Somogyi Hírlap, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-04 / 29. szám

2003. Február 4., Kedd I T T H 0 N E URÓP Á B A N 7. OLDAL Ötletbörze a támogatásokért Az Európai Unió regionális politikájának általános célki­tűzése az Unión belüli terüle­ti egyenlőtlenségek csökken­tése. A támogatások alapjául minden országban, így ha­zánkban is a Nemzeti Fejlesz­tési Terv szolgál. A dél-du­nántúli régióban a Dél-du­nántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht látja el a ko­ordinációs feladatokat.- A Nemzeti Fejlesztési Terv egy olyan programozási dokumen­tum, amely segíti a csatlakozást követő időszakot - hangsúlyozta Sitányi László, a Dél-dunántúli Re­gionális Ügynökség Kht vezetője. - Hozzájárul a Strukturális Alapok tervezési, szabályozási és intéz­ményi hátterének a megteremtésé­hez. A terv elkészítését egy össze­tett tervalkotási folyamat előzi meg. Ebben részt vesznek a mi­nisztériumok képviselői és a régi­ók tervezési szakértői is. Hozzátet­te: 2004-2006-ban már készül ha­zánkban a Nemzetközi Fejlesztési Terv is. A terv a Strukturális és Ko­héziós Alapokból átfogja a fejlesz­tési területeket. Kidolgozzák az egyes operatív programokat: a hu­mán erőforrás, a gazdasági ver­senyképesség, az infrastruktúra, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési területeken. Majd készül egy kö­zös regionális program is.- Az érdekelt intézmények ha­tással lehetnek a Regionális Opera­tív Program kialakítására és későb­bi gyakorlati megvalósítására - tudtuk meg Sitányi Lászlótól. - A tervezési fo­lyamat sikere az, hogy a ré­giók célkitű­zései össz­hangban áll­nak a szerep­lők igényeivel. Annak érde­kében, hogy a Dél-Dunántúl fejlesztési el­képzeléseit a DDRFT hatékonyan tudja képviselni, ügynökségünk tavaly egy széles körű projektgyűj­tési munkába kezdett. Azzal a ké­réssel fordultunk a pályázókhoz, hogy egy projektgyűjtő adatlap ki­töltésével határozzák meg azokat a fejlesztési javaslataikat, amelye­ket fontosnál tartanak. így több mint 300 regionális javaslatot gyűj­töttünk össze és továbbítottunk a Miniszterelnöki Hivatalnak. Ki­emelte: csatlakozás után foglal­kozni kell ezekkel a projektekkel. Hazánk EU-tagként először a 2004-2006-os időszakban része­sülhet az Unió Strukturális Alapja­inak támogatásaiból. A Projekt Előkészítő Alap segítséget nyújt a Regionális Fejlesztési Alap és a Szociális Alap támogatási területe­ihez, s a Nemzeti Fejlesztési Terv fejlesztési irányaihoz. A Projekt Előkészítő Alap pá­lyázatára idén projektötletekkel le­het jelentkezni, s ezekkel 2004- 2006-ban sikeresen versenyezhet­nek az uniós támogatásokért. Bő­vebb tájékoztatást a regionális konferenciákon kaphatnak az ér­deklődők. ■ EU-kvíz Európai Uniós sorozatunkban játékra invitáljuk olvasóinkat. Minden keddi oldalunkon találnak 5-5 kérdést, melyekhez há­rom-három válaszlehetőséget is adunk. Válassza ki a helyeset, jelölje meg és vágja ki a szelvényt, amit borítékban, vagy leve­lezőlapra ragasztva kell eljuttatni szerkesztőségünk címére. (Kaposvár, Kontrássy u. 2.) A kérdéseket az internetes honla­punkon is megtalálják, s ha ott fejtik meg, e-mailon is beküld­hetik a helyes válaszokat. Címünk: somogyihirlap@axels.hu . A borítékra, levelezőlapra, illetve az e-mail tárgyához írják: EU- kvíz! A helyes választ beküldők közt havonta értékes ajándéko­kat sorsolunk ki, sorozatunk végén pedig egy igazi meglepetés is várja a leghűségesebb és legjobb játékosainkat! 1. Melyik nem EU-tagállam? a. / Görögország c./ Norvégia b. / Luxemburg d./ Svédország 2. Hány tagja van az EU parlamentjének? a. / 575 c./ 420 b. / 626 d./ 675 3. Mi az EU lógója? a. / zöld alapon sárga csillagok c./ sárga alapon kék csillagok b. / zöld csillagok d./ kék alapon sárga csillagok 4. Ezek közül mely nem EU-intézmény? a. / az Európai Tanács c./ az Európai Parlament b. / az Európai Bizottság d./ az Európa Tanács 5. Az alapító országok száma? a. / 8 c./ 11 b. / 9 d./ 6 A régiók Európája Az Európai Unió a világ egyik legsikeresebb gazdasági térsége, azonban a tagállamok és főként a 250 régió között feltűnő különb­ségek vannak. Az Euró­pai Unió célja, hogy csökkentse a különbö­ző régiók közötti fej­lettségi szintkülönbsé­get és a kedvezőtlen adottságú területek, be­leértve a falusi öveze­tek elmaradottságát. Az Európai Unió regioná­lis politikája a pénzügyi szolidaritáson alapul, mi­vel azoknak a befizetéseknek egy részét, amellyel a tagállamok a közös költségvetéshez hozzájárul­nak, a szegényebb régiók és társadalmi csoportok támogatására fordítják. A 2000 és 2006 közötti idő­szakban ezek az összegek az Unió költségvetésé­nek mintegy harmadát teszik ki; összesen 213 mil­liárd euróra rúgnak: a négy Strukturális Alap (az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap, a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz, illetve az Európai Mezőgazdasági Orientá­ciós és Garancia Alap Orientációs Szekciója) kere­tében 195 milliárd euró; a Kohéziós Alap kereté­ben 18 milliárd euró. Az Európai Unió szerepe nem korlátozódik az anyagi támogatásra. A regionális politikán keresz­tül a Közösség saját szempontjait is figyelembe vé­ve tekinti át a helyi szinten megtervezett fejleszté­seket. Ahol szükséges, kiegészíti a belső piac, illet­ve a gazdasági és monetáris unió fejlődését. Az unió regionális politikájának három jelentős új kihívással kell szembenéznie: Olyan új tagálla­mokat készül befogadni, ahol a gazdasági és szoci­ális helyzet gyakran rosszabb a jelenlegi tagállamok legfejletlenebb régióinál. A cégek közötti verseny jóval élesebb lett a világpiaci kereskedelem liberali­zációjának köszönhetően, ezért a vállalatok ott tele­pednek le, ahol a legkedvezőbbek a feltételek a ver­senyképesség javításához, azaz ahol fejlett az inf­rastruktúra és a szolgáltatások, valamint magasan képzett a munkaerő. A legfelkészületlenebb régió­kat segíteni kell a megfelelő infrastruktúra és a mo­dem, hatékony szolgáltatások biztosításában, hi­szen csak így válhatnak gazdaságilag vonzóbbá. A technikai forradalom és az információs társadalom a vállalatoktól és az emberektől egyaránt megköve­teli, hogy gyorsan alkalmazkodjanak az állandóan változó körülményekhez. Ehhez azonban minden régió minden polgárának biztosítani kell, hogy a Előcsatlakozási alapok: A PHARE-program: Kezdetben az OECD 24 tagállamának Lengyelország és Magyarország számára nyújtott segély- programként funkcionált. A Szovjetunió átalakulásával a program kedvezményezettjeinek köre jelentősen kibővült; jelenleg 13 kelet-közép-európai ország jogosult a PHARE támogatásainak igénybevételére. Az ISPA: A környezetvédelmi és közlekedési irányvonalak tekintetében Európai Unióhoz történő csatlakozásának előkészítéséhez történő hozzájáruláshoz nyújtott támogatás. Az ISPA hozzájárul a Csatlakozási Partnerség dokumentum­ban lefektetett célkitűzésekhez, valamint a környezetvéde­lem és a közlekedési infrastruktúrahálózatok fejlesztésére vonatkozó nemzeti programokhoz. A SAPARD: A tagjelölt országok agrárszerkezet-átalakítását és vidékfejlesztését célozza. A támogatásra javasolt intéz­kedések: agrárstruktúra-fejlesztés (mezőgazdasági beruhá­zások, termékfeldolgozás és értékesítés fejlesztése, terme­lői csoportok felállítása), agrár környezetvédelem, vidékfej­lesztési intézkedések, szakmai segítségnyújtás. A STRUKTURÁLIS ALAPOK ÉS A KOHÉZIÓS ALAP ÉVES FORRÁSAI távközlési hálózatok, az innováció, valamint magas szintű képzési programok segítségével hozzájus­son a legfrissebb tudáshoz. A technikai forradalom és az információs társa­dalom a vállalatoktól és az emberektől egyaránt megköveteli, hogy gyorsan alkalmazkodjanak az ál­landóan változó körülményekhez. Ehhez azonban minden régió minden polgárának biztosítani kell, hogy a távközlési hálózatok, az innováció, valamint magas szintű képzési programok segítségével hoz­zájusson a legfrissebb tudáshoz. 1999-ben a tagállamok új pénzügyi forrásokat biztosítottak a közösségi költségvetés számára, hogy az Unió 2000 és 2006 között elmélyíthesse és kibővíthesse munkáját. Az Agenda 2000 prog­ramcsomag mellett több, az unió fő politikáit érintő reformot is elfogadtak. A regionális politika reformjának alapelve, hogy elsősorban az elmara­dott, illetve a legkomolyabb infrastrukturális, gaz­dasági és képzési problémákkal küzdő régiók tá­mogatására összpontosítson. Ennek a politikának a végrehajtása lényegesen leegyszerűsödött a támogatási körök születésével. Jelentősen megváltozott az uniós alapok végrehajtási rendje is. Alapvető volt, hogy a tagállamok és a régiók felismerjék, saját érdekük, hogy jövőjüket saját kezükbe vegyék, és ma­guk kezeljék az unió biztosította forrá­sokat. Ma már elsősorban a tagállamok és régiók viselik az Alapok felhasználá­sának és ellenőrzésének felelősségét; a Bizottság csak az auditálási rendszerek hatékony működését ellenőrzi. A tagje­lölt országokról sem feledkeztek meg, amelyeket kiegészítő előcsatlakozási támogatásokkal segítenek a környezet­védelem és a közlekedési hálózat javí­tásában. Csatlakozásuk után további, kifejezetten erre a célra elkülönített strukturális támogatásban részesülnek majd. ___________________ ■ Sz ótár az Európai Unióhoz Sorozatunkban szeretnénk meg­könnyíteni olvasóink számára az eligazodást a ma még szokat­lan uniósnyelv-használatban. A szótárt a kaposvári EU.Pont bo­csátotta rendelkezésünkre. Konvergencia-kritériumok. Azon feltételek összefoglaló ne­ve, amelyek alapján eldöntik, hogy mely tagország vehet részt az EMU harmadik szakaszában, a Gazdasági és Monetáris Unió­ban. A kritériumok az inflációra, a kamatlábra, a költségvetési de­ficitre, az! államadósság GDP-hez viszonyított arányára, valamint az árfolyam-stabilitásra írnak elő bizonyos mértékeket. Koppenhágai kritériumok. Ahhoz, hogy az Európai Megálla­podást aláírt kelet-közép-európai országok az EU tagjai legyenek, az alábbi, az Európai Tanács 1993. júniusi, koppenhágai ülé­sén csatla­kozási krité- riumként megfogal­mazott felté­teleknek kell teljesülniük: 1. a demokráciát, a jogállam és az emberi jogok érvényesülését garantáló intézmények stabilitá­sa, a kisebbségi jogok tisztelet­ben tartása és védelme. 2. működő piacgazdaság; an­nak a képességnek á megszerzé­se, hogy az adott ország meg tud­jon birkózni az unión belül érvé­nyesülő versenyviszonyokkal és piaci erőkkel, 3. a tagsággal járó kötelezett­ségek, különösen a politikai, gaz­dasági és pénzügyi unió célkitű­zéseinek vállalása, 4. az unió alkalmas legyen új tagok befogadására. (Folytatjuk) Brüsszelből jelentjük Duplájára nőnek a különbségek A 25 tagú Európai Unióban ugyan duplájára nőnek majd a jöve­delemkülönbségek, a következő, 2007-től induló költségvetési időszakban mégsem emelkednek ezzel arányosan a kohéziós po­litika kiadásai - szűrhető le az Európai Bizottság gazdasági és szo­ciális kohéziónak szentelt éves jelentéséből. 2006 után előre lát­hatóan 18 jelenlegi EU-tagállami régió veszíti majd el jogosultsá­gát a legszegényebb térségeket támogató felzárkózási alapokra. A 2007 után érvényes új kohéziós politikára való felkészülés újabb fontos állomásaként az Európai Bi­zottság múlt héten nyilvánosságra hozta éves jelentését az unión be­lüli gazdasági és szociális kohézió­ról. A dokumentum megállapítja, hogy a 25 tagú Európai Unióban a jelenleginek a kétszeresére nőnek majd a jövedelemkülönbségek. Az EU lakosságának 25 százalé­ka (mintegy 116 millió ember) él majd olyan régióban, ahol az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) nem éri el az uniós átlag 75 százalékát. A Tizenötök Uniójában a lakosság 18 százaléka (68 millió ember) él elmaradottnak minősülő térségben. Tíz, jövedelemszintje alapján hátrányos helyzetű EÚ- polgár közül hat az új tagállamok­ban lakik majd. Brüsszel a tervek szerint idén novemberben terjeszt elő hivatalos javaslatot az új, 2007- 2013 között érvényes regionális politika alapelveire és finanszíro­zási forrásaira. A végső döntést leg­korábban 2005-ben, de inkább 2006-ban már a kibővített EU tag­országai hozzák majd meg. A jelentés ugyanakkor valószí­nűsíti, hogy bár duplájára nő a ko­héziós politikára nehezedő nyo­más, a 25 tagú EU-ban nem nőnek majd ezzel arányosan a kohéziós politikára fordított költségvetési források. Ebből valószínűleg az kö­vetkezik, hogy a 2004-ben csatla­kozó és 2006-ig a szűkös költségve­tési keretek miatt a jelenlegi EU- tagoknál jóval kisebb fejpénzt kapó országok szegény régiói sohasem részesülnek abból a nagyvonalú tá­mogatásból, mint ami éveken át a kohéziós országoknak (Spanyolor­szágnak,' Portugáliának, Görögor­szágnak és Írországnak) jutott. A tíz csatlakozó állam egy főre jutó teljes támogatása átlagban 117 euró lesz, szemben azzal a 143 euróval, ami az első programozási időszak­ban - 1989 és 1993 között - jutott a szegényebb régióknak. ________■ EU-Hírek TILTOTT REKLÁMOK. Az Eu rópai Bizottság előtt fekszik egy javaslat, amely megtiltaná, hogy élelmiszereket azzal hirdessenek, hogy fogyasztásuk javítja az egészséget. A jövőben az sem lenne megengedett, hogy a ter­mékek fogyasztó hatását ecsetel­jék a reklámokban, és az* orvosi tanácsokat, ajánlásokat is mellőz­ni kellene. Az érintett cégek azon­ban úgy vélik, abban az esetben, ha van tudományos bizonyíték, illetve jele annak, hogy a fogyasz­tók tisztában vannak annak tar­talmával, akkor a kifogásolt köz­léseket meg kell engedni. Dávid Byme egészségügyi és fogyasztó- védelmi biztos javaslata szerint amennyiben a termékek bizonyí­tottan a fogyasztók egészségét szolgálják, akkor továbbra is je­lezhetik ezt a gyártók. MAGYARORSZÁGOT VÁRJÁK. Az Európa/ Unió országainak la­kosai legnagyobb arányban Ma­gyarországot látnák szívesen az unióban. Ez derült ki abból a nagy közvélemény-kutatásból, amelynek eredményeit a The Wall Street Journal Europe tette közzé. 17 országban kérdezték meg az emberek véleményét ar­ról, hogyan látják az egyesülő Eu­rópa jövőjét és vetélkedését az Egyesült Államokkal. Arra a kér­désre, hogy mely megnevezett or­szágokat látnának szívesen az EU-ban, Magyarország kapta a legmagasabb igenlő arányt - a tel­jes európai keresztmetszetben 64 százalékot, csak Nyugat-Európá- ban 63 százalékot. A második he­lyen Lengyelország, a harmadi­kon Csehország végzett. EGYSÉGES ADÓK? Az európai vállalatok az EU-n belüli adóhar­monizációt sürgetik - derül ki egy friss felmérésből, ami 1000 cégve­zető megkérdezésével készült az amerikai UPS megbízásából. A hét uniós tagállamban végzett kuta­tásból kiderül, az üzleti élet sze­replői szerint az adók összhangba hozása lenne a legnagyobb lépés az egységes belső piac létrehozá­sa felé. Az Európai Bizottság ilyen szándékát mindeddig blokkolták a tagállamok. A leginkább a ma­gas adóterheket viselő országok­ban támogatják a harmonizálást, míg az alacsony adószintet alkal­mazó Nagy-Britanniában a legke- vésbé lelkesek a terv iránt. ■ Kérdezzen az unióról Ha bármelyik tématerületről többet szeretnének tudni, vagy kíváncsiak a saját jövőjükkel, munkájukkal kapcsolatos válto­zásokra, hívják a 82/316-165-ös üzenetrögzítős telefonszámot. Kérdéseiket uniós szakértőkhöz továbbítjuk, a válaszokat pedig a keddenként megjelenő Itthon, Európában című mellékletünk­ben olvashatják. Összeállításunkat a www.somogyihirlap.hu honlapunkon is elolvashatják. Európai uniós mellékletünk a Külügyminisztérium támo­gatásával készült. ■ OLDALSZERKESZTÓ: VARGA OTTÓ AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉBEN KÖZREMŰKÖDÖTT: VARGA TÍMEA I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom