Somogyi Hírlap, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-04 / 53. szám

2003. Március 4., Kedd 7. OLDAL Felzárkózás a világhálóval Magyarország a harmadik év­ezredben egyszerre lép az Eu­rópai Unióba és az informáci­ós társadalomba, s az internet fontossága is felértékelődik. A két mozzanat egymást fel­tételezi. Nemcsak hazánk, hanem a vele együtt az EU-ba igyekvő, sőt a jelenlegi tagor­szágok is a korszakváltás idő­szakában vannak. Az információs társadalom ma­gyar stratégiájának egyszerre célja, hogy hazánk versenyhely­zete számottevően javuljon, úgy, hogy ezáltal az európai ré­gió világgazdasági pozícióinak javításához is képes legyen hoz­zájárulni. Továbbá az európai uniós folyamatokkal összhang­ban az infokommunikációs tech­nológiák, az internethasználat is hozzásegítenek ahhoz, hogy a gazdasági együttműködés új for­máit indítsuk el. Somiogyban is egyre nagyobb téren hódít az in­formációs technológia: az inter­net használata. Dr. Németh Jenő, a Somogy Megyei Önkormányzat főtaná­csosa lapunknak elmondta: fo­kozatosan épül ki a Somogy Pont, s egyre több települési ön- kormányzat készíti el saját hon­lapját. Fontos minden olyan anyag, amely európai uniós in­formációkkal szolgál. Hozzátette: az EU-pontok már fent vannak a honlapon, innen tájékozódhatnak az önkormány­zatok az európai uniós hírekről, újdonságokról. Az önkormány­EU-kvíz Európai uniós sorozatunkban játékra invitáljuk olvasóinkat. Minden keddi oldalunkon találnak 5-5 kérdést, melyekhez három-három válaszlehetőséget is adunk. Válassza ki a he­lyeset, jelölje meg és vágja ki a szelvényt, amit borítékban, vagy levelezőlapra ragasztva kell eljuttatni szerkesztőségünk címére (Kaposvár, Kontrássy u. 2.). A kérdéseket az inter­netes honlapunkon is megtalálják, s ha ott fejtik meg, e- mailon is beküldhetik a helyes válaszokat. Címünk: somogyi- hirlap@axels.hu . A borítékra, levelezőlapra, illetve az e-mail tárgyához írják: EU-kvíz! A helyes választ beküldők közt ha­vonta értékes ajándékokat sorsolunk ki, sorozatunk végén pedig egy igazi meglepetés is várja a leghűségesebb és leg­jobb játékosainkat! 1/ Melyik az EU legnagyobb gazdasága? a/ Franciaország b/ Egyesült Királyság c/ Németország 2/ Ki választja az Európai Parlament képviselőit? a/ Közvetlenül a polgárok b/ Az Európa Tanács nevezi ki őket c/ Az országok kormányai delegálják őket 3/ Az EU melyik tagállamában tölthetik egyes rabok szabadon, mindössze egy chipes jelzőkészülékkel a lábukon büntetésüket? a/ Dániában b/ Hollandiában c/ Svédországban zatoknak is fokozatosan épül a hon­lapjuk, s több intézmény­nek már van külön blokk­ja. A kórhá­zak, szakkö­zépiskolák már saját honlappal rendelkeznek. Az EU-nak van egy határozata is, amely az egész információs társadalom kezelésével foglalkozik. Ehhez egy stratégiai terv is készült. Legfontosabb feladat a képzés, az internetes portálok kiépítése, s az elérhetőségek kibővítése. A főtanácsos kiemelte: létre­jött az Intelligens Somogy me­gye távlati program. Ez a prog­ram nagyon fontos, ugyanis az Európai Unióval kapcsolatos hí­reket, információkat mutatja be. Az Európai Uniónak van egy rendszere, amit itt fognak össze az EU-pontok.- Fontos cél az, hogy minél több önkormányzat használja, s kapcsolódjon rá az internetre, használja az így megszerezhető információkat - hangsúlyozta a főtanácsos. - így többen kaphat­nak majd tájékoztatást az Euró­pai Unióról, a csatlakozással kapcsolatos elvárásokról és le­hetőségekről, de megismerhetik a legújabb technológiákat is. Az első lépéseket szintén az inter­neten keresztül tehetik meg az önkormányzatok. ___________■ Az információ is fejlődésre vár Teleház Mosdóson. A kistelepülésen élők az internettel bővíthetik uniós ismereteiket A magyar gazdaság az EU or­szágaival szemben még nem nevezhető információs gaz­daságnak, mivel a teljes GNP kisebb része származik in­formációs árucikkekből és szolgáltatásokból. Különö­sen alacsony az egyik legfon­tosabb mérőszám, az infor­mációs gazdaság által az egyes termékek értékéhez hozzáadott tényleges érték. Az információs gazdaság hely­zetét jellemző mutatóinkhoz hasonló képet mutatnak az in­formációs társadalom infrast­ruktúráját leíró adatok. A veze­tékes és mobil beszélőhelyek arányát száz lakosra vetítve Magyarország 2001-ben elérte az EU átlagának hatvannyolc százalékát (ezzel a csatlakozásra váró országok közül Szlovénia, Ciprus, Csehország és Málta is megelőzi hazánkat). Magyarország jelentős lema­radásban van a száz lakosra jutó személyi számí­tógépek számában. Míg nálunk 2001-ben száz la­kosra tíz gép jutott - ezzel a csatlakozó országok között mindössze a nyolcadik helyen állunk -, ad­dig az EU-ban harminc, az USA-ban pedig hatvan. Magyarországon a technikai teljesítőképesség sze­rint rosszabb hatásfokú infokommunikációs esz­közök aránya is magasabb, az internetezésre alkal­mas hálózati hozzáférések aránya pedig alacso­nyabb az EU-s átlagnál. A nagy szervezetek és intézmények infokom­munikációs eszközellátottsága és internet-hoz­záférési adatai megközelítik az európai szintet. Az EU-ban, ahol a gazdasági szervezetek túlélésének és növekedésének zálogát az információs társada­lom kommunikációs eszközrendszerében látják, a gazdasági szervezetek kilencven százaléka rendel­kezik internet-hozzáféréssel, s hatvan százalékuk honlappal, míg Magyarországon a cégek hetven százaléka fér hozzá a világhálóhoz, és harmincki­lenc százalékuknak van honlapja. Különösen rossz helyzetben vannak a kis- és középvállalkozá­sok, melyeknek csak kisebb része van felszerelve számítástechnikai eszközökkel, és csak egyharma- duknak van internet-hozzáférése. Az EU-ban az elektronikus kereskedelem átlagos aránya 3,6 szá­zalék. Magyarországon a bizalom hiánya folytán az elektronikus kereskedelem elenyésző arányú, és csak lassan bővül. Míg ma a magyar háztartások egynegyedében van számítógép, 2001-ben csak hat százalékuk rendelkezett internet-hozzáféréssel. Ez kirívóan alacsony arány (az EU átlaga 37%), de ugyanez mondható el a felnőtt lakosság inter­nethasználatáról: pusztán tizenhét százalékuk lép a világhálóra több-kevesebb rendszerességgel. En­nél is súlyosabb probléma a lemaradás dinamiká­ja. A fejlett világ országaival és EU-tagállamokkal szemben hazánk lemaradása nő, gazdasági, inno­vációs és kulturális versenyképessége pedig az utóbbi időben csökkent. Jellemző, hogy az 1996-ban elindított, az iskolák behálózását célzó Sulinet-programmal egy ideig Európa elitjébe tartoztunk, a fejlesztés 1998-at kö­vető lelassulása miatt mára feltűnően lemaradtunk: míg az EU-ban az internetre kapcsolt iskolák ará­nya nyolcvan százalék, addig ma Magyarországon ezt csak a középiskolák 74 százalékkal közelítik meg, az általános iskoláknak viszont csak harminc­öt százaléka kapcsolódik az internetre. Bár az inter­nethasználatot és annak gyakoriságát, minőségét alapvetően a társadalmi-gazdasági feltételek hatá­rozzák meg, az okok között előkelő helyet foglal el mindaz, ami a „fejekben” van. Az internetet nem használók körében gyakori az infokommunikációs eszközökkel kapcsolatos ismerethiány, melyhez az érdeklődés hiánya, esetenként szorongás, az új­donságokkal szemben érzett gyanakvás és bizal­matlanság társul. Sokan osztják azt a véleményt is, hogy az információs társadalomban való részvétel drága mulatság. Az emberek magasnak ítélik az egyes eszközök beszerzési árát, s drágállják a mű­ködtetés költségeit. A jövedelmekhez viszonyított távbeszélődíjak, ezen keresztül az intemetelérés költségei sajnos valóban a világ legdrágább orszá­gainak képzeletbeli dobogójára állítják az országot. i®5 www.somogyihirlap.hu . Börtön vár az internetes kalózokra Egytől három évig terjedő szabad­ságvesztéssel sújthatják egysége­sen az Európai Unióban az inter­netes kalózokat. A kibernetikai bű­nözés (angolul cyber crime) közös definíciójáról, a jelenséggel szem­beni egységes fellépésről és a szankciók összehangolásáról múlt heti ülésükön döntöttek az Euró­pai Unió bel- és igazságügyi mi­niszterei. A közös fellépés mögött a Tizenötök erősödő aggodalma húzódik meg amiatt, hogy terroris­ták és szervezett bűnözők szerve­zett támadást indíthatnak a tagál­lamok stratégiai fontosságú infor­matikai rendszerei ellen. Az infor­mációs rendszerek ellen támadó, az adatforgalmat megzavaró hackerek ezentúl börtönbüntetés elé néznek majd az Európai Unió­ban. A tagállamok megállapodtak, hogy a jövőben hasonló szankció­kat alkalmaznak az egyik legjob­ban terjedő bűnözési ág művelői­vel szemben. A kibernetikai kalózo­kat a törvénysértés súlyosságától függően egytől három évig tartó szabadságvesztésre ítélhetik. A ki­sebb vétséget elkövető delikven­sekre is különböző szankciók vár­nak majd, amelyek átmenetileg kor­látozhatják őket bizonyos jogok és lehetőségek - például kereskedel­mi tevékenység - gyakorlásában. A brüsszeli Euobserver a soros görög elnökséget idézi, amely szerint ez különösen jó hír a pénzintézetek, a kórházak és az internetes honla­pok üzemeltetői számára. A bűnszövetkezethez tartozó hackerek még súlyosabb, akár 5 évig terjedő szabadságvesztésre számíthatnak. A megállapodás ré­sze, hogy a tagországok szorosabb­ra fűzik az ilyen jellegű bűncselek­mények felderítését célzó rendőri és bírói együttműködésüket. ■ Szótár az Európai Unióhoz Brüsszelből jelentjük Csökken az unió jogi eszköztára Sorozatunkban szeretnénk megkönnyíteni olvasóink számára az eligazodást a ma még szokatlan uniósnyelv­használatban. A szótárt a ka­posvári EU.Pont bocsátotta rendelkezésünkre. COREPER Állandó Képviselők Tanácsa (Commité des Représen- tants Permanents). EAGGF Eu­rópai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (European Agri- cultural Guidance and Guarantee Fund). EBESZ Európai Bizton­sági és Együttműködési Szerve­zet. EBRD Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (European Bank of Reconstruction and Develop- ment). EC Európai Közösség (European Community). ECB Európai Központi Bank (Euro­pean Central Bank). ECH Ener­gia Charta. ECU európai elszá­molási egység; az Európai Mone­táris Rendszer keretében 1979- ben létrehozott közös (ún. kosár­elszámolási egység (European Currency Unit). EDF Európai Fejlesztési Alap (Euro­pean Deve- lopment Fund). EDN Nemze­tek Európája frakció az EP-ben. EEA Európai Gazdasági Térség (European Economic Area). EFTA Európai Szabadkereske­delmi Társulás (European Free Trade Association). EIB Európai Beruházási Bank (European Investment Bank). EIF Európai Beruházási Alap. EK Európai Kö­zösség. ELDR Európai liberális és demokrata pártok frakciója az EP-ben. EMI Európai Monetáris Intézet (European Monetary Institute). EMR Európai Monetá­ris Rendszer (angol rövidítése: EMS). EMU Gazdasági és Mone­táris Unió (Economic and Mone­tary Union). EP Európai Parla­ment (European Parliament). EPC Európai Politikai Együtt­működés (magyar rövidítése: EPE). ERM valutaárfolyam-rend­szer (Exchange Rate Mecha- nism). (Folytatjuk) Az Európai Unió hatásköreinek gyakorlásához szükséges jogi eszközök számát jelentős mér­tékben csökkentik és a jelenlegie­ket közérthetőbb elnevezésekkel váltják fel a jövendőbeli EU-alkot- mány legújabb cikkelyei, amelye­ket a Konvent múlt heti ülésén tett közzé a testület elnöksége. Az alkotmányos szerződés el­ső 16 cikkelye után ezúttal az Eu­rópai Unió jogi eszközeiről szóló szövegrészeket hozta nyilvános­ságra az Európai Konvent elnök­sége. A változások két korábban deklarált szándékot tükröznek: az EU-nak a jelenleginél keve­sebb és közérthetőbb jogi esz­közzel kell gyakorolnia a ráruhá­zott hatásköröket. Ennek megfe­lelően a „rendeleteket” a jövőben európai törvényeknek, a „dönté­seket” pedig európai kerettörvé­nyeknek hívják majd. Ugyancsak a nagyobb érthetőséget szolgálja, hogy a törvényhozói jogkörrel felruházott két EU-intézmény, a Tanács és az Európai Parlament kölcsönhatását az egyszerűség kedvéért közös döntési eljárás he­lyett „törvényalkotói eljárásnak” nevezik majd. A jogi eszközök száma a jelen­legi 13-ról 4-re csökkenhet a bőví­tés utáni Európai Unióban. Az irányelvek, konvenciók, közös ál­láspontok végleg eltűnnek az EU jogi arzenáljából. Az európai tör­vény olyan törvényhozói aktus lesz, amelynek alkalmazási terü­lete általános, egészében kötele­ző és a tagállamok közvetlenül kötelesek alkalmazni. Az európai kerettörvény céljait tekintve ugyancsak kötelező, de konkrét formájának és eszközeinek meg­választása a tagállamokra van bízva. Az európai rendeletek nem lesznek többé törvényhozói aktu­sok, hanem a végrehajtás eszkö­zéül szolgálnak majd. Ilyen mi­nőségben jogilag kötelezők lesz­nek és közvetlenül alkalmazan­dók a tagállamokban. Az európai döntések sajátossága, hogy mindig konkrét címzettjük van, akire nézve jogilag kötelezőek. Az intézmények által elfogadott ajánlások és a vélemények jogi szempontból nem lesznek kötelező érvényűek. Az alkotmány szóban forgó cikkelyei szerint az alkotmány által meghatározott speciális területeken (kül- .és biztonság- politka, bel- és igazságügy egyes területei) a Tanács lép fel kizárólagos törvényhozóként és ez az intézmény jogosult európai törvények és kerettörvények elfo­gadására. Ahol a Tanács az Európai Parlamenttel közösen lép fel törvényhozóként, a folyamat- nak nyilvánosnak kell lennie. ■ EU-Hírek IGENEK TÚLSÚLYBAN. Észtor szág, Lettország és Málta kivételé­vel valamennyi tagjelölt ország­ban simának ígérkeznek az euró­pai uniós csatlakozásról szóló, ha­marosan megrendezésre kerülő népszavazások - derül ki a legfris­sebb közvélemény-kutatásokból. A két balti államban - a február eleji adatok szerint - alig több mint a megkérdezettek fele ké­szül igennel szavazni a referendu­mon, az ellenkezők aránya pedig meghaladja a válaszadók harma­dát. Kevésbé bizonytalan a hely­zet Máltán, ahol ugyan alig 50 százalék készül igent mondani, de kevesebb, mint minden negye­dik megkérdezett ellenzi a csatla­kozást. Hazánkban a szavazni ké­szülők 71 százaléka szándékozik igent mondani, és csak 20 száza­lék nemet (ezek a Tárki adatai). A szlovákok 80 százaléka készül igennel szavazni, 14 százalék elle­nében. Lengyelországban a meg­kérdezettek 70 százaléka szándé­kozik igennel szavazni, és csak 21 nemmel. A cseheknél 66-23 az arány, a litvánoknál 68-11, Cipru­son pedig nem lesz népszavazás. CIPRUSI KÉRDÉSEK. Kofi Annán ENSZ-főütkár március 10- ig meghosszabbítja azt a határ­időt, amíg a megosztott Ciprus ve­zetőinek választ kell adniuk a vi­lágszervezet által kínált rendezési tervre. A szigetország görög és tö­rök közösségeinek vezetői febru­ár 28-ig - az EU koppenhágai csú­csán kijelölt időpontig - nem tud­tak megállapodni az újraegyesí­tésről. így Annán újabb kísérletet tesz a megegyezés tető alá hozá­sára, így arra is, hogy az EU-ba ne csak a görög Ciprus léphessen be. A görög és török ciprióta vezetők március 10-én Hágában adnak majd választ a rendezési tervre, amely két különálló entitás szö­vetségévé alakítaná át az 1974 óta megosztott szigetországot. PÉNZ A FELADATHOZ. A ma­gyar kormány önkormányzati alapot hoz létre, annak érdeké­ben, hogy a települések könnyeb­ben és eredményesebben juthas­sanak uniós pénzügyi források­hoz. Medgyessy Péter miniszter- elnök az önkormányzati EU- csúcson elmondta, az alap már közös, európai pénzből létesül, emellett pedig további uniós for­rások nyílhatnak meg a csatorna- hálózat kiépítésére és korszerűsí­tésére, a megfelelő minőségű ivó- vízellátásra, a hulladékgazdálko­dás fejlesztésére. A miniszterel­nök a konferencián - amelyre meghívták valamennyi magyar település polgármesterét - hang­súlyozta, hogy a kormány a de­centralizált, modem önkormány­zatiság híve, ezért folytatják a túl­zottan központosított kormány­zati hatalom ésszerű lebontását. Mint mondta, valódi felelősséggel és ehhez rendelt pénzeszközök­kel teremtik meg a regionális ön­kormányzatokat _____ ■ Ös szeállításunkat a www.somogyihirlap.hu honlapunkon is elolvashatják. Európai uniós mellékletünk a Külügyminisztérium támogatásával készült. OLDALSZERKESZTÖ: VARGA OTTÓ AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉBEN KÖZREMŰKÖDÖTT VARGA TÍMEA ITTHON E URÓPÁBAN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom