Somogyi Hírlap, 2002. november (13. évfolyam, 255-279. szám)
2002-11-03 / Vasárnap Reggel, 44. szám
2002. NOVEMBER 3. GAZDASÁG Vadak a pulton Szarvas Vaddisznó Drága, ám egészséges. Röviden így lehetne összefoglalni, miért (lenne) érdemes vadhúst fogyasztani. Magyarországon egyelőre csak nagyon szűk réteg vásárolja rendszeresen ezt az élelmiszerfajtát és ők is általában csak ősszel és tavasszal, amíg tart a vadászszezon. S míg az Európai Unió (EU) tagországaiban kedvelt csemege a magyar szarvas, őz és vaddisznó, nálunk átlagosan mindössze 20 dkg vadhús fogy. ■ Hazánkban évente mindössze 2000 tonna vadhús fogy. Ennek a mennyiségnek a döntő hányada, 1200 tonna a vadászok zsákmányából származik, amiből nagyjából 800 tonnát a vadászatra jogosult személyek helyben értékesítenek. Magyar- országi kereskedelmi forgalomba csupán néhány tíz tonna vadhús kerül - állítja Pacs István, a Vadgazdasági Termékek és Szolgáltatások Terméktanácsának titkára. Mint mondta, évente egy magyar állampolgár 20 dkg vadhúst fogyaszt. Ennek a mennyiségnek is nagyobbik részét az 50 ezer igazolt vadász és családjuk, baráti körük eszi meg. A lakosság többsége sosem vásárol vadhúst. Az adatokból egyértelműen kitűnik, hogy a hazai vadhúst szinte teljes mértékben külföldön forgalmazzák: szaknyelven szőrében-bőrében, részben, illetve egészen feldolgozva. Az elmúlt hét évben a vadhúsfelvásárlás megháromszorozódott. Az EU piacára természetesen csak az uniós minősítéssel rendelkező hazai vadA hazai vadhúsok javát a vadászok és családjuk eszi meg feldolgozók szállíthatnak. A vadhúskereskedelem értéke becslések szerint évente eléri a 3,5-4 milliárd forintot. Mivel a hazai nagyvadállomány jelentős mértékben elszaporodott, így árualap van bőven. A szakember úgy vélte, itthon is ki kellene építeni a vadhúskereskedelmi hálózatot, amelyen keresztül a hazai fogyasztók számára is megfizethető áron kínálhatnák a kereskedők ezt az egészséges S**, élelmiszert. Erre annál is inkább szükség lenne, mert az EU-ban hatalmas raktár- készletek halmozódtak fel, jelentős! az új-zélandi tenyésztettszarvas- export is. Idén emiatt csökkent a vadhús ára az EU-ban. Magyarország EU-csatlakozása után egyébként az erdötelepíté- < sekkel növekszik majd a vadak élőhelye és száma is. Ha sikerül az ágazatot összefogni és egységesen jelenik meg a magyar vad az Unió piacán, óriási lehetőségek nyílnak meg előttünk. Ha marad az elaprózottság, a multik keresztben lenyelik a magyar forgalmazókat. Az egyre szervezettebb vadorzók évente a teljes bevétel 10-30 százalékát viszik el. Ellenük is egységesen és a jelenleginél szigorúbb törvényekkel kellene fellépni. Nagy Barnabás, a Mavad Rt. vezérigazgatója sok mindenben egyetért a terméktanács titkárával. A vezérigazgató szerint a vadhús szeMagyar- Az EU-ban országon (euró/kg) (forint/kc) 3,5-15,5 1500 § O 4,0-11,5 > 1200 9,5-17,5 1800 zonális áru, a szarvast leginkább szeptemberben, októberben, a vaddisznót decemberben, az őzet pedig tavasszal keresik. A Mavad fagyasztva és frissen is exportál, ez függ az évszakoktól és a vadászidénytől is. A teljes évi kivitel mennyisége 1100-1200 tonna. A Hubertus Vadkereskedelmi Kft. évente 50-70 tonna vadhúst