Somogyi Hírlap, 2002. december (13. évfolyam, 280-303. szám)
2002-12-01 / Vasárnap Reggel, 48. szám
2002. DECEMBER 1. GAZDASÁG HÍREK Szigorúan ellenőrzött élelmiszerek ■ Januártól működik a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal - közölte Biacs Péter, a Földművelésügyi és | Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára. Mint mondta, a hivatal az EU-ban működő hasonló intézmény mintájára áll fel a földművelésügyi, 1 a gazdasági és az egészségügyi tárca irányításával. Ez a felügyelő szervezet végzi majd el a jövőben az 1 élelmiszerekben előforduló károsanyag-tartalom | kockázatbecslését, valamint nyomon követi a késztermék útját is az előállítástól a fogyasztásig. Elkészült a Pharmapark- Elkészült a Budaörs határában kialakítandó Euro- Businesspark logisztikai központ első épülete, a Pharmapark. A 14 ezer négyzetméteres létesítmény 12 millió euróból épült. A beruházó, az IRES Kft. igazgatója, Norbert Galfusz elmondta: az Euro- | Businesspark összesen 120 ezer négyzetméteren j épül fel 75 millió euró költséggel. A Pharmapark 1 hazai gyógyszergyárak számára kínál a jövő év feb- | ruárjától raktárépületet: egyes számítások szerint a hazai gyárakban előállított gyógyszerek 25 százalékát tárolják majd Budaörsön. Egymillió küldemény évente # Még az idén eléri az egymilliomodik kézbesítési címet a hazai piacvezető futárszolgálat, a CM Express. Gombás Sándor ügyvezető igazgató elmondta: na- | ponta átlagosan az egész ország területén 4000-6000 1 címre kézbesítenek. Idén elnyerték egy hazai mobil- szolgáltató által kiírt szállítási- és emelt szintű logisztikai szolgáltatásra kiírt pályázatot, és meghosz- j szabbították szerződésüket a világ egyik vezető koz- l metikai cégénél. A főként csomagszállítással, és bérraktározással foglalkozó, tisztán magyar tulajdonban lévő cég idei forgalma eléri a 700 millió forintot. Airbusokat javítanak Ferihegyen sí Megérkezett az első Airbus A 319-es típusú repülőgép a Lufthansa Technik Budapest Kft. ferihegyi repülőgép-javító bázisára. A német vállalat még az év első felében döntött arról, hogy budapesti bázisán végzi a Boeing 737-es mellett az Airbus típusú repülőgépek nagyjavítását is. így a Lufthansa magyar- | országi műszaki bázisa a közép-hatósugarú, keskeny törzsű repülőgépek első számú közép-európai | nagyjavító központjává válik. A vállalat 2003-ban 8 | Boeing és 8 Airbus típusú repülőgép nagyjavítását tervezi, míg ezt követően évente 20 gép nagyjavítását végzik majd hazánkban. Félmllliárd forint fagykárokra ' 1 Csaknem 500 millió forint fagykár-enyhítési támoga- 1 tást kap 6062 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei agrárig termelő a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési | Minisztériumtól. A gazdálkodók 10324 hektáros te- | rületét érte fagykár télen és tavasszal. A szabolcsi | agrártermelők aszálykár-enyhítési támogatásra f ugyancsak számíthatnak, hiszen földjeiken mintegy | | 10 milliárd forint értékű terméskiesést okozott az | idei csapadékszegény időjárás. A támogatást kérő | | adatlapokat november 29-ig nyújthatják be. Az oroszok a spájzban vannak? Az oroszok ismét a spájzban lesznek - jelentette ki nemrég Rogán Antal, a legnagyobb ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese a kabinet jövő évi privatizációs tervei kapcsán. Mint mondta, a kormány az orosz vevőket preferálja, s egyébként sem indokolt akkora mértékű magánosítás, mint amire most az állam készül. A gazdasági szakértők azonban más véleményen vannak: szerintük jobb megszabadulni a veszteséget termelő vállalatoktól. ■ A kormány jövőre nagy kiárusításra készül: áruba kívánják bocsátani a Mól Rt. még állami tulajdonban lévő részét, a Richter Gedeon Rt.-t, a Magyar Villamos Művek Rt.-t, a Szerencsejáték Rt.-t, a Magyar Posta Rt.- t, a Földhitel- és Jelzálogbank Rt.-t, a Postabank és Takarékpénztár Rt.-t, a Konzumbank Rt.-t, a Malév Rt.-t, a Mahart Rt.-t, a Dunaferr társaság- csoportot, a Bábolna Rt.-t és a teljes Volán-portfóliót - hogy csak a legnagyobbakat említsük. A legnagyobb ellenzéki párt szerint ekkora mértékű magánosítás nem indokolt. Ráadásul - állítja Rogán - a kabinet az orosz vevőket részesíti előnyben, így az oroszok most pénzzel érik el, hogy ismét „a spájzban lesznek”.- A költségvetési hiány privatizációs finanszírozását 1999-ben a Fidesz már sikerrel alkalmazta - állítja Petschnig Mária Zita. A Pénzügykutató Rt. tudományos főmunkatársa szerint nem illő vádaskodnia annak, aki hasonló cipőben járt.- 1999-ben nagyon „eltervezték” a költségvetést. Ez volt az az esztendő, amikor a büdzsé hiányát állami vagyon eladásából fedezték. Ráadásul a kabinetet most úgy támadják, hogy még el sem kezdték a magánosítást. A szakember szerint az is tény, hogy bár a Fidesz leállította a privatizációt, azért voltak kétes ügyletek: elegendő csak a BÁV eladására gondolni, vagy arra a 12 állami gazdaságra, amelyet kivontak a privatizációs körből, és átadtak a Magyar Fejlesztési Banknak, amelyre már nem vonatkozott a privaüzációs törvény.- Szerintem üdvözlendő, hogy az állam szabadulni akar a veszteséget termelő vagyontól - jelentette ki Petschnig Mária Zita. - A magántőke ugyanis jobban tud gazdálkodni, mint a hivatalnokok. A Pénzügykutató Rt. tudományos főmunkatársa szerint az is kétséges, hogy a magánosításból származó bevételek sokat javítanának a költség- vetés bevételein. Ai elmaradt fejlesztések, illetve felvett hitelek miatt ugyanis hatalmas veszteségeket kell .finanszírozni: a MÁV Rt. esetében ez 60 milliárd, az MVM Rt.-nél 50, milliárd, s a Dunaferr esetében csak a hitelállomány 70 milliárd forint. A Szerencsejáték Rt. ugyan nyereséges, ám ez egyfajta újraelosztó központ, amely a mindenkori politikai érdekek alapján működik, a szakember szerint ezért jobb, ha eladják.- Ami pedig az orosz tőkétől való félelmet illeti, jobb, ha az ellenzék megtanulja, hogy a pénznek nincs szaga - mutatott rá Petschnig Mária Zita. - Sehol a világon nem létezik olyan törvény, amely különbséget tesz a befektetők között. Aki a legjobb ajánlatot adja, azé az üzlet. Hasonlóan vélekedik Voszka Éva közgazdász is, aki szerint az állami vagyon már rég nem hozza, hanem viszi a pénzt. Az ÁPV Rt. bevételei az elmúlt négy évben alatta maradtak a kiadásoknak, a 21 legjelentősebb állami cég tavaly 40 milliárd forintnyi veszteséget halmozott fel.- Sokat emlegetett érv, hogy ezek a cégek stratégiai jelentőségűek, ám ez a titulus félrevezető - állítja. - Az energiaárak például már rég nem attól függnek, hogy a szolgáltató állami kézben van-e vagy sem. A kabinet a szabályozott piacon nem tulajdonosként, hanem hatóságként írja elő a díjakat. A mesterségesen nyomott árak miatt a szolgáltatóknak nyújtott kompenzáció valamennyiünk zsebéből vont ki forintokat. Holott a fogyasztók célzott kompenzálása sokkal olcsóbb megoldás. Ha egy cégnek nagyobbak a kiadásai mint a bevételei, akkor egy forintért is oda kell adni. A privaüzációs szervezet is értetlenül áll a magánosítást illető ellenzéki kritikák előtt. Matolcsy György volt gazdasági miniszter ugyanis épp a Pénzügykutató Rt. nemrég megtartott konferenciáján jelentette ki: hibázott az előző kormány, amikor leállította a privatizációt. Az új privatizációs program végrehajtása során az ÁPV Rt. minden egyes tranzakció esetében gondosan mérlegelni fogja a piaci helyzetet, és minden olyan üzleti szempontot, amely az adott cég, illetve az állam tulajdonosi érdekeit befolyásolhatja - áll a szervezet közleményében. Gyenge az Európán kívüli kereskedelmünk IC Hazánk külkereskedelmének 80 százalékát EU-tagországokkal bonyolítja, amiből az is következik, hogy a 2004-es csatlakozás után megfordulnak az arányok: a külforgalom 80 százaléka belkereskedelemmé válik, s csak a fennmaradó 20 százalék marad külkereskedelmi forgalom. Mivel a magyar külkereskedelem nagymértékben az EU-tagállamokra koncentrált, az átlagosnál kevésbé fejlődött a CEFTA-ba irányuló kivitel, az orosz export pedig abszolút értékben vissza is esett. Ennek ellenére a magyar külkereskedelem még erősíthet néhány Európán kívüli piac esetében, ilyen például Kína, Oroszország és az Egyesült Államok - ám tekintve a csatlakozási tárgyalások állását, ezt már csak 2003-ban tehetjük meg EU-n kívüli államként. (Táblázatunk hazánk kereskedelmét jelzi néhány EU-tagállammal.) Biotermékek párizsi sikere ® Egy magyar bioélelmiszer-család nyerte a párizsi SIAL Nemzetközi Élelmiszer-ipari Kiállítás Nemzeti Díját. A díjazott termékeket - lekvárokat, mézes diót és pálinkát - a tarpai Hungaroteam Kft. állítja elő. Javulnak a hazai biokilátások is: jövőre várhatóan 25-30 százalékkal emelkedik Magyarországon a biotermesztés termőterülete, így az ökogazdálkodásban művelt terület nagysága eléri a 150-160 ezer hektárt - jelentette ki Roszik Péter, a Biokultúra Egyesület alelnöke. Idén a biotermékekből származó árbevétel Magyarországon eléri a 10 milliárd forintot. A biomódon termesztett alapanyagok, illetve az ezekből előállított élelmiszerek 85-90 százalékát exportálják. Hazánkban jelenleg mintegy 1500 termelő, illetve élelmiszer-feldolgozó foglalkozik bioáru előállításával, és 3800 tanúsítvány bizonyítja, hogy a termelők megfelelnek a szigorú európai uniós követelményeknek. A cégeknek kifizetődő a jótékonyság Nem sok ember van, akinek ne szorulna össze a szíve egy éhező vagy beteg kisgyermek láttán. Az elmúlt években mind több multinacionális cég is úgy buzdítja vásárlóit terméke fogyasztására, hogy hangsúlyozza: a bevétel egy részét jótékony célokra fordítja. A karitatív egyesületek örülnek az adománynak, a vásárló is jobb szájízzel fogyasztja a terméket, s megesik: a cég extraprofitra tesz szert a megnövekedett értékesítés kapcsán. Egyesek viszont etikátlan reklámfogásról beszélnek. M Legutóbb a Danone élt a karitatív kampány eszközével. Az akció időtartama alatt azt az ajánlatot tették, hogy minden egyes megvásárolt tejtermék, illetve ásványvíz árából 1 forintot a daganatos megbetegedésben szenvedő vagy szenvedett gyermekek javára fordítanak. A cég a2t is vállalta, hogy amennyiben nem jönne össze 20 millió forint az akció keretében, úgy azt kipótolják. A várakozásokat azonban meghaladták az eladások, ösz- szesen 23 386 704 forint gyűlt össze. A többlet ellenére a Danone a saját kezdeményezését nem marketingfogásként, hanem adakozásra ösztönző akcióként értékeli. Közleményük szerint a reklámok nem arra ösztönözték a fogyasztót, hogy többet vásároljon, hanem hogy egy forintjával jelképesen vegyen részt ő is az adományozásban, és érezze át annak az örömét, hogy milyen jó adni. Véleményük szerint a forgalomnövekedésnek sokkal hatékonyabb módszerei is lennének 23 millióért.- Való igaz, hogy az ellenvélemények szerint a francia cég a rákos beteg gyermekek révén szeretné növelni a forgalmát. Azonban én azt mondom: bár minden nagy cég élne ezzel az egyébként Nyugaton már bevett formával - állítja Megyer Örs, az Ön- szabályozó Reklámtestület elnöke. - Véleményem szerint a kampány miatt az emberek nem fognak több terméket vásárolni, azonban két hasonló termék közül inkább teszik a kosarukba azt, amelyikkel segíthetnek. A reklámtörvény egyébként nem foglalkozik az adományozással, és a Reklámetikai Kódex sem ítéli el az ilyen fogást. Testületünket sem keresték meg ez ügyben kifogással - mondfa Megyer Örs. Az adózás szempontjából az adományozás nem jelent nyereséget, mert a jótékony célra fordított összeg az adóalapot csökkenti, vagyis a szóban forgó nyereség után nem kell társasági adót fizetni - tudtuk meg Zara Lászlótól, az Adó- tanácsadók Országos Egyesületének elnökétől. A tár- saságiadó-törvény úgy rendelkezik, hogy a közhasznú társaságnak felajánlott ösz- szeg az adózás előtti eredmény 20 százalékát érheti el, akárcsak tartós - 4 éven keresztüli - adományozás esetén. Amennyiben a kétféle adomány együtt szerepel, akkor az adózás előtti eredmény 25 százalékáig adható adomány. A tartós adományozás azért előnyös, mert nemcsak az átadott összegig, hanem annak másfélszereséig vehető figyelembe. A nagyobb hazai cégek is szem előtt tartják az adományozást, de többen nem választják az olyan di- rekt formákat, mint az eladott termékek utáni pénz- juttatás. Boródi Attilától, az Unilever Magyarország Kft. vállalati kapcsolatok igazgatójától megtudtuk: az adományozást nem kötik az értékesítéshez, s jelenleg nem is gondolkoznak ilyen megoldásokon.- Két területet kiemelten előtérbe helyezünk az adományozáskor - mondja az igazgató. - Az egyik az egészségügy, így a rákos, vagy beteg gyermekek támogatása. A másik pedig az egészséggel kapcsolatos felvilágosító tevékenység, a tisztaság, a fogápolás vagy az egészséges táplálkozás. E kampányainkat saját termékeinken keresztül, így a fogkrémek, tisztítószerek vagy a szívbarát margarin segítségével végezzük. Évente egyébként több tízmillió forintot adományozunk. Magyarországon - ellentétben a nyugati gyakorlattal - a nagyobb cégek főként az egészségügyet támogatják. Ennek oka, hogy itthon sajnos komoly gondokkal küzd ez az ágazat. így a legnagyobb hazai mecénás, a Mól Rt. is kiemelt figyelmet fordít adományai odaítélésekor a gyermekegészségügyre - tudtuk meg Felkai Györgytől, a cég kommunikációs igazgatójától. A vállalat a gyermekeken túl kiemelten támogatja a környezet- védelmet és a kultúrát is. Ez a jótékony célra fordított összeg éves szinten több százmillió forint M. L.
