Somogyi Hírlap, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)
2003-04-06 / Vasárnap Reggel, 14. szám
2003. ÁPRILIS 6. EURÓPAI UNIÓ Nem lesz magyar vándor A munkaerő szabad vándorlása az Európai Unión belül ama ritka témák közé tartozik, amelyekkel kapcsolatban nem a csatlakozásra váró tagjelölteknek, hanem a már uniós tagállamoknak vannak bizonyos fenntartásaik. Ugyanakkor a jelenlegi viszonyokat tekintve bátran kijelenthető: a magyar munkavállalók rohamától Európa egyetlen ország gának sem kell tartania, mivel a keresőképes réteg nagy része stabilan ragaszkodik jelenlegi környezetéhez, s esze ágában sincs más országba költözni, még a jobb kereset reményében sem. S bár néhány ország fenntartja a korlátozás lehetőségét, az már most biztosra vehető, hogy aki az EU más tagállamában szeretne dolgozni, az 2004. május 1-je után sokkal egyszerűbben teheti ezt meg, mint ahogy azt a jelenlegi szabályozások lehetővé teszik. ■ Az Európai Unió több tagállama nyilatkozott úgy, hogy a csatlakozást követően szabad munkavállalási lehetőséget biztosít a magyar munkavállalóknak. Ilyen például Írország, amely munkaerőpiacának teljes felszabadításáról döntött. Több más ország is szabad munkavállalást biztosít, de fenntartja a jogot az esetleges védin- tézkedésekre, ha valamelyik régióban vagy szakterületen számottevő feszültséget okozna a magyar munkavállalók nagy száma. Ebbe a körbe tartozik Dánia, Hollandia és Svédország. Nemrég hasonló nyilatkozatot tett az Egyesült Királyság, s így lehet értelmezni Spanyolország véleményét is - jelentette ki Iván Gábor, a Külügyminisztérium főosztályvezetője. Ez utóbbi ország egyébként azon az állásponton van, hogy szabad munkavállalást biztosít, ennek jogi kereteit viszont csak később dolgozza ki. Az eddigi egyeztetések alapján várhatóan könnyített piacra jutást biztosító nyilatkozatot tesz majd Görögország és Olaszország is. Görögország már kifejezte, hogy kétoldalú egyezmény keretében kész ezt a problémát megoldani. Iván Gábor szerint még nem tudni, miként dönt majd a kérdésben Luxemburg és Portugália. A többi tagország a csatlakozást követően várhatóan még két évig él a korlátozás lehetőségével a magyar munkavállalók esetében. Ennek mibenlétéről hivatalos nyilatkozatot még nem tettek, ám az szinte már biztos, hogy e körben is lesznek eltérések az egyes országok által alkalmazott gyakorlatok között. Finnország például a szabályozás két évig történő fenntartása mellett is nagyfokú munkavállalási szabadságot biztosít, mivel ebben az országban igen liberálisan bírálják el a munkavállalási kérelmeket. Finnország jelezte azt is, hogy két év után ezt a gyakorlatilag formai korlátozást is megszünteti. Francia- ország esetében azonban még nem tudni, hogy miben áll majd a kétéves nemzeti szabályozás fenntartása. A magyar munkavállalók közül a legtöbben Ausztriában és Németországban dolgoznak jelenleg is. Ez a két ország szintén alkalmazza majd a két évig érvényes szabályozást, ám ennek pontos mibenlétéről még nem sikerült egyezményt kötni - ám a mostani feltételek valószínűleg javulnak, hiszen valameny- nyi tagállam kötelezettséget vállalt erre. Ausztriában jelenleg a határ menti régiókból 1700-as keretszám alapján dolgozhatnak magyarok, a gyakornoki csereegyezOtt adózik, ahol dolgozik ■ A külföldön dolgozók adót és tb-t is a munkavégzés országában fizetnek, ám egyes megállapodások változtathatnak ezen. Adózás tekintetében a főszabály szerint azon tagállamban fizetnek adót a munkavállalók, ahol a munkavégzés történik. A tagállamok közötti kétoldalú megállapodásoktól függően azonban a két tagállam között ingázók (a határ menti régiókban), illetve a több tagállamban munkát végzők igen gyakran a lakóhely szerinti tagállamban fizetik be a személyi jövedelemadót. Az Európai Unió társadalombiztosítási kérdésekre vonatkozó közös szabályai nem egységesítik az egyes tagállamok jogszabályait, hanem csak koordinálják azokat a szociális jogosultságok megszerzése és az igények könnyebb érvényesítése érdekében. A közösségi szintű szabályok tehát például nem a különböző ellátások ösz- szegeire, hanem az egyes ellátások (betegségi és anyasági, rokkantsági, öregségi, árvasági és özvegyi, munkahelyi balesetekkel és foglalkoztatási betegségekkel kapcsolatos, haláleseti, munkanélküli-, családi juttátások és ellátások) igénybevételének módjára vonatkoznak. A tb-járulékok befizetése általában a munkavégzés helye szerinti tagállamban történik az adott tagállam jogszabályainak figyelembevételével. mény keretében pedig 1600-an juthatnak munkához (lásd a pályakezdőkről szóló írásunkat). Az egyénileg megszerzett munka- vállalási engedéllyel tízezer körülire becsülhető az Ausztriában dolgozó magyarok száma. Németországban a magyar és német cégek közötti szerződések alapján hétezres kvótának megfelelő számú magyar munka- vállaló dolgozhat. Ezen felül a gyakornoki csere- egyezmény kétezer magyar munkavállalására ad lehetőséget. Egyénileg megszerzett munkavállalási engedéllyel több mint tízezer magyar dolgozik Németországban - igaz, ez csak becsült adat. A többi uniós tagállamban ennél jóval kevesebb magyar dolgozik egyénileg megszerzett munka- vállalási engedéllyel. A becslések szerint a legtöbb országban ez csak százas nagyságrendet jelent, az Egyesült Királyságban és Hollandiában érheti csak el vagy haladhatja meg az ezret. A kétéves átmeneti időszak után valamennyi, a nemzeti szabályokat alkalmazó tagország esetében munkaerő-piaci jelentést készít az Európai Bizottság. A tagállamok ezt követően dönthetnek majd úgy, hogy még további három évig fenntartják ezt a korlátozást. Ezt követően ismét értékelniük kell a helyzetet, s újabb két évre csak akkor hosszabbíthatják meg a korlátozást, ha bizonyíthatóan súlyos munkaerő-piaci zavarokat okozna a teljes liberalizáció. Nyugdíjasok Európája A bővítés után a csatlakozó országokból csaknem ötmillióan költözhetnek át Nyugat-Európába - derül ki egy friss brüsszeli tanulmányból. A kelet-európai migránsok fő célállomásai várhatóan Németország, Ausztria és Skandinávia egyes részei lesznek. H A balti államok, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország és Szlovénia népességének négy-hét százaléka költözhet át Nyugat-Európába 2020-ig - közli a „Migrációs kihívások Közép- és Kelet-Európábán 2002” című tanulmány. A tanulmány szerzői attól tartanak, hogy Szlovénia, Szlovákia és Magyarország virágzó nyugati határrégiói munkaerő- hiánnyal fognak szembesülni a jobban fizető, közeli térségek vonzereje miatt. Az Európai Unió jelenlegi tagállamainak munkavállalóira nem jellemző a mozgékonyság. Míg az amerikai dolgozók 30 százaléka van egy évnél rövi- debb ideje munka■ A magyar munkavállalók mellett viszonylag kevés szó esik a nyugdíjasokról - pedig a csatlakozás után a magyar nyugdíjasoknak lehetőségük lesz arra, hogy ha ehhez megfelelő jövedelemmel rendelkeznek, akár egy másik tagállamba költözzenek, s a nyugdíjukat is az új lakóhelyükre kapják. Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium szerint azonban a nyugellátás EU-n belüli korlátlan exportja nem jelenti az időskorúak korlátlan letelepedésének lehetőségét. Ha ugyanis egy nyugdíjas három hónapnál hosszabb ideig kíván más tagállamban tartózkodni, igazolnia kell, hogy olyan összegű ellátással, vagy egyéb jövedelemmel rendelkezik, amely biztosítja, hogy nem szorul az új lakóhelyéül választott tagállam szociális ellátására. A magyar nyugdíjrendszer és a nyugdíjak összege az európai uniós csatlakozás után nem változik, ám az, aki Magyarországon szerzett nyugdíjjogosultságot, s máshol éli le idős éveit, mindaddig forintban megállapított járadékot kap, amíg hazánk nem csatlakozik az euró- zónához. Egészségügyi ellátásra minden nyugdíjas a lakóhelyén jogosult, függetlenül attól, hogy biztosítási időt korábban hol szerzett. Az időseknek - ugyanúgy, mint más uniós polgároknak - külföldi tartózkodásuk alatt csak sürgősségi ellátás jár térítésmentesen. Egy másik tagállamba települt magyar nyugdíjas egészségügyi ellátásának költségeit az Országos Egészségbiztosítási Pénztár fizeti - külön előzetes engedély alapján. Ilyenkor a fogadó ország ellátási formáinak teljes köre igénybevehető. helyén, addig ez az arány az Unióban 16 százalék. Még nagyobb a különbség a földrajzi mobilitásban: 1999-ben az EU- tagországokban a lakosság mindössze 0,1 százaléka hagyta el országát, és vállalt munkát más EU-tagországban' (225 ezer fő), míg 1,2 százalékuk költözött más régióba. Az amerikaiak csaknem hat százaléka települt másik államba. Egyes EU-illetékesek hangot adtak azon félelmüknek, hogy az új tagok megoldatlan munkaerő-piaci problémái még nehezebbé teszik a három éve meghatározott lisszaboni célkitűzések megvalósítását. A lisszaboni EU- csúcs annak idején célul tűzte ki, hogy az EU-t 2010-re a világ legversenyképesebb gazdaságává kell tenni, és ehhez a program nagyratörő foglalkoztatási célokat is meghatározott. Ezeket a célokat néhány jelenlegi EU-tag is csak nehezen tudja majd teljesíteni, a tagjelöltek pedig hátrányból indulnak. Miért félünk a külföldi munkától? ■ Vannak olyan területek, mint például a számítástechnika vagy az egészségügy, ahol egyes uniós tagállamokban a képzett munkaerőre igen nagy szükség van. Jó hírük van a magyar programozóknak, sőt, a pénzügyi ‘ menedzsmentben dolgozóknak is. Ugyanakkor vannak olyan hiányszakmák is, ahol épp az alacsony képzettségű munkavállalókra lesz majd szükség - állítja Iván Gábor, hozzátéve: a hazai migrációs potenciál, vagyis a jobb munkahely által motivált vándorlási kedv sokkal alacsonyabb, mint a nemzetközi átlag. A külföldi munka- vállalástól való általános ódzkodásnak több oka is van. A leggyakoribb a- A nővérkét ajánlom szerződtetni, mert profi rendszer- gazda, bankzseni és képzett jogi szakértő is egyben! nyelvtudás hiánya. Igaz ugyan, hogy az uniós szabályozás szerint a munkaadók nem szabhatják feltételül az adott ország nyelvének ismeretét, ám ez csak elv. A gyakorlat azt igazolja, hogy a legtöbb szakmában alapvető elvárás a nyelvismeret, hiszen ennek hiányában a munkavégzéshez nélkülözhetetlen kommunikáció válik lehetetlenné. A munkaerő-vándorlás másik korlátja a távolság: hiába jelentette be például Nagy-Britannia, hogy az újonnan csatlakozók előtt megnyitja munkaerőpiacát, a szigetország nincs a szomszédban, ezért a legtöbb magyar számára az átköltözés sem reális alternatíva. Persze az sem érdektelen, hogy mi lesz velünk a csatlakozás után? Sokan féltik a hazai munkahelyeket a többi, újonnan taggá váló ország olcsóbb munkásaitól, ám Iván Gábor szerint nem érdemes aggódni. A velünk együtt csatlakozó országok esetében ugyanis védintézkedést alkalmazhatunk, ha a munkaerő beáramlása olyan mértéket érne el, amely veszélyezteti a magyar munkaerőpiacot. Ötmillió átköltöző?
