Somogyi Hírlap, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-08 / 33. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2003. Február 8., szombat i RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2003. február 7.) Borsodchem 4 900 Ft ft Egis 12 025 Ft -0 Matáv 783 Ft ű Mól 5 200 Ft t OTP 2165 Ft ű Richter 13 255 Ft -6 TVK 3 450 Ft ű Zalakerámia 1210 Ft 0 BUX: 7439,81 +1,31% eltérés az előző záróértékhez képest BUX-INDEX II. 1-7-IG 7finn 7561,75; 7 ; ; ; ; 7500 7467.00 7439-81 7300 _ _________(74327^^; ; 72 00 | j (7343,83 ’ |-------------------------w-í----------------------J------------U po nt * * 1 1 1 :0 ro X a*: *o -a "E 2 52 *= -o 53 S c X iS? <£) Ő CL AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 372,91 Cseh korona 7,77 Euró 246,58 Japán jen (100) 190,71 Lengyel zloty 59,44 Svájci frank 168,10 Szlovák korona 5,88 USA-dollár_________229,27 Hír ek KUDARC. Eredmény nélkül zárult a Kereskedelmi Világ- szervezet (WTO) 25 tagorszá­gának mezőgazdasági kérdése­ket tárgyaló genfi miniszterhe­lyettesi konzultációja. A kudarc oka: az EU és Magyarország is a WTO által korábban rögzített korábbi ütemben javasolja a pi­acok megnyitását és a támoga­tások csökkentését. Az USA és a tengerentúli agrárexportőrök viszont messzemenő piacnyi­tást, az exportszubvenciók teljes eltörlését és bizonyos termeléshez nyújtott támoga­tások radikális csökkentését követelik, europress FÖLDTÖRVÉNY. Oroszor- szágban - 1917 óta először - is­mét lehetővé vált a termőföld magántulajdona. Az új földtör­vény nem korlátozza a magán- személyek által megszerezhető termőföld nagyságát, de a régi­ók számára lehetőséget ad a maximalizálásra, europress IMF. Elismerően szól a magyar gazdaság 2002. évi növekedés­ről és az infláció csökkenéséről az IMF Magyarországról készí­tett összegzése, ugyanakkor kritikával illeti a versenyképes­séget'rontó gyors béremelése­ket, a forint erősödését, vala­mint a fellazult fiskális politi­kát. A dokumentum megálla­pítja, hogy a múluévi laza költ­ségvetési politika, párosulva a gyors bérnövekedéssel szűk korlátok közé szorította a mo­netáris politika mozgásterét. Az IMF úgy véli, hogy a speku­lációra adott jegybanki válasz megfelelő volt. mti TÁMOGATÁS. A Budapesti Ke­reskedelmi és Iparkamara gaz­daságpolitikai bizottsága támo­gatja Magyarország csatlakozá­sát az Európai Unióhoz. A ka­mara állásfoglalása tartalmaz­za, hogy a magyar vállalkozá­sok számára számos előnyt je­lent az uniós tagság, ezért alap­vetően érdekeltek a csatlako­zásban. Az előnyök között em­lítik a piacnyitást a vállalkozá­sok előtt. A nyitás könnyíti a tőkeimportot, a megfelelő tőke- behozatal pedig elősegíti a ver­senyképesség emelkedését. Az uniós támogatással az infrast­ruktúra gyors fejlődésnek in­dul, valamint lehetővé teszi az EU minőségi normáinak meg­honosodását. europress ■ Még mindig nem tudni, ki fizet Továbbra sem dőlt el, hogy a reklámhordozó papírok után feb­ruár 15-től fizetendő környezetvédelmi termékdíjat a nyom­dák vagy a megrendelők állják, erről a végrehajtási rendeletek jóváhagyása során határoznak - hangzott el a Magyar Nyom­dász Szakmai Szövetség vitafórumán. Budapest Csődközeli helyzetbe hozhatja a termékdíj bevezetése a nyomda­ipart, amelynek következtében munkahelyek sokasága szűnhet meg - mutatott rá Peller Katalin, a Magyar Nyomdász Szövetség fő­titkára. A fórum résztvevői kifej­tették, hogy a törvény alapján nem egyértelmű, mely festék­alkotóanyagok esetén fizetendő termékdíj, és azt sem tisztségük megítélni, hogy ügyfelük reklám avagy tájékoztatási célokra kíván felhasználni egy nyomdatermé­ket. Ezért a nyomdászok szerint egyértelműen a megrendelőnek kellene fizetnie a termékdíjat. Erdey György, a Környezetvé­delmi Minisztérium helyettes ál­lamtitkára szerint vagy a tárca rendeletben lehetővé teszi a díj átvállalását, vagy a nyomdák be­építik az árba s így áthárítják a megrendelőre - ám ez utóbbit a piac jelenleg nem bírná el. A mi­nisztérium listát készít majd a ter­mékdíjköteles vegyi anyagokról, a díj áthárításának esetleges lehe­tőségéről pedig a jövő hét közepé­től egyeztet az érintett gazdasági érdek-képviseleti szervezetekkel. Arra kevés az esély, hogy a végre­hajtási rendeletek a törvény 15-ei hatályba lépéséig elkészüljenek. A moratórium gondolatától mégis elzárkózik a tárca - ehelyett a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának és más érin­tett szerveknek vezetőivel egyez­tet a megoldás mikéntjéről. Erdey azt is elmondta: a mai termékdíjrendszer nem EU-kon- form, ezért 2004 közepétől át kell alakítani, így az EU-tagállamok között az elsők között vezethetjük majd be az ezt kiváltó „ökoadót”.' Orosz Sándor, a parlament kör­nyezetvédelmi bizottságának al- elnöke rámutatott, hogy ha egy törvényhez a szükséges végrehaj­tási rendeletek állami mulasztás miatt nem készülnek el, abból nem származhat hátránya a vál­lalkozóknak. A képviselő hang­súlyozta, hogy a termékdíjnak a tisztább környezetet kell elősegí­tenie, és a „szennyező fizet” elven kellene alapulnia. A fórum több résztvevője felve­tette: néhány" százmillió forintos költségvetési bevétel érdekében szabad-e csődközeli helyzetbe hozni egy egész ágazatot, egy alig másfél évig fenntartható törvény révén. A szomszéd országokban nem létezik termékdíj, így fennáll a veszély, hogy számos megren­delő külföldi nyomdákkal dolgoz­tat majd, s a külföldi tulajdonosok más országba telepítik termelésü­ket a hazai nyomdaüzemekből. Hazánkban a termékdíjakról szóló törvényt 1995-ben fogadta el az Országgyűlés, és a jog­szabály azóta többször változott. Jelenleg termékdíjat kell fizetni a gumiabroncsok, a csomagolóesz­közök, a hűtőberendezések, az akkumulátorok és a kenőolajok után is. (A teljes termékdíjbevétel 1996-2000 között 4,2 milliárdról 14,8 milliárd forintra nőtt.) A termékdíj feladata, hogy pénzügyi forrásokat teremtsen a károk csökkentéséhez azoknál a termékeknél, amelyek előállítása, forgalmazása, felhasználása a környezetet terheli, csökkentve ezzel a környezetszennyezést, és ösztönözve a természeti erő­források takarékosabb kihaszná­lását. A jogszabály február 15-től to­vábbi két terméket: a reklámhor­dozó papírt, valamint a festékeket és hígítókat is termékdíjköteles­sé teszi. A díj mértéke a papír ese­tén kilogrammonként 13 forint, amely jövőre 19,50-re, 2004-ben pedig 26 forintra nő. A festékek, hígítók esetén idén literenként 200 forint a termékdíj összege, ami a következő két évben 210, illetve 221 forintra emelkedik. A termékdíjak a reklámhordo­zó papír árát nagyságrendüeg 10 százalékkal, a festékekét mintegy 5 százalékkal drágítják - utóbbi függ attól, hogy adott festék mi­lyen arányban tartalmaz környe­zetkárosító vegyi anyagokat. A hí­gítók esetén viszont az 50 száza­lékot is meghaladhatja a termék­díj árfelhajtó hatása - tájékoztat­ták az Eutopresst nyomdaipari szakemberek. dóczy László Eurón ül a jegybank Budapest Januárban 14,18 milliárd euróra emelkedtek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) devizatartalékai, a növekedés az előző hónaphoz viszonyítva több mint négymil- liárd euró. A nagy növekedés az MNB- intervencióknak tudható be, amelyek .során piaci becslések szerint ötmilliárd euró körüli mennyiségben vásárolt devizát, amelyet kismértékben csökken­tett múlt heti euróaukcióival. így a piaci szakemberek véle­ménye szerint a jegybank által megvásárolt eurómennyiség je­lentős részét még nem tudták kivonni a piacról, miután a meg­hirdetett aukciók iránt csak mér­sékelt érdeklődés mutatkozott. A Magyar Nemzeti Bank számá­ra a jelentős mennyiségű euró tartása - az elért árfolyamnyere­ség dacára - drága, hiszen az ezen elérhetőnél nagyobb hoza­mot kell fizetnie a kereskedelmi bankok számára. EUROPRESS Több juhot akarnak Budapest Visszavásárolnák a termelők a hortobágyi juh vágóhidat. A visszavásárlást azért támogat­ja a Juh Terméktanács, mert Románia az idei évtől szaba­don szállíthat Nyugat-Európá- ba, és félő, hogy elhódítják a piac egy részét. Szorgalmaz­zák továbbá a vágott áru ki­szállítását is, eddig ugyanis csak élő állatot, exportált az ország. A juhvágóhíd vissza­vásárlásához szükséges pénzt az intervenciós alapból, kor­mányzati pénzből és Sapard- forrásokból lehetne előterem­teni. A terméktanács lehetősé­get lát arra, hogy százezres nagyságrendben növeljék a je­lenlegi 900 ezres hazai anya­juhállományt. ÚJVÁRI A havazás ára Budapest Az idei havazás miatti közleke­dési kiadások elérték a három- milliárd forintot, az Útfejlesztési Célelőirányzatból e célra ren­delkezésre álló keret kimerült, ezért a gazdasági tárca azt kéri, hogy a kormány a költségvetés központi tartalékából biztosít­son további néhány milliárd fo­rintot. A január 2-13-ig terjedő kritikus időszakban 1,7 milliárd forintot, a február 4-ei havazás miatt eddig .1,5-1,7 milliárd fo­rintot fordítottak a közlekedés javítására. A sófelhasználás je­lenleg napi 3500 tonna. MTI t ( Milliókat kapnah \ a sikeres fogyózók

Next

/
Oldalképek
Tartalom