Somogyi Hírlap, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-15 / 88. szám

6. OLDAL 2003. Április 15., Kedd H§ TENGŐD A KÖZSÉG CÍMERE Két részre osztott álló, háromszö­gű pajzs felső, vörös mezejében egymáson harántirányban ke­resztbe tett aranymarkolatú és ke­resztvasú, ezüstpengéjű szablya, alsó kék mezejében lebegő hely­zetű leveles arany búzakalász, s ezt kétoldalt egy-egy szarvas­agancs kíséri. A címerpajzs alatt lebegő, hármas tagolású, fecske­farok végződésű íves aranyszala­gon fekete, nagybetűs Tengőd felirat olvasható. A szablya a vitéz­ség jelképe, a búzakalász a me­zőgazdasági termelésre utal, a két szarvasagancs pedig a nagy­vadakban gazdag környékre. A LAKOSSÁG SZÁMA 2002-ben 572 1997-ben 639 1980-ban 776 1970-ben 951 1960-ban 1137 FOGADÓÓRÁK A polgármesteri hivatal címe: 8668 Tengőd, Petőfi S. u. 32. Tel/fax: 84/525-216. A hivatal­ban hétfőtől péntekig 8-12 órá­ig van ügyfélfogadás, Magyar Teréz jegyző ebben az időben várja a lakosokat. A polgármes­ter minden kedden 8-16 óráig tart fogadóórát. Ősz Nándor fa­lugazdász hétfői napokon 11 -13 óra között ad tanácsot a hozzá fordulóknak. CIVILEK, VEZETŐK A tengődi gazdaköri egyesület elnöke Vati Ferenc. A vöröske­resztes alapszervezet az 1960- as évektől működik, s Bella Lászlóné a titkára. A nyugdíjas- klub 1992-ben alakult, és Ta­kács Béláné a vezetője. Az erdőbirtokossági társulás elnöke Barkóczy József. ORVOSI RENDELES Dr. Juhász Károly háziorvos minden kedden 8-tól 10 óráig rendel a polgármes­teri hivatalban kialakított rendelőben. Váradiné dr. Tóth Margit gyermekorvos minden hónap 4. keddi napján 12.30-tól tart cse­csemő-tanácsadást. Tilkné Ko­pácsi Katalin védőnő Tamásiból kijárva rendszeresen látogatja a kismamákat és a csecsemőket. ISTENTISZTELETEK A katolikus templomban minden szombaton 15 órától Serbán Va­lentin iregszemcsei plébános tart szentmisét. A református templomban vasárnap 15 órai kezdettel van istentisztelet, itt Nagy Csaba lelkész hirdet igét. HÍRES SZÜLÖTTEK Tengőd egyik hires szülötte Bor­nemissza János törökverö vitéz, kiváló végvári harcos. Pápa, Nagykanizsa, majd pedig Várpalo­ta kapitánya volt. Itt született 1810-ben Zsebeházi István száza­dos, Kossuth feltétlen híve, akinek vezetésével több falubeli is részt vett az 1848/49-es szabadság- harcban. Az 1860-as évek elején a község jegyzője volt, itt halt meg ISöBUan; sírja a református te­metőben található. Nevét 1999- ben vette föl az általános iskola. A CIKKEKET KRUTEK JÓZSEF ÍRTA. FOTÓK: GÁTI KORNÉL Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta Pénzre, szemléletváltásra van szükség Recept Tengődről Töltött sonka Tengődön hiányos az infrast­ruktúra, sok a munkanélküli és az idős, és bár az embereket fog­lalkoztatja az uniós csatlako­zás, sok a bizonytalanság - mondta Lakos János polgár- mester. Abban reménykedik, az európai közösséghezvaló tarto­zás változást hoz az életükben.- A környezetvédelemben már el­indított egy folyamatot az önkor­mányzat - mondta Lakos János. - Márciustól bevezettük a heti szer­vezett szemétszállítást. Ennek kö­vetkeztében bizonyosan rendezet­tebb és tisztább lesz a falunk. Csat­lakoztunk a térséget érintő és még* az idén kiépülő földgázvezetékre is. Hiszem, hogy majd műid több ingatlantulajdonos ráköt. Igaz, sok itt a nyugdíjas és a nehéz körül­mény között élő család. Hogy ők mit várnak a csatlakozás után? Jobb életkörülményeket és megél­LAKOS JÁNOS 1957-ben szüle­tett Tengődön. 1975-ben mező- gazdasági gépszerelői képesítést szerzett. 1983 óta önálló vállalko­zó. 1998-2002 között a megyei közgyűlés tagja, 1996-tól önkor­mányzati képviselő, tavaly óta pe­dig tiszteletdíjas polgármester. Nős, két gyereke van, hobbija a foci. hetést. Persze, ez nem jön egyik évről a másikra. Egy évtized is elte­lik, mire itt érezhető lesz a fejlődés.- Mi hozhat változást a tengődlek életében?- Ipari munkahely nem lesz a fa­luban. Tengőd mindig is mezőgaz­daságból élő település volt. A csat­lakozás azoknak lesz kedvező, akik maguk is többet vállalnak a boldogulásukért, föl tudják építeni a jövőjüket, azaz tesznek is valamit ezért, meg a közösségért. Pályázati támogatásokkal uniós pénzekhez juthatunk, ha megfelelünk a felté­teleknek. Jó pályázatokat kell ké­szíteni, s azokhoz szakemberek kellenek. Ez nekünk is gondot okoz. Községünk nemcsak az Eu­rópai Uniótól, hanem még a ma­gyar városok színvonalától is na­gyon messze van.- Mik a közvetlen teendők?- Elsősorban a megfelelő infra­struktúra kiépítése a cél. A földgáz mellett jó utakra és járdákra, szennyvízcsatorna-hálózatra van szükség. A pénz mellett nélkülöz­hetetlen, hogy megváltozzon a tengődlek gondolkodásmódja, szemlélete. Az önkormányzat 87 millió forintos költségvetésében hatmillió forint a forráshiány. Az is­kola-óvoda fenntartása 32 mülióba kerül, ám az állam ennek csak a fe­lét biztpsította.- Mi lehet a kitörési pont?- A mezőgazdasági tulajdon, an­nak a megművelése, a fiataloknak pedig a nyelvtanulás és a számító­gép ismerete, valamint több szak­ma megszerzése. Erre az iskolánk már valamelyest felkészült. Ten­gődnek van jövője; egykor gazdag település volt. Már 29 külföldi vá­sárolt itt ingatlant. Szeretném azt is, ha a Zsebeházi-napokon nem­zetközi huszártalálkozó színhelye lenne a falu, s ide vonzaná a hazai és külföldi vendégeket. _________■ A húsvéti töltött sonka receptjét Kántor Jánosnétól kaptuk. Elké­szítését a nagymamájától tanul­ta. Hozzávalók: 1 kg füstölt son­ka, 2 fonott kalács, 10 tojás, pet­rezselyemzöld, őrölt fekete bors, vegeta. A sonkát puhára főzzük, a tojást keményre. A kalácsot és tojást apró darabokra vágjuk, s borssal, petrezselyemzölddel, vegetával összekeverjük. Ezt a tölteléket a sonka főzőlevével többször is meglocsoljuk. A főtt sonkát hosszában három részre vágjuk, s hosszú üvegtálra tesz- szük. Alulra a bőrös részét, erre egy réteg tölteléket, majd sonkát és ismét tölteléket, sonkát. A maradék tölteléket körben hoz­zányomjuk a forró sonkához. Az így töltött sonkát lenyomat­juk, s aztán hidegre tesszük. Tá­laláskor tojáskarikával vagy pet­rezselyemmel díszíthetjük. Tor- mával, mustárral kínáljuk. ■ Óvodások vonzó játszószobája Mindössze 13 kicsi jár a napközi ottho­nos óvodába, közülük öt hátrányos helyzetű. Szeptemberben várhatóan négy lesz iskolás. A gyermekintézmény a húsvétra készül: tojást festenek, s ta­nulják a locsolóverseket. Nagy előnye a vegyes életkorú csoport­nak: szinte észrevétlenül tanulnak a na­gyobbaktól a kicsik - állította Denke Valé­ria óvónő. S a nagyobbak büszkék arra, hogy segíthetnek.- Minden korcsoport részt vesz a fog­lalkozásokon - mondta az óvónő. - A fel­adatokat úgy állítom össze, hogy életko­ruknak megfelelően elvégezhető legyen és érdekes. Ennek révén erősödik megfi­gyelőkészségük, tapasztalatokra tesznek szert, illetve segíti gondolkodásukat. Iro­dalmi, zenei és művészeti téren is igyek­szünk fejleszteni ismereteiket. Az iskolá­ba készülőkkel kis csoportban és egyéni­leg is foglalkozom; alapelv, hogy mindig játékosan vezessem rá őket a megoldásra. A hat nagycsoportos óvodás közül várhatóan négy kezdheti meg ősszel az általános iskolát. Egy gyermek még egy évig az óvodában marad, egynek a sor­sáról pedig a kaposvári tanulásiké- pesség-vizsgálóban döntenek.- Örülök, hogy szeptembertől 11 kis­csoportos várható - mondta Denke Valé­ria. - Évente négy-öt kicsi behatására számítok 2005-ig, így az óvodások szá­ma 18-20 körül alakul. A kicsik negyven százaléka jön hátrányos helyzetű csa­ládból, oka a szociális körülmények romlása és a munkanélküliség. Ezért egyre több figyelmet kell fordítani arra, hogy a gyerekek megtanulják a tisztál­kodás alapvető dolgait. Naponta igyek­szem derűs, családias légkört teremteni, mert egyre több óvodás szenved a szere­tet hiánya miatt. A tengődi óvodában nagyon figyelnek a kifejezőkészség és az esztétikai érzék fejlesztésére. Ebben segít, hogy ízléses és szép legyen a gyerekek környezete. ■ Készülnek az ünnepekre A községben 41 éve van óvoda, először egy, majd 1995-ig két óvónővel. Húsz éve még 28-30 kicsi járt ide, köztük kányaiak is. Denke Valéria munkáját szak­képzett dajka, a 24 éve itt dolgo­zó Sörös Gézá- né segíti. Nagy gondot fordíta­nak az ünnepek­re: köszöntik az édesanyákat, s együtt töltik a gyereknapot is. Igazgató egykori iskolájában Szabó Istvánnénak 35 éve ugyanaz a munkahelye: az ál­talános iskola. 1963-ban vég­zett itt, és 1968-ban kezdett oktatni. Közben volt igazgató is, majd 1996 óta ismét az in­tézmény vezetője. Ott tanít, ahol egykor tanult.- Tanári oklevelet 1972-ben sze­reztem, magyar-orosz szakon - emlékezett Szabó Istvánná. - So­kat változtak azóta a tanítás tárgyi feltételei. Hatodikosként, 1961- ben éltem át az iskola első szár­nyának átadását: ez a felsősöknek teremtett korszerű feltételeket. A kilencvenes években is bővítettük; ez teszi lehetővé, hogy az 1-8. osz­tály egy épületben tanulhasson. Az iskola az államosítás óta részben osztott, négy tanulócso­portja és nyolc osztálya van. 1963- ban még 16-an ballagtak el, s a ta­nulók száma meghaladta a nyolc­vanat. Most 49 gyerek jár ide, s csak négy a nyolcadikos.- Mint az iskolák többsége, mi is évek óta létszámgonddal küz­dünk - mondta. - Ez megnehezíti a tervezését. Az iskola jövőjét ne­héz megjósolni. Abban bízunk, hogy az évszázados múltú kisis­kolát az önkormányzat fenn tudja tartani. Hogy miért maradtam itt ennyi évig? Tősgyökeres tengődi vagyok. Itt jártam iskolába, szere­tem a falut és az itteni embereket. Mindig jó főnökeim és jó kollégá­im voltak, vannak, jó velük együtt dolgozni. Bár pályakezdő­ként sok fe­szültséggel kezdtem a pá­lyát, egykori tanáraim sze­relte sokat segített. Ez megkönnyí­tette a mun­kát. Többször is lett volna lehetősé­ge Szabó Istvánnénak, hogy másik iskolába menjen, de nem élt vele. Ott maradt, ahol a tanári pályára felkészítették. Három éve ugyan Tabról jár ki - a kisvárosban építet­tek családi házat -, de mint mond- ta: mindig tengődi marad. ______■ Eg yre fogy a Évtizedek óta a tengődi egyház- község vezetőségi tagja Barkóczy Józsefné. Sokszor afféle minde­nes: kezeli a bevételt-kiadást, rendezi a számlákat, elvégzi a te­metés adminisztrációját, s arra is figyel, hogy rend legyen. A temp­lom 1787-ben épült, de szigetelés híján vizesek voltak a falak. 1994-ben újították föl külsőleg, s belül két méter magasan szigete­lő vakolattal.-A felújítás 1,4 millió forintba került, s nagyon sok társadalmi munkával is segítettek a hívek - mondta Barkóczy Józsefné. - Az önkormányzat 300 ezer forinttal támogatta, s a parókia eladásából befolyt pénz meg a hívek adomá­nya is jelentős összegre rúgott. Az egyházközség legnagyobb gondja, hogy 1974 óta nincs önál­ló papunk. Dr. Bencze János volt itt az utolsó plébános 1971-1974 hívek száma között, majd húsz évig Fried Vilmos járt át hoz­zánk Kányá­ból misét tar­tani. 1994-től pedig már a hatodik pap ingázik Ten­gődre. Barkóczy Józsefné elmondta, hogy a hívek, a templomba járók száma egyre kevesebb. A szombati szentmisé­ken csak 20-30-an vannak, s al­kalmanként jön 8-10 gyerek. A lakosok közül 136 fizeti az évi 1700 forint egyházközségi hozzá­járulást. Az utolsó bérmálás az 1970-es évek elején volt ebben a templomban, 2001-ben tartották az egyetlen egyházi esküvőt, ta- valy pedig nyolc keresztelőt. ■ Ritkán jönnek a tanulók Egyre kevesebb Tengődön a köz­ségi könyvtárba járó olvasó. Tíz éve még több mint nyolcvan be­iratkozott látogatója volt, számuk jelenleg nem éri el az ötvenet - tudtuk meg Takács Bélánétól, aki 1992 óta ellátja a könyvtárosi te­endőket. Mindig is szerette az irodalmat Takács Béláné. A nyugdíjasklub el­nökeként ezért is vállalta el a teen­dőket, hiszen a klub is a könyvtár épületében van. - Társadalmi munkában végzem - mondta a szépen berendezett bibliotékában. - Kéthetente csütörtökön 10-től 15 óráig tartok nyitva, s várom az ol­vasni, kölcsönözni vágyókat. Szá­munk, sajnos, visszaesett, pedig itt ötszáz kötetből válogathatnak. Rit­kán jönnek a tanulók, iskolások is, mert nekik külön könyvtáruk van az iskolában. A néhány fiatal könyvtári tagon kívül inkább csak a nyugdíjasok kopogtatnak be. A legidősebb olvasónk, özv. Dávid Józsefné hetvenéves. Sok a mesekönyv, az ifjúsági re­gény, nagy a szépirodalom válasz­téka, s vannak lexikonok és szótá­rak is - tudtuk meg Takács Bélánétól. Legutóbb 2000-ben bő­vítették a könyvállományt mintegy húsz kötettel. A könyvek többsége Takács Béláné: Főleg a nyugdíjasok jönnek régi, így nagyon ráférne a frissítés.- Folyóirat vagy újság nem jár, nincs rá pénze az önkormányzat­nak - mondta. - A Somogyi Hírla­pot én hozom be, mert többen is szeretik olvasni. Úgy tapaszta­lom, sokszor a tévé műsora vonja el őket az olvasástól. Pedig egy- egy szépirodalomi mű, természe­ti leírás, ifjúsági regény sokkal több élményt nyújt, mint a gyen­ge műsorok. Áhol lehetőségem van, igyekszem népszerűsíteni a könyvtárt, mert a szerepét így csak részben tölti be. ■ Bővítették az árukínálatot Mintegy négynüllió forintért újítot­ta föl és alakította át a tabi áfész a tengődi coop mini élelmiszerbolt­ját. Apátiné Grill Hajnalka boltve­zető elmondta: bővült az áruvá­laszték, amit már igényelt is a la­kosság. Az átalakítás után a válasz­tékos készletnek köszönhetően emelkedett az üzlet forgalma, je­lenleg ipintegy 800-féle cikk kap­ható. A bolt önkiszolgáló jelleggel működik, s új berendezéseket, hű­tőket helyeztek üzembe. A szövet­kezet kicserélte a nyílászárókat és korszerűsítette a világítást is.- A kibővített készletből a vevők megszerették és keresik az akciós árukat, valamint a coop márkater­mékeket - mondta. - A korszerű üzletben egyre nagyobb az igény felvágottakra, fagyasztott termé­kekre és a zöldségekre is. A rekonstrukció során felújí­tották a bolt szociális helyiségeit, új és vonzóbb külsőt kapott az épület._______________________a i L A L M A N A C H - 2 2 4__________

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom