Somogyi Hírlap, 2003. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-16 / 13. szám

I

2003. Január 16., Csütörtök

E G Y H Á Z A K ÉLETE

13. OLDAL

A legszebb kötelék

A szeretet ünnepének elmúltával sem szabad engednünk, hogy háttérbe szoruljon a legszebb dolog, ami embereket köt össze. Ezért írtuk le három olvasónk gondolatait a szeretet- ről, felidézve a karácsony egyik legfontosabb üzenetét.

Péteri Pál, a kaposvári Szent Kereszt-plébánia plébánosa: - Jézus főparanccsá tette követőinek az Isten és az ember szeretetének kettős törvényét. Felebarátainkat szeretni könnyű, amíg olyan emberekről van szó, akik minket is szeretnek. Nagyon nehéz a kereszténység legnehezebb törvénye: szeretni az ellenségeinket.

Ez nem azt jelenti, hogy a nyakába kell borulnunk annak, aki minket bánt, de azt igen, hogy senki iránt nem táplálhatunk a szívünkben gyűlöletet, senkin nem állhatunk bosszút, és senkinek nem tehetünk vagy kívánhatunk rosszat. A szeretetben Jézus a legfőbb példaképünk. Tőle tanuljuk a szeretetet, tőle kérünk erőt, hogy az ő szeretetét továbbadjuk embertársainknak.

Fábry Kornél, a kaposvári Szent Imre-plébánia káplánja: - Mára, sajnos, közhellyé silányult ez a szó. A szeretet nem érzelem, hanem tudatos döntés. Ha a szeretet érzelem lenne, akkor szinte minden pillanatban be kellene vallanunk: „most szeretlek”, „most nem szeretlek”. Szeretni lehet és kell azt az embert is, aki számunkra nem rokonszenves. Ha ez sikerül, akkor az győzelem önmagunk és az önzésünk fölött. Lisieux-i Szent Teréz mondta: „Szeretni any- nyi, mint mindent odaadni, és odaadni önmagunkat is.” Aki igazán szeret, elajándékozza önmagát: idejét, figyelmét, szeretetét, erejét.

Varjas Adrienn gyógypedagógus: - Ha a szeretet számomra csak arról szól, hogy kedvelem a másikat, mert rokonszenves nekem, akkor csak önmagámra figyelek, önző vagyok. Az igazi szeretet egészen más: odafordulok a másikhoz, rá figyelek, megpróbálom megérteni és igyekszem jót fenni vele. Az igazi szeretet segít a másiknak abban, hogy fölfedezze: ő is értékes és fontos. A másik jó tulajdonságaira figyel, azt keresi, és nem a rosszat. Arra jöttem rá, hogy életem során azok szerettek igazán, akik őszintén meg merték mondani azt is, amit talán rosszul tettem; akik segítettek abban, hogy kilépjek az önzésemből és mások felé forduljak, akik megerősítettek abban, hogy jobb adni, mint kapni, és így célt adtak az életemnek. brolly péter

____________________Egyházi hírek____________________

ÚJ REFORMÁTUS ESPERES. Ünnepi istentiszteleten iktatják be szombaton a somogyi református egyházmegye esperesi tisztségébe Balogh Tibor nagykanizsai lelkipásztort. Az istentiszteletet a kanizsai református templomban tartják 11 órai kezdettel. Igét dr. Márkus Mihály, a dunántúli református egyházkerület püspöke hirdet, (va)

RÓZSAFÜZÉR-TÁRSULAT KAPOLYON. Húsz év után 15 taggal újjáalakult a rózsafüzér-társulat Kapolyon. Dr. Sípos Imre irányításával minden hónap első péntekjén a templomban a szentgyónás és az ol- táriszentség kiszolgáltatása után az Újszövetség egy-egy részletéről beszélgetnek a tagok, ezzel erősítve Krisztusba vetett hitüket, (kj)

FELÚJÍTJÁK A LÁBODI TEMPLOMOT. Folytatják a lábodi református templom felújítását. Tavaly már elvégezték a tetőzet cseréjét, és kijavították a torony hibáit is. A helyreállítási munkák eddig ötmillió forintba kerültek, s ennek a költségeihez a területfejlesztési tanács 2,6 millió forinttal járult hozzá. Az idén is folytatják a munkát: az épület külső homlokzatának felújítását tervezik, s pályázati támogatásokból kívánják előteremteni az ehhez szükséges összeget, (ga)

ELŐADÁSOK HAZÁNK JÖVŐJÉRŐL. Kanizsai esték címmel előadás-sorozatot indítanak Nagykanizsán a Kálvin téri református gyülekezeti teremben; Magyarország múltja, jelene és jövője alcímmel nyolcszor - péntek 16.30 órai kezdettel - tartanak előadást neves szakembe- rek. A sorozatot március 7-én Tolcsvay Béla zenés estje zárja, (va) ■

katolikus, református, evangélikus. zsidó ÉS RÉGISÉGBOLT FESTMÉNY ÉS MŰTÁRGY. ÉRTÉKBECSLÉS

ANTIK TÁRGYAK HITELRE IS.HELYSZÍNI ÜGYINTÉZÉSSEL. AdaS“Vetel

Kaposvár, Kontrássy u. 1. Tel.: 82/427-944 Nyitva tartás h-p 9-18, szó 9-12

Új prímása van Magyarországnak

Esztergom érseke

Az érsekek munkájukkal és privilégiumaikkal történelmünk során vallási, szellemi, kulturális, nemzeti téren minden időben kiemelkedtek a magyarországi püspökök közül, és irányt mutattak az egész országnak. Szent István annak idején Szent Adalbert pártfogására bízta az elsőként alapított érsekséget. A krónikák szerint hazánk első esztergomi érseke Domonkos volt.

Az utóbbi évtizedek érsekei:

1945-1973-ig Mindszenty József, 1974-1986-ig Lékai László, 1987-2003-ig Paskai László, öt ez évtől Erdő Péter, a Pázmány Péter Tudományegyetem eddigi rektora követi. Erdő Péter Esztergom 82. érseke.

Január 11-én az esztergomi bazilikában szentmise keretében ünnepélyesen beiktatták Erdő Péter új esztergom-budapesti érseket, Magyarország prímását. Magyarországon 1002-ben választottak először érseket.

Szent István kezdettől fogva egyik fontos feladatának tekintette, hogy a magyar nép keresztény legyen. Erre indította vallásos buz- gósága mellett az a meggyőződése is, hogy csak a keresztény erkölcsi értékekre lehet az ország jövőjét felépíteni. A keresztény hitre vezetés eredményessége pedig megkívánta a misszionáriusok tevékenysége mellett az egyházi szervezet kiépítését is. Az időrendben és méltóságban elsőnek megalapított egyházmegye központja az akkori királyi város,

Esztergom volt. A koronázástól lényegileg független, de vele diplomáciaiig egybefonódott aktus volt az esztergomi érsekség felállítása. A kettőt jogi szempontból elválasztja egymástól Szent István nagylegendája is, amikor az „apostoli áldás levelétől” megkülönbözteti az esztergomi érsekség alapító iratát, amely a római pápa „beleegyezését és aláírását” tartalmazta. Ezt az oklevelet a legendaíró 1080 körül Esztergomban még láthatta. Alapításakor az érsekség területéhez tartozott Esztergom városa és a királyi vár, a Duna másik oldalán pedig a mai Szlovákia legnagyobb része. A török megszállás idején az érsekek Esztergom elhagyására kényszerültek (1543). Csaknem három évszázadig Nagyszombat volt az érsekek székvárosa, ahol kiépült az érsekség központja, a kanonokok lakása, a papnevelő intézet és az egyetem. Innen csak a XIX. század első felében költöztek vissza Esztergomba, s ott felépítették a bazilikát, a kanonokok épületeit, a papnevelő intézetet, a prímási palotát, az iskolákat, a tanítóképzőt, a kórházat. Az érsekség történetében beteljesedett Szent István szándéka: működésében ezer éven át az ország keresztény és nemzeti életében kiemelkedő szerepet töltött be, s ennek alapján a pápai okiratok úgy méltatták, hogy „feje, anyja és tanítója” (caput, mater et magistra) a többi magyar egyház- megyének.

____________________________■

Ké

zikönyv hívő politikusoknak

Kézikönyvet állított össze a Vatikán a hívő politikusok számára. Hogyan politizáljanak, milyen törvényeket hozzanak az élet, a család és a hit védelmében.

Tizenöt oldalas kézikönyvet állított össze Joseph Ratzinger bíboros, a hittani kongregáció elnöke a katolikus politikusok számára. A kézikönyv jelszava az, hogy a hit fontosabb a pártállásnál. A katolikus politikusnak elsősorban az élet és a család védelmét kell szem előtt tartani, vagyis nem mondhat igent az abortuszra, az eutanáziára, az élettársi közösségre, a klónozásra, a mesterséges megtermékenyítésre, és ha mégis ilyen törvény születik, akkor a katolikus politikusnak kötelessége módosításokkal korrigálni a helytelen intézkedéseket. Előfordulhat, hogy a katolikus

képviselőknek a kisebbik rosszat kell megszavazniuk, vagyis két hitellenes törvény közül a kevésbé rosszat. A lényeg azonban az, hogy a törvények ne legyenek ellentmondásban a katolikus erkölccsel - olvasható a kézikönyvben. A prófétákhoz hasonló ellenállást sugall a szentszéki kézikönyv - így fogalmazott a legnagyobb olasz napilap, a Corriere della Sera vatikáni tudósítója. ■

Kis gyülekezet növekvő gondja

Barcs

Az igével ellentétben „kevés népe van e városban” az evangélikus gyülekezetnek. Az 1700-as évekig itt csak katolikusok laktak. A Württemberg tartományból érkező németek között azonban sok lutheránus volt, s ők alapították az 183Ó-as években a barcsi evangélikus leányegyházat. A gyülekezet 1906-ban vette meg azt a telket, amin ma is áll a templom. 1932 után szervezték meg a Barcs- Nagyatád-Somogyszob missziói gyülekezetét.

A barcsi özv. Molnár Lajosnét ezer szál köti a városhoz, férje csaknem négy évtizedig szolgált e

gyülekezetben. - Valaha házakban is összejöttek istentiszteletre a hívek, s volt iskolájuk is, ahová rendszeresen nyolc-tíz diák járt - emlékezett. - Az iskola leégett, gyűjtésből építették újjá. 1910-ben már csaknem száz gyermek járt oda, majd egyre csökkent a számuk.

Akkoriban nemcsak az iskola, hanem a hitközségi élet is virágzott. - Sokan voltunk, és legalább nyolcvan katolikus német is áttért az evangélikus vallásra, mivel a tanítójuk, Fuehs Pál német nyelvű istentiszteletet is tartott - idézte föl özv. Molnár Lajosné. - így olcsóbb volt a gyerekek iskolába járása is. Hetvennégy év után azonban bezárt az evangélikus iskola.

Molnár Lajos halála óta, vagyis harminc éve nincs már önálló lelkésze a városnak. Kendek K.

László személyében új gondozó lelkésze van a 80 lelkes közösségnek. A lelkipásztor Csurgóról jár át kéthetente istentiszteletet, hetente pedig hittant tartani a nyolc kisdiáknak. A „kicsiny nyáj” szeretné rendbe tétetni a templomát, ehhez az önkormányzat 200 ezer forintot adott. gamos

Ökumenikus

imahét

Ismét ökumenikus imaórákat tart Kaposváron a három keresztény felekezet: a katolikus, a református és az evangélikus. Ezeket az imaórákat január 19-26. között rendezik meg - mindennap másik felekezet templomában - a somogyi megyeszékhelyen. Az elsőt Balás Béla katolikus megyéspüspök tartja január 19-én, vasárnap az evangélikus templomban; a következőt 20-án Dani Zsolt baptista lelkész a Jézus Szíve- templomban, majd 21-én Nagy Vendel plébános a baptista, 22- én Szemerei János evangélikus esperes a Szent Kereszt-templomban, majd 23-án Ittzés János evangélikus püspök a Szent Margit-templomban. 24-én dr. Márkus Mihály református püspök fohászkodik a Szent Imre-, 25-én Varga László plébános a református templomban; 26-án Bellái Zoltán református lelkész a székesegyházban.

Az ökumenikus imaórák minden- nap 18 órakor kezdődnek.

___■

Me

gszépültek a templomok

Görgeteg

Két templomában, a lakosság felekezeti hovatartozásában és településszerkezetében Görgeteg még ma is őrzi a kettősségét. A lakosok napjainkban is külön emlegetik Kuntelepet, amely 1940-ig önálló falu volt, de már évtizedekkel korábban összeépült Görgeteggel. Kuntelep a veszprémi püspökség földjeinek parcellázásakor, az 1890-es évek elején alakult ki, akkor telepítettek ide kunszentmártoni családokat. Népe hagyományosan katolikus volt, Görgetegé pedig teljesen református, mivel a török hódoltság idején rohamosan terjedt itt a helvét hitvallású protestantizmus. A korabeli hitviszályokra jellemző, hogy 1753- ban a kisebbségben levő katolikusok a törvény támogatásával elfoglalták a templomot a reformátusoktól, ám azok felgyújtották, és porig égett. A ma is álló katolikus templomot 1857-ben építették, majd 1926-ban bővítették. Tetőzetét tavaly újították föl a hívek segítségével, s a külső festésén tóvül renoválták a kupolaszerkezetét is.

Az 1888-ban épült református templom környékén a parókiában van a legnagyobb változás. Az egyik, az energiafelhasználás ésszerűsítését szolgáló pályázaton ugyanis támogatást nyertek az ajtók, ablakok korszerűsítésére. Ezt a munkát jelentős adományokkal támogatta a 135 tagú gyülekezet is.

______________■

Ál

dozatokra emlékeztek

Mécsesek, gyertyák lángjainál emlékeznek meg országszerte a hét végén a n. világháborúban a Don mellett elesett magyar katonákról. Az urivi áttörés 60. évfordulóján Kaposváron a Hősök templomában mondtak imát az elesettekért, majd megkoszorúzták a kopjafát és a doni emlékművet.

A Don-kanyar Kápolna Alapítvány kezdeményezésére kilenc éve szerte az országban emléktü- zek gyújtásával tisztelegnek a Don-kanyar hőseinek és áldozatainak emléke előtt. AII. világháborúban a Donnál az orosz csapatok 1942. december 20-án a magyar frontszakasztól délre 135-190 kilométer mélységben áttörték a frontot. Sztálingrád körül már november 3-án bezárult a gyűrű, és a Don-kanyarba szorult német, magyar, olasz és román csapatoknak semmi esélyük sem

volt az offenzíva feltartóztatására, amely a sztálingrádi csata döntő szakaszát készítette elő. A december 20-i szovjet áttörésnél a 8. olasz hadsereg frontszakaszán a támadók megsemmisítettek 17 hadosztályt, az olaszok veszteségét 60 ezer halottra és 60 ezer fogolyra becsülték. A magyar hadsereg vezetői ennek az áttörésnek a következményeire felhívták az illetékes német parancsnoknak, Sodenstern német tábornoknak a figyelmét. Ez azonban eredménytelen maradt, mert hamarosan hasonló sorsra jutottak a doni fronton harcoló román, magyar és német hadseregcsoportok is.

A keleti fronton a kellően föl nem szerelt magyar hadsereg ellen 1943. január 12-én kezdődött a szovjetek támadása. A decemberi, de főként az 1943-as januári harcokban a mintegy 200 ezer embert számláló 2. magyar hadseregnek csaknem a fele odaveszett, fábos

Visszavont ítélet Galilei ügyében

II. János Pál pápa tíz éve rehabilitálta a római katolikus egyház nevében Galileo Galilei olasz fizikust és csillagászt. Galilei (1564-1642) számos fizikai felfedezése mellett teljesen új ismeretelméleti alapokra helyezte e tudományt. Kiemelkedő szerepe volt a kopernikuszi, heliocentrikus világkép hir- detőjeként is. Bebizonyította, hogy nem a nap kering a föld körül, hanem fordítva, és hogy nem a föld a világegyetem középpontja.

1613-ban dolgozatot írt a napfoltokról, hangsúlyozva: ezek mozgása Ptolemaiosz tévedésére, illetve Kopernikusz igazára utal. Az egyetemek professzorai akkor azt vetették szemére, hogy a kopernikuszi tanok ellentétben vannak a Bibliával, a papok pedig szószékről hirdették a „matematikusok istente- lenségét" és följelentették Galileit az inkvizíciónál. A katolicizmus tekintélyét féltve 1616- ban „hamisnak és tévelygőnek” mondták ki Kopernikusz tanait, könyvét betiltatták, Galileinek pedig előírták: csak matematikai feltevésként vizsgálhatja e tanokat.

Az inkvizíció 1633. június 21-én bűnösnek találta Galileit, mert elfogadta és tanította a kopernikuszi tanokat, s ezért életfogytiglani börtönre és nézetei visszavonására ítélte. A majdnem 70 éves Galilei ezt elfogadta, az ellenállástól visz- szariaszthatta Giordano Brúnó tragikus sorsa. Ünnepélyesen

Galileo Galilei az egyházi bíróság előtt (festmény)

„megtagadta, elátkozta és megvetette” korábbi hibáit. (Az csak legenda, hogy ezután „És mégis mozog” szavak kíséretében toppantott volna.) A pápa házi őrizetre változtatta büntetését, s élete végéig Arcetriben élt. 1634-ben ott fejezte be Matematikai érvelések... című művét. ■

Galilei azt szerette volna, ha a firenzei .

Santa Croce-templomban temetik el, de az egyház csak 1737-ben engedte, hogy csontjait oda vigyék és sírját méltóan megjelöljék. II. János Pál „tragikus félreértésnek, elhamarkodott, szerencsétlen döntésnek” minősítette Galilei meghurcoltatását. Bejelentette, az egyház hibát követett el a tudós elítélésével: „Az akkori teológusok tévedtek, amikor a szentirásra hivatkozva állították. hogy a föld áll a világegyetem középpontjában”.