Somogyi Hírlap, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-02 / Vasárnap Reggel, 5. szám

2003. FEBRUÁR 2. GAZDASAG jjt~B Wmm$i Színlelni boldog vállalkozót A kormányzati elképzelések szerint hamarosan befellegzik a munkaszerződés helyett megkötött vállalkozói szerződé­seknek. Július 1-jétől ugyanis a munkaügyi ellenőrök mun­kaviszonnyá minősíthetik az úgynevezett színlelt vállalkozói szerződéseket, vagyis azokat, amelyek kizárólag azért köttettek, hogy a munkáltató adó- és társadalombiztosítási járulékot spóroljon meg, illetve a vállalkozói formába kényszerített „alvállalkozótól” megtagadhassa a munkavál­lalókat megillető jogokat. A várható revizori szigornak azon­ban lesz alternatívája: a tárca jelenleg is dolgozik az úgyne­vezett önfoglalkoztatási forma tervén, amely átmenet lenne a vállalkozói és a munkavállalói lét között. 1996 1997 1998 1999 2000 2001 ■ „Választhat: vagy vállalko­zást alapít és ezentúl számlát ad, vagy fel is út, le is út.” So­kaknak lehet ismerős ez az ultimátum, főleg 1997 óta, amikor is tömegesen kapták a munkavállalók a fenti fel­szólítást. Eleinte sokaknak úgy tűnt, még jól is járnak, hiszen a számlára nagyobb összeget írhattak, mint amennyi korábban a fizetési borítékban volt. Ám miután az összes közterhet lerótták, s kifizették a szükségből al­kalmazott könyvelőt is, a többség rájött: a legjobb eset­ben is csak megközelítőleg keres ugyanannyit, mint az áttérés előtt. Ráadásul hiába a jól hangzó „vállalkozó” ti­tulus, ha a dolgozót nem ille­ti meg a Munka törvényköve által előírt szerződés felmon­dásának indokhoz kötése, a végkielégítés, vagy az évi rendes szabadság. Ezen a helyzeten változtatna a hib­rid, vagy más néven az ön­foglalkoztatási forma. Ez a munkaügyi tárca elképzelé­sei szerint egyesítené az al­kalmazotti és a vállalkozási formában történő foglalkoz­tatás előnyeit. Magyarul: olyan jogokat és juttatásokat építenének be a vállalkozói szerződésekbe, amelyek ed­dig csak az alkálmazottak- nak jártak. A Munka tör­vénykönyve által biztosított védettség ugyanakkor nem zárná ki a vállalkozói elő­nyök igénybevételét Z ilyen például az egyes eszközök költségének leírhatósága.- Ez a speciális foglalkoz­tatási forma azok számára lehet hasznos, akik eddig kényszerűségből a jog és a jogtalanság határán egyensú­lyoztak - jelentette ki lapunk­nak Kiss Péter munkaügyi miniszter. - A jelenleg még színlelt vállalkozások tulaj­donosai továbbra is maguk fi­zetnék a közterheket, ám jár­na számukra bizonyos elemi alkalmazotti védettség. Arról, hogy ez konkrétan milyen jogokat és juttatáso­kat jelentene, Kiss Péter egy­előre még nem óhajtott nyi­latkozni. Mint mondta, ötle­tük bőven van, most épp a tárca jogászai vizsgálják a le­hetőségeket, s csak ezután kezdenek tárgyalni a legin­kább érintett szakterületek - az ügynökök, fuvarozók, sze­mély- és vagyonőrök, taxisok és újságírók - érdekvédelmi szerveivel. Egy azonban biz­tos: a javaslatok többsége olyan jellegű lesz, amely nem ró jelentős többletköltséget a munkáltatókra. A miniszter elmondta: ter­veik szerint már az idei év második felében életbe lépne a hibrid, foglalkoztatásról szóló jogszabály - egy idő­ben a színlelt vállalkozások elleni hatékonyabb fellépés­sel. Addigra sokkal köny- nyebb lesz a revizorok fel­adata is, mivel a munka törvénykönyvébe beépül a munkaviszony definíciója.- Nem minden vállalkozói szerződést kell megváltoztat­ni - mondja dr. Pulay Gyula, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára. - Az intézkedés azokat a dol­gozókat érinti, akik talán még vállalkozók sem szeret­tek volna lenni, de a munkál­tató az állásukért cserébe eb­be a formába kényszerítette őket. Munkavégzésüket te­kintve viszont semmiben sem különböznek akár a mel­lettük ülő, munkaviszonyban álló kollégájuktól. Az államtitkár szerint döntő fontosságú lesz a szer­ződések minősítésekor, hogy a vállalkozó a munka elvég­zését tekintve mekkora sza­badsággal bír, mekkora a fe­lelőssége, illetve a munka­végzéshez szükséges eszkö­zöket ki biztosítja. Emellett olyan konkrét elemeket is vizsgálni fognak, mint azt, hogy a dolgozó a munkaide­jét mekkora szabadsággal oszthatja be. Az önfoglalkoztatói stá­tusz bevezetésével egyidejű­leg már idén július 1-jétől életbe lép az a szabály, hogy a munkaügyi felügyelő munkaviszonnyá minősíthe­ti a látszatszerződéseket. A szakemberek szerint már csak ezért is érdemes mérle­gelniük a munkáltatóknak: elfogadják-e a tárca által kí­nált kiskaput, vagy továbbra is vállalják a színlelt vállal­kozási szerződésekkel járó kockázatot. M. L. HÍREK Egymillió szelektív hulladékgyűjtő? | K A szelektív hulladékgyűjtésbe év végéig egymillió | lakos kapcsolódhat be. Viszkei György, az Öko- | | Pannon igazgató bejelentette: az országban jelenleg j | négy városban válogatják külön és hasznosítják újra I a szemetet, amely 600 ezer embert érint. Az év végé- | re további 11 településre terjesztik ki a rendszert. j (Művészeknek is kötelező átázni- » A művészeknek ezentúl sem kell vállalkozói igazol­ványt kiváltaniuk vagy céget alapítaniuk, hogy felve- | gyék jogdíjukat, hiszen természetes személyként is | j lehetnek áfa-adóalanyok. Az eredeti szerzőnek mi- I nősülő természetes személynek megszűnt a válasz- | | tási lehetősége a tárgyi adómentesség és az adóköte- j lezettség között. Az érintettek 2 millió forint bevéte- 4 lig adómentességet, 15 millió forintig pedig az egy­szerűsített vállalkozói adót (evát) is választhatják. Malév: közel a nullszaldóhoz? I * A Malév átvette első, új generációs Boeing 737-700 ti- J pusú repülőgépét. 2005-ig 18 új Boeinget lízingel - | tekintettel a légi iparág kedvezőtlen helyzetére - ked­vezményes áron. Az új flotta forgalomba állítása évi hétmilliárd forint megtakarítást eredményez, mivel az új B-737-esek a jelenleg közlekedő B-737 Classic repülőgépeknél 15-18 százalékkal alacsonyabb költ­séggel üzemelnek. A légitársaság már az idei évet nullszaldóval vagy szolid nyereséggel zárhatja. Bolgár bankot venne az OTP ■ Ajánlatot tett a bolgár DSK bankra az OTP A DSK p Bulgária második legnagyobb bankja. A pénzintézet eladásából 200 millió euró bevételt remélnek. Pá- | lyázni a bank legalább 80 százalékára lehet, de 100 százalékban szeretnék eladni a pénzintézetet. Tatabányára költözik az Artesyn ■ Az amerikai cég Artesyn Technologies Inc. bezárja ausztriai gyárát, s az ottani termelést hozza Magyar- országra. A bővítés nem jelent alkalmazotti létszám- emelkedést, mivel a régi dolgozókat képezték át I a tápegységek gyártására, miközben csökkentették a | az elektronikai tekercsek előállítását. Az Artesyn Electronics Magyarország Kft. tavalyi 12 millió dollá­ros bevétele ezzel megduplázódik. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kara felvételt hirdet alábbi képzéseire: SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSEK:- Európa Tanulmányok szakirányú továbbképzés 4 félév; jelentkezési határidő: 2003. augusztus 21.- Pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés - 5 szakirány 4 félév; jelentkezési határidő: 2003. június 16.- Szociális menedzser szakirányú továbbképzés 6 félév; jelentkezési határidő: 2003. június 16.- Család- és gyermekvédelem pedagógiája 4+1 félév; jelentkezési határidő: 2003. június 16. MÁSODDIPLOMÁS ÉS KIEGÉSZÍTŐ ALAPKÉPZÉSEK:- Kommunikáció szakos másoddiplomás képzés - 8 félév- kiegészítő alapképzések az alábbi szakokon: angol, német, magyar, történelem, francia, olasz - 4 félév Jelentkezési határidő: 2003. március 1. FELVÉTELI ELŐKÉSZÍTŐK A KAR ALÁBBI SZAKJAIBÓL:- angol, német, francia, szociológia, pszichológia, történelem, magyar nyelv, magyar irodalom (a magyar nyelv és magyar irodalom előkészítő már elkezdődött, csatlakozási lehetőség van) 1 félév; jelentkezési határidő: február 7-ig folyamatosan OKJ-BESOROLÁSÚ EMELT SZINTŰ SZAKKÉPZÉSEK:- Személyügyi gazdálkodó (0KJ-54 3442 01) 1 félév; jelentkezési határidő: 2003. február 14.- Marketing- és reklámmenedzser (OKJ-54 3434 03) 1 félév; jelentkezési határidő: 2003. február 10. Tolmácsképzés - 2 félév; jelentkezési határidő: 2003. augusztus 21. Képzéseinkről szóló tájékoztatók és jelentkezési lapok letölthetők a kar honlapjáról: www.btk.ppke.hu/Oktatás További információk kérhetők: PPKE BTK Továbbképzési és Pályázati Osztály 2087 Piliscsaba, Egyetem u. 1., Tirner Gabriella Tel.: 26/375-375/2026; tel./fax: 26/577-026. E-mail: gtirner@btk.ppke.hu VÉLEMÉNY Ki vezeti az országot? Amikor a másodéves közgáz egyetemi hallgató fiam Járai Zsigmondnak, a Magyar Nemzeti Bank elnökének a nyilatkozatát olvasta, egyszer csak lecsapta az újságot, s így szólt: „Ha én azt mondanám egy vizsgán, amit a Járai írt, hogy a magas kamat nem növeli az inflációt, azonnal mehetnék uv-ra.” Gyengébbek kedvéért utóvizsgára. Ez nem most történt, hanem még az ősz­szel. Azóta figyelem, hogy mit csinál az elnök a forinttal... ■ Egy jó darabig nem figyelt fel rá senki, csak Fekete János, az egykori MNB-alelnök, aki egy nagy tévéinterjúban jelentette ki - még novemberben -, hogy „a forint konvertibilitásának pilla­natában, és attól kezdve a ka­matpolitikánk csak a világot kö­vethetné”. Meg is magyarázta: ha szabadon vehető és adható egy valuta, akkor nem enged­hetjük meg magunknak azt, hogy miközben bárhol máshol 3-6 százalék közötti kamatot fizetnek, mi 9-et fizessünk. Ez ilyen egyszerű. Ehhez nem kell monetáris tanács, de még köz- gazdasági végzettség sem. Ha egy szállodás 100 euróért ajánlott ki egy szobát, s közben az euró már kevesebbet ér, ak­kor nem fog idejönni a vendég, hiszen közben sokkal többet kell fizetnie, tehát üresek ma­radnak a szobák... S egy hazai vállalkozó a maga­san tartott kamatokkal sokkal rosszabb feltételek mellett kaphat segítséget a beruházásokhoz, mint a külföldi, tehát nem lehet versenyképes, tehát megint csak a hazaiaknak tesz rosszat Járai. A franciák is kiszámolták, hogy mennyivel többet kell majd fizetniük euróbán az autógyári munkásoknak és utánuk a közter- hekben, mint korábban, tehát ne­kik sem érdemes idejönni... Járai Zsigmond a jegybank el­nökeként exportra termelő válla­tok tucatjait küldte néhány hónap alatt padlóra. A mesterségesen magasan tartott forintárfolyam nem csak a multiknak kedvezőt­len. Ellenkezőleg: ők képesek az országból elköltözni, nekik van tartalékuk a helyzet átvészelésére, míg a hazai közép- és kisvállalatok sorban kénytelenek bezárni, vagy termelésüket visszafogni, ami munkahelyek megszűnésével jár. Volt azután még egy nyilatko­zata Járainak, az MTVl-en Este, amire a fiam csak annyit mondott, az elsőbe sem vennék fel: „Az utóbbi napok spekulációs hullá­mából a Magyar Nemzeti Bank akár több tízmilliárd forintos nye­reséggel is kikerülhet, s a pénz a költségvetést gyarapítja majd.” A szintén a stúdióban tartóz­kodó Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke a fejét csó­válta, majd ezt mondta: „a keres­kedelmi bankok mindenképpen rosszul járnak, mert a kamatvál­toztatás időben elhúzódva vonul végig a pénzintézeti tevékenységi körökön, s az „átmeneti időben” a kamatkülönbség anyagi következ­ménye a bankokat terheli”. Azután jött a múlt hét szerda. - Pillanatnyilag nem látunk lehe­tőséget kamatcsökkentésre - idéz­te a Magyar Nemzeti Bank elnö­két, Járai Zsigmondot szerdán a Reuters hírügynökség. A bankel­nök egy bécsi beruházási tanács­kozás közben nyilatkozott. A ka­mat változatlanul hagyását azzal indokolta, hogy nagy az inflációs nyomás a gazdaságban. Azután a délutáni kamatcsök­kenés indoklásában - már itthon Budapesten - viszont a Járai ve­zette monetáris tanács arra hívta fel a figyelmet, hogy az idei inflá­ciós cél alacsonyabb kamatszint­tel is elérhető. Persze Járai nyilatkozataival mostanában már nem nagyon tu­dok mit kezdeni. Természetesen semmi kétségem nem lehetett afe­lől, hogy hova húz, hiszen a Fi- desz-kormány pénzügyminisztere volt, de egy jegybanki elnöktől legalább a látszatot elvárja az em­ber, márpedig az elnök úr erre se sokat adott, amikor a Magánbe­szélgetés című műsorban azt mondta: „én Fidesz-szimpatizáns vagyok”. Kérdés persze, hogy meddig tart ez a szimpátia? László Csaba - Járai exállam- titkára, talán így akarta védeni volt főnökét, illetve elődjét a pénzügyminiszteri székben - azt mondta: „Erőteljes támadás tör­tént a forint ellen, amit a kormány és a jegybank közösen vissza­vert.” Mindannyian tudjuk, hogy nem így történt, hiszen nemcsak a gyáriparosok, de a kormány is hó­napok óta várta, hogy tegyen vala­mit Járai. Márpedig a kormány­nak jelenleg tagja László Csaba is, most László Csaba mégis így fo­galmaz? Lehet, hogy kakkuktojás van a kormányban? Én ezért úgy fogalmazom fino­man, a jegybank kiprovokálta ezt a támadást a forint ellen, de más megközelítésben úgy fogalmaz­nék: így akartak közpénzt adni va­lakinek. S ebben a fogalmazásban - ha visszaolvasom - akkor csak egy hibát találok: a múlt időt. Hi­szen még mindig messze maga­sabb kamatot lehet kapni a forin­tért, mint bármelyik más valutáért. De kinek az érdeke ez? Természe­tesen erre a kérdésre is van egy vá­laszom. Csak azért nem írom le, mert nem akarok még egy pert a nyakamba venni... Juszt László i 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom