Somogyi Hírlap, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-02 / Vasárnap Reggel, 5. szám

2003. FEBRUÁR 2. RIPORT Egy roma nem csinál nyarat... Győzlke sztár lett. A kereskedelmi rádiók betelefonálós mű­sorai és az internetes chatfórumok azóta is az ő dicséretét zengik. Mind többen állítják, hogy a Romantic frontembere egyetlen Big Brother-es hét alatt többet tett a cigányság elfogadtatásáért, mint bárki azelőtt. Korántsem biztos azonban, hogy Gáspár Győző fanatikus rajongóinak igaza van. Úgy fest ugyanis, hogy Magyarországon hősünktől füg­getlenül is helyzetbe kerültek a romák, hiszen népszerűek a cigány festők és muzsikusok, rádiójuk pedig mértékadó médiumnak mondható. Nekem soha nem mondják, hogy büdös cigány, én mindenkinek Gáspár úr vagyok. « „Nincs romakérdés, csak azt csinálnak belőle! Nekem soha nem mondják, hogy bü­dös cigány, én mindenkinek Gáspár úr vagyok, Győzőke vagy Gazsi” - erősíti meg a Romantic ásza. Rácz Kati éne­kesnő is biztosít róla, hogy őt soha, semmilyen atrocitás nem érte származása miatt. Hozzá­teszi azonban, hogy gyanítja, a művészélet védőpajzsként gus ebben egyetért vele. Meg­állapítja, hogy a médiasztárrá, ismert közéleti személyiségek­ké váló romák idővel elhagyják a csoportjegyeket, így beillesz­kednek a társadalomba. - Az értelmiségi lét biztos burok - summázza. - Azt gondolom, hogy tehetséges nép az enyém, bár nem vagyunk se jobbak, se rosszabbak másoknál. A ki­sebbségi lét sajátossága, hogy feltűnőbbek vagyunk, így a ci­gányság krémje, de az alja is látható - fűzi hozzá Rácz Kati. Apropó, kisebbségi lét. Becslések szerint 2015-re a magyar lakosság tíz százalé­kát, vagyis közel egymillió embert sorolnak majd a cigá­nyok közé. Kartal Zsuzsa író ezt a tendenciát felismerve je­gyezte meg az egyik napilap­ban: „Csak velük együtt zár­kózhatunk föl. Nincs két Ma­gyarország. A tébécé nem áll meg a cigánysornál...” Persze az előítéletek felszá­molásában az érintetteknek is részt kell venniük. Még nem mindenki jár élen a „békeharc­ban”. Tavaly például a honi sajtó attól volt (vissz)hangos, hogy Krasznai József, a zámo- lyi romák képviselője a Fehér­vár Tv élő adásában elnáspán­golta politikai ellenfelét. Nem túl cizellált viselkedése ko­moly károkat okozott a feltö­rekvő cigányságnak. Termé­szetesen az sem tett jót a ro­máknak, hogy legutóbb (is) botrányba fulladt a cigány ön- kormányzati választás. Kozma Blanka, aki maga is jelen volt a hajcihőn, nem titkolja: őt és harcostársát, Horváth Aladárt is nagyon bántja a dolog. A ve­reségükbe belenyugodni kép­telen Lungo Drom-osok és ve­zetőjük, a Fidesz-barát Farkas Flórián „ámokfutása” rosszul vette ki magát.- A cigánysággal kapcsolat­ban tanácstalan a nagypoliti­ka, az elit csak a választások közeledtével foglalkozik ve­lük. A Kádár-rendszer még asszimilálni akarta őket, a rendszerváltás óta inkább in­tegrálni szeretnék a cigánysá­got. Nem tudni, melyik a jobb megoldás. Remélhetően az utóbbi - jegyzi meg Hidy Pé­ter. Bár mint mondja, a gondo­kat tetézi, hogy még a társada­lomtudósok körében is állan­dó vitatéma, milyen ismérvek alapján lehet valakit cigány­nak nevezni. A Roma Polgárjogi Alapít­vány szakmai igazgatója, dr. Bársony János szerint az a ci­gány, aki annak vallja magát. Elismeri, hogy a fejekben tel­jes a zűrzavar, ami főként an­nak köszönhető, hogy a roma kultúra oktatása, népszerűsí­tése gyerekcipőben jár. Tisztá­ban van vele, hogy a cigány- kérdésről megoszlanak a véle­mények. Vannak, akik nem foglalkoznak vele, mások megkérdőjelezik a „létét”. So­kan úgy gondolják, a problé­ma összefügg a szegénység­gel. Megint mások a diszkrimi­nációhoz kötik. Bársony azon­ban úgy látja, ez egy komplex probléma, amit nem lehet ré­szekre szabdalni. - Az előíté­letesség nemcsak a cigányság gondja-baja, az bizony össz­társadalmi „kórság”. A jelenle­gi áldatlan állapotokon sokat segíthet a várhatóan beveze­tésre kerülő anti-diszkriminá- * ciós törvény. Hogy mi lenne ennek az értelme? íme egy érzékletes példa: a jövőben a méltatlankodó Fradi-tábor egyetlen tarra nyírt aktivistája sem cigányozhat, huhoghat majd büntetlenül. Bársony is úgy érzi, jó irányt vettek a dol­gok. - Optimistábbak va­gyunk, mint egy évvel ezelőtt!- summázza. Némileg ünnep- rontóan azonban hozzáteszi: egyelőre nem mérhető, mit ért a roma Mikulás médiaturnéja vagy Győzike BB-házbeli mu­tatványa. Szabó ZoltAn Attila Jónás: félelemben élünk Jónás Judit Dómján Edit-díjas színésznő úgy érzi, a cigányságról érdemben csak rit­kán esik szó a hazai médiumokban és a közéletben. - Ha mégis szóba kerülünk, rendre úgy beszélnek rólunk, hogy a vitán egyetlen roma sincs jelen. A tehetetlenség érzésével nap mint nap meg kell küzdenünk. Ezen felül félelemben élünk; sokszor azért lát­szunk agresszívabbaknak másoknál, mert a „jobb félni, mint megijedni” elvét követjük és úgy igyekezünk palástolni kisebbrendűségi érzésünket, hogy megpróbálunk másoknál hangosabbnak, erősebbnek tűnni. Sajnos, ritkán van lehető­ség arra, hogy megmutassuk magunkat, kultúránkat, valódi énünket. Örülök, hogy Gáspár Győzőnek erre nemrégiben le­hetősége nyílt. Nagyszerűen élt vele... A kiugrott papnövendék botránykönyve meggyónók pénzes borí­tékokat csúsztattak a fülke ablakán keresz­tül a paphoz, aki el­mondta, hogy Isten országába köny- nyebb adományo­zással bejutni. Személyes élmé­nyekkel hitelesí­tett regény szüle­tett, amelynek írója fenyegeté­seket is kapott. Minden meg­történhet! üzenték Malotai Lászlónak, aki könyvének be­mutatójára és a dedikálásokra is testőrökkel ment. Jogászokkal is el­olvastatta a kézira­tot, ügyvédei is van­nak. - Néhány undorító internetes támadást is kaptam, mi szerint zsidó­bérenc vagyok - idézi a kötet fogadtatásának kellemetlensé­geit. - A kötet persze nem az apácakalandok katalógusa. Jó­részt a kispapok gondolkodás- módjáról, egymáshoz való vi­szonyukról szól, arról a fojtott légtérről, ami a papi szeminá­riumot uralja. Amelybe beleol­vad az egyéniségük. És ki­mondja: nemcsak az apácák szexuális társaságát keresik a kispapok, hanem egymáséit is.. Akinek persze nem reve­rendája, ne vegye magára. Sze­rinte a szeminaristák nehezeb­ben bírják szex nélkül, mint az apácák. Akad, aki meg­gyónja még az önkielégítést is, és akkor bűnbocsánatot nyer. A kérdésre, hogy ő meg- gyónta-e ezt a könyvét, Malota László, aki ma önkormányzati bizottsági alelnök és egy kul­turális intézmény munkatársa, azt válaszolja, hogy meggyón­ta az Úristennek. Ehhez nem járt templomi gyóntatófülké­be, nem kérte pap segítségét. Hozzáteszi, hogy nem lett is­tentagadó, ő a saját lelkiisme­retével kíván elszámolni.- Szó sincs róla, hogy isten- káromlást követtel el ezzel a könyvvel - mondta -, melyből egyébként feltétlenül lesz film. Jancsó szerint is jó filmet lehetne csinálni belőle. Olyan botrányosat. Csontos Tibor Kispapokkal szeretkező apácák, homoszexuális papnövendékek is feltűnnek Malota László botránykönyvében. A gyalázatosok szentélye című kötetből az is kiderül, hogy olykor jó üzlet a gyóntatás, a pénzes borítékokkal bélelt gyóntatófülkében elhitetik a hívekkel, hogy Isten országába adományokkal lehet bejutni. A szerző utólag regényt írt papi szemináriumi élményei­ből. Igaz, az anyaggyűjtésre nem sok ideje volt, hiszen három hónap után elbocsátották. Eleinte félt a kötet keltette vihartól: a sajtóbemutatón és a dedikálásokon testőrök védték. Saját bevallása szerint egykori kis paptársai miatt jelentette meg regényét, akik nem mertek mindezekről beszélni. Nem a bosszú, az egyháztamadás volt a célja, hiszen fontos intézménynek tartja a katolikus