forgalmaz. Heltay István ügyvezető igazgató elmondta: az export mellett a hazai szállodáknak, éttermeknek is szállítanak. A forgalom felét a szarvas, negyedét a vaddisznó, illetve a fennmaradó negyedet az őz és muflon teszi ki. A nagyvadakon kívül évente 15 ezer fácánt, 8 ezer vadrécét és ezer vadnyulat értékesítenek. Heltay is megerősítette, hogy a vadhús ma még Magyarországon különleges ínyencségnek számít, hiszen a szarvashús átlagos ára 1500, a vaddisznóé 1200, míg az őzé és a mufloné 1800 forint kilónként, ám ez testrésztől függően akár több ezer forintra is felkúszhat. A szarvas 55, a vaddisznó 45 százaléka hasznosítható. A fácán darabja 400-450, a réce 250, a vadnyúl kilója pedig 750-800 forint. A szakemberek szerint a teljes magyar vadhúsexport 80 százaléka a német nyelvterületen talál vevőre, de keresik a magyar vadat az olasz, belga, holland, francia és a környező országok kereskedői is. I. S. 1. Harley-Davidson 2. Herendi 3. Zsolnay 4. HBO 5. Hollóhází ILLOHl Z Ell'NOAfl I 9. Egri bikavér 10. Zwack Unikum Előretörő, eredeti magyar márkák ■ Az elmúlt évtized második felében, 1994-től 2000- ig sokat erősödött a magyar márkák arculata - erről árulkodik a Young & Rubi- cam reklámügynökség márkaértékelő kutatása. Meglepetésként hatott, hogy míg 1994-ben csak három magyar márka tudott bekerülni a top 20-ba, addig legutóbb ez a szám már 14 volt. Hazánkban egyébként a Har- ley-Davidsont tartják a legeredetibb márkának. Hova tovább, reklámipar? ■ Van-e váltáskényszer a reklámiparban? Ez volt a fő kérdése a Magyar Reklámszövetség tizedik országos konferenciájának, amelyet a héten tartottak Egerben, az Eszterházy Károly Főiskolán. Az összejövetelen elsőként Seregély István egri érsek szólalt fel, s beszédében kijelentette: minden reklám, amely az emberiség előrevitelét segíti, erkölcsileg jó. Levendel Ádám, a Magyar Reklámszövetség elnöke ezt azzal egészítette ki, hogy a reklám ugyanúgy lehet rossz eszköz, mint jó, s a szakma feladata, hogy reagáljon azokra a kritikai jellegű észrevételekre, amelyek az utóbbi években érték. Gállá Gábor, a Magyar Turizmus Rt. (MT Rt.) vezérigazgatója arra mutatott rá, hogy először fut a világ tévés csatornáin és a világhálón egyszerre egy harminc másodperces és egy kétperces, Magyarországot népszerűsítő klip, s bár ezeket sokan kritizálják, maga a tény jelentős előrelépés. Sajnos Magyarországnak még nincs olyan jelképe, amely széles körben lenne terjeszthető külföldön. Hazánk lógójának elkészítésére már több pályázatot is kiírtak az elmúlt években, de egyiknek sem lett nyertese. HÍREK Szlovákia magyar befektetőket vár i A magyar vállalkozások elsősorban a turizmus, a feldolgozóipar, az elektronikai és autóipari beszállítások, valamint a lakásépítés területén találhatnak kedvező befektetési lehetőséget Szlovákiában - mondta Varga Tibor, hazánk pozsonyi kereskedelmi irodájának vezetője. A magyar vállalatok eddig 600 szlovákiai cégben több mint 300 millió dollárt fektettek be. Ennek négyötöde a Mól Rt. Slovnaftban szerzett 36 százalékos részesedése. Dusán Gután Szlovákia budapesti kereskedelmi kirendeltségének vezetője közölte': hazájának több, magánosítás előtt álló vállalata kedvező klímát kínál a magyar befektetőknek. Álláskereső klubok Magyarországon * Magyarországon jelenleg 29 álláskereső klub működik, s ezek az elmúlt évek során 170 ezer munkanélkülinek segítettek elhelyezkedni - állítják munkaerőpiaci szakemberek. Hazánkban 1992 óta működnek ilyen klubok, amelyeket brit és kanadai segítséggel hoztak létre. Arthur Mills kanadai szakértő szerint a klubok segítségével 70-80 százalékos az elhelyezkedési arány. A munkanélküliek háromhetes felkészítésük során elsajátítják az álláskeresési, tárgyalási, önéletrajz-írási technikákat, s igénybe vehetik a klub infrastruktúráját is. Mibe érdemes ma befektetni? * Magyarországon ma leginkább ingatlanba érdemes I fektetni - állítja Demján Sándor. Az üzletember nem- j rég egy interjúban kijelentette: hazánkban a telkek és lakások ára még tovább drágul. Eközben a jövedelmek emelkednek, s ezt a pluszösszeget a többség lakáskörülményei javítására használja majd fel. Demján szerint jó üzlet lehet a Budapesti Értéktőzsde jobb részvényeinek a megvásárlása is, mivel az árak alacsonyak, ám a cégek jövedelmezősége nő. Üdülési csekk: 50 ezerig adómentes ü Elfogadta a kormányzati oldal az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén azt a szakszervezeti javasla- | tót, hogy az üdülési csekk adómentes mértékét 50 § ezer forintra emeljék, s a jövőben ez a mérték igazodjon a mindenkori minimálbérhez. Nem tudta vi- | szont vállalni a kormány, hogy a középső adókulcs sávjának felső határát 1 millió 500 ezer forintra emel- § jék azért, hogy az átlagjövedelműek ne a legfelsőbb | sávban adózzanak. Ezt a célt csak több év alatt lehet I teljesíteni - indokolták a szakemberek. Akupunktúrás tűk Ajkáról | K Akupunktúrás tűkkel kíván betörni az ázsiai pi- | | acra az ajkai székhelyű, osztrák tulajdonú | 1 Amed-Tech Kft. A cég - amely főként orvosi mű- | szereket és különféle kozmetikumokat gyárt - I | mintegy százmillió forint értékben fejlesztette § gépparkját, amely így alkalmassá vált évente 20 millió akupunktúrás tű gyártására. Az' Amed- Tech egy kínai céggel kíván együttműködni a jövőben, s tervezi, hogy jelenlegi, százfős dolgozói létszámát hatvan emberrel bővíti. INGATLAN Sokadik emeleti, zajos lakások hátrányban Hogy mivel lehet növelni egy Ingatlan értékét, arról nemrégiben már szó esett ezeken a hasábokon. Most úgy illik, hogy megvizsgáljuk annak a bizonyos képzeletbeli érmének a másik felét is, magyarán: melyek azok a leggyakoribb tényezők, amelyek ma egy-egy lakásvásárlás alkalmával negatívan befolyásolhatják az alku során kialakult végösszeget? Összeállításunkból kitűnik, hogy ahány országrész, annyiféle jellemző problémát tartanak számon az Ingatlanforgalmazók. Nézze a jó oldaláról a dolgokat: igaz, magasan van, de itt egy órával előbb kel a nap! ■ Egy-egy ingatlan adásvétele során szinte természetes, hogy más szempontok alapján ítél az, aki eladna, s mást tart fontosnak, aki vásárolna. Érthető ez, hiszen kettejük között alapvető érdekellentét feszül: míg egyikük a pozitívumokat igyekszik hangsúlyozni, másikuk - a minél kedvezőbb ár elérése miatt - épp a hátrányokat szajkózza. Persze, érvek között is vannak különbségek: egy forgalmas helyen fekvő ingatlanra ugyanúgy lehet azt mondani, hogy milyen jó a közlekedés, mint azt, hogy zajos környéken fekszik. Vannak azonban objektív értékbefolyásoló tényezők is, amelyekkel igen nehéz vitába szállni. Az alábbiakban ezekről kérdeztük az ingatlanforgalmazókat. Sokan például csak az ingatlan állapotát nézik, holott egy társasházi lakás esetében a vevő nem csak a négy fal által határolt területet vásárolja meg, hanem egy bizonyos közös tulajdoni hányadot - lépcsőház, tárolók, tetőszer- kezet stb. - is. Ebből a szempontból tehát komolyan csökkenti a lakások értékét, ha azok nemrég még önkormányzati tulajdonban voltak - állítja Takács Zoltán, a győri Ingatlan Centrum ’93 Kft. ügyvezetője. Egy lakás önkormányzati „múltja” ugyanis azt jelenti, hogy a lakóközösség felújítási alapjában kevés pénz van, s ha valamit gyorsan meg kell csináltatni, akkor bizony a lakóknak kell mélyen a pénztárcájukba nyúlniuk. Egy szigetelés, vagy egy tetőszerkezet-felújítás egy lakóra jutó költsége akár százezres nagyság- rendű is lehet. Ezenkívül Győrben nagy a differencia a panellakások és a téglaépületben, lévő ingatlanok között is. Míg az utóbbiakért 200 ezer forintos négyzetméterárat is megadnak, addig az előregyártott elemekből készült lakások négyzetméteréért maximum 120 ezer forintot lehet elkérni. A másik leggyakoribb árbefolyásoló az emeletszám. Győrben a második emeleti lakások a legnépszerűbbek: áruk egy tizedik emeletihez képest akár 5-10 százalékkal is drágább lehet. Az Alföldön kissé már árnyaltabb a kép: Békéscsabán például az első és második emelet nagyjából egy árban van, míg a lift nélküli, negyedik emeleti ingatlan a legkevésbé kelendő - állítja Rucz László, az Alföld-ingatlan Kft. ügyvezetője. Tatabányán már alapvetően a liftes házakban lévő lakások is árhátrányban vannak, mivel a lift fenntartási költsége jelentősen növeli a közös költséget. Egy ilyen lakás - főleg ha még szalagházban is van - akár 20 százalékkal is kevesebbet érhet - jelentette ki Molnár József, az Inköz Rt. vezetője. Ugyanakkor azok a földszinti lakások, amelyek esetleg irodának, vagy orvosi rendelőnek is használhatók, olykor még a piaci ár fölött is keresettek. Az Alföldön leginkább a szigetelés hiánya, illetve a talajvíz feltörése a leggyakoribb értékcsökkentő. Bármelyik probléma akár 30-40 százalékkal is le- viheti a végső árat. A társasházakban lévő lakásoknál a saját fűtésmérő, illetve a lakóközösség által üzemeltetett kazán értéknövelő körülmény lehet. Általános tapasztalat, hogy minden nagyobb településen van egy, vagy több olyan városrész, amely kevésbé kedvelt. Ennek több oka lehet: a leggyakoribb érv a gyengébb közbiztonság, az elmaradott úthálózat, a megoldatlan, vagy nehézkes közlekedés, illetve az egyéb infrastrukturális hiányosságok. Győrben az amiatt fellépő árkülönbözet 20-30 százalék, Békéscsabán 50 százalék, Tatabányán pedig 15-20 százalék lehet fegy jobb helyen fekvő, azonos paraméterekkel rendelkező ingatlanhoz képest. A környezeti hatások is jelentősen befolyásolhatják egy ingatlan értékét. A közelben futó vasúti pálya, illetve forgalmasabb főútvonal az általános tapasztalatok szerint 10-15 százalékkal csökkenti az adott lakás tfagy családi ház piaci értékét. D. T.
