Somogyi Hírlap, 2002. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-01 / Vasárnap Reggel, 35. szám

2002. SZEPTEMBER 1. Éva: mi haszna vagyon? Nem hiába hallgat női névre az egyszerűsített vállalkozói adó rövidítése, az eva. Az újfajta közteherről rendelkező jogszabály terve ugyanis legalább olyan kiszámíthatatlanul változik, mintha egy hölgy váltogatná egyik napról a másik­ra a ruháit. Emlékezhetünk: először az szivárgott ki, hogy csak főállású vállalkozók vehetnék Igénybe az evát. Ezt ak­kor cáfolták, az viszont Igaznak bizonyult, hogy a lehetőség csak a legalább két éve működő, 10 millió forint alatti ár­bevételű vállalkozások számára nyitott. Az alanyi áfa­mentesség is felvetődött, mint utóbb szintén elvetett lehe­tőség, most pedig olyan hírek járnak, hogy csak az a vállal­kozás választhatná az evát, amely előtte a vállalkozás ösz- szes vagyonnövekménye után befizeti az adót. ■ Nem csupán a házipénztá­rakban felgyülemlett összeg 20 százalékát kell majd adó­ként befizetniük az evát vá­lasztó vállalkozásoknak, ha­nem az összes, a vállalkozás működése során keletkezett vagyontárgy után is hasonló mértékű közteher sújtaná az érintetteket. Máté Dániel, a pénzügyi tárca szóvivője el­mondta: erre azért van szük­ség, mert az evát választók kikerülnek a számviteli tör­vény hatálya alól, így va­gyonnyilvántartást sem kell vezetniük, azaz elméletileg megtehetnék, hogy a vállal­kozásba bevitt eszközöket jelképes összegért a saját ne­vükre veszik. Ennek pedig ­vagyonnyilvántartás híján - semmi nyoma nem lenne, ergo: az illető anélkül juthat­na jövedelemhez, hogy ez­után adóznia kellene.- Megpróbáljuk a kiska­pukat még azelőtt lezárni, mielőtt néhány ügyeskedő kitárná azokat - mondta a szóvivő, aki szerint a másik szigorítási elvben, azaz a ke­reszttulajdonlás kizárásában mindenki egyetért. Viták csak arról zajlanak, hogy az evát választók mely közeli hozzátartozói nem lehetnek más vállalkozásban. Másként vélekedik erről Zara László, a Magyar Adó- tanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Egyesületének ■ Nincs már sok idő vitatkozni az eváról, ugyanis adótörvényt a hatályba lépés előtt 45 nappal ki kell hirdetni. S mivel a vállalkozásoknak december 20- áig kell nyilatkozniuk, hogy élnek-e az új lehetőség­gel, a törvényt november 5-éig el kell fogadni. Zara László szerint szeptember közepénél előbb nem 1 várható végleges változat, ám a PM szóvivője úgy j vélte: nem fognak kifutni az időből. .............. Az egyszerűsített vállalkozási adó László Csaba egyik legfontosabb kampányígérete volt - épp ezért egy esetleges kudarc óriási szakmai és politikai presztízsveszteség lenbe elnöke. Szerinte a tervezet el­fogadhatatlanul leszűkítí az evát választhatók körét.- A PM szakmai vezetésé­nek ez a javaslata azt sugall­ja, hogy az összes, egyszerű­sített adót választó vállalko­zó adóelkerülő - jelentette ki az elnök. - Azt elfogadom, hogy az osztalékként ki nem vett, de elköltött összeget megadóztassák. De ha vala­kinek nem fiktív a pénzkész­lete, mi több, a nyereségét visszaforgatta a vállalkozás­ba, s mindezt továbbra is a szeretné használni, akkor miért kellene neki ezek után is adót fizetnie? Zara László szerint olyan megoldást kellene találni, amellyel nem azonnal adóz­tatják meg az eszközöket, hanem csak akkor, ha azokat a vállalkozásból kivonják, és erre többféle javaslata is van. (A PM szóvivője szerint en­nek az adminisztrációja túl bonyolult lenne.) A kereszt- tulajdonlás kizárására is van ötlete: ki kellene mondani, hogy egy természetes sze­mély csak egy vállalkozás­ban élhetne az evával, és ha más, nem evás vállalkozás­nak számlázna, akkor azt duplán lehetne az evaalapnál figyelembe venni. Lapunk más pénzügyi szakértőket is megkeresett, akik - nevük elhallgatását kérve - úgy vélték: a mostani szigorítás célja, hogy minél kevesebb vállalkozónak érje meg választani az evát. Az új közteher ugyanis néhol túl nagyvonalú - ilyen például a 25 százalékos áfa kiváltása a 15 százalékos adóval -, s ez oly mértékű költségvetési ki­áramláshoz vezetne, aminek az ellensúlyát még nem talál­ták meg. Ha a tervezetet a je­lenlegi formájában fogadják el, akkor mindössze 20-30 ezer vállalkozásnak éri meg az evát választani. D. T. EURegio vonatok: gyors és takarékos ■ Kezdik beváltani a hozzájuk fűzött reményeket az EURegio vonatok. A MÁV Rt. és az osztrák vasút által közösen közlekedtetett napi három vonatpár két és fél hónapja jár Győr és Bécs között, hozzávetőleg száz percre csökkentve a két város közötti utazási időt. Tényi János személyszállítási szakigazgató-helyettes elmondta: az új szolgáltatás célja, hogy a két ország között most még közúton ingázók közül mind többen átszokjanak a vasútra.- A vasúti közlekedés megbízható­sága alacsony jegyárral párosul - mondta. - Egy napijegy Bécsbe négyezer forint, s ez az osztrák fő­városban bérletként is funkcionál. A MÁV Rt. sajnos nem tudott megfelelő kocsikat kiállítani, ezért EURegio vonatoként egyelőre oszt­rák kocsik járnak. Jó hír viszont, hogy december 15-étől a napi há­rom vonatpár négyre bővül, s az ingázóknak már bevezették a heti, illetve havi jegyet is. • Program az élhetőbb falvakért ■ Három tárca összefogásával indul az Élhetőbb Faluért Program, amely a leghátrányosabb területek falvaiban enyhítheti a munkanélküliséget. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium az év hátralévő részére 100 millió forintot különít el az öt leghátrányosabb helyzetű megye ötszáz kistelepülésének. Az erről szóló megállapo­dást Németh Imre földművelésügyi, Lamperth Mónika belügy- és Kiss Péter munkaügyi miniszter látta el kézje­gyével. A programbiztos Karsai József lett. ' A program célja, hogy a falvakban élő munkanélküliek a segély helyett legalább a minimálbér összegét meg tud­ják keresni. A kistelepüléseken a közmunkások többek között erdőtelepítéssel, földutak karbantartásával foglal­koznának. A finanszírozásra szolgáló összeg hatékonyabb felhasználása érdekében enyhébbek lesznek a kijzmunka- program indításának feltételei, így nem kell legalább száz közmunkást foglalkoztatni, és az önkormányzatok meg­szabadulnak a 10 százalékos önrészvállalás alól is. M. L. HÍREK Sokat költünk cipőre ■ A ruházati piac növekedése várható Magyarorszá­gon, hiszen a magyar háztartások éves átlagos ki­adásának jelenleg csak 6 százalékát adják a ruhá­zati vásárlások - állapítja meg a GfK Hungária Pi­ackutató Intézet. A tanulmányból kiderül: cipővá­sárlásra arányaiban többet költenek nálunk, mint a környező országokban. A ruházati forgalom 22 százaléka piacokon bonyolódik. Drágul a sertéshús ■ A sertéshús árának emelkedése várható az alap- anyagárak növekedése miatt - jelentette be Jankó Fe­renc, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke. Rámutatott: az élő sertés felvásárlási ára már 280 fo­rint kilogrammonként, míg néhány hete csak 250- 260 forint volt. Ezt az áremelkedést a feldolgozók sa­ját áraikban is érvényesíteni kívánják, így a közeli na­pokban 5 százalék körüli, a következő egy hónapban 10 százalékos drágulás várható. A West Travel utasainak kártérítése ■ A hét elején csődöt jelentett West Travel Utazási Iro­da kárvallott utasai az Allianz Hungária biztosítóhoz fordulhatnak kártérítésért. A biztosító 98 millió forin­tot fordít az utazási iroda kötelezettségeinek teljesíté­sére. A kártérítési igényeket a biztosító ügyfélszol­gálati irodáiban kell benyújtani. Ehhez szükséges az eredeti befizetési bizonylat, az utazási szerződés vagy visszaigazolás, továbbá az útlevél.' Vállalkozás és etika ■ A vállalati könyvelési botrányok kipattanása után különösen időszerű a vállalkozás és az etika kap­csolatának vizsgálata. Menyhay Imre közgazdász Gazdálkodás, vállalkozás, etika című kötete úgy foglalkozik a gazdaságszociológiával, hogy közben végig az emberközi kapcsolatok elemzésénél ma­rad. Az Akadémiai Kiadó által megjelentetett mű szerint a gátlástalan szerzésvágy hasonlóan rombo­ló lehet, mint az érvényesülési vágy elnyomása. Nem lesz olcsó idén a lecsó ■ A szezon ellenére drága a magyar paprika és pa­radicsom, s ennek a németországi élénk keres­let az oka. A jobb minőségű paprika ára jelen­leg 100-120 forint között mozog, s hasonlóan jó paradicsomot sem találni 100 forint alatt. Ha a hazai vásárlók nem is, a termelők örülnek a ke­resletnek, mivel az utóbbi években veszteséget voltak kénytelenek elkönyvelni. Óriási szélerőműpark épül ■ Magyarország legnagyobb szélerőműparkját terve­zi felépíteni egy német tulajdonú cég. Az UTEC- Thomsen Magyarország Kft. a szélpark megvalósí­tását a kelet-balatoni régióban tervezi. A jelenlegi elképzelések szerint legalább 120, de az is lehet, hogy 150 torony épül a Polgárdi, Papkeszi, Küngös, Ősi és Berhida által határolt térségben. A beruházás összértéke - mivel egy-egy torony több mint 300 millió forint - elérheti a 45 milliárd forin­tot. A beruházás előkészítése már megkezdődött. INGATLAN Egyre kelendőbbek a kislakások A kormányváltással kapcsolatos kedélyek megnyugod­ni látszanak, kiderült, hogy a kedvezményes lakáshite­lek területén nem történt semmi változás, a nyári sze­zon is a végéhez közeledik - helyénvaló hát, hogy gyors pillanatképet készítsünk az Ingatlanpiaci helyzet­ről. Az Ingatlanbarométert készítő Ecostat Gazdaság- elemző és Informatikai Intézet igazgatóját, Belyó Pált a nemrégiben megjelent második negyedévre vonatko­zó kiadvány megállapításait összegezve, elsősorban a jelenlegi trendek várható változásairól faggattuk. ■ Változatlanul kelendőek az újépítésű kislakások, ugyanakkor megnőtt az új lakások értékesítésének ideje - állítják a szakembe­rek. A használt lakások pi­acának különböző szeg­menseiben különböző igé­nyek mutatkoznak. Az exkluzív, nagy területű in­gatlanok változatlanul ke­resettek, s Belyó Pál sze­rint az áruk is az átlagosnál jobban, 10 százalékkal is nőhet - azaz a drágulás a fogyasztói árindex kétsze­resét is eléri majd.- Persze nem csak a lu­xus iránt van kereslet, a kis alapterületű, jó helyen fekvő lakások piaca is vál­tozatlanul élénk, s kon­junktúrája van Budapes­ten a belvárosi tetőtér-be­építéssel kialakított ingat­lanoknak is - mondta az igazgató. - Ugyanakkor a külterületi, városszéli, il­letve kisvárosi lakótele­pek lakásai esetében stag­nál a piac, mi több, jelen­tős áresés is tapasztalha­tó. Hasonló a helyzet a panellakások tekinteté­ben is: ezek egy része egyenesen az eladhatat­lan vagy legalábbis az igen nehezen értékesíthe­tő kategóriába tartozik. Ez utóbbi jelenség oka igen egyszerű: Magyaror­szágon a lakásállomány mintegy fele korszerűtlen, rossz állapotú, elavult in­gatlanokból áll. A politikai szinten megfogalmazott igény, azaz az évi 40 ezer új lakás hosszú távon meg­nyugtató megoldás lehet, de persze csak akkor, ha ezek a tervek valósággá is válnak. Jelenleg azonban az a helyzet, hogy hazánk­ban — a nyugati példákkal ellentétben - igen jelentős a magánlakás-tulajdon, mi­közben az érintetteknek az állagmegóvásra sincs elég pénzük, nemhogy fejlesz­tésre gondolhatnának. Ezért lenne nagyon fontos a bérlakásépítési program, s nemcsak szociális, ha­nem vállalkozói alapon is. Olaszországban vagy Ausztriában számtalan cég foglalkozik bérlakások épí­tésével és hasznosításával, nálunk ez a folyamat egy­előre csekély mértékű. Pe­dig a bérlakások arányá­nak növekedése a piaci árakat is mérsékelhetné, a lakásmobilitást pedig je­lentősen növelhetné, hi­szen a családok sokkal könnyebben tudnak meg­válni egy bérelt ingatlantól. A szakértők úgy vélik, az év hátralévő részében a használt lakások piaca a kedvező hitelfeltételekkel felvehető kölcsön hatásá­ra várhatóan tovább élén­külhet. Ezáltal a kisebb értékű, kevésbé keresett ingatlanok is bekerülhet­nek a piaci vérkeringésbe, a tőkehiánnyal küzdő, alacsonyabb jövedelmű rétegek számára pedig to­vábbra is elérhetőbbé vá­lik az otthonteremtés. Igaz, ez egy-egy ingatlan esetében nem jelent auto­matikus keresletnöveke­dést, mivel a mára kínála­tivá vált piacon minden érdeklődő válogathat a le­hetőségek közül. A panel­lakások árai ezért vélhe­tőleg továbbra is nyomot­tak lesznek, s nem odáz­ható már el sokáig a lakó­telepek átfogó, széles kö­rű műszaki felülvizsgála­ta és a rekonstrukciója sem - persze csak azok­ban az esetekben, ahol ér­demes a kérdéses lakó­épületbe invesztálni. A komoly luxuslaká­sok piaca szintén telített, ezen a területen már nem várható további kínálat­bővülés. Sőt a bérbeadási lehetőségek még csök­kentek is, mivel ezek iránt a kereslet - a ha­zánkban dolgozó külföldi vállalatvezetők jelentős számának távozásával - némileg megcsappant. A legjobb perspektívával a 100 négyzetméter alatti, zöldövezeti, jó minőségű lakások piaca kecsegtet. Ezeket az elkövetkezendő időszakban akár befekte­tési céllal is érdemes meg­vásárolni, mert az irántuk mutatkozó igény egyre növekszik. M. L. GAZDASÁG El

Next

/
Oldalképek
Tartalom