egyházat. Malota László egyébként meggyónta az Úristennek, hogy megírta a könyvet. ■ - Nem azért írtam meg ezt a könyvet, hogy a sérelmeim miatt elégtételt vegyek a kato­likus egyházon vagy bosszút álljak a papokon - állítja Malota László, aki három hó­naposra sikeredett papi szemi­náriumi létét írta meg regé­nyében. Sokan gondolják, hogy e bestsellerré lett könyv­vel kívánta megbosszulni a pa­pi szemináriumból való eltá­volítását. Még azzal is megvádolták, hogy nagy pénzeket akart ke­resni a papnevelde intimitásai­nak nyilvánosságra hozatalá­val. Az író szerint ha így len­ne, már tíz éve megírta volna a kötetet, hiszen éppen ennyi ideje kellett elhagynia a szemi­náriumot. A kéziratot Jancsó Miklós­nak is elküldte, akinek külö­nösen a történet iróniája tet­szett, és az a hallhatatlan me­részség, amellyel úgymond darázsfészekbe nyúlt. Malota László ugyanis a katolikus egyház egyik intézményének különös világát, megdöbbentő történéseit hozta ki a szabad levegőre. Jancsó kiátkozástól tart, üldöztetéstől félti az írót, akit legszívesebben talán még máglyára is vetnének azok, akiket megbírált...- Azon töprengtem, van-e jogom más emberek Isten­képét, papokba vetett hitét le­rombolni - osztja meg velünk kétkedéseit Malota László. - Ugyanakkor szükségesnek vél­tem elsősorban katolikus em­berek érdekében, többek kö­zött a papnak készülőkért, hogy nyilvánosságot kapjanak bizonyos, hosszú évek óta el­titkolt történések, módszerek és jövőképek. Tettem ezt azo­kért az egykori kis paptársa­kért, akik nem mertek erről beszélni és a leendő szemina- ristákért, hiszen ezzel talán kezdetét veszi a katolikus egyházon belüli megújho­dás és átalakulás. Főként a cölibátus gondjának megoldása. Ami jelle- mesebbé tehetné a pa­pokat, nyugodtabb élet- körülményeket tehetne számukra. Ebből is vilá­gosan kiderül, hogy nem a bosszú, az egy­ház támadása volt a cé­lom, annál is inkább, mert a katolikus egyhá­zat egy fontos és nélkü­lözhetetlen intézménynek tartom.- Magadévá kell tenned, mert különben megőrülök - li­hegte szerzőnk fülébe az apáca abban a jelenetben, amely visz- szatérő eleme a papi szeminá­rium életének, és amelyekkel kapcsolatban az író úgy véli, nem normális dolog egészsé­ges fiatalembereket, Iá nyokat megfosztani holmi vallási párán csokra hivatkozva - amelyeket talán nemzőképtelen vénemberek talál­tak ki - az öröm­től, a kielégüléstől. Azt, amit az Isten oltott belénk, amikor teremtett. A törvény alkotók nem vették figyelembe a sze­xuális viszo nyokat, amiket az Úr hozott a világra. Másrészt mit mondhat egy pap - akinek fogalma sincs, milyen hajnal­ban felkelni egy síró cse­csemőhöz, milyen családapának lenni - egy hívőnek, aki a családban elkö­vetett bűneiről gyón? A gyón­tatásról írva be­számol olyan esetről is, amikor a bűnei- k e t Gergely: a papok is emberek ■ - Ennyire szókimondóan még nem írták le mindezt, de nem tartom jellemzőnek a katolikus egyházra a könyv történéseit - mondja Gergely Jenő egyháztörténész. - Előfordulhatnak egye­di esetek, mégsem hallottam még olyanról, hogy valaki a gyón­tatáskor pénzt adott a papnak. A homoszexualitás és a pedo- fília sokkal nagyobb gond, ezzel nem mindig sikerül az egyház­nak megbirkóznia. De hát a papok is emberek. A könyvben sze­rintem extrém esetek vannak, nem általánosíthatók, és nem hi­szem, hogy ettől rosszabb lenne az egyház megítélése, de a pa­pokat és a hívőket Is joggal sérthetik a leírtak. Különbséget ten­nék cölibátus és szexualitás között. A papi nőtlenség az egyház történelmi képződménye, a Szentszék azért ragaszkodik hozzá, mert Krisztus szolgálata teljes embert kíván. Aki pedig nem tud­ja elfogadni a vallási előírásokat, kilép a papi rendből. 4 i szolgál. Hidy Péter szocioló-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom