Somogyi Hírlap, 2002. december (13. évfolyam, 280-303. szám)
2002-12-01 / Vasárnap Reggel, 48. szám
2002. DECEMBER 1. RIPORT Politizálnak-e a milliárdosok? Főállású politikus nem szerepel a leggazdagabb magyarok százas listáját tartalmazó kiadványban, de egyötödük valamilyen módon kötődik a politikához és a pártokhoz. A megkérdezettek azonban állítják, vagyonuk gyarapodását inkább szakértelmüknek, ügyességüknek köszönhetik. 11 A Fidesz frakcióvezetője, Áder János azt mondta, a Magyar Hírlap listáján négy szocialista politikus van, a VR viszont húsz, a politikához, pártokhoz valamilyen módon kötődő embert talált. Kettőjükkel sikerült beszélnünk. Győri Tibort csak 73. helyen jegyzik 2,6 milliárd- dal. A Fidesz szakértőjeként kezdte, 1993 tavaszán vezető jogtanácsosa lett a pártnak. A Fidesz-közelinek tekintett vállakózások meghatározó figurája lett, s bekapcsolódott a hirdetés- és reklámiparba, jelenleg a Mahir holding vezetője. Lapunknak azt mondta, kapcsolata a politikával arra korlátozódik, hogy a Fidesznél dolgozott 1995-ig. Soha nem volt tagja a pártnak, csupán megfizették a munkáját. Így az ő tevékenységére csak annyiban volt és van hatással a politika, mint amennyire a politika általában befolyásolja a, gazdasági életet, illetve annak szereplőit. Annak ellenére igaz ez - állítja -, hogy az általa vezetett Mahir cégcsoport a sajtóban Fidesz- közeli vállalkozásként jelenik meg, s ez így is terjedt el a köztudatban, hiába tiltakozott mindig ellene. Győrit emiatt többször támadták, ezért egykori politikai kötődése inkább hátrányt, mint előnyt jelent számára az üzleti életben. Magyar top-100 Kapolyi László (34.) vérbeli profi politikus. Még a rendszerváltás előtt ipari miniszter volt, majd szaktudása, kapcsolatai révén energetikai vállalkozó lett. A nagytőkés a politikában súlytalan Magyarországi Szociáldemokrata Párt elnöke, egyben az MSZP ország- gyűlési frakciójának tagja. Amikor Kapolyi 1989 szeptemberében megalakította cégét, már minden pártból, szervezetből eltávolították, illetve volt olyan politikai alakulat, amelyet önszántából hagyott el. A VR- nek ugyan elismerte, hogy egy üzleti vállalkozásban döntő szerepe van a kapcsolati tőkének, de - mint fogalmazott - ő elsősorban a szakmai, valamint a szellemi és nem a politikai kapcsolataira épített. A parlament szocialista frakciójában helyet foglaló politikus elmondta, ismeri a nemzetközi villamos- energia-ipar minden jelentősebb szereplőjét, az elmúlt évtized valamennyi, energetikával foglalkozó magyarországi és külföldi konferenciáján - Houstontól Tokióig - részt vett, és előadást tartott. - Érdekes az is - jelentette ki hogy eddig egyetlen média sem tette fel azt a kérdést: gazdasági sikereimben szerepet játszott-e az, hogy három akadémia választott tagjai sorába, továbbá hat egyetemnek díszdoktora, egyetemi tanácstagja vagyok. Debreczeni József szerint az elmúlt évtizedben meggazdagodott emberek többsége jól kihasználta politikai kapcsolatait. A rendszerváltás után ugyanis hatalmas állami tulajdon került magánkézbe, és ehhez mindenképp szükség volt a hatalmon lévők támogatására. Az MDF vezette kormány megpróbált gátat szabni annak, hogy az egykori szocialista nagyvállalatok vezetői, a pártállami elit tagjai szerezzék meg az állami vagyon jó részét, de nem járt sok sikerrel. Ugyanakkor az is tény - s ez nem feltétlenül jelent korrupciót -, hogy az 1990-et követő összes kabinet arra törekedett és törekszik, hogy jelentős állami megrendelésekkel segítse az érdekszférájába tartozó, hozzá lojális vállalkozókat, üzletembereket. SZÉLES GÁBOR (2. hely) korábban vezető pártfunkciót látott el, az MDF alelnöke volt. A nagyvállalkozó azonban feltehetően korán rájött arra, hogy politikasemlegesen sokkal jobban tudja irányítani, képviselni ügyes privatitációs módszerekkel megszerzett cégei érdekeit - különösen a balliberális kormányok időszakában ezért a fórumos szerepvállalása immár a múlté. NAGY ELEK (5.) az Antall-kormány főtanácsosaként dolgozott a Miniszterelnöki Hivatalban. Valójában a Vegyépszer főnökeként került az újságok hasábjaira, hiszen cége a Betonúttal párban rengeteg állami megrendelést kapott autópálya-építésére, s ez szoros politikai kapcsolatok nélkül nem történhetett volna meg. SZEREMLEY HUBÁT (10.) csak az utóbbi egy-két évben ismerte meg a közvélemény, amikor megvette az FKGP székházát. A nemzetközi hírű borász nem is tagadta, hogy erős szálak fűzik a kisgazdákhoz, és barátjaként beszélt Torgyán Józsefről is. A párt szétzüllése következtében az ő viszonya is megromlott a párttal. Vagyonát egykori afrikai vállakózásainak köszönheti. ZWACK PÉTER (30.) az Antall-kormány idején washingtoni nagykövet is volt egy ideig. Később az SZDSZ-hez igazolt, országgyűlési képviselőként tevékenykedett. Az Unicum- gyáros - aki sikeresen szerezte vissza ősei gyárát - bekerült a jelenlegi Országgyűlésbe is, de munkája miatt nemrég lemondott mandátumáról. SOMODY IMRE (32.) politikai kötődése 1998-ig nem volt túlzottan ismert, azután elvállalta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök tanácsadói testületének tagja lesz. Ám a Pharmavit vezére kulturális és tudományos mecénási szerepéről ismert inkább. A listán van két soproni polgármester is. Az „üvegeskirály”, Hirschler Rezső (33.) a kilencvenes évek elején irányította a leghűségesebb várost, az autókereskedelem, befektetések révén gazdaggá vált Walter Dezső (66.) most októberben győzött. GYURCSÁNY FERENC (50.) a nyolcvanas évek baloldali reformerei közé tartozott, politikusnak készült egyetemi évei alatt. Végül inkább az üzleti életet választotta, cég- felvásárlásokkal, befektetésekkel foglalkozik. Ám politikusi karrierjét nem adta fel, jelenleg Medgyessy Péter tanácsadója. MÁTÉ LÁSZLÓ (61.) egy időben az MSZP meghatározó politikusa volt: pártpénztárnokként rendkívüli befolyással bírt, később alelnök lett, 1994 és 1998 között szocialista parlamenti képviselőként is dolgozott. De pozícióinál már akkor is többre értékelte gazdasági tevékenységét. Számos privatizációs ügyletben vett részt, elsősorban az élelmiszer-, valamint a vegyiparban üzletelt. Négy éve már nem vállal közéleti funkciót. CSONKA GÁBOR (79.) 1994-ben a Fidesz jelöltjeként vett részt a parlamenti választáson, de veszített. Az 1998-as önkormányzati voksoláson a szegedi városatyák megválasztották a város alpolgármesterének; de posztjáról lemondott. A vendéglátásból meggazdagodott vállalkozó az Orbán-kormány stadionrekonstrukciós programjában is tevékenyen részt vett. Állítása szerint nincs 2,4 milliárdos vagyona, legfeljebb a tizede. DEÁK GÉZA (80.) még a rendszerváltás előtt, 1985-90 között volt országgyűlési képviselő, minden bizonnyal a Hazafias Népfront színeiben. Téeszelnökből lett sikeres mezőgazdasági vállalkozó. DERZSI ANDRÁS (81.) a rendszerváltás előtt közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter volt. A Horn-kormány idején a Malév elnökeként szárnyalt tovább a karrierje. Az építőiparban érdekelt, nagyberuházásokban vesz részt vállalkozásaival. HARIS GYÖRGY (84.) közgazdászként a vendéglátásban, az autókereskedelemben, a divatiparban és az ingatlanüzletben ért el sikereket. Négy évvel ezelőtt az önkormányzati választáson szabaddemokrata színekben indult, azóta feladta politikusi karrierjét. NAGY IMRE (90.) fiatal mérnökként az ifjú kommunista szervezetben (KISZ) egészen az első titkári pozícióig vitte. A rendszerváltást követően azonban nem tartott szocialista elvbarátaival, inkább vállalkozásokba fogott. Többek között privatizálta a Caolát. SPÉDER ZOLTÁN (95.) a többpártrendszer kialakulása után a Fidesz gazdaságpolitikai szakértője volt, de 1991-ben már az akkori pénzügyminiszter, Kupa Mihály tanácsadójaként dolgozott. Az elmúlt években az OTP-hez szegődött, s a pénzintézet részvényeiből gazdagodott meg. A magyar gazdagokról többeknek lesújtó a véleménye. A pszichiáter szerint iskolázatlanok, műveletlenek, akik leginkább a kérkedésben jeleskednek. Palotás János védi a mundért, a médiakutató viszont 'gy látja, hogy az újgazdag t csak a gyűjtögetésben lelik örömüket, adakozni nemigen szoktak. ■ Az eredeti tőkefelhalmozás korát éljük. Míg az első generációs újgazdagok már kihaltak tőlünk nyugatabbra, addig mifelénk még az „úttörők” aratják le a babérokat. Dr. Veér András pszichiáter szerint az említett uraknak és hölgyeknek főként intellektuális értelemben vannak súlyos lemaradásaik. - Legtöbbjük iskolázatlan, műveletlen figura, akikből hiányzik a szépérzék. Sajnos, képtelenek kezelni a sikert. Társaságukban nem érdemes szóba hozni a művészetek olyan kiválóságait, mint amilyen Mikszáth, Mozart vagy Miró, mert legtöbbjüknek dunsztja sincs az említettek életművéről, s az általuk létrehozott egyetemes értékekről. Veér a Pajero-jelenséget ugyancsak a pénzükkel kérkedő újgazdagok számlájára írja. Meglátása szerint a kocsimonstrumok a kicsinységüket palástolják. Nem véletlen, hogy a köznapi szituációkban, melyekben nincs lehetőségük hivalkodni, rendre alulmaradnak. - Tisztelet a kivételeknek, a magyar Rotchildok előszeretettel használják a „tudhassa” szócskát, ami (vissza) igazolja hiányos műveltségüket. A jelentős vagyonnal rendelkező Palotás János nem ért egyet a pszichiáterrel.- Véért a barátaim közé sorolom, mégis vitatkoznék vele - közli az üzletember. - Hiba lenne általánosítani. Napjainkban a magasan kvalifikált szakemberek nívós teljesítményük révén szintén eljuthatnak a csúcsra. Hidy Péter szociológus ellenben úgy látja, urambátyám- országban élünk, s ha nem is kizárólagosan, de azért jórészt ez határozza meg, ki milyen pályát fut be. Gyakori, hogy a családi háttér, a társadalmi státus juttat valakit irigylésre méltó helyzetbe, miközben másodlagos a tényleges tudás. Berecz János szerint a vállalkozás szót maga Kádár János rehabilitálta, így azzal nem vádolható, hogy a gazdasági fejlődést gátolta volna. Más kérdés, hogy abban a zárt társadalmi közegben éltek olyan, máskülönben piacképes termékeket ajánlgató személyek is, ■ Réz András szerint a színes zakók korszaka lejárt, a módosabb honpolgárok többsége biztonsági játékot játszik, tutira megy. Persze vannak olyanok is, akik csúcsragadozóként próbálnak előremenekülni, ők az igazi sznobok. Az életet minőségi módon élvezni képes társadalmi réteg viszont még nagyon kicsi.- A gazdag ember az én olvasatomban nem attól érdekes, hogy hol nyaral vagy milyen típusú járgánnyal rombol végig az utcán, hanem attól, miként él lehetőségeivel, és hogyan segíti a közösségek életét - mondja az esztéta. - Meggyőződésem, hogy a tanulatlan újgazdagok periférikus figurák. Ugyanakkor a | művészetet nem öncélúan pártoló, az étel- és italfogyasztásban | is megfontolt gourmand-ok, ilyen volt anno Weiss Manfréd is, | tehetnek valóban sokat egy ország felemelkedéséért. akiket valamiért nem szívlelt a hatalom. A napjainkban az ország száz leggazdagabb embere közé sorolt Béres József ebbe a kategóriába tartozott. Berecz utólag elismeri: hiba volt „üldözni” őt, hiszen az általa kifejlesztett készítmény kurrens árucikk lett, még ha nem is csodaszer. Berecz emlékeztet rá, hogy a Kádár-érában még az jelentette a gazdagságot, ha valakinek volt egy háza, egy jobb gépkocsija és egy üdülője mondjuk a Balaton partján. Visszatérve a jelenhez, Vásárhelyi Mária talál szegényeket a mai gazdagok között is. Mint mondja, azok, akik beköltöznek a csicsás palotákba, még nem biztos, hogy életük végéig maradéktalanul boldogok lesznek. Stadler József példája is ezt támasztja alá. Néha a gazdagság is lehet veszélyes rizikófaktor, főképpen ha valaki a semmiből, intellektuális többlet nélkül válik „kiskirállyá”. A hirtelen megtol- lasodott milliomosok, milliárdosok kasztja irritálja a rendszer- váltás után más társadalmi rété-’ gekhez csapódókat. A médiakutatót nyugtalanítja, hogy az adakozás gyakorlata még mindig gyerekcipőben jár, s a közgondolkodásban sem kap kellő hangsúlyt a-„jó tett helyében jót várj!” szlogenje. Vásárhelyi Soros Györgyöt említi szomorú példaként, aki hiába áldozott magánvagyonából jelentős öszszegeket a magyar át alakulásra, nemhogy dicsérő szavakat nem kapott, de a más érdekkörbe tar- t o z ó k folyton szapul- j á k , gyaláz- zák őt. A média sem áll(t) ki mellette; a hazai rádiók és televíziók ugyanis csak ritkán szolgál ják a közjót, hamis képet tükröznek rólunk, rossz indokokat, példaképeket választanak, ami nem könnyíti meg az eligazodást. Úgy fest, az a nyerő, ha valaki hörcsög módjára éli az életét, és csak gyűjti, gyűjtögeti a zsíros bankókat. Szegény újgazdagok
