez nem jön magá­tól, szükség van a szülői irá­nyításra. Én sajnos akkori­ban rengeteget dolgoztam, a színház, a tévé és a filmgyár között ingáztam, azért igye­keztem kihasználni azt az időt, amit vele töltöttem. A színész nem csinál tit­kot aból, hogy bizonyos fo­kig elkényeztette a lányát, de szerinte erre minden lányos apa hajlamos. Arra a kérdés­re, hogy mit csinálna más­képp, azt felelte: az olvasás megszerettetésére nagyobb hangsúlyt fektetne, ugyanis ezt hiányolja a gyermekéből. Bodrogi Ádám - Bodrogi Gyula és .Voith Ágnes gyer­meke - szintén nem tagadja, hogy őt is bizonyos fokig el­kényeztették. Nem voltak ugyan jómódúak, mint azt sokan ma is hiszik, de amit Ádám kért, azt szinte mindig megkapta.- Nemigen voltak korlá­tok. Emlékszem, lehettem vagy 12 éves, amikor azt mondtam, milyen jól néz ki a sör. Apukám rögtön adott egy pohárral, hogy kóstol­jam meg. Olyan rossz volt, hogy 26 éves koromig még csak meg sem kóstoltam az alkoholt. De ugyanez volt a dohányzással is. Bodrogiéknál a kényez­tetés nem jelentette azt, hogy a széltől is óvták volna gyermeküket - jó példa erre a robogó esete. Á színész apa borzasztóan féltette fiát, mégis megvette neki a motort.- Egyszer, amikor haza­mentem, ott állt az udvaron egy kis tároló. Apukám ma­ga készítette, benne pedig ott állt a robogó. Tán monda­nom sem kell, borzasztóan örültem neki. Bodrogi Ádám soha nem akart színész lenni, s a szülei tiszteletben tartották a dön­tését. Tizennyolc évesen vál­lalkozni kezdett, s ma is üz­letember.- Engem nem direkt mó­don neveltek. Inkább csak terelgettek. Jártam olyan tár­saságba is, ahol többen ké­sőbb drogosok lettek, még­sem kellett soha félteni. Azt hiszem, ez alkat kérdése is. Hihetnénk, hogy ha vala­ki, hát Zwack Péter tudna mesélni a nevelésről, hiszen az ismert üzletembernek hét gyermeke van. Ám ő nem tartja magát ideális apának..- Kétszer nősültem, s ál­talában a feleségeim viselték a gondját a gyerekeknek. Ne­kem már csak az esti nagy találkozások jutottak, én ad­tam az erős érzelmi hátteret. Zwack Péter sohasem kérdezte ki a matekleckét, és nem vitte tornázni egyik gye­rekét sem, mégis határozott elképzelései voltak arról, hogy miként kell elindítani valakit az életben.- Az egyik fiam ma is a beosztottam. Olaszország­ban kezdte, együtt járta az üzleteket azJizletkötőkkel, s előfordult, hogy egyik-másik vendéglőben neki is ajtót mutattak... Tavaly áprilisban jött haza, és egyáltalán nin­csenek előjogai. A napi mun­ka során ugyanolyan elbírá­lásban részesül, mint a többi, hasonló beosztásban dolgo­zó munkatársam. Zwack nem tartja magát szigorú apának, de a gyer­mekei tudták, hogy hiába kérnének tőle luxuscikkeket.- Vannak bizonyos elvek, amelyeket én is az apámtól hallottam először. Ilyen pél­dául a pontosság. Ha mond­juk csak fél percet késtem a megbeszélt időponthoz ké­pest, ő beült az autóba és el­ment - pedig a visszapillantó tükörben látta, hogy lélek­szakadva rohanok utána... Zwack Péter gyerekei is olykor megkapták, hogy ha valami nem teszik, el is lehet költözni otthonról. Ez is a nevelés része volt, hogy próbáljanak önállóan bol­dogulni, ha nem tetszik az otthoni rendszer. •- Ha a gyerek csak a vas­tag aranyláncot, meg a drága autókat látja, nagyon nehéz a későbbi életében elszakad­nia ettől a fajta stílustól. Oszter Alexandra 14 éves korában lázadt fel a szülei ellen, de aztán rendeződött a kapcsolatuk Lopják a Jól mennek a politikai memoá­rok, Horn Gyula már bestseller írónak számít, hiszen a Cölöpök százhúszezer példányban kelt el. Pozsgay Imre, a rendszerváltás koronatanújaként és tettestársa­ként már harmadik könyvét írta. Maholnap utcán lesz Berecz Já­nos visszaemlékezése, és készü­lődik a Nyers Rezső-interjúkötet, csupán a jobboldal nem jelentke­zik memoárírásra. ■ - Lopják a történelmet! - írta néhány éve Pozsgay Imre, a rend­szerváltás koronatanúja és tettes­társa, miként önmagát nevezte a sorsfordító időkről is szóló köte­tében. Úgy vélte, divatja van a kendőzés művészetének. Pozsgay szerint a politikusok tartoznak a kortársaknak, az igazságnak, ön­maguknak a történések könyvbe foglalásával. Ezért mondhatni, hogy a szoci­alizmus bu­kását állam- miniszter­ként megélő, napjainkban a debre­ceni egyetemen politológiát oktató Pozsgay az egyetlen, aki nem csu­pán a rendszerváltásnak, hanem az elmúlt évtizedet feldolgozó po­litikai memoárirodalomnak is a fő­szereplője volt. A napokban már a harmadik, közelmúltról szóló könyvét jelentette meg A rend­szerváltás (kjára címmel.- A rendszerváltás szennyiro­dalma már megjelent - mondja Pozsgay Imre. - Sok az őszintét- len, hamis emlékirat, nagy ré­szük csupán önigazolás. Szerin­tem ez történelemhamisítás. Én egyetlen mondatot sem írtam le, amit ne tudnék történelmi té­nyekkel igazolni.- A politikai memoárirodalom igazi szezonja a kilencvenes évek első felében volt - idézi a műfaj vi­rágkorát Kocsis András Sándor, a Pozsgay-könyvet is megjelentető Kossuth Kiadó Rt. elnök-vezér­igazgatója. - Annak ellenére, hogy azt hittük, sorban állnak majd a fi­ókokba rejtett kéziratokkal. Ez el­I - A kádárista politikusoknak meg kell írniuk, mi vezetett a rendszerváltáshoz - mondja Lengyel László politológus. - Például Marjai Józsefnek, Lázár Györgynek önmagukkal szemben is kötele­zettségük ez, hiszen semmivé válik az életük, ha nincs történetük. Nagy tartozása ez az akkori el- I lenzéki politikusoknak is: a demokratikus ellenzé­ki politikusok közül senki nem írta meg a rendszerváltás történetét. Fekete lyukként kezelik, és szeretnék kitörölni a hetvenes-nyolcvanas évek ellenzéki politikai magatartását. A népiek sem vállalkoztak rá, Csoóri Sándortól kezdve a lakitelki csapatból senki nem írta meg, mi történt. Szerencsére a reformkommunisták köréből lesz Nyers Rezső- könyv, Pozsgaynak hihetetlen levelezése van, ezt is fel kellene dolgoz­ni. Berecz Jánostól nem várok őszinte megnyilatkozásokat, szerintem egész élete tévedések története. Mégis jó, hogy megírta az eseménye­ket, mert sok mindenről csak ő mondhat véleményt. történelmet? maradt, mégis akadtak értékes művek. Igazi bestseller volt példá­ul Horn Gyula Cölöpök című visszaemlékezése az 1988 és 1990 májusa közötti időszakról. A kötet öt kiadást ért meg, és százhúsz­ezer példányban fogyott el. Horn Gyula még miniszterel­nök volt, amikor bevitte nekik az ezerkétszáz, kézzel írt oldalt. Elfo­gadta, hogy kiadó-szerző viszony­ban kell lenniük, de alkudozott könyvének szerkesztőjével egy- egy mondaton... Horn szigorúan tartotta magát ahhoz, hogy csak azt írja meg, amit maga is átélt. Miként könyvének előszavában jelezte, számára a szubjektív visz- szaemlékezés az egyetlen kifeje­zési forma, a következtetések és az ítélet lehetősége pedig az olva­sót illeti meg. A Cölöpöket a repre­zentatív német kiadással egy idő­ben dobták a magyar könyvpiac­ra, majd megjelent Hollandiában és Franciaországban is. Feltűnő, hogy csupán baloldali politikusok vállalkoztak emléke­zésre. A jobboldalról nem akadt még jelentkező.- Kiadói szempontból nincs jobb- és baloldal - magyarázza Kocsis András Sándor. Szerinte az érdekesség számít, ő például szí­vesen kiadna egy Boross Péter- vagy Szabad György-kötetet is.- Ami a jobboldali visszaemlé­kezéseket illeti* szerzőik egy része azért írt, hogy szereplője legyen a politikai életnek vagy befolyást gyakoroljon a közéletre - mondja Boross Péter. - Túl rövid idő telt még el ahhoz, hogy kellő objekti­vitással tudnának visszatekinteni. Nekem egyébként nincsenek ilyen terveim. Sokszor gyanakvás­■ A közelmúlt politikusi em­lékiratait inkább a politikus­portrék helyettesítették. A szaftos politikai pletykákra éhezők tobzódhattak: Kende Pétertől megkapták a Vik­tort, de Torgyán Józsefről is született öt könyv. Köztük volt Liebmann Katalin A nagy szerszám, Molnár Ró­bert Az elnök embere voltam című kötete. Torgyán doktor talán éppen ezért maradt adós emlékirataival: azt gon­dolhatta, róla már mindent megírtak. Az igényes poli­tikus-monográfiákat Kéri László politológus képvisel­te, aki 1993-ban a három el­lenzéki párt miniszterelnök­jelöltjéről írt könyvet: az Or­bán Viktorról, Békési László­ról szóló megjelent, de a Kuncze Gáboré fiókban ma­radt. Ide tartozik Debreczeni József Antall Józsefről és Or­bán Viktorról írt portréja, Hu­szár Tibor Kádár-biográfiája, melynek második kötete két hét múlva jelenik meg. Or­bán még egy kötetet bezse­belhetett: rádiós interjúinak gyűjteményét. sál olvasom a memoárokat, mert önigazolás és elfogultság jellemző rájuk. Nem zárkózom el attól, hogy egyszer tollat fogjak, de nem szeretnék becsúszni abba az évjá­ratba, amelynek memoárjaiból a szenilitás tünetei is kiolvashatók. Nem tervez összefoglaló mű­vet a közelmúltról Csurka Istyán sem, aki szerint pedig ideje lenne a nagy elemzéseknek. Felidézi, hogy 1992-ben közreadott egy írást, amit Antall József-pamflet- nek nevezett.- Lehet, hogy nem volt „össze­foglaló-elemző”, de világra szóló nyilvánosságot kapott - emlékszik a MIÉP elnöke. A politikai baloldalon jóval több a magával számvetni akaró szerző. Készül Nyers Rezső-inter­júkötet, Pozsgay Imre írja életraj­zát, és tart még Németh Miklós becserkészése. A jobboldalon le­het zavar, némelyeknek kellemet­len ügyeket kellene érinteniük: 56-os szerepvállalást, ügynökmúl­tat, és így tovább. Viszont min­denkinek joga van önvédelemre. Csontos Tibor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom