Somogyi Hírlap, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-04 / 29. szám

6. OLDAL A L M A N A C H 2 2 8 2003. Február 4., Kedd TOROKKOPPANY CÍMER, ZÁSZLÓ A háromszögű pajzs kék mezejé­ben zöld halmon egy jobbra for­dult, fölemelt jobbjában aranymar- kolatú és keresztvasú ezüstszab- lyát tartó aranyoroszlán áll. Ezt körben nyolc - hatágú - arany­csillag kiséri. A pajzsot félköríves, rovátkolt ezüstkorona fedi. A hon­foglalás után a Fájsz nemzetség telepedett meg ezen a vidéken, Géza fejedelem idején a környék Koppány birtoka volt. A nevét is róla kapta a település. A község a XV-XVI. században jelentős sze­repet játszott, akkor építették a vá­rát. Erre utal a címerpajzs tetején levő falkorona. A hódoltság idején járási székhely volt Törökkoppány. A község korábbi pecsétjéről származó pajzsalak a török időkre és a harcokra utal. A LAKOSSÁG SZAMA 2003-ban 487 1998-ban 540 1980-ban 641 1974-ben 794 1900-ban 1324 CIVILEK, VEZETŐK A Törökkoppányi Szabadidő- és Tömegsport-egyesület elnöke Kurucz Tibor. Ó vezeti a Török­koppány, Kára, Szorosad Tűzoltó­egyesületet is. A Grünwald Sza­badidő-egyesület elnöke ifi. Gye- nis Ferenc, a menyecskekórust Brenner Éva vezeti. A vöröske­resztes alapszervezet elnöke Szomorúné Kardos Katalin, a Törökkoppányi Általános Iskoláért alapítvány kuratóriumának az el­nöke Kurucz Tibor. FOGADÓÓRÁK A polgármesteri hivatal címe: 7285 Törökkoppány, Kossuth u. 66. Tel.: 84/577-910, 84/577- 915. Az ügyfelek hétfőtől csütör­tökig 7.30-16, pénteken 7.30- 13 óráig kereshetik föl a hivatalt. A polgármester hétfőn 8-16 órá­ig tart fogadóórát. Porczió György falugazdász minden kedden 10-11 óráig, Csordásné Tróbert Annamária, a gyermekjóléti szol­gálat vezetője szerdán 14-16 óráig tart ügyfélfogadást. ORVOSI RENDELÉS Dr. Barbély István háziorvos ’ a Kossuth u. 49. szám alatt ' i1 hétfőtől péntekig 7.30 - : 10.30 óráig rendel. Bohár- : né Kovács Zsuzsanna védő- U nő csütörtökön 8-9-ig tart T tanácsadást a Kossuth u. 51. szám alatt. A fiókgyógyszertár hétfőn, szerdán, pénteken 14-18, kedden 8-12 óráig van nyitva a polgármesteri hivatalban. MISEREND A katolikus templomban hétfőn és szerdán 16.30-kor, vasárnap 11,30-kor tart szentmisét Galbavy Jenő József, illetve dr. Sípos Imre. HÍRES SZÜLÖTTE Szakály Sándor 1955-ben szüle­tett a községben, és itt végezte az általános iskolát is. A kaposvári érettségi után Budapesten járt egyetemre. 1980-2000 között a Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársa volt, 2001-től a Duna Televízió alelnöke. _ ■ A CIKKEKET KRUTEK JÓZSEF ÍRTA. FOTÓIG GÁTI KORNÉL Az oldal megjelenését a Balatonföldvár és Vidéke Takarékszövetkezet támogatta Növelni akarják a lakosság kényelmét Törökkoppányi recept Túrós lepény Feltérképezzük a lehetősége­ket, s ezekre építve versenyké­pessé tehetjük Törökkoppányt- mondta ifj. Varga György pol­gármester. - A gázvezeték ki­építésével egyik legtisztább le­vegőjű település, a pihenni vá­gyók célpontja lehet. Ehhez természetesen ki kell építeni a szolgáltatásokat is. Szükség van korszerű vendéglőre és szálláshe­lyekre, illetve a falu múltját, életét bemutató állandó helytörténeti ki­állításra is. Mindezt sürgeti az uni­ós csatlakozás; a terveink azonban- jól tudjuk - csak központi támo­gatással valósíthatók meg.- Községünk az utóbbi tizenkét évben jelentősen fejlődött - mond­ta ifj. Varga György. - Az utak több­sége már szilárd burkolatú, az is­kola két szárnyát is sikerült újjáépí­teni. 2001-től bevezettük a szerve­zett szemétszállítást, januártól pe­Ifj. Varga György 1972-ben szüle­tett. Kaposváron járt középiskolába, s 1997-ben végzett a tanítóképző főiskolán. Ezután a rendőrségen, majd a Mól Ftt-nél dolgozott, 1998 óta egyéni gazdálkodó. Tavaly má­sodszor is megválasztották polgár­mesternek. A felesége tanítónő, egy gyermekük van. Kedvenc idő­töltése a horgászat és a focizás. dig már négy község igazgatási központja a hivatal. Évente több olyan rendezvényünk van, amely hagyományokat elevenít föl: ilyen a Koppány völgyi napok, a falunap, a főző- és a borverseny, az idősek napjának rendezvényei, ezek von­zóvá teszik Törökkoppányt. Az önkormányzat is csatlako­zott a térségi földgázberuházás­hoz. A 170 családi ház tulajdonosa közül nyolcvan igényelte a vezeté­kes gázt. Különösen fontosnak tartják a szennyvízkezelés gondjá­nak megoldását. Ezt vagy csatorná­zással, vagy a szippantott szenny­víz helyben végzendő ártalmatla­nításával tervezik. A kivitelezéshez persze elengedhetetlen a központi támogatás. A község vezetősége számít a pályázaton elnyerhető uniós támogatásokra is. Nagy kihí­vás nekik a gyermekintézmények fenntartása, hiszen a kicsik csökke­nő száma, illetve a település mű­ködtetése egyre nagyobb terhet ró az önkormányzatra.- Nagyon fontos, hogy a lakos­ság komfortérzetét növeljük az inf­rastruktúra javításával - hangsú­lyozta ifj. Varga György. - Szükség van a belterületi földes utak kiépí­tésére, a rossz járdák újjáépítésére, az árkok karbantartására is, mert csak így lehetünk versenyképes és vonzó falu. Ez a falu, a környezet ideális az idősek otthonának meg­építéséhez. A százágyasra terve­zett intézmény alapozómunkái már megkezdődtek. Itt várhatóan majd negyven koppányi és kör­nyékbeli lakos talál munkát. A kö­zösségi élet is fejlődésnek indult, de a megfelelőnek mondhatótól még elmarad. Kevés a lakossági kezdeményezés. Az iskolának is alkalmasnak kell lennie és alkal­mazkodnia kell a kihívásokhoz: az idegen nyelv oktatásában és a szá­mítástechnika tanításában is. ■ A községben régi, hagyományos sütemény volt a túrós lepény, de ma már kevesen készítik. Pedig Tobak Józsefné szerint köny- nyen előállítható és ízletes. Hoz­závalók: 40 dkg liszt, 2 tojás, 5 dkg zsír vagy margarin, 10 dkg kristálycukor, kevés só, 4 dkg élesztő, 2 dl tej, 50 dkg tehéntú­ró, illetve 2 dl tejföl. A liszttel, tojással, sóval, cukorral és zsír­ral, valamint a tejben megfutta­tott élesztővel lágy kalácstésztát készítünk. Ezt tepsibe sodorjuk. Az 50 dkg túrót 20 dkg cukorral és két tojással összekeverjük, majd a tésztára tesszük. Mintegy fél óráig kelesztjük. Közben a 2 dl tejet, a tejfölt és a zsírt is ösz- szeforraljuk. A kisült tésztát koc­kákra vágjuk, s beleforgatjuk az öntetbe. Ezután üvegtálba rak­juk, és sütőben átforrósítjuk. A lepény ízlés szerint készíthető dióval és mákkal is. ■ Fiatalították a menyecskekórust Sok hazai, külföldi fellépésen aratott si- ződtünk újjá a döröcskei polgármester ja­kért a törökkoppányi menyecskekórus, vaslatára. Az önkormányzat adta a buszt, rádió- és tévéfelvételeket készítettek ró- hogy a fellépésekre utazhassunk. Gyak- la. A híres kórust a '90-es évek elején, ran mutattuk be műsorunkat Somogy- illetve tavaly újjászervezték, s most döröcskénis. igyekszik visszanyerni régi hírnevét. Az újjászerveződött kórus magvát ad­ták a régi népdalénekesek, s jött néhány A menyecskekórus Varga Györgyné kezde- új tag is. Pár éve ismét pangás követke- ményezésére alakult még az 1970-es évek- zett. Legutóbb tavaly alakult át a me- ben. Erős Lénárd iskolaigazgató vezette, s nyecskekórus; most 11 fiatal tagja van. Hesz Károly főiskolai tanár állította össze a - Szükség van a régiek segítségére. A legsikeresebb népdalcsokrokat. Sokfelé dalok többségét tőlük vettük át, így meg­szerepeltek országszerte; jártak Bulgáriá- maradt a személyes kapcsolat is - hang­ban és a Szovjetunióban is. Első helyezés, súlyozta Brenner Éva. - Tavaly fölléptünk arany minősítés jelezte a sikerüket. Telekiben, Szorosadon és itthon is. Szíve­- Akkor 13-15-en voltak a menyecske- sen fogadunk minden meghívást. Hogy kórusban, s mindig ünnepi ruhában, nép- fölelevenítsük a múltat, a nyáron meg- viseletben léptek színre - emlékezett szervezzük itt, Törökkoppányban a Brenner Éva, a kórus mostani vezetője. -A dalostalálkozót. Erre a környékről több színes dalcsokrok mellett vonzó volt az öl- kórust is meghívunk. A legnagyobb gond tözet is. Egy évtized múltán azonban meg- az utánpótlás nevelése. A fiatalok hamar ritkultak a szereplések. Csaknem tízévi tó- elkerülnek a faluból, több másutt tanul, hagyás után az 1990-es évek elején szerve- és ez nehezíti a fellépésünket. ________■ Áp olják a hagyományt A hagyomány ápolását, a nép­dalok megőrzését nagyon fontosnak tartja Brenner Éva, az iskola ének-zene taná­ra, ezért is vállalta a kórus vezetését. Arra törekszenek, hogy növeljék a menyecskekórus hírnevét. Az ifjú énekesek is leg­alább 20 népdal­csokrot ismernek, s újabb dalokat is tanulnak, főleg koppányi éneke­ket. Karcolt minták tojásokon Huszonnégy tojásmintát kül­dött zsűrizésre Berta Katalin, s mind elfogadta, hatot kiemelt „A” kategóriájúnak minősített a bizottság. A tojáskarcoló asz- szony tavaly decemberben kap­ta a népi iparművész címet. Nemrég kezdte karcolni Berta Ka­talin a zsűrizett minták alapján a tojásokat. Ezeket az önkormány­zatnak ajánlotta, az állandó kiállí­tásra. A fiatal népi iparművész idén anyja, Berta Rudolfné karcolt tojásmintáiból is zsűriztet néhá­nyat, nehogy feledésbe menjenek.- Jó szem, kézügyesség, türe­lem kell és sok munka, hogy vala­ki jó tojáskarcoló legyen - mondta Berta Katalin. - Kiskorom óta fi­gyeltem édesanyám remekműveit. Régóta díszítek magam is; legked­vesebb mintáimat mindig piros to­jásra karcolom, díszítek persze zöldet s kéket is. A karcolás, a hím­zés nekem pihenés. Most hetven olyan mintám van, amit a Művelő­dési Intézet is elbírált, s 13-at a ki­emelt kategóriába sorolt. Általában régi népi motívumokkal dolgo­zom, de karcolok virágmintát is. Évekig járt Berta Katalin a Nép­rajzi Múzeumba és népművészeti vásárokra; gyerekeknek, felnőttek­nek mutatta be a karcolás művé­szetét. Volt év, mikor a hollókői al­kotótáborban tanította ezt a nagy ügyességet kívánó munkát. Az ez­redfordulókor az országos népmű­vészeti kiállításon is szerepel.- Büszke vagyok, hogy édes­anyámtól tanultam a tojáshímzés művészetét - mondta. - Legalább százféle mintát ő talált ki; az egy­kori Népi Iparművészeti Tanács 25-öt fogadott el tőle. Zengővár- konyban a mívestojás-múzeum- ban ma is őrzik 30 remekművét. Berta Katalin korábban elkopta­tott borotvakést használt, ma sab­Berta Katalin: Nekem ez pihenés lonvágó késsel karcolja a szebbnél szebb mintákat. Közben maga is kitalál újakat. Úgy érzi, most a népi iparművész cím elnyerésével adó- zott édesanyja emlékének is. ■ Török kút a Mintegy 140 évig voltak Koppány- ban a törökök, s csak 1689-ben ke­rült ismét magyar kézbe a falu. Sok dűlőnév is emlékeztet arra a korra. Ilyen egyebek között az Al­sóvár, a Külsővár, a Felsővár, illet­ve a Cseszme, a Hodzsakert, a Baba-dag vagy a Bégútja dűlőnév. Koppányi török emlék egy kiköve­zett régi kút. A településtől délre van a Baba-dag (Öreg-hegy) déli oldalán, a cseszmei alj területén. Az önkormányzat néhány éve Baba-dagon rendbe tétette a környezetét is, szalonnasütő helyeket és padokat állíttatott, és kijavíttatta a forrás- foglalatot is. Az egykori koppányi várból viszont ma már semmi sem látható. A falu főutcájától és a templomtól északkeletre áll egy kimagasló helyen, ez mára be­épült. A falu északi részén - ez mezőgazdasági művelés alatt áll - volt a Pernesz falu, amit 1321-ben említ először oklevél. E település közelében van a mai temető. ■ Vándorserleg babgulyásért A Törökkoppány fősza­kácsa címet tavaly Herczeg Károly nyerte, így egy évig őrizheti a vándorserleget. Harmad­szor rendezte meg a fő­zőversenyt az önkor­mányzat 17 résztvevővel.- Nagy öröm fogott el, mikor kiderült, hogy az öttagú zsű­ri az én fűztőmet találta a legjobbnak. Babgulyást főz­tem, és azzal nyertem el a „Törökkoppány főszakácsa” címet - mondta Herczeg Ká­roly. - Természetesen indu­lok az idei versenyen is, mert szeretném majd végleg megtartani azt a kupát.- Férfi létére hogyan ta­nult meg sütni-főzni?- Kisgyermekként sokat tébláboltam a tűzhely körül; segí­tettem anyámnak. Hagymát, zöld­séget pucoltam, és mindig érdekelt, hogyan ízesítette az ételt. Palacsin­tát sütöttem, magam készítettem az alapanyagot is. Iskolás társaim­mal abban versenyeztünk, hogy a nyűt kéményben tó tudja többször megfordítani a palacsintát, hogy visszaessen a sütőbe. Gyakran fő­zök a magam kedvére hétvégeken.-És mi a kedvenc étele? Herczeg Károly: Szeretném megtartani ezt a kupát- A rakott krumpli, ez egyébként gyakori étel nálunk. Aztán különfé­le húsokat is sütök.- Van, aki megbírálja a főztjét?- Legtöbbször a lányom; dicséri, ha jó, és azt sem titkolja el, ha néni sikerült olyan jóra. Többnyire azonban elégedettek a fűztőmmel. A feleségem szakács az iskolai konyhán, így maga is szakértőként ítéli meg; amit föltálalok. S én örü- lök, hogy ízlik neki a főztöm. ■ Múzeum a templomban A katolikus templom a Koppány völgyének legjelentősebb műem­léke. Északi sekrestyéjében ren­dezték be a község nép- és egy­házművészeti emlékeivel, török kori leletekkel a helytörténeti múzeumot. Herencsár Andrásáé, a templom gondnoka elmondta: a gyűjteményt 1974-ben állította össze Tóth Alajos, a régi plébá­nos, s azóta is bővítik az anyagát.- Hű képet ad ez a falu történe­téről. Bemutatja a nemrég még hordott viseletét, a megmentett darabokat. Az asszonyok díszes ruhája bársonyból készült, fejü­ket flitteres dísz ékesítette. A fér­fiak bő gatyát, bő ujjú inget, mel­lényt s kalapot hordtak - mutatta a kiállítási tárgyakat. - Van itt klumpa és cifra szárú kapca is. Történelmünk érdekes emlékei a kőtöredékek; a török korból való ez a mosdómedence, egyetlen kőtömbből faragták. Valaha a tö­rökök imádkozás előtti mosako­dását szolgálta, később a temp­lomban volt keresztelőkút. A turbános sírkő is a török kor­ból való. Sok hányattatás után került vissza a faluba. Az egyház­történeti anyag legnagyobb része a XVIII. századra utal: régi ima­könyvek, bibliák, zászlók, lám­pák és néhány népies kegykép. A különféle cserépedények, tálak és poharak mellett van rokka, szövőszék és mosófa is.- A múzeumot többyire nyá­ron látogatják - mondta Heren­csár Andrásné. - A cseszmei tá­bor lakói, a gyerekek és felnőttek egyaránt jönnek ide a templom­ba, ezenkívül kirándulöcsopor- tok is fölkeresik. Tavaly is több százan voltak rá kíváncsiak. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom