Somogyi Hírlap, 2002. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-15 / Vasárnap Reggel, 37. szám

2002. SZEPTEMBER 15. Gyümölcs: alma Manapság, ha egy vállalkozás jól működik, azt mond­juk rá: gyümölcsöző. Fura játéka hát a sorsnak, hogy hazánkban a gyümölcs termelésével, értékesítésével kapcsolatban több a megoldásra váró probléma, mint a siker. Jelenleg negyedével kevesebb gyümölcsöt vásárolunk, mint a rendszerváltás idején, s ennek csak egyik oka a fizetőképes kereslet visszaesése. Nagy gond az is, hogy a „gyümölcsből nem lesz áru”- azaz egyelőre még nem megoldott a megfelelő szin­tű tárolás, csomagolás és marketing. ■ Magyarországon a gyümölcsök közül a legtöb­bet almából fogyasztunk - mégis ezen a téren tapasztal­ható a legnagyobb mértékű kereslet-visszaesés. Míg 10- 12 esztendeje 20-22 kilo­gramm fogyott átlagosan és fejenként évente, addig ma ez az érték csaknem a felére, 12 kilogrammra csökkent. Hiába jobb ízű a jonatán, mint az import, a marketing hiánya miatt a vásárlók nem is keresik a hazai termeszté­sű almát - jelentette ki Lux Róbert, a Zöldség, Gyümölcs Terméktanács főtitkára.- Magyarország a gyü­mölcsfogyasztást tekintve az európai középmezőny alján tanyázik. Az utóbbi egy-két évben ugyan szolid fogyasz­tásnövekedés tapasztalható, de ez inkább csak jelzésérté­kű. Mivel jelentős a háztáji termelés, illetve az önfo­gyasztás, fajtára lebontott, pontos kimutatások nincse­nek is arról, hogy pontosan melyik gyümölcsből mennyit eszünk. Az viszont biztos, hogy még nem megoldott a megfelelő színvonalú kíná­lat. Márpedig a hűtést, cso­magolást nem lehet hátsó udvarban végezni, ez ko­moly beruházást igényelne. Az, hogy a hazai termésű gyümölcsökkel sokszor nem minőségi környezetben talál­kozunk, jórészt az ágazat atomizálódásának eredmé­nye. A privatizáció során más kézbe kerültek a földek, más kézbe a hűtőház, a cso­magolás, a feldolgozóipar, a szállítás... így az egész mű­ködő rendszert újra fel kell építeni. Méghozzá úgy, hogy a fogyasztói szokások is át­alakultak. Csak egy példa: míg hat éve az embereknek mindössze 5 százaléka vásá­rolt gyümölcsöt nagy áruhá­zakban, ma ez az arány már több mint 50 százalék. A nagy hálózatok pedig diktál­nak, amire a hazai termelők nem voltak felkészülve.- Itthon is olyan termelői összefogásra van szükség, mint az Európai Unióban - mondta Lux Róbert. - Ott a termelők összehangolják a tevékenységüket a termelés­től a csomagoláson át a szállításig, s végül egysége­sen lépnek fel a hálózatok­kal szemben, megteremtve saját alkupozícióikat. Hosz- szú távon nálunk is ez a jö­vő. A hálózatok telefonon vásárolnak, órára, percre meghatározva a szállítás időpontját, az átvenni Id- vánt mennyiséget. Csak úgy lehet velük egyezkedni, ha valaki ezeket a feltételeket teljesíteni tudja. A termelői összefogás erre képes lehet. Ilyenből nálunk egyelőre csak 18 működik. Ebből a szempontból idegesítően közel van az EU-csat- lakozás... Ám úgy vélem, 60 szervezet már le tudná fed­ni az országot. Az almán kívül a szakem­berek nagy jövőt jósolnak a körtének, amely már most jelentős piacokat hódít meg: Skandináviában, Németor­szágban és Nagy-Britanniá- ban nagy sikere van. Hason­lóan jól eladható lehet a cse­resznye, a kajszibarack, és a málna is, mivel ezek nálunk akkor is teremnek, amikor más országok már nem tud­nak szállítani. Ahhoz, hogy az ágazat is talpra álljon, s a hazai fo­gyasztás is növekedjék, a mindenkori kormányzatnak a friss gyümölcs piacra jutá­sát kellene támogatnia - állít­ják a szakemberek. Csak egy példa: eddig mindig az ipari alma kapta a legtöbb segítsé­get, holott nem az képviseli a minőséget. Ahhoz, hogy az EU-ba lépve a magyar gyü­mölcs továbbra is eladható legyen, ezen a szemléleten kellene változtatni. Ez visz- szatérülő befektetés lenne, mivel más ágazatokkal ellen­tétben tűzoltás helyett magát a problémát orvosolnák. Hogy a termési idő „kitolha­tó” legyen, korszerű berende­zések, ULO-hűtőrendszerek kellenek, amelyekben a hóna­pokig megőrizhető a gyü­mölcs frissessége. Ezzel ga­rantálható a versenyképesség a külpiacokon, illetve az itt­hon is megtermő importgyü­mölcsökkel szemben. D. T. Bővül az evát választhatók köre ■ A legújabb elképzelések szerint a ter­vekhez képest többfajta vállalkozás választ­hatja az egyszerűsített vállalkozói adót, az­az az evát. A kft., a bt. és a kht. mellett az egyéni vállalkozók, szövetkezetek, ügyvédi irodák, szabadalmi ügyvivői irodák, végre­hajtói irodák, erdőbirtokossági társulatok is beléphetnek a körbe. Egy magánszemély­nek azonban nem lehet több „evás” cége - kizárva az átfedéseket és a kereszttulajdon­lásokat. A nyilvántartásoknál két alternatí­va közül lehet választani, lehetőség nyílik arra, hogy az érintettek egy szélesebb ad­minisztrációs kötelezettséget vállaljanak. 1999.12.31. 2000.12.31. 2001.12.31. 2002.06.30. Kényszervállalkozók alkonya ■ A munka törvénykönyvének megváltoztatásával szeret­né kiszűrni a kényszervállalkozókat a Foglalkoztatáspoliti­kai és Munkaügyi Minisztérium. A tervezet szerint a mun­kakört, a munkabért és a munkahely megnevezését tartal­mazó szerződéseket automatikusan alkalmazotti jog­viszonynak minősítenék, jogszabályban rögzítenék a jog­viszony tartalmát, s hogy mi minősül alkalmazásnak. Szakemberek szerint a tervezett törvénymódosítás való­színűleg nem a legjobb módszer a jelenség megszüntetésé­re. Erre a jelenlegi jogszabályok is lehetőséget biztosítanak, a színlelt szerződéssel foglalkoztatók lebukására mégis kicsi az esély, mivel a munkaügyi ellenőrök lehetőségei végesek. Hatékony revíziók, szankciók hiányában a kényszervállal­kozások számának csökkentése nem jogalkotási, hanem jogalkalmazási probléma. HÍREK I A Malév és a „fapadosok” >* A 2001. szeptemberi terrortámadás forgalomcsök­kentő hatása ellenére a Malév a tavalyitól alig elma­radó, kétmillió fős utasforgalommal, és a tervezett 2,3 milliárd forintos veszteséggel számol idén - mondta Kázmér Natasa, a társaság kommunikációs || vezetője. A magyar piacon várhatóan megjelenő, minimumkiszolgálással, olcsó repülőjegyekkel köz- | lekedő kis légitársaságok szerinte nem jelentenek || igazi konkurenciát. Mint mondta, úgy fogják alakí­tani a cég minőség-ár ajánlatát, hogy ezek a „fapa­dos” légitársaságok ne a Malévtől, hanem más köz­lekedési ágazatoktól vonják el az utasokat. SPAR-cégér kerül tizennégy Biliára ■ A SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. átvesz 14 Billa szupermarketet. A megvásárolt üzletekből 4 a fővárosban, 10 pedig vidéken van. A tranzakció értékét a felek üzleti titokként kezelik. Ezzel a SPAR az év végére összesen 134 egységre növeli hálóza­tát, bruttó forgalma pedig meghaladja a 120 milliárd | forintot. Nemes Tibor, a SPAR Magyarország Keres­kedelmi Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: nem | céget vettek, nem globális felvásárlás történt, csupán üzleteket vásároltak hálózatukba. Növelhető az export Oroszországba j ■ A következő két-három évben 50 százalékkal növel­hető a magyar kivitel Oroszországba - jelentette ki Major István, a Külügyminisztérium Integrációs és Külgazdasági Államtitkárságának helyettes állam­titkára annak kapcsán, hogy szeptember 17-20. kö­zött magyar gazdasági kiállítás nyílik Moszkvában. Major szerint reális cél, hogy rövid időn belül a ma­gyar export megközelítse az 1997. évi 700-800 mil­lió dolláros szintet. A magyar kivitel 2001-ben mint­I egy 500 millió dollár volt. Továbbra sincs távközlési verseny ■ A Magyarországon elfogadott összekapcsolási perc­díjak többszörösei az EU-ban elfogadott és alkalma­zott díjaknak - jelentette ki Sean Melly, a dublini székhelyű eTel csoport vezérigazgatója, amikor a hazánkban tárgyaló Mihael Ahern ír kereskedelmi miniszter érdeklődött a cég helyzetéről. A cégveze­tő szerint az alternatív szolgáltatók ki vannak zárva I a lakossági piacról, és az üzleti piac azon rétegéből, amely a Matáv'előfizetői hálózatán keresztül veszi igénybe szolgáltatásaikat. Ez pedig oda vezet, hogy | a verseny inkább csökkent, mintsem fokozódott. Svájciaké lett a csepeli erőmű 1 ■ Egy svájci energiakereskedelmi vállalat, az Atel (Aare-Tessin AG) megvásárolta a csepeli erőművet. A cég 780 millió svájci frankot fizetett a Csepel 100 százalékáért, de nem ez az egyetlen beruházása a I térségben, mivel egy cseh erőműben és egy cseh ke­I reskedelmi vállalatban is jelentős részesedést szer­zett. Valamennyi cég - a magyar erőmű is - a likvi­ditási okokból érdekeltségei egy részét eladó ameri­kai energiavállalaté, az NRG Electricity Inc.-é volt. KARRIERTANACSOK Hol tartotok, ti régi barátok? PINTÉR ZSOLTOT tartják a karriertervezés gurujának, a sikergyárosnak, ám ő szerényen csak karrierszakértőnek tartja magát. Páratlan tapasztalatát most sorozatunkban osztja meg önökkel: olvasóink állásvadászattal kapcso­latos kérdéseire válaszol. Pintér Zsolt karriertanácsait háromhetente közöljük. Bevallom, a főnök kissé szigorú, de a fizetésem egészen kiváló! K Nemrég volt a tízéves érett­ségi találkozónk. Boldogan mentem el, hiszen végre meg­tudhattam régi osztálytársaim­ról, mi lett belőlük, hogyan ala­kult az életük. Úgy éreztem, emelt fővel ülhetek közéjük, van biztos állásom, egziszten­ciám. De a találkozón kiderült, hogy volt osztálytársaim több­sége jóval többet keres mint én, eldicsekedhettek új házukkal, autójukkal, nyaralójukkal. Nagyon rosszul éreztem ma­gam. Azóta az jár a fejemben, hogy talán nem becsülnek és nem fizetnek meg eléggé. Talán egy másik cég jobban honorál­ná a képességeimet? Dr. M. Tivadar (Miskolc) II A hirtelen jött elégedetlenség, a másokkal való összehasonlítga- tás a legrosszabb tanácsadó. A fi­zetés, illetve a jövedelem a mun­kával kapcsolatos elégedettség­nek azonban csak az egyik - bár nagyon fontos - összetevője. Még­sem szabad csakis az anyagiak alapján változtatásra gondolni. Emellett sok egyéb más tényező is van. Talán az osztálytársai pont ezeket a dolgokat - fejlődési lehe­tőség, újabb kihívások, munka­helyi környezet, szabadidő - nem vették figyelembe, amikor meg­egyeztek fizetésükről. Tehát mi­előtt végleg változtatásra szánná magát, célszerű megvizsgálnia a munkával való elégedettség vala­mennyi tényezőjét. Az anyagiak miatt nem érdemes feladni a fo­lyamatos szakmai fejlődés vagy az önmegvalósítás lehetőségét. A szórakozásra és a családra for­dítható időről nem is beszélve! Nézze végig, osztálytársai közül hányán élnek boldog családban! Az egybevetés mindig nagyon kockázatos, főleg akkor, ha ez nem a megfelelően részletezett adatok alapján történik. A hiúság, a többiek csodálatának kivívása iránti igény, a nagyravágyás csu­pán néhány olyan tényező, ame­lyek természetes akadályai annak, hogy pontos és reális képet kap­junk ismerőseink eredményeiről. A társaságban általában min­denkinek jól megy, senkinek sin­csenek problémái, és valamennyi­en sikeresek úgy a munkájukban, mint a magánéletükben. Ne érez­ze rosszul magát régi osztálytár­sai dicsekvése miatt! Azt se feled­je, hogy a fizetésekről az emberek - nyilván régi barátai is - legin­kább felfelé, és sohasem lefelé ke­rekítve beszélnek. Hacsak a felét elhinnénk ezeknek a történetek­nek, nem lenne ilyen nagymérté­kű mozgás a munkaerőpiacon. Ahhoz, hogy az összevetések alapja valós legyen a magunk és ismeretségi körünkbe tartozók között, nagyon pontos és konkrét információkra lenne szükségünk, azonban ezekhez az információk­hoz nem tudunk hozzájutni. Ami­kor összehasonlításokat végzünk, célszerű mások helyzetét a konk­rét iparág, illetve cég összefüggé­sében megvizsgálni. Vajon az adott cég nem lépteti-e elő túl gyorsan fiatal alkalmazottait, majd utána hagyja őket közép­szintű pozíciókban elfásulni? Vajon nem adnak-e túl magas kez­dő fizetéseket, amelyeket később nem igazán emelnek? Milyen munkateljesítményt várnak mind­ezekért cserébe? Maga az összehasonlítás ténye egyébként is eléggé vitatható. Hi­szen önnek nem a régi osztálytár­sakkal, barátokkal kell foglalkoz­ni, hanem saját magával. Ne kese­rítse el, hogy mások mit monda­nak, ha egyszer jól érzi magát, és főleg ne hagyja, hogy belelovalják egy változtatási folyamatba. Ha már feltétlenül ragaszkodik az összevetéshez, hasonlítsa a saját egy évvel ezelőtti helyzetét a mos­tanihoz, vagy a mostanit az egy év múltán remélthez. Felejtse el az osztálytársakat, és mindazt, amit mondtak! GAZDASÁG Hl bvmr IV PÉNZÜGYI És SZÁMVITEL: fŐISK0LAI KAR TOVÁBBKÉPZÉSI ÉS SZAKKÉPZÉSI KÖZPONT KÉPZÉSI AJÁNLATA OKLEVELES KÖNYVVIZSGÁLÓ ADÓTANÁCSADÓ MÉRLEGKÉPES KÖNYVELŐ PÉNZÜGYI TANÁCSADÓ PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI SZAKELLENŐR PÉNZÜGYI- SZÁMVITELI ÜGYINTÉZŐ BANKI TANÁCSADÓ BANKI ÜGYINTÉZŐ OKÉV ny.sz.: 07-0017-02 TANULJON, VIZSGÁZZON EGY HELYEN! Érdeklődni lehet a Szakképzési Osztályon Tel.: 383-8481, vagy 383-8491/138-as mell. Internet: www.wb.hu/pszfb Címünk: Bp. 1149. Buzogány u. 10-12. Tájékoztató a főiskola portájáról elvihető!

Next

/
Oldalképek
Tartalom