Somogyi Hírlap, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)
2003-04-12 / 86. szám
6. OLDAL 2003. Április 12., Szombat CSOMA A KÖZSÉG CÍMERE A vágott, csücskös talpú pajzs felső részét hasítás osztja két részre. A jobb oldali vörös mezőben csőrében kék szőlőfürtöt tartó, fél lábán álló, balra fordult és másik lábának karmait szétterpesztő fekete varjú látható. A bal oldali zöld mezőben lebegtetett fehér torony a tetején kettős kereszttel. A címer alsó kék mezejében ezüstös híd. A címeren a település jellemző épületei vannak, s egy mondát jelez. Erre utal a „Károg a varjú a jegenyén” népdal is. A fürt a szőlőtermesztést jelzi. A híd az egyik legrégebbi, ami a Kapóson át ível, s különleges technológiával építették. A torony az öreg haranglábat örökíti meg. A LAKOSSÁG SZAMA 2003-ban 494 1993-ban 525 1970-ben 553 1949-ben 601 1937-ben 641 FOGADOORAK A polgármesteri hivatal címe: 7253 Csorna, Kossuth u. 34. Tel.: 82/579-025 A hivatalban hétfőtől csütörtökig 8-16.30-ig, pénteken 8-13.30-ig van ügyfélfogadás. Király Péter polgármester hivatalos fogadóórája hétfőn 8-12-ig van, de a hét minden napján fölkereshető a hivatalban 8-10 óra között. Kaposvölgyiné dr. Hangyái Margit körjegyző a hét minden napján 8-9-ig fogad. Csütörtökönként 10- 12-ig Pappné Kőfalvi Klára, a gyermekjóléti szolgálat vezetője, 13-16 óráig Puskás Béla építésügyi előadó tart fogadóórát. A falugazdász, Lázár Katalin szerdán 9-től 11-ig ad tanácsokat a gazdáknak. CIVILEK, VEZETŐK Az irodalmi kör 2002-ben alakult, és Széphalmi Pál a vezetője. Az ifjúsági klub munkáját Vincellér László irányítja. A csornai baráti kör átalakulás előtt áll, az eddigi elnök lemondott. A Mosoly közéleti klub vezetője Árva Imréné. ORVOSI RENDELES Dr. Fülöp László háziorvos T ’ hétfőn és pénteken 8-tól ' ■' 13 óráig, szerdán 12-től 18 óráig fogadja a rende- j lőben a hozzá forduló be- « tegeket. ISTENTISZTELETEK A szentmise minden vasárnap 8.30-kor kezdődik, dr. Páhy János esperesplébános celebrálja. A nyári időszakban a jókúti kápolnában is van mise. MÚLTIDÉZŐ A községhez tartozott 1932-ben Alsó- és Felsőmajor is. A 617 lakosból 75-en vonultak be az I. világháború idején. A hősi halottak száma 19, a hadiözvegyeké 9 volt. A községi bíró Nagy József volt, a helyettese Király Ferenc. A vasútállomáson Marity Lajos volt a főnök, Hagymási József a segédtiszt és Szépi Ernő a forgalmi segédtiszt. A katolikus iskolát Marton Pál kántorta- nitó irányította, aki Csikóstöt- tösön született 1890-ben, s 1923-ban került a faluba. A CIKKEKET SZARKA ÁGNES ÍRTA. FOTÓK: KOVÁCS TIBOR Az oldal megjelenését a csornai önkormányzat támogatta Külföldi befektetőket, új lakosokat várnak A félbemaradt iskolaépítésről és a képviselő-testületben dúló viszályról híresült el a falu. Ma már elcsitultak a viták, nyugalom van Csornában, bár az iskolaépület sorsa még nem rendeződött. A faluban járva meg-megszólíta- nak az emberek; érdeklődnek, hogy mi lesz, s hogyan alakul a jövő. Bár azt tapasztalom, hogy a többség közömbös a csatlakozással kapcsolatos kérdésekben - mondta Király Péter polgármester. Sokan nem látják át a benne rejlő lehetőségeket. Az idősebbeket a nyugdíjak alakulása, a fiatalabbakat a munkahelyek teremtése, a határok átjárhatósága érdekli. A lakosság valaha a mezőgazdaságból élt, ma azonban csak egyetlen mezőgazdasági vállalkozó akad a faluban, illetve néhány őstermelő. Nekik kellene komolyabban venniük az értesülések gyors megszerzését, KIRÁLY PÉTER 1942. június 29-én született Karúdon. A kaposvári szakmunkásképző iskola elvégzése után először alkalmazottként, majd harminc évig dolgozott építőipari vállalkozóként. 1997 óta a község tiszteletdíjas polgármestere. Nős, egy gyermeke és egy unokája van. de egyelőre nem foglalkoznak vele.- Milyen lesz a falu jövőjel- Jelentősebben fejlődhetett volna Csorna, ha nincs ez a félbemaradt iskolaépítkezés, ha valami történt volna ezzel a torzóval. Egy biztos: mivel egyre kevesebb a gyerek, az épületből nem lesz iskola. Nyugdíjasházzá, öregek otthonává alakítottuk volna át, be is adtuk a pályázatunkat a Széchenyi tervre, befogadták, jónak ítélték, s a végén mégis elutasították. Újra próbálunk pénzt szerezni. Egy külföldi vállalkozóval tárgyalunk most, ő elvitte az anyagot, a terveket, s megpróbál rajtunk segíteni, külföldi befektetőt szerezni.- Melyek az értékeik?- A halastó, ezt folyamatosan fejlesztik. A tervek szerint itt néhány év múlva akár egy kis üdülőfalu is kialakulhat. Ez mindenképpen segítheti a turizmus fejlesztését. A lámpásolás is egyre ismertebb. Ezt a régi népszokást ismertebbé lehetne tenni a megyében, az országban vagy akár Európában is. Akik fogékonyak a népi dolgokra, biztosan kedvüket lelnék benne. S ezzel elindulhatna a turizmusra alapított fejlődés, szálláshelyeket építhetnénk és vendéglőket, bár erre egyelőre még nem vagyunk fölkészülve.- Hol vannak a kitörési pontjaik?- Elsősorban a mezőgazdaságban. El a falu mindig ebből élt. Ha az ígért támogatást megkapják a gazdák, előbbre lehetne jutni. Az önkormányzat évekig tartó válsága is megoldódott; csendben, kitartóan dolgozunk, s ha nem is nagy lépésekkel, de halad a falu. Minden évben teszünk valamit. Elkészült a Kossuth Lajos utca felújítása, évente rendbe tesszük a szőlőhegyi utakat, felszámoltuk az illegális szeméttelepet, a hívek támogatásával tataroztuk a jókúti segítő Szűzanya kegykápolnáját. ______________■ Rec ept Csomából Csornai lángos A csornai lángoshoz 40 dkg kenyér- vagy finomliszt, 3 dkg élesztő, 2 főtt burgonya, 1 evőkanál olaj, fél dkg só, langyos tej, a kisütéshez olaj vagy zsír kell. Az élesztőt langyos tejben csipetnyi cukorral megfuttatjuk. A liszt közepébe öntjük a megkelt kovászt, hozzátesszük az áttört főtt burgonyát, egy kanál olajat, s langyos sós tejjel lágyabb kelt tésztát dagasztunk. Jól fölverjük, a tetejét liszttel megszórjuk, s ruhával letakarva egy órát kelesztjük. Akkor jó, ha a tészta a kétszeresére dagadt. Ekkor az olajat (zsírt) palacsintasütőben megforrósítjuk. A tésztából tenyérnyi darabokat szaggatunk, s vékonyra kihúzva a forró zsiradékba tesszük. Egyszerre többet is, de érjenek ösz- sze. Előbb fedő alatt, majd megfordítás után fedő nélkül szép pirosra sütjük. Kínálhatunk hozzá fokhagymás tejfölt is. ________m A község szinte minden lakója ösz- szefogott, hogy rendbe tegye a jókúti kápolnát, a csornai hegy Mária-kegy- helyét. A kápolnát a hívek adakozása és segítsége révén sikerült kívül- belül felújítani.- Hagyományos és egyre ismertebb csornai rendezvény a lámpásolás; ez szentmisével kezdődik - mondta Vincellér Józsefné, aki szívén viselte a kis kápolna rendbetételét. - Készültünk erre, és többen is kimentünk takarítani. S láttuk, milyen elhanyagolt a kápolna. A féltett Szűz Mária-szobor talapzata megbillent; a vakolata mállott, hiányzott a csatorna, s emiatt áztak a falak. S úgy döntöttünk, ta- taroztatjuk. Összeszámoltuk: legalább 28 ezer forintra lesz szükség, de az nagyon sok pénz. Szóltunk a falubelieknek, ők pedig összeadták, s jöttek, hozták az építőanyagot, és segítettek. A kápolna rendbetételét a fiatalok kezdték, napokig betonoztak. Vincellérné szerint igazi „kegyelmi hangulat” alakult ki. Nem addig dolgoztak, amíg jólesett, hanem amennyi belefért reggeltől estig. - A fiatalokat felváltó csoport a környezetet tette rendbe, a képviselők és a hivatali dolgozók megerősítették a támfalakat. A szomszéd faluból hozták a csatornát, s fölrakták. Mindenki tette a dolgát. Augusztus 15-én, tavaly Nagyboldogasszonykor újraszentelték a kápolnát. Szinte az egész falu elzarándokolt ide. - Mindenhol kell lennie egy kegyhelynek, ahol hálát adhatunk Istennek, s könyöröghetünk. Ez a kápolna olyan, mint egy erdei szentély, a padok már a kis erdőben vannak. Gyönyörű a küátás, ez a hely alkalmas az elmélyülésre. Olyankor jó elgondolkodni azon, mi volt eddig és hogyan tovább. A kápolnától nem messze van - a néphit szerinti - egy csodaforrás. Aki ott imádkozik s hisz abban, hogy segítséget kap, az olyan lelki nyugalmat érezhet, hogy valóban megoldja a gondjait. A forrás környékét is rendbe tették, csak még a víz nem csörgedezik. ______________■ Ha zavezérelte jó csillaga A Hunyady grófok állíttattak valaha fából ácsolt egyszerű épületet. Idővel ez a kis ház tönkrement. Ennek helyére építették a kápolnát; ezt Király Ferenc kőművesse-géd szorgalmazta: a háborúból való szerencsés hazatértének akart emléket állítani. Az építésben segítette a lakosság. A kápolnát 1946. augusztus 14-én szentelték föl. Halak úsznak a legelőn Üdülőfalut képzelt el a horgásztó köré Orbán Ottó. A tavat évek során időt, fáradságot és főként pénzt nem sajnálva alakította ki. Fölépítette családjának a kis pihenőházat s a leendő turistaparadicsomot is kiszolgáló épületet.- Harminc mázsa halat telepítettünk, s a napokban teszünk bele még tízmázsányit. A 80 százaléka ponty; két, két és fél kilós halakat telepítettünk, ezek már horgászhatók. Augusztusban nyitottunk, s a horgászok hamar fölfedezték a tavat. Két halat vihetnek el, de arra is van lehetőség, hogy helyben megsüssék, megfőzzék. Már két hete érdeklődtek, mikor nyitunk. Pár hetet még várni kell, mert hideg a víz, nem jár a hal... Ezen a részen sosem volt tó, disznólegelő volt, használhatatlan, gazos terület. A tó kialakítása 15 millió forintba került. Orbán Ottó a maga költségén hozta ki ide a villanyt, s az is belekerült 12 mü- lióba. - Kulturált körülményeket teremtettünk - mondta Orbán Ottó, s mutatta, hogy több száz akácot is telepített, abból erdő lesz. - Ez a kedvtelésem: erdősítek, parkosítok. Már jelentkezett egy vállalkozó is, hogy kempinget alakítana ki. Jó ötlet; ha ő nem valósít- ja meg, megcsinálom én. _____■ Ki gyúrt izmok hódítanak Két éve kaptak a fiatalok a kultúr- házban egy helyiséget az önkormányzattól, s hozzá néhány kiló festéket. Régi vágyuk teljesült, s kialakították a konditermet.- Napokig dolgoztunk, takarítottunk, festettünk - mondta Őri Nándor, miközben viaskodott a súlyzókkal. Önerőből megcsináltuk a „gépeket” is. Ezek természetesen nem a legmodernebb testépítő eszközök, de éppúgy megfelelnek a célnak, mint a menő klubok szupergépei. Nem a gépeken, hanem ez emberben rejlő erőn és kitartáson van a hangsúly. Hiába a legmodernebb eszköz, ha valaki nem elég elszánt, soha nem lesz Schwarzenegger. Öt-hat fiatal jár le edzeni rendszeresen, hiszen a testépítés egy- csolathoz azért ez kevés. Mi hob- re nagyobb divat. A lányok is szí- biként csináljuk már évek óta; vesebben megnéznek, megérinte- egy-egy alkalommal több száz kinek egy kisportolt fiútestet, bár lót megmozgatunk. Az edzéster- Őri Norbert szerint nem ez a hó- veket a különböző magazinokból dítás eszköze. szerezzük, és segít a tapasztalat- A lányoknak tetszenek a ki- is. Táplálékkiegészítőket, vitami- gyúrt izmok, sőt alkalmanként nokat szedünk, de a szteroidok még edzenek is, de a tartós kap- nekünk nem kellenek.________■ Népszínművel lámpásolnak Nyolc lelkes taggal novemberben alakult meg az irodalmi kör. Karácsonykor mutatkoztak be, szerepeltek a március 15-i rendezvényen is, most a lámpásolásra készülnek.- Kihasználatlanul állt a művelődési ház, amit valaha a falu önerejéből épített, s amiben évekig működött a könyvtár, adott otthont az ifjúsági klubnak. Idővel ez utóbbi elsorvadt, s a könyvtár is a régi iskolába költözött. Az épület már nem felelt meg azoknak a feladatoknak, amelyekre készítették - mondta Sziits András, az irodalmi kör egyik szervezője. A kör ötletadója, megalakítója és vezetője Széphalmi Pál. - Közösen gondoltuk úgy, hogy az irodalom hozhat egy kis föllendülést. Ebben hatalmas a lemaradás. Olyan jelenségek vannak a kulturális életben, amelyek nem kívánatosak. Ellensúlyozásaként végezzük - tudatosan - a tartalmas irodalmi munkát - tette hozzá Szüts András. A könyvtárba toborozták a 10-15 éves gyerekeket, s most, az első szárnypróbálgatás után szükségét érzik a szakmai segítségnek.- Szeretjük az irodalmat, a verseket, de nem elég széles körűek az ismereteink, így segítségre szorulunk. Eddig téma szerint válogattuk össze a műsorunkat, hiszen a karácsonnyal vagy nemzeti ünnepünkkel kapcsolatban széles a választék - mondta Varga Melinda., aki egyben a könyvtár vezetője is. - A lámpásolásra azonban mást szeretnénk, és talán ez lesz a vízválasztó. Megpróbálunk kilépni a versek köréből, s egy színdarabot, valami vidám népszínművet szeretnénk bemutatni, felelevenítve ezzel is a régi hagyományokat, melyeket még a szüléink, nagy- szüleink teremtettek meg. Ez egy kicsivel több lesz, mint az eddigiek. Talán megérinti a közönséget is, és később néhányan már szereplőként is részt vesznek a munkában. ■ Nyolc nap alatt esküvő Eszéken született Govnik János 1918-ban, s 1960-ban költözött Csornába. 1954-ben házasodott; megismerkedésüktől a menyegzőig csak nyolc nap telt el. Hor- vát származású a felesége is, akit anyja^ halála után mostoha nevelt. Ők először Gadácson laktak kitelepített németeknek a házában, majd Zala megyébe költöztek, s végül Attalában kötöttek ki.- Mennem kellett a háztól, akárki is kért - emlékezett Govnik Jánosáé. - A férjem először mást akart elvenni,, de engem annyit kommendáltak neki, hogy végül is hozzánk jött. Nem volt ez lángoló szerelem, azt sem tudom, mi az. Nyolc nap alatt minden lezajlott, s majdnem húsz év köztünk a korkülönbség. Három gyerekük született a házasságból, s mindegyik felnőtt. - A két lányom él, de a fiam meghalt - mondta. - Szellemi fogyatékos volt a gyerek, intézetben élt, s a mai napig nem derült ki, hogyan fulladt bele a Drávába. Govnik János volt cseléd, cső- dörös, majd ő is a vasútnál dolgozott, s onnan ment nyugdíjba. Az egészségével nincs különösebb baj, csak a hallása romlott meg az évek alatt.- Éppen azért veszekszünk sokat, mert vagy nem hallja, amit mondok vagy az a baja, hogy miért kiabálok. De ha már ennyi évet leéltünk egymás mellett, kibírjuk, ami hátravan. Négy gyönyörű unokánk van, és most várjuk az ötödik dédunokánk születését. Ők hoznak örömet az életünkbe. ■ ■1 A L M A N A C H - 0 4 0 Megújult a jókúti kápolna
