Somogyi Hírlap, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-08 / 33. szám

2003. Február 8., Szombat A L M A N A C H 0 4 9 7. OLDAL Recept Ecsenyböl Káposzta kelt tésztával Magyar Jánosáé receptje tipi­kus sváb étel. Kell hozzá fél ki­ló savanyú káposzta, 20 dkg ol­dalas, 20 dkg darált hús, fél ma­rok rizs, paradicsompüré, tojás, só, bors. A káposztát paradicsommal, egy kis vízzel és az oldalassal feltesszük főni, közben a darált húsból és az előfőzött rizsből, tojásból gombócokat készítünk, ezeket ízlés szerint fűszerezzük és a káposztába tesszük, véko­nyan berántjuk és készre főz­zük. Hagyományos kelt tésztából pogácsákat formálunk, s a kész káposztába tesszük. A tetejére is szedünk egy kis káposztát, majd addig főzzük, míg a tészta megpuhul. ________________■ Las san helyükre teszik az értékeket Ecseny neve többnyire télen kerül a hírekbe. Ilyenkor Felsőmocsolád és a község kö­zött többnyire járhatatlan az út. A somogyi dombok ölelésé­ben fekvő festői szépségű falu gondjait az utazó nem érzékeli.- A vidéki ember egyelőre annyit tud az uniós csatlakozásról, hogy nem etethet moslékot, s nem vág­hat otthon disznót - felelte kérdé­sünkre Máj Péter polgármester. - Idővel persze érzékeltetni lehet, hogy nem erről van szó. A falusi embernek a föld értékének megőr­zése a legfontosabb. Ma már ki­sebb a parcella, de a csatlakozás után sokszorosára nő az értéke. A jobbik változat, ha bérbe adja, a rosszabb, ha eladja. Lehetőség van életjáradékra cserélni, de ezzel még senki sem élt. S kialakul las­san a tisztességes kereskedelmi pi­ac. Reméljük: éz minőségi válto­zást hoz, s a gazda a szemléleté­ben is birtokos lesz.- Itt milyen változást hozhat a csatlakozás?- Ecseny millió gonddal küzd: nincs egészséges ivóvizünk, nin­csenek jó útjaink, nincs vezetékes gáz, szennyvízcsatorna. Bízunk benne, hogy először ezeket az alapvető szolgáltatásokat oldjuk meg. Remélem, hogy ez előírás, el­várás lesz.- Előírás lehet, de honnan lesz rá pénzük?- A finanszírozás egyszerűen tragédia. Most érzem, hogy a vál­lalkozóink is ellehetetlenednek. Hiába akarják megvalósítani az el­képzeléseket, ha nem kapnak hoz­zá pénzt. A termálkutunk kész, de kérdés, hogy mikor lesz itt gyógy- turizmus. Egy vállalkozónk hun- garikumokat akarna gyártani, a bankok tönkretették.- Pedig ezek a szolgáltatások, MÁJ, PÉTER 1948. augusztus 12-én született Igáiban. Volt pedagógus, népművelő, könyvtáros, majd 1998- tól polgármester. Nős, két leánya van. Hobbija a vadászat és a horgá­szat. Az ecsenyi Csalit vadásztársa­ság elnöke. termékek lennének értékek.- így van, de amíg a bankok há­romszoros fedezetet akarnak, nincs miről beszélni. Az előbb em­lített vállalkozónk a gyümölcspá­linka-főzés mellett vállalkozott volna ipari szesz előállítására és kandírozott gyümölcs gyártására is. Azért vett Ecsenyben földet, hogy gyümölcsöst telepítsen. Tíz embert tudna foglalkoztatni. A gyógyturizmussal foglalkozni kí­vánó vállalkozónk 200 milliót nyert a Széchenyi terv pályázatán, de forráshiány miatt nem kapott egy vasat sem. Ő 25-30 embernek tudna munkát adni egy olyan falu­ban, ahol szinte százszázalékos a munkanélküliség. Ez a pillanatnyi helyzet, s ha nem történik érdemi változás, hiába minden. A telepü­lés ki és el fog halni. Ha helyzetbe akarjuk hozni a vállalkozóinkat, változtatni kell finanszírozásban és szemléletben is. ■ Nótázik is a nagyasszony Magyar Jánosné, a falu Liszka né­nije magyar ajkú ecsenyi, mégis a német kisebbségi önkormányzat egyik vezetője. 70 éves elmúlt, két gyermeke s négy unokája van. Korát meghazudtoló energiával lelkesen szervezi a maroknyi idős ember tevékenységét. Munkájá­ért nemrég kapott szép elisme­rést: a Főnix egyesület neki ado­mányozta az Ecseny nagyasszo­nya címet.- Nem is igazán értem, hogy miért engem jelöltek - mondta. - Csak teszem a dolgom, s öröm­mel járok a rendezvényekre. Ha kell, időnként főzök valami fino­mat vagy énekelek a hagyomány- őrzőkkel. Nincs ebben semmi különös. Annak idején a Csallóközből is telepítettek ide családokat. Ösz- szekovácsolódott a három náció, s ma már nem kérdés, ki honnan jött. - Az elején még akadozott a kapcsolat, de ma már együtt, egy­másért dolgozunk. Megpróbáljuk őrizni a hagyományainkat, amíg szükség van ránk. A falunknak ez lehet az egyetlen kitörési pontja. ■ Nadrág a kutya szájában Hét éve költözött Ecsenybe Kőkuti István, és sütőipari üzemvezető­ből a település postása lett. A vá­lasztásokkor polgármes­ternek jelöltette magát, de a település lakosai nem akartak változtatni.- A szüleim már nyolc éve itt éltek, mikor elvál­tam és a sütőiparban a termelésirányítók éjsza­kai pótlékát megszüntet­ték. Olyan kevés lett a fi­zetésem, hogy nem ma­radtam a fővárosban, in­kább vállaltam a vidéki életet. Az ecsenyi posta reggel 8-tól 10-ig tart nyitva, majd Kőkuti Ist­ván nyakába akasztja a postástás­kát, s 13 kilométert kerékpározik vagy gyalogol. - Sok az egyedülál­ló, idős ember, aki csak egy kicsit beszélgetni akar. Kint állnak a ka­puban, s várnak rám. A családtag­jaik elköltöztek, így szinte a lelki segélyszolgálat szerepét is betöl­tőm. A kutyák ösztönösen gyűlölik a postásokat. - Velem is előfordult, hogy a nadrágom szára egy kutya szájában ma­radt - mondta Kőkuti István. A posta mellett Kőkuti István mangali­cákat tart. Ez a fajta ma ismét divatos, mert sű­rűbb a húsa s nem tar­talmaz koleszterint. - A hat hónap alatt százkilós­ra „felfújt” sertésekben benne ma­radt a húgysav, a víz. A mangali­cánál ez nem fordulhat elő. Egyre többen kezdenek átállni erre az eddig háttérbe szorított fajtára. Most alapozom meg a jövő állat­tartó telepét, kilenc növendék disznómból három lesz göbe. ■ Otthonra talált a faluban Csehszlovákiából 1947-ben telepí­tették át Ecsenybe Deák Lajost. A beilleszkedést segítette, hogy be­leszeretett egy itteni lányba, és ha­marosan feleségül vette.- Tizennyolc éves voltam, ami­kor áttelepítettek, szinte az egész baráti körömmel együtt. A rokon­ságom, a családom szétszóródott a megyében. Az itteni, hasonló korú fiatalokkal hamar megtalál­tuk a hangot; egy focicsapatban játszottunk, és segített, hogy ha­marosan beleszerettem egy ideva­lósi lányba; most már több mint ötven éve a feleségem. Az időseb­beknek nehezebb volt, hiszen ők egy életet hagytak ott: egy ember­öltő munkáját. Deák Lajost 1951-ben behívták katonának, de előtte megnősült. Leszerelése után a cukorgyárban dolgozott, mert másutt nem talált helyet. Apja ha nem is önként, de téesztag lett. - Édesanyám 1949- ben meghalt. Az egy tagban levő földünket elvették, és a falu túlsó felén adtak másikat. A portánkon volt egy nagy istálló, ami megfe­lelt a téesznek. Nem erőltették apámat, csak elszívták körülötte a levegőt, és úgy alakították a körül­Deák Lajos: ötvenkét éve együtt vagyunk ményeket, hogy kénytelen legyen belépni. A cukorgyár után a gépál­lomásra kerültem, majd a téeszbe. Voltam gépműhelyvezető és el­nök, agronómus, majd az egyesü­lés után műszaki vezető. Már csak ketten vagyunk itt a feleségem­mel, a gyerekeink Kaposfüreden építkeztek, de minden hét végén hazajönnek. Két gyerekünk és öt unokánk van, amikor megjönnek, tele van a ház örömmel. ■ Tutyiban őrzik a hagyományokat Virágmintásat a nőknek Az együttes a hagyo­mányos ecsenyi sváb népviseleti darabról, a tutyiról kapta nevét. Ennek a lábbelinek a talpa vászonból, a fel­sőrésze gyapjúból készült. A készítője min­den munkafázist ismert és művelt, a kender nyüvésén kezdve a tilolá- son, gerebenezésen át a szövésig, a gyapjú vágásától a fonásig. Ügyes férfikezek kötöt­ték a tutyikat, a nőknek virágmintásat, az urak­nak feketét. Gondolt egy merészet Varga Árpád- né, s nyakába vette a falut. Négy éve történt; elkezdte szervezni a nyugdíjasklubot. Akkor több mint húszán mondtak igent a kezdemé­nyezésre, s ma már a klubtagok száma megközelíti az ötvenet.- Sok az idős ember, nem mennek se­hová, ám igénylik a társaságot. Időn­ként összejövünk, beszélgetünk, s a va­dásztársaság jóvoltából még vadpörköl- tes bulikat is szervezünk - mondta Var­ga Árpádné. - Érdekes, de az idős em­bereket érdekli a politika, Magyaror­szág és a falu sorsa. Időnként egy kis itóka, sütemény is kerül az asztalra, s gyakran érnek nótázással véget az ösz- szejöveteleink. A másik nagy vonzerő a kirándulás. A tagjaink jó része fiatalabb korában dolgozott, robotolt, családot nevelt, nem gondolhattak az utazásra. Két éve a kistérségi nyugdíjas-egyesü­let felhívására beneveztek a ki mit tud?­ra. Akkor alakult meg a Tutyisok nevű hagyományőrző csoport. A fellépés sike­re adta a lendületet a továbbiakhoz.- Tudatosan választottuk ezt a haj­danában pejoratív elnevezést. A svábo­kat somodai türkejnek, tutyisoknak gú­nyolták, szidták, bántották őket. Ezért döntöttünk e név mellett. Bebizonyít­juk, hogy ez a sokszor elmarasztalt, le­becsült, bántott, leköpdösött nemzeti­ség nagyon szép dolgokat tud. Az együttes elődje legalább 25 éves, akkor 25 pár volt. Megrendezték az ecsenyi lakodalmast is, nyolctagú fú­vószenekar kísérte őket. Ma azonban nincs utánpótlás. A fiatalok szemérem­ből, szégyenkezésből nem kémek a ha­gyományokból. S mire igényükké válna a múlt ismerete, már nem lesz kitől ta­nulniuk. Nincs elég fiatal, így csak az énekkar működik. A régi táncok, a polka, a czeppedli félő, hogy feledésbe merülnek, de a régi énekek legalább megmaradnak.___________________■ Sok pénzt kíván a gondoskodás A község lakosainak mintegy a fele sváb nemzetiségű. Az ér­tük érzett felelősség, a hagyo­mányok ápolása és fenntartá­sa hozta létre a kisebbségi ön- kormányzatot. Rét Jánosné lett a vezetője, s tele van ter­vekkel, bár még nem ismeri teljesen a lehetőségeket.- Nyugdíjasklub már van a falu­ban, mi pedig kifejezetten a sváb hagyományokat szeretnénk fenn­tartani. Ónkormányzatot azért hoztunk létre, mert így valamivel több pénzből gazdálkodhatunk - mondta Rét Jánosné. - Baranyá­ban már régóta dolgozik német ki­sebbségi önkormányzat, oda érde­mes ellátogatni tapasztalatcserére. A legutóbbi meghívásuknak azon­ban a rossz idő miatt nem tudtunk eleget tenni, de lesz még időnk, I hogy tanuljunk tőlük. Kiöregedő település ez, és fogynak az igazi svábok is. A hagyományokat, a ré­gi élet mindennapjainak a történé­seit azonban meg kell őrizni. Meg­alakultunk, de igazából még nem tudjuk, hogy mit tudunk értük tenni, melyek a lehetőségeink. A hagyományőrzéshez is pénz kell, akár egy rokka megvételéhez. Sok pénz, hiszen egyetlen rokka több mint húszezer forint. Föllépéseket tervezünk, de a régi ruháinkat ki­kezdték a molyok, s mosni is csak nagyon óvatosan szabad, hiszen legalább ötvenévesek. A kisebbségi önkormányzat mintegy 650 ezer forintból gazdál­kodik, pályázatokkal ez az összeg esetleg növelhető. A segélyezésen kívül a sváb lakosság mindennapi életének a rendezésével is foglal­kozik.- A jogaimat még nemigen is­merem. Elképzeléseink vannak; segíteni aka­runk az idő­seken, s meg- tanítanánk fonni a fiata­lokat, meg tutyit kötni, s tervezzük német nyelv- tanfolyam in­dítását is. Eh­hez a fiatal német beköltözők segítségét is igénybe vennénk. Több német család vett ingatlant, de csak egy él itt egész évben. A nyaralónak vásárolt ingatlanok szinte gazdát­lanok, s idővel tönkremennek. Egy háznak ugyanúgy kell az ál­landó gondozás, gondoskodás, mint az embereknek. Éppen ezért nem szabad hagyni, hogy a fiata­lok teljesen elfelejtsék a régi éne- keket, táncokat. ■ ECSENY CÍMER, ZÁSZLÓ Álló, kerek talpú, hasítással és vágással négyeit pajzs, kör alakú szívpajzzsal, ennek zöld mezőjé­ben Luther-rózsa van. A nagy­pajzs első és negyedik kék me­zejében lebegő aranykoronából kinövő, nyakán aranynyíllal átlőtt, az első mezőben balra, a negye­dik mezőben jobbra fordult ezüst egyszarvú látható. A pajzs máso­dik és harmadik vörös mezőjé­ben ezüst ingujjú kéz három arany búzakalászt tart. A Luther- rózsa az evangélikus lakosok val­lásosságát jelképezi, az unikomis a Pemeszi család címeréből va­ló. Ez a család hosszú ideig jelen volt a község életében, már a XV. századtól a XVIil. század kö­zepéig birtokos volt Ecsenyben. A búzát tartó kéz a mezőgazda- sági termelésre utal és a lakos­ság szorgalmas munkájára. A LAKOSSÁG SZÁMA 2003-ban 308 2000-ben 358 1995-ben 417 1930-ban 1060 T CIVILEK, VEZETŐK Két civil szervezet tevékenykedik a településen, mindkettő 1999- ben alakult. Az egyik az Ecse- nyért-Somogyért Egyesület, en­nek Csuport Sándor a vezetője, a másik a nyugdíjasklub, ezé Vargáné Oppermann Aranka. FOGADÓÓRÁK A polgármesteri hivatal címe: 7457 Ecseny, Petőfi u. 116. Tel.: 82/704-213 A település a felsőmocsoládi körjegyzőség tagja, a gesztor te­lepülés ügyintézői hétfőn 13-16 óráig tartanak ügyfélfogadást. Felsőmocsoládon hétfőn, szer­dán, pénteken 8-11 óra között lehet intézni az ügyeket. Máj Pé­ter polgármester mindennap 7.30-16 óráig megtalálható a hi­vatalban. Balogh László falugaz­dász hétfőnként 9-11 óra között várja a gazdákat. ORVOSI RENDELÉS Dr. Andrásfalvy András min­den kedden 8.30-10.30 óra között rendel. Ebben az időben tart tanácsadást Skoda Csabáné védőnő is. ISTENTISZTELET Az evangélikus templomban min­den vasárnap 10 órakor tart is­tentiszteletet Kőszegi Miklós vagy Kőszeginé Raczkó Zsu­zsanna lelkész. MÚLTIDÉZŐ Ecseny lakosainak a száma 1930- ban már meghaladta az ezret. Kö­zülük 1022 volt német és mind­össze 38 a magyar. Az I. világhá­ború idején hetvenhatan vonultak be katonának, s húszán soha töb­bé nem tértek haza. A hősi halot­tak nevét emléktábla örökíti meg. Négy hadiözvegyet és nyolc hadi­árvát jegyeztek föl egy 1932-es krónikában. A földreform idején itt 19 kataszteri hold földet osztottak ki. Az akkori krónikás fontosnak tartotta, hogy megemlítse: a falu­ban önkéntes tűzoltóegylet, leven­teegyesület, iparoskor, faluszövet­ség és a Hangya Fogyasztási Szö­vetkezet is tevékenykedett. A CIKKEKET JUHÁSZ TAMÁS ÉS SZARKA ÁGNES ÍRTA. FOTÓK: TÖRÖK ANETT Az oldal megjelenését az ecsenyi önkormányzat támogatta

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom