Somogyi Hírlap, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)
2003-03-04 / 53. szám
6. OLDAL A L M A N A C H 0 3 2 2003. Március 4., Kedd BONNYA A KÖZSÉG CÍMERE Arannyal és vörössel hasított, álló háromszögű pajzs jobb oldali aranymezejében jobbra néző, vörössel fegyverzett, koronás fekete fél sas; a bal oldali vörös mező alsó felében négy ezüstpólya látható, a felső részében pedig liliomos aranykorona lebeg. A kettéosztott címer az egykori és a jelenleg itt élő lakosság nemzetiségére utal. Bonnya a XX. század közepéig jellegzetes sváb település volt, lakosai közül sokat a háború után kitelepítettek. Az aranymezőben levő fekete fél sas az egykori Németország címerének részlete és Bonnya német ajkú lakosaira utal. A bal oldali mező ezüstpólyái nemzeti címerünkből valók, s a falu magyar lakosságát jelképezik. A korona Bonnya XIX. század közepén és második felében használt pecsétjeinek egyik eleme volt. A LAKOSSÁG SZÁMA 2003-ban 328 M 1995-ben 362 * 1990-ben 372 I 1970-ben 617 H A 1920-ban 929 | CIVILEK, VEZETŐK A Bonnya-fiadi Polgárőr-egyesület elnöke Gelencsér József. Az 1960-as évek elején alakult a vöröskeresztes alapszervezet, ennek Grosch Jánosné a vezetője. A Német Nemzetiségi Egyesület 1990-ben jött létre, Márcz Konrád az elnöke. FOGADÓÓRÁK A polgármesteri hivatal címe: 7281 Bonnya, Petőfi u. 63. Tel.: 84/375-070. Az önkormányzat a bonnya-fiad-kis- bárapáti körjegyzőség tagja. Bérdi József körjegyzőnek szerdán 8-12-ig van fogadóórája a hivatalban. Porczió György falugazdász kéthetente szerdán 11-13 óráig várja a gazdálkodókat. Mráv Borbála, a gyermekvédelmi szolgálat munkatársa kedden 9 és 13 óra között keresi föl a gyermekes családokat. ORVOSI RENDELES Dr. Horváth Tamás vállalkozó háziorvos kedden 9.30-tól ,11.30 óráig, pénteken pedig 7.30 és 9.30 óra között rendel. A fogorvosi teendőket Karádon dr. Ledermayer Ferenc látja el. ISTENTISZTELETEK A katolikus imaházban a hónap utolsó vasárnapján 9 órakor Hollányi István kisbárapáti plébános celebrál szentmisét. A református templomban évente három alkalommal tart istentiszteletet Szabó Lajos lelkész. Evangélikus istentisztelet a hónap utolsó vasárnapján 16 órakor van, Kőszegi Miklós lelkész tartja. FONTOSABB CÍMEK Posta: 7281 Petőfi u. 64. Tel.: 84/375-000. Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 8-11 óráig. A hivatalvezető Kovács Zoltánná. Községi könyvtár: 7281 Petőfi u. 64. Nyitva tartás: kedden és pénteken 17-19 óráig. A könyv- táros Gelencsér Józsefné. ■ A CIKKEKET KRUTEK JÓZSEF ÍRTA. FOTÓ; GÁTI KORNÉL Az oldal megjelenését a bony- nyai önkormányzat támogatta Biztonságosabb megélhetést várnak Az uniós csatlakozás előnyeiről és hátrányairól vajmi keveset tudunk. Azt sem sejtjük, hogy az EU-tagság milyen változást hoz - mondta Márcz Konrád polgármester. Egy biztos: valamennyien reméljük, hogy fejlődik a falu, biztonságosabb lesz a megélhetés, magasabb a nyugdíj. Egyre csökken a lakosság lélekszá- ma. A bonnyai fiatalok máshova mennek; csak az idősebbek maradnak, s így növekszik a községben élők átlagéletkora, s többségüknek napi megélhetési gondjaik vannak - tájékoztatott Márcz Konrád polgármester. Az uniós csatlakozással kapcsolatban elsősorban arra kíváncsiak: mennyivel jut majd több pénz bevásárlásra, a gyerek iskoláztatására és tüzelőre.- Nehéz>az önkormányzat helyzete is; az alapvető feladatainkat is MÁRCZ KONRÁD 1942-ben született Bonnyán. 1959-től a helyi té- eszben, az egyesülés után a kisbárapáti Kossuth szövetkezetben dolgozott 2001-ig gépkocsivezetőként. 1990-től a helyi Német Nemzetiségi Egyesület elnöke. 13 éve polgármester. Nős, két felnőtt gyermeke van. Hobbija a méhészet. csak szigorúan takarékoskodva tudjuk megoldani - mondta a polgármester. - Az 55 millió forintos költségvetésből 15,3 millió a forráshiány. Ezt önhikis és „bérhikis” támogatással szeretnénk ellensúlyozni. Ha nem kapjuk meg a pénzt, akkor a költségvetést is módosítani kell. Elmarad majd a bonnyapusz- tai Gáti utca murvázása és a ravatalozó tervezett felújítása, vagyis csak a kötelező feladatokra futja. Bár az utóbbi években fejlődött a falu infrastruktúrája, az uniós csatlakozáshoz további beruházások is szükségesek. A figyelem középpontjába került a környezetvédelem. Márciustól Bonnyán is bevezették a heti szervezett szemét- szállítást. Erre a Kaposvári Városgazdálkodási Rt-vel szerződtek. A feladat ellátása az önkormányzatnak az idén 600 ezer forintjába kerül. A lakosságnak a második félévtől ingatlanonként mintegy 2000 forintot kell fizetnie. A térségben az idén kiépítik a földgázvezetéket, e beruházáshoz Bonnya is csatlakozott. Márcz Konrád elmondta: a lakosság jelentős része nem örül neki, mert nem tudja megfizetni a 150 ezer forintos hálózatfejlesztési hozzájárulást. Az ingatlantulajdonosok 30 százaléka ugyan igényelte a vezetékes gázt, de ők csaknem valamennyien ideiglenes lakosok.- A helybeliek ezt az összeget nem tudják megfizetni - mondta. - S ha meg akarunk felelni az uniós követelményeknek, akkor meg kell oldanunk a szennyvíz korszerű elhelyezését is. A megoldás ebben a térségben egy korszerű szennyvíz- tisztító építése volna, s oda szállítanánk a szippantott szennyvizet. Ezeket a beruházásokat azonban csak központi pénzből, uniós támogatásokkal lehetne megvalósítani, hiszen most még az önerőt sem tudjuk előteremteni. ■ Recept Bonnyáról Mártásos cigánypecsenye Ez a bonnyaiak egyik kedvenc étke, receptjét id. Grosch Jánosné adta. Hozzávalók hat személyre: 2 kg sertéshús, 10 dkg liszt, 5 dkg pirospaprika, 5 dkg só, 1 dkg őrölt bors, 2 dkg delikát ételízesítő, 4 gerezd fokhagyma, olaj. A szeletelt sertéshúst kiklopfoljuk, s ízlés szerint fűszerezzük; piros- paprikával, delikáttal összekevert lisztben megforgatjuk, kevés olajban mindkét oldalát megsütjük. A hússzeleteket lábasba rakjuk. Olajban megpároljuk az apróra vágott fokhagymát, a maradék lisztet is beletesszük és elkeverjük. Ezután kevés vízzel fölengedjük, s a hússzeletekre öntjük. Még pár percig pároljuk. Az olajban párolt fokhagymás lisztet paradicsomiével is fölengedhetjük. A cigánypecsenyét tört krumpli-val vagy pürével tálaljuk. _________■ Hí rhedt bandát buktattak le Kiemelkedően közhasznú szervezetként tartja számon a bonnyai polgárőregyesületet az országos szövetség. Tagjait jogilag védi, mert közfeladatot látnak el; dr. Túrós András szövetségi elnök adta ki az ezt tanúsító okiratot. Harmincöt taggal alapította a bonnya-fiadi egyesületet 1991-ben. Aztán kiléptek a fiadi- ak, s most csak Bonnyán tevékenykednek polgárőrök. - Létrehozásával a lakosokat igyekeztünk megnyugtatni, s javult a község közbiztonsága - mondta Gelencsér József, az egyesület elnöke. - A rendőrséggel továbbra is jó a kapcsolatunk, bár az utóbbi időben kissé lazult. Most vizsgázott 14 tagtársunk közbiztonsági ismeretekből, s polgárőr-igazolványt kapott. Egyre nehezebb azonban az utánpótlás biztosítása, a fiatalokat nem érdekli az egyesüleü munka. Rendszeresen járőröznek a polgárőrök. Este és éjszaka mindig kettő megy szolgálatba, de van úgy, hogy napközben is. A vezénylést rendszeresen megbeszélik velük az egyesület vezetői. Gelencsér József elmondta: a polgárőrségnek nagy a visszatartó ereje. Bűncselekmény nincs a faluban, legföljebb egy-két tyúklopás. S eredményes az úgynevezett szemmozgalom is. A lakosok figyelnek minden idegen járműre is. A legnagyobb sikert a kilencvenes években érték el a bonnyaiak: a polgárőrök közreműködésével bukott le az a tolvajbanda, amelyik három megyében tevékenykedett.- A nőket is bevonjuk az egyesület munkájába, s támogat bennünket az ön- kormányzat is - mondta az elnök. - Két jelentkező már van, őket felkészítjük a feladatra. Ez még hatékonyabbá teszi a munkánkat. A német ingatlantulajdonosok is támogatnak bennünket. A régi lámpáinkat már halogénlámpákra cseréltük, a mellényeket a megyei polgárőr- szövetségtől kaptuk. Az idén sapkát és pólót is szeretnénk vásárolni. _______■ Az alapító tag A 61 éves Laczkó János tizenkét éve lett az egyesület tagja. Azt mondta: szükségesnek tartotta. A járőrözés folytán mára visszaszorult a bűnözés. Évente csaknem száz órát áldoz erre a szabadidejéből a lakosság biztonsága végett. Az pedig különösen jólesik neki, hogy többen is megköszönték áldozatkész munkáját. Szövőszéken szűrtarisznya Másfél évtizede készít szőtteseket Klopfer Ferencné. A szőnyegszövés fogásait könyvekből, népművészeti leírásokból és minták másolásával sajátította el. Amit tud, szívesen továbbadná, de nincs a faluban, akit érdekelne. Függőleges és vízszintes kerettel egyaránt dolgozott Kbpfer Ferencné, végül a mostam modern szövőszéket választotta. Azt mondta, ezen is megszőheti mindazt, amit hajdan készítettek a régi szövőszékeken. A 63 éves asszony őrzi a népi szövés tudományát. Mint mondta, legjobban a „szedettes mintát” kedveli. Egyszínű alapra viszi a színes díszek sokféle változatát. Legtöbbször válltarisznyát sző, s gyakran készít fali- és futószőnyegeket.- Népi iparművésznek sosem pályáztam, ahhoz sokkal többet kellene tudnom - mondta Klopfer Ferencné -, így amit készítek, nem is viszem zsűri elé. A szövés nekem öröm, hasznos időtöltés; szeretem a szépet, ezért is igyekszem őrizni a népi hagyományt. Télen szinte egész nap a szövőszék mögött ülök, s dolgozom. Nyáron inkább csak a reggeli órákban, mikor még harmatos a kert. Naponta így is végzek egy-két méternyi futószőnyeggel. Most szedettes mintázatú gyermektarisznyákat készítek. A mintákat többnyire magam gondolom ki, de másoltam már kiadványból is.' Klopfer Ferencné elmondta: a falu fiataljai közül egy sem érdeklődik a szövés iránt, pedig szívesen átadná az ismereteit. Leginkább a Somogy Kertje üdülőfalu vendégei keresik föl nyaranta, családostul vagy csoportosan. Klopferéknek négy gyermekük és hat unokájuk van. így a szőttesek egy részét neKlopfer Ferencné: Ez szedettes mintázatú kik ajándékozza. - Amit csinálok, mára a szenvedélyemmé lett - tette hozzá, - S örülök, hogy egyik kis unokámat érdekli a szövés. A szö- vőszék ugyanis itt marad. ______■ Ha zalátogató kitelepítettek Még a múlt század első negyedében is jellegzetes sváb falu volt Bonnya, akkor több mint ezren lakták. A XX. század elején hat- vanan vándoroltak ki Amerikába. Bonnyán és Bonnyapusztán 1940-ben alapították meg a Magyarországi Németek Szövetségének helyi csoportját, ennek a tagjai németnek vallották magukat. Főleg a svábokat szedték össze a háború befejeztével kényszermunkára, oda 28 bony- nyai lakost hurcoltak el. 1947- ben pedig 230 lakost telepítettek ki a hatóságok Németországba, s a helyükre a Felvidékről elűzött magyarokat költöztették. Az egykori kitelepítettek közül ma német állampolgárként néhány volt bonnyai lakos hétvégi házat vásárolt a faluban. ■ Gyerekként cselédnek állt A 70. évében járó Göbel János 13 évesen lett cseléd. Apja meghalt a háborúban. Már nagyszülei is itt éltek, így - bár felnőttként szinte mindig ingázó munkás volt - sosem gondolt arra, hogy elhagyja szülőfaluját.- Négyen voltunk testvérek, s anyánk egyedül nevelt bennünket - emlékezett Göbel János. - A hat elemit itt végeztem, majd 13 évesen cselédnek álltam. Dolgozni kellett, hogy legyen elég kenyér a családunk asztalán. Itt cselédeskedtem, ahol most a Somogy Kertje üdülőfalu van, Síikkel Imrénél, ő 37 holdon gazdálkodott. Etettem az állatokat, szántottam, szénát gyűjtöttem, minden munkát el kellett végezni. Négy évig voltam cseléd, aztán kubikos. 1952 márciusától itt, a téeszben dolgoztam, aztán az igali gépállomáson traktorosként 1991-ig, a leszázalékolásig. Nehéz évek voltak. Sokat kellett dolgozni a megélhetésért, ingázó munkásként. Képviselő is volt, így szórakozásra nem sok idő jutott. - Sokat változott az utóbbi évtizedekben ez a sáros falu - mondta. - 1990-től ismét önálló; azóta kiépült az ivóvízhálózata, sok helyen van telefon, szilárd burkolatúak az útjai. Felújították az orvosi rendelőt meg a könyvtárt, behozzák a gázt, s van falugondnoki szolgálat is. Persze sok még a tennivaló. Az a gond, hogy kevés a pénz.__________■ Minden fillért beosztanak Négy kisgyermekét neveli Bogdán Józsefné és rokkantnyugdíjas férje. Házuk felújítását is megkezdték, az idén külön szobát szeretnének kialakítani szocpolos támogatással a gyerekeknek. Mónika nyolcadikos, és a kaposvári Toldi gimnáziumba jelentkezett; pedagógus szeretne lenni. Veronika hetedikes, Józsika második osztályba jár, a legkisebb gyerek, Tamás hat hónapos. - Gyesen vagyok, s nehéz körülmények között élünk, minden fillért be kell osztani - mondta Bogdán Józsefné. - Nyolcvanezer forint a havi összes jövedelmünk. A férjem 36 éves, rokkantnyugdíjas, s nem végezhet nehéz munkát. Tizenhat éve itt lakunk. A valaha szoba-kony- hás házat már bővítettük fürdőszobával, és szeretnénk a gyerekeknek külön szobát is építeni. Erre 1,1 müliós szociálpolitikai támogatást kaptunk. Korábban sertést is hizlaltak Bogdánék. Most ezt úgy kell megvenni, mert a férj betegsége meg a szemes termény drágasága miatt nem tudnak disznót tartani. Bogdán Veronika kisöccsével, Tamással Tyúkjaik vannak, s majd kacsákat vesznek.- A kemény tél sok pénzünket elvitt; 60 ezer forintot költöttünk tüzelőre - mondta az asszony. - Ruházkodásra egyre kevesebb jut. Pedig a gyerekeknek tisztességesen kell iskolába járni. Azon vagyunk, hogy lehetőségeinkhez képest mindent megadjuk nekik.- Nagyon szeretem a kisgyerekeket, öcsit is - mondta Bogdán Veronika. - Gyermekápoló szeretnék lenni vagy szakács. Félévkor, 3,5 volt a tanulmányi eredményem; kedvenc tantárgyam a biológia meg a történelem, illetve a rajz és a technika.____________■
