Somogyi Hírlap, 2002. október (13. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-03 / 231. szám

2002. Október 3., Csütörtök EGYHÁZA K ÉLETE 11. OLDAL A prépost anyjának a titka 91 évesen is három település papja Ötvenhat esztendeje Görgeteg plébánosa. Varga Lajos pré­post, kanonok 91 évesen is há­rom községben végzi szolgá­latát, hűségesen. Vasárnapon­ként átjár Rinyaszentkirályra és Csokonyavisontára.- Szentkirály és Görgeteg valaha 3200 lelket számlált. Ma csak a tö­redéke; alig több mint ezer lakosa van e két falunak és Kuntelepnek. Jó tizenöt éve kezdődött az elván­dorlás, sok fiatal család költözött el, városban keresve és nyilván megtalálva a boldogulását - mondta Varga Lajos, aki a 80-as években nyugdíjaskorba érve sem vonult nyugalomba. - Lelkesedé­sem 75 évesen is töretlen maradt: akkor fogtunk neki Szentkirályon a templomépítésnek. Később fel­újítottuk a görgetegi hajlékot is. Egész életemben tapasztaltam Is­ten kegyelmét. Megértem 91 évet. S nemcsak testileg, hanem lelkileg is egészséges vagyok, és az ép lé­lek a fontosabb. A templom alapja ma is szilárd, ezt az egykori ifjak alkotják - állí­totta Görgeteg díszpolgára. A fal és a tetőzet - jelképesen - azon­ban hiányzik. Új arcokat nem fe­dez föl a miséken, a középkorúak s a fiatalabbak hiányzanak a pad­sorokból. - Negyven évig szüne­telt a hitoktatás, de erről nem ők tehettek. „Bűntelen hitetlenek” szoktam mondani. Hitükben nin­csenek felvértezve, így nincs meg a lelki kapaszkodó, amire napja­inkban nagy szükség volna. Fiatal társaim jóval kényelmesebb kö­rülmények között végzik papi te­endőiket, mint elődeik. A hosszú élet titka talán az, hogy mi sok­szor jártunk „az apostolok lován”, gyalog. A legnehezebb időkben helytálltunk, „ama nemes harcot megharcol­va”. Már a szolgálatba indulásért is meg kellett szenved­nünk. Az idős ember­re azt szok­ták monda­ni, hogy az emlékeiből él. Nekem van mire emlékez­nem. Tom­pa Mihály írja egyik versében: „mert bol­dogsághoz kevés csak a jelen, a múl­ton épül az, s az emlékezeten...” Sokat gondo­lok a szüléimre. Apám vasutas volt, s gyerekkoromban horvátor­szági szolgálatba helyezték. Édes­anyám mély hitű, hat elemit vég­zett cselédasszony, megtalálta a módját, hogy hatévesen ne ma­radjak le a korbeliektől. Elment a kalocsai püspökségre, s kért a ka­tolikus iskola magyar nyelvű tan­könyveiből, hogy engem otthon tanítson. S amikor egy év múlva Háromfára kerültünk, hétévesen egy harmadikos tudásával léptem a második osztályba... Már Görge­tegen szolgáltam, mikor jó anyám néhány nappal halála előtt elmondta a „titkát”: mindig azt szerette volna, hogy pap legyek. A zágrábi templomba is rendszere­sen járt misére, s már akkor szíve­sen látott volna engem a bevonuló kispapok között. Amikor ezt el­árulta, nála talán csak én voltam boldogabb._____ gamos ADRIENN Varga Lajos 1911-ben született Háromfán. Csurgón érettségizett, Veszprémben végezte el a szemináriumot, 1934-ben szentelték pappá. Először So- mogytarnócán szol­gált, 1946-ban került Görgetegre, itt lett a község díszpolgára. Jelenleg három tele­pülés plébánosa. Régi fényében a templom Büssü Már javában zajlik a büssüi refor­mátus templom felújítása. Szegvá­ri József polgármester elmondta: legalább négymillió forint kellett ahhoz, hogy a megrongálódott templomtornyot felújítsák. A beru­házás költségvetésében 2,3 millió forintot jelentett a megyei terület- fejlesztési tanács pályázatán el­nyert támogatás, ezt az önkor­mányzat 1,2 millió forinttal pótolta ki. A képviselők támogatást kértek a református egyháztól is. Bellái Zoltán református lelkész segített a hiányzó összeg előteremtésé­ben. Mint mondta: az 1788-ban emelt barokk templom a XX. szá­zadban egyáltalán nem volt felújít­va, s ezért rekonstrukció híján a toronyszerkezet és az épület vako­lása sem bírta volna sokáig. A lel­kész megemlítette: a főként kis­nyugdíjasokból álló hitközség sze­rény anyagi lehetősége nem ke­csegtetett több százezres anyagi hozzájárulással, ezért az egyház 400 ezer forinttal támogatta a ha­laszthatatlan beruházást. Ennek során felújították a torony belső fa­szerkezetét, amely időtálló, vado­natúj burkolást ka­pott. Bellái Zoltántól megtudtuk: az au­gusztusban kezdett munkát október vé­gére befejezhetik, s utána az épület kül­ső vakolását terver • Zik. TAKÁCS ZOLTÁN Fogyó reformátusok A legújabb népszámlálási adatok szerint 475-en élnek Büssüben. Közülük 345 a ka­tolikus, és 48 a református vallású. A gyüle­kezet mintegy 30 aktív tagból áll, ők rendsze­resen részt vesznek az istentiszteleteken. A pápai trónuson negyedszázada helyet foglaló II. János Pál megvalósította maga elé tű­zött célját: a világban egymilliárd tagot számláló egyházát átvezette a harmadik évez­redbe. A szentatya egészségi állapota azonban ma aggodalomra ad okot. Az őt majd kö­vető pápa személyével kapcsolatos találgatások mögött az a kérdés lappang: miként re­agál a katolikus egyház a világ egyre gyorsuló változásaira. Hogyan tud alkalmazkodni a ma élő keresztények életmódjához, s ellenáll-e más egyházak és szekták térnyerésé­nek? Balás Béla kaposvári megyés püspököt ennek kapcsán arról kérdeztük: lát-e olyan veszélyt, hogy a helyenként tapasztalható kiváró alapállás nyomán megtorpanhat a katoli­kus egyház utóbbi években tapasztalt offenzivitása és nyitottságának növekedése?- Máris számos jele látható, hogy korszakvál­tás zajlik, olykor hovatovább szétszaladó nyájnak tűnik a világegyház - mondta Balás Béla. - A katolikus egyháznak már évtizedek óta számos veszéllyel kell szembenéznie. A II. Vatikáni Zsinat alaposan fölkavarta az álló­vizet. Van olyan progresszív irányzat is, ame­lyik hovatovább egyházszakadással fenyeget. Képviselői - köztük papok, sőt püspökök is - hallatlanul merészen, liberálisan beszélnek, írnak és viselkednek. Ez persze önmaga el­lentétét is gerjeszti. Az ellentábort jellemző fundamentalista gondolkodás nemcsak a mostani pápát és zsinatot kérdőjelezi meg, hanem valamennyi újkori reformmozgalmat is. Az ide tartozókban erős nosztalgia él egy triumfalista, diktatórikus vezetés iránt. Egy pápaváltásba ilyen körülmények között az egész struktúra beleremeg. A majdani pápa bármiben is tér el a jelenlegitől, lépéseivel várhatóan - pro és kontra - kriükák özönét váltja ki. Jómagam mégsem félek a változás­tól, mert ez aligha hasonlítható, mondjuk egy kormányváltozáshoz. A lényegi folytonosság itt jóval mélyebben fekszik, mint a világi in­tézmények esetében. Itt egy Szentlélek-garanáa működik, ame­lyik épp az Isten szeretetének a jele. Nem enged bennünket a végtelen szeretet lényegi tévedésbe csúszni. A hit és erkölcs egyete­mes értékeit kikezdő változások nem lesz­nek, nem lehetnek. Másfelől be kell látnunk, hogy a szakadatlan változás szükséges és természetes folyamat. A hűség mellett szükség van alkalmazkodás­ra és - idegen szóval - inkultúrációra is. Ar­ra, hogy az ősi, egyetemes üzenet bárhol és bármikor be tudjon illeszkedni az adott nép nyelvébe, kultúrájába, szokásrendszerébe. A világ szükségszerű változásával együtt jár, hogy az egyháznak időnként újra kell fogal­maznia önmagát, hasonlóan ahhoz, mint ahogy a színházi rendező a klasszikus értéke­ket megtartva, ám a mai közönséghez szóló­an állít színre egy darabot vagy ahogy a Bibli­át újra és újra lefordítják, hogy mindenki szá­mára érthető legyen, belsővé válhasson.- Végül is a modem világhoz való' alkal­mazkodás része a katolikus egyház túlélési képességének, a változás nyilván a lépéstar­tást, a hívek megtartását és megnyerését is szolgálja.- A változásnak fontos része az egyház nyelvezetének korszerűsítése. A szóhaszná­lat konzerválása a hivatás egyfajta elárulása lenne. Ahhoz hasonló szabotázs, mint ami­kor a vámtisztviselők minden szabályt betű szerint betartanak, s ezért megbénul a forga­lom... Ilyenkor derül ki, hogy az adott szabály elavult.- Ellentmondásosnak látszik, hogy miköz­ben az idősebb papi nemzedék jó részét a U. Vatikáni Zsinat reformszellemisége hatja át, a fiatalabb papok, sőt papnövendékek sorában erős a konzervativizmus.- A papi korosztályok szemléletmódjában sajátos ingamozgás figyelhető meg. Az én nemzedékem már megtapasztalt olyan mo­dernizációs kísérleteket is, amelyek csak népszerűséghajhász hamisítványok voltak. Ez fölháborította, ellentmondásra késztette a következő nemzedéket, amelynek a tagjai - mintegy ösztönösen - olykor a másik vég­letbe csúsztak. Másrészt lélektani vizsgála­tok és szociológiai elemzések nyilván meg­erősíthetnék: ha a világ elszürkül, gépiessé, monotonná, voltaképpen unalmassá válik, akkor megjelennek a színes falfirkák, a pa­pagájszínű hajat viselő punkok, a polgár­pukkasztók, az avantgarde művészek, a klasszikussal provokálóan szembeszálló zene... To­vábbgondolva: hasonló lelki reflexek alapján az ember­nek igénye van a liturgiára, az egyéniségre, bizonyos ra­dikalizmusra. Ezek mélyen összefüggenek a misztika utáni heves vággyal, amely­nek mintegy mellékterméke a szekták fölvirágzása, ugyanakkor a vallási újjászü­letés iránti pozitív igény is. A mi idősebb nemzedé­künk viharos korszakban nőtt fel, nem egy nyugodt szinteti­kus teológiát tanultunk. A pa­pi pálya választása akkor megannyi kockázattal, kitett­séggel is járt. Az esztergomi főiskola kollégiumában pél­dául lámpaoltás előtt nem­egyszer bejött az elöljáró, hogy éjszaka házkutatás vár­ható, így akinél politikaüag félremagyarázható anyag van, adja le. Évente cserélőd­Új kérdések, régi válaszok A mai korban egyre keményebben kérdez a mindennapi élet az elmé­leti teológiától. Az az igazi kérdés, hogy a teológia meghallja-e egy­általán a kérdéseket, és képes-e a feleletadásra, illetve a felelet hi­teles és érthető keresésére. Ugyanezt elmondhatjuk a keresz­tény egyházról is, amely csak úgy tudja betölteni küldetését és akkor tudja végezni napi feladatát, ha erre a válaszadásra, illetve válasz­keresésre képes. Mert az ember akkor mozdul az isteni fe­lé, ha az élet döntő kérdéseire akceptálható feleletet kap, il­letve ha részt kap egy számára hiteles feleletkeresésben. A félelmek, a céltalanság vagy a hatalomvágy és az erőszak megjelenésének ezernyi aktuális eseménye mindig új formá­ban hozza felszínre a végső kérdéseket a teológia számára is. Ezért nem lehet a régi válaszok újbóli ismételgetésével megelégedni. Előfordulhat ugyanis, hogy a régi válaszokat a mai generációk már nem nyelvi (kommunikációs) nehézség miatt nem fogadják el. A bibliai üzenet úgy örök, hogy a mindenkori jelen életet szólítja meg és alakítja. (Szabó La­jos, MTA Filozófiai Kutatóintézet Teológiai Szak) tek a tanáraink, mert kö­zülük a legjobbakat fi­gyelték és működésükéi gyakran lehetetlenné tet­ték. Szóval zavaros kor­szakban nőttünk fel, mégis talán szilárdabb a lelkiségünk, a világlátá­sunk. Ezért is érzem sze mélyes küldetésnek hogy most visszajárjak a papnevelő intézetbe és tartsam a kapcsolatot a fi­atalabb papokkal. Igyek­szem óvni őket, mert félő hogy némelyikük eg> álomvilágban nő fel. Kizá­rólag reverendában akar járni, mindenkor ájtatos komolysággal beszélni.. Tartok attól, ha rázuhan a valóság, csalódik, és esetleg összeroppan. Meggyőződésem, hogy a rugalmasság, a humor, a helyenként már abszurd világ kezelni tudása elengedhe­tetlen része a papi személyiségnek.- Az elmúlt évtizedek vitákat kavaró útke­resései példázzák: nehéz megtalálni a helyes ösvényt az egyház modernizálásának túlzá­sai és a hitélet, az egyházi stmktúra elmereví- tése között. A világ változásaihoz való igazo­dásnak a hívek egy részének ellenérzésein túl nyilván más veszélyei is vannak.- Valóban. A Franciaországban a 40-es és 50-es években indult munkáspapi misszió is példázza, az új törekvések gyakran csapdákat is rejtenek. A papok ott a plébániákról külvá­rosi albérletekbe költöztek, s gyárakban vál­laltak munkát, hogy a munkások között le­gyenek. Törekvésük és példájuk olyan nép­szerű lett, hogy sokukat szakszervezeti veze­tőnek választották. Illett ott lenniük a tünteté­seken, sőt a barikád tetején. Napi kísértést je­lentett az alkohol, s persze elkerülhetetlen lett a szerelem. S mert nem voltak minderre kel­lően fölkészítve, egyre távolabb sodródtak voltaképpeni szolgálatuk céljától. Nagy ré­szük később szakított is a papi hivatással. Vé­gül Róma megállította e túl sok áldozattal és veszteséggel járó mozgalmat. Hasonlóan ártatlannak látszott a gitárkul­tusz, a fiatalokhoz szóló beatmisék divatja. Ezt egy francia jezsuita, Duval páter kezdte el. Holta után önéletrajzi írásából kiderült: pá­lyája csúcsán már tíz évre előre minden ideje le volt kötve különböző koncertekre, fesztivá­lokra. Ez a felpörgetett élet pedig alkoholiz­musba torkollott... Mindez arra utal, hogy a világgal való lé­péstartás fékezésének, netán vaskalaposság- nak beállított római rendelkezések csak a rend megőrzését, az egyházi szellemiség stabilitásának óvását szolgálják. Azt, hogy ne mosódjanak össze az életállapotok és hi­vatások. Más dolog egy közösség papjának és más a szakszervezeti bizalmijának vagy szociális munkásának lenni. Sajátos spiritu­ális transzvesztitizmus figyelhető meg: pa­pok világi frontokon vesznek el, miközben világiak - köztük nők is - a pappá szentelé­sért sóvárognak és hittant szeretnének taní­tani. Ma olykor a világi hiányzik a világból s a hívő lelkiség a szentélyekből. Márpedig az identitászavarok sűrűjében valami fontos el­vész. Az ember önmagára és egyszersmind Istenre találásának elősegítése, az összeza­varodott világ rendjének újraépítése a katoli­kus egyház nagy kihívása a harmadik évez­red kezdetén. bíró ferenc Az 1993-ban II. János Pál pápa által alapí­tott kaposvári egyház­megye főpásztora Balás Béla megyés püspök, akinek jel­mondata: Mihi vivere Christus - Számomra az élet Krisztus. Hírek HARANGLÁB A MEGYE TETEJÉN. Haranglábat szenteltek a hét végén Szólád nezdei külterületén az Almán-tető, vagyis Somogy me­gye legmagasabb pontjának közelében. Az ismert énekes, Csuka Mónika vett itt birtokot a férjével, s szittya golgota kialakításába kezdtek. A nyáron szentelték föl az első stációt, a kettős keresztet, tegnap a másodikat, a Veronika-haranglábat. AZ ARANYVONAT NYOMÁBAN. Eddig több mint százan jelentkez­tek a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) felhí­vására, s csaknem valamennyien érdemi információval szolgáltak az úgynevezett aranyvonaton szállított értékekről. A Mazsihisz azután döntött a jelentkezések összegyűjtéséről, hogy egy floridai szövetségi bíróság ítélete nyomán immár beperelhetik az amerikai államot kár­pótlásért azok a magyar holokauszt-túlélők és örököseik, akiknek - összesen mintegy 200 millió dollár értékű - elrabolt javait az úgyneve­zett aranyvonaton Ausztriába vitték, majd a szövetségesek lefoglalták. ÖKUMENIKUS CHARTA. Ünnepség keretében, nyilatkozat aláírásá­val fogadták el az Ökumenikus Charta célkitűzéseit a magyarországi egyházak vezetői kedden, Budapesten. Az Ökumenikus Charta ki­mondja: az egyházaknak az együttműködés mellett azon kell fáradoz­niuk, hogy a közöttük még fennálló feszültségeket megszüntessék, s elősegítsék a népek és kultúrák közötti megbékélést. _______■ ka tolikus, református, evangélikus, zsidó ÉS RÉGISÉGBOLT FESTMÉNY ÉS MŰTÁRGY, ÉRTÉKBECSLÉS ANTIK TÁRGYAK HITELRE IS.HELYSZÍNI ÜGYINTÉZÉSSEL. AdaS_Vetel Kaposvár. Kontrássy u. t. Tel.: 82/427-944 Nyitva tartás h-p 9-18. szó 9-12 Megkésett cigánypasztoráció A cigányság többnyire csak kereszteléskor és temetéskor igényli az egyház szolgálatait - olvasható a Vigília című kato­likus folyóirat szeptemberi tematikus számában. Budapest A cigányok lelki gondozása ki­emelt témaként szerepelt a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia el­ső őszi ülésén is. A Vigília összeg­zése szerint a magyar egyház a cigánypasztorációt illetően most kezd ébredni. Dúl Géza plébános Krisztus „Cigányország útjain” cí­mű írásában súlyos hiányosságnak nevezi, hogy a papképzésben a cigánypasztoráció alig-alig szere­pel. Mint írja, a leendő papokat föl kellene készíteni arra, hogy lelki­pásztori munkájukban kezeim tud­ják ezt a problémát. Úgy látja, hogy szükség lenne alapos ismeretekre, például a „cigány lélek sajátossága­iról”, a cigányság hitvüágáról, tör­ténetéről, kultúrájáról, valamint a lelkipásztori kezdeményezésekről és lehetőségekről. A plébános rámutat, hogy a ci­gányok többnyire csak keresztelés­Amikor az Úr Jézust a földre fektetett keresztfára fe­szítették, képzeletem szerint úgy, hogy mindkét kezét két-két marcona katona letérdepelve kötélhúzás módjára cibálta szét, akkor ezek a katonák a jó előre előkészített kovácsolt, vaskos vasszöget, amit eddig a markukba szorongatva őriztek, most kis időre letették a földre. Amikor már Jézus lábára került a sor, a ne­gyedik szöget sehol sem találták. Így kénytelen-kellet­len a két lábát egyetlen szeggel szegezték a kereszt­fához. Hová lett a negyedik szög? A legenda szerint a Kálvária ideges, csak Jézusra koncentráló néptö­megében volt egy cigány is, akit nem annyira Jézus érdekelt, mint inkább a mellékkörülmények és lehe­tőségek - s ő csente el a negyedik szöget. Amikor Jézus feltámadt - mondja tovább a legénda -, leg­először a cigányok legfőbb vajdájának jelent meg, és ezt mondta neki: Köszönöm, hogy egy cigány megszabadított engem a negyedik szög kínjától, és így csak három szög gyötrelmeit kellett elszenved­nem. Ezért megengedem a cigányoknak, hogy bárki ingóságaiból - hasonló óvatossággal - elvihessék a negyedrészt, még akkor is, ha a világ ilyen csúnya és goromba szóval fogja elnevezni az ilyen eleme­lést, hogy: lopás... tolvajlás... kor és temetéskor igénylik az egy­ház szolgálatait. Hozzáteszi, hogy egyébként a lelkipásztor általában nem érintkezik a cigánysággal.Dúl Géza szerint az eltérő kultúrán és gondolkodásmódon túl a cigány­ság nehéz társadalmi, szociális helyzete akadályt jelent a lelki- pásztoroknak. „A napi megélhetési gondokkal küzdő cigányság képte­len teológiai-filozófiai kérdésekkel foglalkozni" - írta. Ezért szerinte a cigánypasztoráció elindításának hangsúlyos pontja a szociális gon­doskodás. Dúl Géza hangsúlyozza azon­ban, hogy „a cigány népnek is a tel­jes evangéliummal tartozik az egy­ház”. írása szerint a lelkipásztorko­dás félreértése lenne, ha valaki - a cigányság anyagi, szellemi, szociá­lis szükségleteire vagy sajátos kul­túrájára hivatkozva - valamiféle re­dukált evangéliumot, könnyített keresztény életet kívánna nyújtani a cigányoknak. _________ ■ A katolikus egyház a III. évezredben A szög legendája

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom