Somogyi Hírlap, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)
2003-04-01 / 76. szám
6. OLDAL 2003. Április 1., Kedd TORVAJ A KÖZSÉG CÍMERE Álló, háromszögű kék pajzs arany pajzsfővel; egy tőből elágazó három zöld tölgyfalevél van rajta s köztük egy-egy makk. A pajzs kék mezőjében aranykoronából jobbra fordult ezüstfarkas a mellső lábaival három rózsát tart. A címerpajzsot alul keresztbe tett s aranyboglárral összefogott szárú pálmaág keresztezi. A három tölgyfalevél a község természetes környezetére, az erdőre utal. A LAKOSSÁG SZÁMA 2003-ban 342 1990-ben 362 1980-ban 414 1970-ben 571 1941-ben 747 ” CIVILEK, VEZETŐK Egyetlen civil szervezet tevékenykedik a faluban, a vöröskeresztes alapszervezet. Az 1960-as évek elején alakult, s most Pintér Józsefné az elnöke és ifj. Stiner Ferencné a titkára. A véradások szervezésén kívül időnként tájékoztató előadásokat is szervez. FOGADÓÓRÁK A polgármesteri hivatal a tabi körjegyzőségben működik. Címe: 8665 Torvaj, Kossuth u. 23. Tel: 84/525-207. A polgármester kedden 13-15 és csütörtökön 9-11 óráig tart fogadóórát. Dr. Mezöfi Ágnes körjegyző minden kedden 13-15 óra között, illetve a tabi hivatalban fogadja a hozzá forduló polgárokat. Paál György falugazdász minden hónap második hétfőjén 10.30-tól 13 óráig ad tanácsot a gazdáknak. ORVOSI RENDELES tt Dr. Perghe Sándor házi- > ■ > orvos minden csütörtökön ] 11 órától rendel a Kos- \ suth u. 49. szám alatti !■ rendelőben. Dr. Farkas László gyermekorvos és Mikolainé Kövecs Katalin védőnő minden hónap első hétfőjén 13 órától található meg a rendelőben. Az újszülöttekhez és a csecsemőkhöz Koczomé Bódis Anikó védőnő jár ki. ISTENTISZTELETEK A katolikus templomban minden második vasárnap 11 órától dr. Takács Lajos tabi esperes celebrál szentmisét. Az evangélikus templomban Verrasztó Sándor lelkész minden hónap első és harmadik vasárnapján tart istentiszteletet. TORNÁDÓ SÚJTOTTA A falu neve már az 1200-as évek okleveleiben is olvasható. 1772- ben még magyar, húsz évvel később szlovák többségű település volt. 1871-ben Torvajhoz csatok ták Lullatelepet, Lulla-Szőlő- hegyet és Kisecsenyt. Az első világháborúban csaknem 200 férfit vittek innen a hadszíntérre. A II. világháború után kitelepítettek hat német családot, s helyükre felvidéki magyarokat költöztettek. 1996. június 21-én tornádó pusztított a községben, és több mint 110 millió forint kárt okozott. Középületeket rongált meg, s tönkretett 62 családi házat. A kormány 12 millió forint segélyt adott, a Mól pedig ötmillió forintot támogatásul L m A CIKKEKET KRUTEK JÓZSEF ÍRTA. FOTÓK: GÁTI KORNÉL B Az oldal megjelenését az ön- kormányzat támogatta Felzárkózást várnak a zsáktelepülésen Torvajon is jól tudják: az uniós csatlakozás nem jelenti a nyugdíjaknak és a munkabéreknek az EU-s átlaghoz való azonnali felzárkóztatását. Mindenki reméli azonban, hogy azért belátható időn belül megkezdődik, s több pénzhez jut, fejlődhet a település. A csatlakozásról a népszavazás közeledtével egyre többet tud a lakosság - állította Csuthy László polgár- mester. Ha nincsenek is meggyőződve arról, hogy csak jót kap az ország s több előnyhöz jutnak a falvak, akkor is meg kell adni az esélyt a csatlakozás lehetőségére.- Nehéz az uniós tagság elképzelése úgy, hogy a faluban nincs minden részen kiépítve az-infra- struktúra - mondta a polgármester. - A Szőlőhegyi utca külterületen van, ott nem oldható meg a közművek kiépítése társulati alapon. A megvalósításhoz jelentős összegű CSUTHY LÁSZLÓ 1942. február 16-án született. Pénzügyi középiskolát végzett. Volt szakápoló a tabi szociális otthonban, majd ezt követően több mint harminc évig az államigazgatásban dolgozott. Tavaly óta nyugdíjas, 2002-ben lett a falu polgármestere. Két felnőtt gyereke és négy unokája van. Kedvenc időtöltése a horgászat. pályázati pénz kellene, az elnyerésére azonban nincs lehetőség. A belterületbe bevonása sem lehetséges, mert az önkormányzatnak nincs pénze a földvédelmi járulék kifizetésére. A község belterületén az utak nyolcvan százaléka szilárd burkolatú, kiépült a víz- és a gázvezeték. A családok nagy része azonban anyagi okok miatt nem csatlakozott a hálózatra. Szükség van a járdák felújítására, az utak javítására, s tovább kell építeni a Petőfi utcában, a dolenkai részen meg a szőlőhegyi területen is. Nélkülözhetetlen a ravatalozó átépítése, a polgár- mesteri hivatal külső és belső tatarozása, a szociális blokk, a kultúr- háznál vizesblokk kiépítése. Csakhogy az idei 43 millió forintos költségvetésben is ötmillió forint a forráshiány.- Pályázati támogatás nélkül nincs esélyünk a fejlesztésre, sok esetben még a saját forrást sem tudjuk előteremteni - panaszolta Csuthy László. - Uniós pénzekben bízunk, az remélhetőleg megköny- nyíti majd a mezőgazdasággal foglalkozók, a falusi lakosság helyzetét. Márciustól bevezettük a szervezett szemétszállítást, s ez is jelentősen növeli a lakosság terheit. A falu lakossága ..öregszik, az itt élők többsége nyugdíjas, több mint negyven pedig állástalan.- Mi kozhat kitörést, miben van a község vonzereje1- A Lulla és Endréd közti aszfaltút megépítése segítene, ez bekapcsolná Torvajt a balatoni háttérüdültetésbe - mondta Csuthy László. - Az M7-esre csatlakozás a térség gyorsabb megközelítését szolgálná, esélyt adna Tabon újabb munkahelyek teremtésére és a falusi turizmus kialakulására. A faluban már 14 külföldi vett ingatlant, egy budapesti kft pedig üdülő- és szabadidőközpont kialakítását tervezi. ■ Recept Torvajról Fahéjas becsinált Főleg ünnepen főzik a fahéjas csirkebecsináltat, a receptjét Varga Jánosné ismertette. Hozzávalók: csirke, zöldség, szegfűbors, fokhagyma, őrölt fekete bors, zöldpaprika, petrezselyemzöld, vegeta, vöröshagyma, babérlevél, tojás, őrölt fahéj. A sárgarépát és a petrezselymet karikákra vágjuk, olajon kevés vízzel és a húsleves- kockával megpároljuk. Ha puha a zöldség, liszttel és kevés paprikával megszórjuk, vízzel fölengedjük. Beleteszünk egy földarabolt csirkét, két szem szegfűborsot, 3-4 babérlevelet, 1 vöröshagymát, 3-4 gerezd fokhagymát, két szerecsendióvirágot, őrölt borsot, zöldpaprikát, petrezselymet zellerzölddel, kis vegetát és egy húsleveskockát. Lassú tűzön egy órát főzzük. A leves habját leszedve késhegynyi fahéjat szórunk rá. Ha megfőtt a csirke, 1 tojásból nokedlit szaggatunk bele. ■ Nem támogatni, hanem segíteni kell a magyar mezőgazdaságot. Hagyják a gazdákat dolgozni és boldogulni - mondta Tikkel Imre gazdálkodó. Tisztességes árak és rendezett piaci viszonyok kellenének a jó üzleti kapcsolatokhoz. Parasztemberek voltak Tikkel Imre szülei; állatokat tartottak, földet műveltek. Ezt folytatja ő és a családja: a felesége meg a fia. Tizennégy éve kezdték kistermelőként, s ma bérelt és saját tulajdonú földön, összesen csaknem száz hektáron gazdálkodnak. A borjakkal együtt több mint száz holstein-fríz szarvasmarhát tartanak a ház mögötti domboldalon. Az állományt fokozatosan növelték. Négy tehénnel kezdték annak idején, most nyolcvan marhájuk van. A tejet naponta szállítják Tamásiba. Erre az évre 135 ezer liter szállítására szerződtek.- A tejet eladni nem egyszerű dolog - mondta a gazda. - A 3,8-4,0 százalékos zsírtartalmú tejet minőségétől függően 35 és 72 forintért veszik át. A boltokban pedig a lefölözött tejet több mint 1600 forintért kapja meg a lakosság. A hatvan hektár saját földünk mellé még 35 hektárt bérelünk is. Csak takarmánynövényt termesztünk rajta a szarvasmarhák etetésére. A család bevétele tejből, az eladott növendék borjakból és a se- lejttehenekből jön össze. A tehén felvásárlási ára is, sajnos, olyan nyomott, hogy nem érdemes leadni. A gazda elmondta: fáj neki, hogy a lánya - aki szereti a mezőgazdaságot, hiszen a vérében van a munka és a Kaposvári Egyetem állattenyésztési karán végzett - nem dolgozhat velük. A négytagú család ugyanis már nem élne meg a gazdaságból. Tikkel Tünde így csak elméletben, szakmailag segíti az állattartást, mert másutt keresi meg a kenyerét.- Ilyen nehéz helyzetben még sohasem volt a mezőgazdaság - állítja Tikkel Imre.^- A gazdák legnagyobb gondja most az értékesítés a kvótarendszer miatt, a különféle szigorítások pedig ellehetetlenítik a gazdálkodókat. _______■ Az utód Tikkel Andor a tabi Rudnay középiskolában érettségizett, most gépjárművillamossági műszerésznek tanul. Szeret gazdálkodni, s'ez erőt ad neki. Gépeket szerel, ha kell, legelteti az állatokat, s részt vesz a betakarításában. Apja arra is megtanította, mit tegyen, ha ellik a tehén. Azt vallják: aki ért a gazdálkodáshoz, az egyköny- nyen nem adja föl. Szakmával is munka nélkül A 21 éves Kalányos Szilvia Kadar- kúton szerzett szakács szakmunkás-bizonyítványt 1999-ben. A szakmájában azonban nem tudott elhelyezkedni, így munkanélküli. Közben megszerezte az üzletvezetői képesítést is. Az utóbbi négy évben csak egy évet dolgozott.- Fél évig vezetem Lullán az italboltot, az áfésztól béreltem - mondta. - Nagyon kicsi volt a forgalma, s nem érte meg; abbahagytam a vállalkozást. Tavaly októberben sikerült elhelyezkednem a Flextronics tabi gyárában betanított munkásnak, de egy hónapja megszűnt a határozott idejű munkaviszonyom. Most ismét állástalan vagyok. így a szüleim tartanak el, velük élek házi munkát: főzök, mosok, takarítok. Elpanaszolta: mindössze 11 nap hiányzik ahhoz, hogy munkanélküli-járadékot kapjon. Torvajon egyáltalán nem és a környéken sem tud elhelyezkedni. Szakmai gyakorlat nélkül pedig idénymunkát sem kap a Balaton-parton. A nyáron külföld- re szeretne menni dolgozni. ■ Három gyereket nevelnek Három kisgyermeket nevel Hadaró József és felesége. Lul- láról költöztek ide három éve; a Petőfi utcában vettek egy kis házat, s végleg letelepedtek. Valentin már iskolába jár, a két iker kislány, Klaudia és Dorina pedig tavaly júniusban született.- A fiú mellé szerettünk volna egy kislányt, de kettő jött - mondta Hadaróné Balassa Klaudia, az édesanya. - Örültünk nekik, és a nehézségek ellenére is boldogan neveljük mindhármukat. Igaz, a havi bevételből csak 30 ezer forint jut a megélhetésre. Fizetjük az OTP-részletet a házra, jelentős a víz- és a villanyszámla összege meg az egyéb kiadás is. Hadaró József a Sefag Rt szán- tódi erdészeténél dolgozik: erdőművelő és vadászati dolgozó. Azt mondta: szülői segítség és támogatás nélkül nagyon nehéz a fiatalok helyzete. Öten laknak a szoba- konyhás lakásban, ezt az idén fürdőszobával szeretnék bővíteni. Később pedig egy szobát is kell hozzá építeni. Ehhez szocpol támogatást is szeretnének igényelni.- Hogy a kiadásainkat csökkentsük, tartunk baromfit meg két disznót - mondta Hadaró József. Hadaró József és felesége a három kicsivel így mindig van tojás meg hús is a háznál. A szomszéd kertjével együtt ezer négyszögölnyi területet művelünk. Búzát és zöldséget termesztünk...- Ez a ház a miénk, és úgy gondoltuk, hogy itt alakítjuk ki az otthonunkat - tette hozzá a felesége. - Ennyi pénzért egy nagyobb településen vagy városon még telket sem kaptunk volna. A banki kölcsönt még hét évig fizetjük. Jól érezzük magunkat itt, mert Torvaj csendes, nyugodt település. ■ A kisiskola utolsó tanítója A község alsó tagozatos kisiskolája 2000 nyarán szűnt meg. Hat évig dolgozott itt Léner Péterné, az utolsó tanító. Most a tabi 1. számú iskola második osztályában oktat, s naponta ingázik.- A kisiskola Tabnak a tagiskolája volt - mondta Léner Péterné -, s 1992-95 között még négy évfolyamot tanítottam itt, az oktatási törvény módosítása után pedig az 1-3. összevont osztályt. Friss diplomával, pályakezdőként jöttem ide; s emlékszem, sok gonddal járt a kezdés. Nehéz és szép évek voltak. A gyes után 1997-től 2000 nyaráig újra tanítottam. Aztán csökkent a gyerekek száma. Az épület elavultsága, a szegényes felszerelés, az önkormányzat nehéz helyzete miatt és napközi híján megszűnt a kis tagiskola. Nehéz hat év volt, mert a több évfolyam többszörös erőfeszítést követelt a felkészülésben, a figyelem megosztásában. Mint iskola- vezetőre igen sok adminisztrációs munka hárult rám. Szép emlékei is fűződtek viszont ezekhez az évekhez; a kevés gyerekkel jóval többet foglalkozhatott. így családias volt itt a légkör.- A városi élet káros hatása nem jutott be a zárt kis közösségbe - hangsúlyozta. - így a gyerekek lelkűkben tiszták és őszinték maradtak. Harmadik éve már, hogy Tabon dolgozom. A napi ingázás kicsit nehéz, de ezzel a gonddal nem vagyok egyedül. Szerencsésnek is mondhatom magam: szeretem a hivatásomat, és boldog vaLéner Péterné: Nehéz és szép évek voltak gyök, gyerekeket kell tanítanom: akár Torvajon, akár Tabon. ■ Hüvelykmatyi az ekével Nehéz gyermekkora volt a 85. évében járó Kiss Jánosnak, a község legidősebb férfi lakosának. Tizenegy évesen már cselédként dolgozott. - Szegényes körülmények között öten laktunk egy szoba-konyhás vályogházban. A ház végében volt az istálló; teheneket tartottunk, apám azokkal szántott-vetett. Aztán lovakat vettünk, később be kellett vinni a téeszbe. Alig múltam 11 éves, mikor cseléd lettem. Apámmal együtt dolgoztam Sérseksző- lősön a Stickl Sebestyénéknél. Az állatokat legeltettem, de volt bőven más munka is. Mikor szántottam, mondták: olyan voltam, mint egy hüvelykmatyi. A barázda mellett mentem, úgy fogtam az eke szarvát, ! mert a barázdában nem értem föl. Elmaradott, sáros falu volt akkor Torvaj - Kiss János szerint. Télen alig lehetett megközelíteni. Nem volt köz- világítás. A fiatalok többsége visszahúzódott, és kevés idejük volt a szórakozásra.- Az elmaradottság jelei ma is látszanak, bár azóta sokat változott a falu - mondta - Nincs munkahely, megszűnt az iskola. Úgy tapasztalom, az emberekben sincs együttérzés. Sok a cigány, a bevándorolt. Kiss János azt mondta: a nehézségek ellenére sem fordult meg a fejében, hogy elhagyja a szülőfaluját. Nyugdíjasként is dolgozik a kert- ben, este olvas vagy tévét néz. ■ A L M A N A C H - 2 2 6 Családi gazdaság, nehéz megélhetés
