Somogyi Hírlap, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-01 / 76. szám

2003. Április 1., Kedd 7. OLDAL Kérdések az egészségügyről- Beleszól-e az Európai Unió az egészségpolitika alakításába? Nem szól bele, hiszen az egészségpolitika alakítása nemze­ti hatáskörben van, ugyanakkor elvárásként jelentkezik az, hogy a csatlakozó országok EU-s tagál­lamokhoz hasonlóan olyan egész­ségpolitikát alakítsanak ki, ame­lyek az egészséget értéknek tekin­tik. Az egészség érték, sőt alapér­ték! Az egészség befektetés, hi­szen egészséges munkaerő nélkül nincs fejlődőképes gazdaság.- Mit tesz az EU annak érdeké­ben, hogy polgárai egészségesek legyenek? Mindent! A belső piacot (sze­mélyek, áruk, szolgáltatások, tőke szabad mozgása) úgy szabályoz­za, hogy polgárai egészsége ne sé­rüljön. Elvárja, hogy minden szektor politika kialakításakor fi­gyelembe vegyék az egészségre gyakorolt hatásokat. A népegész­ségügy egyes területein - dohány- termékek, vér- és vérkészítmé­nyek biztonsága, szervek és szö­vetek biztonsága - közösségi szin­tű szabályokat fogadnak el.- Szigorodnak-e vagy enyhül­nek a dohányzás elleni jogsza­bályok? Az EU alapvetően elkötelezett a dohányzás elleni küzdelemben. A közösségi szabályozás elsősorban a dohánytermékek adóztatására, forgalmazására és reklámozására terjed ki. A passzív dohányzás el­len EU-szerte jogszabályok védik a nem-dohányzókat, mellyel a je­lenlegi magyar szabályozás szink­ronban van. A dohánytermékek reklámozása korlátozás alá esik, melyre vonatkozóan a jelenlegi magyar szabályozás egyes eleme­iben az EU-normáknál szigorúbb. A dohánytermékek forgalmazása tekintetében a csomagoláson levő fogyasztói információt szigorúan szabályozza az EU, a doboz 30, il­letve 40 százalékát előre meghatá­rozott figyelmeztető feliratok fog­lalják el. Ennek hazai átvétele fo­lyamatban van, melynek eredmé­nyeként a cigarettásdobozok kül­ső felülete átalakul. A dohányter­mékek adótartalma szintén kö­zösségi szinten szabályozott. Ma­gyarország 2009-ig szóló átmeneti­mentességet kapott az azonnali adóemelés alól, az elkövetkezen­dő időszakban azonban minden évben jelentős fogyasztói áremel­kedéssel kell számolni.- A csatlakozás után várható-e, hogy az egészségfejlesztés, a civil szervezetek jelentős EU-forrá- sokhoz jutnak? A 2003-2008. évekre szóló Kö­zösségi Népegészségügyi Akció- programhoz Magyarország a tel­jes időszakra csatlakozott. A prog­ram teljes költségvetése 312 millió euró, mely komoly szakmai fej­lesztéseket és együttműködéseket ösztönöz és tesz lehetővé, azon­ban ez nem teremt jelentős külső forrásokat a hazai egészségfejlesz­téshez. Tudni kell, hogy az unió elsősorban több tagország intéz­ményeinek közös programjait ré­szesíti előnyben.- Pozitív vagy negatív hatásuk van-e az egészségre a közösségi szabályozásoknak? Egyértelműen pozitív! Az EU- csaüakozás egyértelműen pozití­van hat a lakosság egészségi álla­potára. Ezek a közegészségügyi, járványügyi, fogyasztóvédelmi, minőségbiztosítási szabályok ön­magukban felérnek egy sikeres népegészségügyi programmal.- Hogyan tudja az EU polgárai egészségét védeni, amikor az egy­séges belső piac a személyek és áruk szabad mozgását teszi lehe­tővé? Bár az egészségügy kérdései döntően mindmáig a tagállamok hatáskörében maradtak, az Euró­pai Gazdasági Közösség már meg­alakulásától kezdődően széles körben fogadott el az emberi élet és egészség védelmét szolgáló normákat, intézkedéseket, illetve a gazdasági életre, a kereskede­lemre, a minőségügyre, a fo­gyasztóvédelemre, a foglalkozta­tásra, a munkahelyi egészségvé­delemre és biztonságra, a kör­nyezetvédelemre, a kutatásra és egyéb területekre vonatkozó olyan szabályozásokat, amelyek közvetett hatást gyakorolnak az egészségre. Az 1990-es évek kö­zepétől bekövetkezett krízis- helyzetek, valamint az ezekre va­ló megfelelő és hatékony közös­ségi reagálás hiánya újra felhívták a figyelmet az egészségügy kérdé­sére, s ennek nyomán az EU to­vábbi, még szigorúbb belső sza­bályozást vezetett be annak érde­kében, hogy a polgárok egészsége ne sérüljön. _________________■ Un iós nyerteseink Nagy örömmel tapasztaljuk, hogy hétről hétre egyre többen olvassák a Somogyi Hírlap euró­pai uniós mellékletét. Ez abból is látszik, hogy a kvízjátékunknak is folyamatosan nő a megfejtői tá­bora. Az pedig különösen jó ér­zés, hogy a megfejtések 90 száza­léka helyes. Ahogy azt ígértük, havonta ajándékcsomagokat sor­solunk a helyes megfejtők kö­zött, a leghűségesebb játékosa­ink - akik legalább 10 játék meg­fejtését elküldik - között pedig az uniós mellékletünk utolsó megje­lenésekor egy jóval értékesebb nyereményt is kisorsolunk. Márciusi nyerteseink: Sápi Endréné, Bodó Natália és Kovács Katalin kaposvári olvasóink. ■ vww.somogyihirlap.hu. EU-kvíz Európai uniós sorozatunkban játékra invitáljuk olvasóinkat. Min­den keddi oldalunkon kérdéseket és válaszlehetőséget találnak. Válasszák ki a helyeset, jelölje meg és vágja ki a szelvényt, amit borítékban, vagy levelezőlapra ragasztva kell eljuttatni szerkesz­tőségünk címére (Kaposvár, Kontrássy u. 2.). A kérdéseket az internetes honlapunkon is megtalálják, s ha ott fejtik meg, e- mailon is beküldhetik a helyes válaszokat. Címünk: somogyi- hirlap@axels.hu . A borítékra, levelezőlapra, illetve az email tár­gyához írják: EU-kvíz! A helyes választ beküldők közt havonta ér­tékes ajándékokat sorsolunk ki, sorozatunk végén pedig egy iga­zi meglepetés is várja a leghűségesebb és legjobb játékosainkat! 1. Melyik nem EU-tagállam? a. Görögország, b. Svédország, c. Svájc. 2. Mi az Európai Unió hivatalos nyelve? a. angol, b. minden tagállam nyelve, c. francia 3. Ki választja az Európa Parlament képviselőit? a. minden ország kormánya delegálja őket, b. közvetlen választásokon választják meg őket c. pályázni lehet a pozícióra. 4. Hogyan választják az Európai Unió elnökét? a. az Európa Parlament választja, b. közvetlen választással, c. fél­évenként egy-egy tagország adja. Az unióban nincs kifejezetten kereskedelmi szabályozás, hanem a szabadságelvek érvé­nyesítéséről beszélünk: az áruk, személyek és a szolgáltatások szabad mozgása révén. Amennyiben az a feltétel megvalósul, EU-kon- formnak mondható a gazdaság. . Az EU-ban a fogyasztói érdekek védelme öt elis­mert alapjogra épül: a fogyasztók egészségének és biztonságának védelme, a fogyasztók gazdasági ér­dekeinek védelme, a fogyasztó jogokról való tájé­koztatás és azok oktatása, jogorvoslathoz, a kár­igények érvényesítéséhez való jog, valamint jog a fogyasztói érdekek képviseletéhez fogyasztói rész­vétellel. Ezek a jogok csak az úgynevezett végső felhasz­nálókat (természetes személyeket) illetik meg, te­hát akik nem üzleti célból szereznek meg valamely ingóságot, ingatlant vagy szolgáltatást. A fogyasz­tók érdekeinek védelmében fontos szerepet játsza­nak a civil szervezetek, melyek közül Magyaror­szágon elsőként az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület foglalkozott ilyen kérdésekkel. Ma már 62 helyi és megyei szervezete van, ellenőrző funk­ciója pedig egyre erősödik. Az EU-tagországokban sokkal erősebb a fogyasztói tudat, mint nálunk, is­merik a jogaikat és élnek is velük. A hazai kereske­dőknek erre fel kell készülniük, a versenyben helyt kell állni. A Termékfelelősségről szóló törvény ki­mondja, hogy a termékért, annak biztonságáért, a gyártó viseli a felelősséget. A gyártónak tanúsíta­nia kell a termék megfelelőségét. Ezen dokumen­tum alapján be lehet azonosítani a termék erede­tét, ami elősegíti a piac-felügyeleti eljárást. Meg kell említeni a RAPEX-rendszert, amely a veszé­lyes termékekről vezet listát minden tagországra vonatkozóan. Ilyen lista már Magyarországon is működik a Központi Piacfelügyeleti és Információs Rendszer néven, melyet a Fogyasztóvédelmi Főfel­ügyelőség kezdeményezett. Ez a szerv kölcsönös informatív kapcsolatban áll a piacfelügyeleti ható­ságokkal a veszélyes termékek kiszűrésére. Az EU előzetes piacfelügyeleti ellenőrzést ho­zott létre a harmadik országból származó termé­Határtalan fogyasztói jogok Fogyasztóvédelmet könnyen A magyar csatlakozási tárgyalások során nem volt gond ez­zel a fejezettel, viszonylag hamar le tudtuk zárni, mert törvé­nyeink többsége összhangban van az uniós joggyakorlattal. Egyedül a termékfelelősség kérdése körül voltak viták, de derogációt nem kértünk ezen a területen sem. Az Európai Unió a fogyasztó- védelmet kiemelten fontos­nak tekinti, hiszen a fogyasz­tóvédelem jelenleg az EU 380 millió, a bővítés után pedig 453 millió polgárának min­dennapjait, a közérzetét befo­lyásolja. A fogyasztók érdekeit jogi eszkö­zökkel védeni és erősíteni kell. A közösségi fogyasztóvédelmi poli­tika az egységes belső piac foko­zatos kiépülésének következmé­nye. Az áruk és szolgáltatások szabad áramlásának biztosítása közös jogszabályok elfogadását tette szükségessé a fogyasztói ér­dekek megfelelő érvényesítésére. A fogyasztóknak alapvető érde­Az uniós csatlakozás a köz- szolgálatban dolgozók számá­ra is új lehetőségeket kínál, ám az egyre bonyolultabbá váló döntés-előkészítési folyamat mind nagyobb szakmai felké­szültséget kíván. A közszférá­ban dolgozók elsősorban euró­pai béreket, az életminőség, a munkafeltételek javulását vár­ják a csatlakozástól. Mindez azon a tegnapi közszolgá­lati konferencián hangzott el, me­lyet az uniós felkészülés jegyében szervezett a megyei önkormány­zat, a közigazgatási kar megyei ta­gozata, valamint a köztisztviselők és közalkalmazottak szakszerve­zetének megyei szervezete. Dr. Ha­zafi Zoltán, a Belügyminisztérium helyettes hivatalvezetője arról szólt: mára az unió nemcsak gaz­dasági, hanem politikai integrációt is jelent, s változott az álláspont ab­ban a tekintetben is, hogy a köz­kük, hogy elegendő és korrekt in­formáció álljon rendelkezésükre az egyes tranzakciók lebonyolítá­sa előtt. Az intézkedések célja, hogy egyfelől a termelők, szol­gáltatók, másfelől a fogyasztók között létező strukturális egyen­súlytalanságot megszüntesse. Enélkül a fogyasztók informált­sága, ismeretei és gazdasági lehe­tőségei korlátozottak lennének. A piacra kerülő termékeknek és szolgáltatásoknak biztonságos­nak kell lenniük, a fogyasztók­nak pedig meg kell kapniuk min­den olyan tájékoztatást, amely számukra a legmegfelelőbb vá­lasztást elősegíti. Alapvető követelmény, hogy a fogyasztók a nagyobb választék szféra is nyitottá vált a munkaerő­áramlás előtt. Csupán meghatáro­zott munkaköröket ellátó munka- vállalók nem élhetnek ezzel a lehe­tőséggel. Igaz, a jelenlegi tagor­szágok tapasztalatai szerint a gya­korlatban nem jellemző még a köz­alkalmazotti és köztísztviselői szfé­rában a munkaerő-áramlás. Ám je­lentős eltérések várhatóan nem is lesznek: a döntések előkészítése során a magyar szakemberekkel ugyanolyan felkészültséggel és azonos feltételekkel kell majd ér­velniük, s a bérek felzárkóztatására is egy ötéves program indul a csat­lakozás után. Jelenleg a magyar köztisztviselők az uniós átlagbérek alig harmadát keresik. A cél az, hogy néhány éven belül a 800-1200 eurós alsó határt elérjük. Az adórendszerünk viszont - mint dr. Őry Tamás, a BM vezető tanácsosa elmondta - az 1987-88- as adóreform óta alapjaiban har­monizált. Ám nem kevés feladatot és az alacsonyabb árak által az egységes piac előnyeiből része­süljenek, az alapvető szolgáltatá­sok hozzáférhetőek és megfizet­hetőek, valamint a kereskedők és szolgáltatók által tett ajánlatok összehasonlíthatóak legyenek. Fontos, hogy a határokon átnyú­ló kereskedelem korlátainak le­bontásával egyúttal a fogyasztók biztonságosabban vásárolhassa­nak az Európai Unióban. Ez azt jelenti, hogy más tagországok árui a hazaival hasonló mérték­ben megbízhatóak, más tagál­lamokban vásárolt termékek meghibásodása esetén ugyan­olyan joguk van arra, hogy a ter­méket díjmentesen kicserélhes- sék vagy megjavíthassák. ■ ad még például a kedvezményes adókulcsok összehangolása. A háztartási tüzelőolaj, a távfűtés, a szén adókulcsának emelése mint­egy hárommillió embert érint, a fo­kozatos „igazításra” 2008-ig kap­tunk haladékot. Ugyancsak nem lesz könnyű a szociális étkeztetés­ben, diákétkeztetésben, munkahe­lyi közétkeztetésben áttérni az emelt adóra. Az adókedvezmé­nyekről szóló szabályaink többsé­ge sem felel meg az unió szabálya­inak, ezeket fokozatosan le kell épí­teni. Dr. Kiss Sándor, a MKKSZ elnö­ke úgy vélte: a munkavállalók nagy áldozatot hoztak a csatlakozás fel­tételeinek megteremtésében. A csatlakozástól a professzionális közszolgálat, az ehhez szükséges jogi háttér és bérezési rendszer megteremtését, jobb életminőséget és stabilabb foglalkoztatási helyze­tet várnak a közalkalmazottak és köztisztviselők. jakab EU-Hírek MENEKÜLTVITA. Az Európai Unióba igyekvő menekültek uni­ón kívüli táborokban való elszál­lásolását javasolja a brit belügy­miniszter. A felvetett helyszínek között van Albánia, Horvátor­szág, Románia és Ukrajna. A me­nekültek eljárásuk lezárásáig ma­radnának a táborokban. A mene­kültgyűjtőket az ENSZ Menekült- ügyi Főbiztossága (UNHCR) tar­taná fenn az EU-ból származó forrásokból. A tervezet a jelentős menekültkibocsátó területeken - például Iránban, Marokkóban és Törökországban - „védelmi öve­zeteket” hozna létre. A javaslatot számos kritika érte az emberjogi szervezetek részéről. A táborok a jogvédők szerint internáló tábo­rokként funkcionálnának, és lét­rehozásuk számos jogi és morális aggályt vetne fel. VÉDELMI MINICSÚCS. Április utolsó napjain tartják a négyes védelmi minicsúcsot. A tavaszi Európai Tanács során felvetett belga-francia-német kezdemé­nyezés kiegészülve Luxemburg­gal április 29-én ölt majd konk­rét formát. A csúcsot kezdemé­nyező országok egyetértenek abban, hogy a konventben je­lenleg körvonalazódó európai al­kotmánynak csak abban az eset­ben van értelme, ha abban jelen­tős szerepet kapna a közös védel­mi politika. A minicsúcs ötlete az iraki háború hátterében fogant, ráadásul valamennyi kezdemé­nyező ország ellenezte a katonai beavatkozást a Közel-Keleten. A négy ország úgy látja, hogy az or­szágok kisebb csoportja egyes te­rületeken szorosabb összefogást tud megvalósítani. Számos EU- tag ellenzi a többsebességes Eu­rópa tervét, amelyben egyesek egyre jobban elmélyítenék kap­csolataikat, a kimaradók pedig egy könnyített integrációban vennének csak részt. SZIGORÍTOTT TANKHAJÓK. A tanácsban született kompro­misszum értelmében a jövőben az EU kikötőibe kevés kivétellel egyetlen egyhéjú hájó sem szál­líthat nehézolajat, és nem is fut­hat ki azokból hasonló rako­mánnyal. Az Európai Bizottság javaslata azután született, hogy tavaly az észak-spanyol Galícia partjainál elsüllyedt a Prestige olajtanker, és a baleset természe­ti katasztrófát okozott. Az egyhé­jú tankerek teljes kitiltásáról nem szól a határozat, tehát a tranzit- forgalmat nem érinti a döntés. A szabályozás ezzel az Egyesült Ál­lamokban alkalmazott szabá­lyokhoz lesz hasonlatos, és a Bi­zottság reményei szerint hozzá­járul a hajópark modernizálásá­hoz is. A brüsszeli testület közle­kedési biztosa üdvözölte a dön­tést, Loyola de Palacio szerint mindössze néhány hónappal a Prestige-katasztrófa után sikerült pozitív választ adni a polgárok fé­lelmeire. ■ Összeállításunkat a www.somogyihirlap.hu honlapunkon is elolvashatják. Európai uniós mellékletünk a Külügyminisztérium támogatásával készült. OLDALSZERKESZTÖ: VARGA OTTÓ AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉBEN KÖZREMŰKÖDÖTT VARGA TÍMEA Jobb bérekre vár a közszféra ITTHON E URÓPÁBAN Fogyasztóvédelem az unióban kekre, ami azt jelenti, hogy a gyanús termékeket nem vámkezelik. Az eljárás'szerint ilyen esetek­ben jelentést kell tenni a Fogyasztóvédelmi Fel­ügyelőség felé, akiknek három napjuk van a dön­téshozásra. Ezt azzal lehet kivédeni, hogy a gyár­tótól az EU-s követelményeknek megfelelő tanúsít­ványt kér a forgalmazó, illetve kötelezze az impor­tőrt, hogy vizsgáltassa be a terméket valamely ha­zai intézménnyel. A tagországokban nagy hangsúlyt fektetnek a fogyasztók tájékoztatására, például a téves hasz­nálat kivédésére. Az árak összevethetősége érde­kében a forgalmazónak kötelessége, hogy az el­adási ár mellett feltüntesse az egység­árat is (ezt némely üzletekben már ha­zánkban is megteszik). Magyarorszá­gon nem árusítható termék és nem nyújtható szolgáltatás magyar nyelvű tájékoztató nélkül. Az importtermék­hez az idegen nyelvűvel azonos tartal­mú, magyar használati utasítást kell mellékelni. ____ ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom