Somogyi Hírlap, 2002. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)
2002-09-15 / Vasárnap Reggel, 37. szám
2002. SZEPTEMBER 15. Mi lesz veled MDF? Dávid Ibolya úgy véli, sokáig élhet egy párt, s a rendszerváltó pártok helyzete ebből a szempontból előnyös. Ezt az újabb pártalakulások kudarcai egyértelműen mutatják. „A teljesítmény persze lehet hullámzó a közhangulatok függvényében is. Az a célszerű, ha egy párt önálló arcot mutatva vesz részt a politikai közéletben, az országgyűlési választások előtt azonban kellő komolysággal mérlegeli a hasonló felfogású pártokkal való eredményes együttműködés módozatait. Lényeges, hogy ne csak a programok, hanem az együttműködés stílusjegyei is közelítsenek egymáshoz. A végső cél csak a jobbközép választási győzelme lehet.” „Szeretem, ha mennek a dolgok. Ha nem mennek, szeretem elérni, hogy menjenek...” - idézgeti szívesen és célzatosan Sir Winston Churchillt az MDF jelenlegi elnöke. Dávid Ibolya nyilván felismerte, hogy az idén 15. életévébe lépett szervezet „nagygenerálra” szorul. ■ Szabó Iván, az MDF-et az MDNP-re (le)cserélő egykori párttárs négy fontos korszakot különít el a Fórum történetében. Az első időszak a megalakulásról, majd a párttá szerveződésről szólt. 1990 körül Antall „ellopta” a lakitelekiektől a pártot. ’96 táján a«Lezsák Sándor vezette (ellen)tábor visszavette azt. Majd Dávid Ibolya került helyzetbe. - Az elmúlt években az MDF beszorult egy sajátos szövetségi rendszerbe. Most az a kérdés: sikerül-e leválnia a Fideszről és önálló politikai arculattal megjelennie. Szorítok értük! - rögzíti. Herényi Károly sajtószóvivő nem ért egyet Szabóval. A párt helyzetét derűlátó módon szemlélő politikus szerint amit annak idején a lakiteleki atyák elterveztek, ma az valósul meg Magyar- országon. Szabó cáfol: úgy látja, a Fó■ Bőhm Antal politológus értékelése szerint ugyan az MDF a Fidesz hátán jutott be a parlamentbe, valamelyest megőrizte integritását. - Míg a Fidesz egyszemélyes párt és vezérszóra működik, addig a Fórumon belül azért vannak viták, s találhatunk néhány meghatározó személyiséget is. Elsősorban Dávidra, Borossra, Csapodyra és Balsaira gondolok. Szolgálataikra azonban csak akkor van szüksége az országnak, ha képesek lesznek a jobbközép térfelén maradni. Tekintve, hogy Dávid Ibolya bázisa egyelőre nagyobb, mint Lezsák Sándoré, van remény a helyes útirány kijelölésére. Azért mutatkoznak aggasztó jelek is, ilyennek értékelem Hende Csabának a Fidesszel való lepaktálását, vagy hogy a 15 éves MDF tagsága elfeledkezik a múltról: Antall ma már csak hívó szó, Csengey Dénest pedig elfelejtették. rum hajdani elitje napjainkban a Centrummal együttműködő Magyar Demokrata Néppártban lelhető fel. - Annak idején az vezetett a szakadáshoz, hogy a párt a populizmust választotta a nemzeti liberalizmus helyett. Ráadásul Antall idejében még a jog állt a hatalom felett és nem fordítva. Boross Péter úgy érzi, az a felfogásrend, ami Antall Józsefet jellemezte, a mai napig érvényesíti hatását a Fórumon belül. Elismeri azonban, hogy a napi ügyekre adott válaszok többségében ez kevésbé érzékelhető. - A mai felzaklatott politikai légkörben, amikor az állambiztonsági históriáktól hangos a sajtó, nagy szükség lenne a nyugodt szembenézés képességére. A választások óta történtek azt bizonyítják, hogy az elit politikai értelemben iskolázatlan! A Fidesz és az MDF mind a stílus, mind az alkalmazott módszerek tekintetében némileg különböznek egymástól - értékel a volt miniszterelnök. Hozzáteszi: a Magyar Demokrata Fórumban szerinte mindig megvolt a hajlam arra, hogy áldozatokat hozzon a jobb oldal sikeréért. Ezt igazolták az 1998-as és a 2002-es választások is. - Többnyire egyoldalú szövetségeket kötöttünk, s voltak, akik elárultak bennünket - konstatálja. Neveket nem mond. A Fidesz (szél)árnyékában szerveződő polgári köröket Orbán Viktor kabinetfőnökeként koordináló Hende Csabáról is csak annyit jegyez meg: bár egy ideig alelnökként tevékenykedett, pártjukban sosem volt meghatározó ember. - A praktikum kívánta meg, hogy az elnök asszony közelében dolgozzon. Hende ugyanis szolgáló alkat; aki nemrégiben még nálunk tette a dolgát, most viszont más szerepkörben tűnik fel. A közvélemény szemében mindig azok jelenítenek meg egy adott pártot, akik döntően meghatározzák annak stílusát, s akik a feltett kérdésekre egyértelmű, tisztán érthető válaszokat adnak. Ilyen alkat volt Antall József, de a ’98-as kabinet első embere, Orbán Viktor is. - Dávid Ibolya hasonló személyiség, s minthogy régi politikai igazság, hogy a tagságnak a sikeres pártelnököt mindig támogatnia kell, mi is mögötte állunk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy például az MDF-en belül ne működnének olyan politikai műhelyek, amelyek Dávidra is hatást gyakorolnak - említi. Boross Péter bizakodó. Megérti, hogy a közvélemény - a Fidesszel és a kisgazdákkal közös kormányzás évei alatt - úgy érezte, hogy az MDF követő politikát folytat. De ez a fejezet a múlté. Az arculatát elveszítő párt a jövő év elején aktuális tisztújító gyűlésen már a 2006-os nyerő (!) stratégia jegyében ülésezik majd. Boross a Fidesszel való további együttműködésről szólva megállapítja: annak alapja csakis a kölcsönös lojalitás lehet. Balogh László, az MDF elnökségének tagja, a Medgyessy Péter múltját vizsgáló bizottság vezetője szerint az MDF az egyetlen párt, amelyik ma is ugyanazt képviseli, amit 15 évvel ezelőtt. - Mi nem nyitottunk balra, mint a tőlünk kivált, a Centrum oldalán az MSZP segédcsapatává alakult MDNP. A Békejobb mozgalom újraindítására azért is kicsi az esély, mert a politikai tények azt igazolják, hogy egyedül mi tartjuk magunkat a régi elvekhez. Szabó Zoltán Attila Botrányshow a szárazjégen Jégre vitték a ShowExpo 2002 című rendezvényt, amelyből kisebb botrányexpo is kerekedett. Néhány jónevű védnök a méltatlan körülményekre hivatkozva otthagyta a produkcióvásárt. Miközben a program szervezője köszönőleveleket olvasgat. Az ötletadó Szlimák Hajnalka azon kesereg, hogy a szervezők nem kapták meg az eseményre megpályázott pénzt, de csalódnia kellett azokban is, akik menet közben cserbenhagyták. ■ - Miközben szerveztük a ShowExpót, megkerestük Vermes Jánost, a Moulin Rouge igazgatóját, akinek tetszett a dolog, de feltételeket szabott a támogatásért - idézi a történteket. Többek között le kellett volna mondanunk a rendezés jogáról, amit nem vállalhattunk. Igaz, diplomatikusan viselkedett, esténként például meghívta a mulatójába a külföldi impresszáriókat, hogy nézzék meg a műsort. Felkértük Vermes Jánost, hogy legyen a varietészínpadok védnöke, Benkő László a popszínpadok védnöki tisztét látta el. Ők azonban még az esemény ideje alatt lemondtak, ahogyan a rendezvény arcának felkért Babits Mar- cellina is elhagyott bennünket. Arra hivatkoztak, hogy botrányos a rendezés, nem jön a közönség. Miközben naponta nyolcszáz szakmai belépő fogyott... Szerintük nem történt más, csak elvettük a művészektől a pénzt. A fellépőktől regisztrációs díjként huszonötezer forintot kértünk a katalógusban való megjelenésért. A komoly védnökök kitartottak a ShowExpo mellett. Ráadásul a ShowExpón sok művész kapott ajánlatokat a külföldiektől. Például a kétszázötven ötcsillagos szállodába művészeket közvetítő libanoni Toros Siranossian úrtól, aki több mint húsz előadóKét részeg kőműves hallgatta Bangó Margitot? nak, köztük Bangó Margitnak kínált szerződéslehetőséget. Megkérdeztük Toros Siranossian urat, aki harminchárom országból tízezer művésszel tart kapcsolatot. Dicsérte a produkciók széles választékát a ShowExpón, de kifogásolta, hogy a ShowExpo nem vált igazi eseménnyé Budapesten. Miként a nézők sem hemzsegtek a helyszínen. Nem csoda, hogy a 68 millió forintos költségvetésű műsorbörze tizenegymilliós veszteséggel zárt.- Kár, hogy így végezte a ShowExpo és sajnálom a csalódott művészeket - mondja Vermes János, a Moulin Rouge vezetője. - Mert segíthetett volna azoknak a tehetségeknek, akiknek nincs szerződésük., mert nem ismerik a produkciójukat, vagy külföldi szereplésről álmodnak. Engem valóban megkeresett Szlimák Hajnalka, és háromszázezer forintos támogatást kért cserébe a védnöki tisztért és azért, hogy a revünk fellépjen a gálaműsorban. Amikor azonban már az első napon azt láttam, hogy Bangó Margit és Babits Marcellina műsorán két részeg kőműves ül a nézőtéren, elhatároztam, hogy nem hozom ilyen helyzetbe a művészeimet, és lemondtam a védnökségről is. Meghívtam a külföldi menedzsereket a mulatóba, de nem tárgyaltam velük. Nagy tisztelettel nyilatkozom Szlimák Hajnalkáról, de ez a rendezvény meghaladta a képességeit. A ShowExpo arcának felkért Babits Marcellina énekesnő káosznak nevezi a műsorvásárt. Szerinte már akkor tudták, hogy kevés lesz a pénz a ShowExpóra, amikor belevágtak a megrendezésébe, amiről azt gondolja, hogy méltatlan körülményeket teremtett a fellépőknek. A libanoni szerződéséről csupán annyit mond, hogy az mindössze szóbeli ígéret.- Ami ugye, nem azonos egy mesés közel-keleti szerződéssel - teszi hozzá. - Persze, nem én vagyok a fontos ebben a történetben, hanem azok a művészek, akik csalódtak, akiket átvágtak. Benkő László hangja szinte izzik a felháborodástól.- Csak ahhoz kellett a nevünk, hogy így szerezzenek szponzort - summázza véleményét - Kihasználva jószándékunkat, palira vettek bennünket. Eleinte én is lelkendeztem, jó az ötlet, ráfér erre a szakmára egy ilyen típusú műsorvásár. Öltözők nem voltak, a színpadok, a hangosítás állapotát már nem is említem. Szlimák Hajnalka nem érti az ellendrukkereket. A kritikákkal szemben köszönőleveleket idéz. A ShowExpo gálaműsorában fellépett a Bergendy Szalonzene- kar Bergendy István: Nekünk kell a ShowExpo is, amelynek vezetője, Bergendy István értetlenül áll a botrány és a marakodás előtt.- Ma már nincs ŐRI, Interkoncert, csak ShowExpo. Magyarország zenei nagyhatalom, az itt képzett zenészek meghatározó egyéniségei a világ zenei életének. Az ö elindulásukhoz van szükség a ShowExpóra. A lakodalmas médiaterror tönkretette a művészeket, a mulatós műsorokban, a road-show-kban ingyen lépnek fel az előadók. A minap a közszolgálati televízióba hívták a tizennégy tagú Bergendy Szalonzenekart. Ötvenezer forintért. Plusz áfáért... Csontos Tibor t_ RIPORT