Somogyi Hírlap, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-08 / 184. szám

10. OLDAL 2002. Augusztus 8., Csütörtök Orgonába épített lélek Nemrég szentelték fel Nagybajom új orgo­náját a három éve felújított katolikus temp­lomban. Az ünnepi szentmisén jelen volt Paulus Frigyes, az orgona készítője is. Az egyik legrégebbi orgonaépítő família sarját a hangszerek királynőjéről kérdeztük.- Miért éppen az orgona lett a templomok hangszere?- Ennek hangfizikai okai vannak. Min­den egyes sípban egy légoszlop halad, ami átadja a térnek a rezgést. Az orgonának te­hát nemcsak a mérete monumentális, ha­nem erős a hangzása is. Egy szál zongora vagy hegedű hangja elveszne egy templomi térben, de.az orgona szólamai jól hallatsza­nak. Vannak jó és rosszabb akusztikai te­rek, amik meghatározhatják a hangzást, hi­szen minden egyes orgona intonációja más. Ugyanakkor tudni kell, hogy az orgona vol­taképpen más hangszerek hangjainak az utánzója, hiszen az emberi énekhang, a he­gedű vagy a fuvola hangzása is megtalálha­tó benne. Mindez jól bizonyítja, miért is ne­vezik a hangszerek királynőjének.- Hogyan lesz valakiből orgonakészítő­mester?- Elhivatottság és tanulás kérdése. Ez is szakma, amit az iskolában és a műhelyben lehet elsajátítani. Most már csak a Liszt Fe­renc Zeneművészeti Egyetem szakán lehet megfelelő képesítést szerezni ahhoz, hogy valakiből orgonakészítő váljék. Ott végez­tem én is, hiszen apám orgonaépítő-mester volt, s én örömmel léptem a nyomdokaiba. Amióta átvettem tőle a műhelyt, szerencsé­re több fejlesztést is sikerült végrehajta­nunk, és húsz orgona került ki a kezünk kö­zül. A huszonegyedik éppen a nagybajomi.- Sokan foglalkoznak manapság orgonaké­szítéssel?- Talán ha tizenöt üyen műhely található az országban. A szakemberek száma nem lett több, inkább csak szétváltak és újabb műhe­lyeket nyitottak a kilencvenes évektől. Addig alig voltak megrendelések, hiszen az egyhá­Az orgona története Az első orgonát Ktészibiosz alexandriai fel­találó építette még az i. e. III. században. Ez a hangszer víziorgona (hüdraulosz) volt. A római korból származik a fennmaradt leg­régebbi orgona: az aquincumi. Angliában 700 körül ismerték meg az orgonát, s en­nek Blockwerk lett a neve. A reneszánsz korban kialakított hangszerek rendkívül szé­pek voltak, s bekerültek az orgonába a nyelvsípok is. A romantikus orgonákban in­kább a mennyiségi változás a szembeötlő. Az elektromosság az orgonaépítésben gyors változást hozott. Ismét átalakították a belső szerkezetét, s már elektromágneses szelepek működtették a sípokat. zaknak nem volt lehető­ségük orgonákat építtet­ni. Aztán egyre több lett a munka.- Az orgonaépítés nyil­ván igen időigényes.- Minden orgona egye­di termék. Más a nagysá­ga és más térbe készül. Ezeket a szempontokat fi­gyelembe véve három hó­naptól akár több évig is Paulus frigyes 1960. tarthat, amíg fölépül egy ,ebruar 1M# született hangszer. Minden egyes Budapesten. 1978-ban alkatrészt magunk gyár- érettségizett, majd tünk le és helyezünk be 1981-ben elvégezte a az utolsó sípig. A műhely faipari szakmunkáskép- munkatársai végzik az “t. 1987-ben vette át asztalosmunkát, a fém- apjától az ipart, s munkát és a hangolást is. 1994-ben tett orgona- Számos somogyi orgona építői mestervizsgát, készült a műhelyemben, Huszonegyedik orgoná- így például a siófoki, a ja a nagybajom! katoll- lellei, a fenyvesi vagy a Hús templomba került, somogyudvarhelyi.- Mi a szép hangzású orgona titka? Nagyon pontosan kell dolgozni, és tz adott térnek megfelelően kell megtervezni a hangszert. Ehhez lel­kesedés is kell. Akkor lesz lelke az orgonának, ha az ember az érzése­it is beleépíti. A jó orgona már nem- j-/' csak a liturgiák követelményeit elé­gíti ki, hanem egyházzenei koncertek­re is kiváló. Nem véletlen, hogy az orgona­építészetben ma már a leendő hangverse­nyek hangzásigényével is számolunk a ter­vezéskor.- Az orgonakészítők jó orgonisták?- Ez örök vitatéma marad. A legtöbb orgo­nakészítő-mester egykor orgonáim tanult. A kettő viszont egy idő után kizárja egymást. A hatalmas méretű hangszerek megépítéséhez mázsás súlyokat kell megmozgatni, és leme­revedő ujjakkal nem lehet művészi színvona­lon játszani. Ettől függetlenül nem árt, ha egy orgonaépítő tud játszani a hangszeren, amit épít. Szívesen hallgatom az orgonaművészek játékát, tisztelem a magas színvonalú előadá­sukat, ám elvárom tőlük, hogy az én orgona­építő tudásomat is ismerjék el. Az orgonaépí­tő szakosztály célja, hogy az orgonaművé­szek és az orgonaépítők közötti kapcsolat élőbb legyen. Ez lehet ugyanis az egyik zálo­ga annak, hogy minél jobb hangszerek szü­lessenek. TAKÁCS ZOLTÁN Üj otthont építenek az időseknek Kaposszekcsö A Dél-Dunántúl ötödik legna­gyobb szociális beruházására ké­szül a Dombóvár melletti Kaposszekcsö. Az evangélikus egyház és az önkormányzat kö­zösen pályázott a több mint há­romszázmillió forintos beruhá­zásra. Ezzel egy új, kimondottan idősek otthonaként szolgáló épü­letet létesítenének, s így 78 idős embernek teremtenének megfe­lelő feltételeket, nyugodt életet. Aradi András evangélikus lel­kész elmondta: az egyházközös­ség sok idős embert lát el, s ne­kik az otthon révén nemcsak el­helyezést nyújtanának, hanem rendszeres orvosi ellátást és ét­kezést is. Az építkezés költségei­nek nagy részét, több mint 250 millió forintot a Széchenyi terv segítségével nyert vissza nem té­rítendő támogatásból fizetnék. Ehhez hasonló intézmény a Dél- Dunántúlon Pécsen van legköze­lebb, ezért már most, az építke­zés megkezdése előtt Tolnából, Baranyából és Somogyból is so­kan érdeklődnek iránta: (A Re­formátus Egyház Kaposváron épít otthont az időseknek. Ezt várhatóan októberben adják át.) Tóth Imre, Kaposszekcsö pol­gármestere elmondta: a tervre benyújtott közös pályázatot a szakminisztérium elsőre elfo­gadta. Az építkezéshez szüksé­ges önrész kisebb hányadát az evangélikus egyház kárpótlásá­ból, a helyi és a közeli Tékes ré­gi általános iskolájáért járó pénz­ből állja. Megvalósításához hoz­zájárul a ka- posszekcsői önkormány­zat és a dom­bóvári kistér­ségi társulás is, így a har­mincegy lakás közül három­nak a tulajdo­nosát a dom­bóvári önkormányzat jelölheti ki. A munkát még az idén meg­kezdik, s várhatóan a tavasszal befejezik. kónya orsolya Kegyelemben fürdők Dobozy István 83 éves, 1942. június 14-én szentelték pap­pá Vácon. Huszonkét évig káplán volt, majd négy települé­sen szolgált plébánosként: Pilisen, Üllőn, Cegléden és Albertirsán. 1998 óta a Máltai Szeretetszolgálat kiüti Gond­viselés Házának a lakója fotó, gáti körnél Siófok-Kiliti A gyerekek, a bete­gek, a szegények és a bűnösök a ked­venceim, akárcsak Jézus Krisztusnak, s mióta a szeretet­otthon lakója va­gyok, az idősek is - mondta Dobozy Ist­ván, aki a Máltai Szeretetszolgálat siófoki Gondviselés Házában él, s an­nak emlékére, hogy éppen hat évtizede szentelték pappá, a közelmúltban ce­lebrálta gyémánt­miséjét a kiüti kato­likus templomban.- 1942 nyarán, a há­ború kellős közepén szenteltek pappá - emlékezett Dobozy István. - A bátyám a fronton halt meg, lelkierőre volt tehát szükségem; gyakran ismé­teltem magamban Krisztus szava­it: „Nem magamtól jöttem, az Atya küldött engem.” Örültek a Máltai Szeretetszolgá­latnál, amikor Dobozy atya beköl­tözött a kiüti Gondviselés Házába.- Horogra akadtam - magyarázta. - A filiák között rohangáló fiatal pa­poknak amúgy sem lenne annyi idejük a megsebzett szívű lakókra, mint nekem. Ezeknek az idős, beteg emberek­nek a gyerekei, rokonai nem ér­nek rá egy jó szóra. Ezt póto­lom én, s vigaszt nyújtok netók. Mindegyi­kükben azt ke­resem, hogy mi bennük az érté­kes, s ezt hangsúlyozom. Azt sze­retném, ha fölemelnék a fejüket. Reggelente közösen elmondunk néhány rózsafüzért, hétvégeken misézek a kápolnában - szeren­csére egyre többen bejönnek, még olyanok is, akik nem katoli­kusok de az a legfontosabb, hogy bemenjek a szobájukba és meghallgassam őket. Jó dolguk van tehát itt, valósággal fürdenek a kegyelemben... Dobozy István vasárnap regge­lenként a siófoki Fő utcai templom­ban is misézik. Úgy látja: a fiatalok, a családok ismét keresni kezdik a vallás értelmét, és sokan fölisme­rik: ez ad tartást az életükben. - A mai fiatalok felmenői a kommunis­ta rendszerben a látható életükből kizárták a vallást - tette hozzá a 83 éves plébános. - Akadnak, akik azt vallják: másként kell élniük, mint a szüleiknek. Gyermekkoromban még teljesen természetes volt az a fajta gondolkodás: akkor vagyok jó ember, ha jó keresztény vagyok és fordítva; persze, gyarlóságok akkor is előfordultak. A háború után aztán ezt az ér­tékrendet meg­kérdőjelezték; mi szükség Is­tenre, a vallásra, a tízparancsolat­ra, a mennyor­szágra, sokak­ban kétely tá­madt e tekintetben. A társadalom ad munkát, hol van akkor az Isten? - kérdezték. Egy kisgyermek mondta: miért imádkozzam, amikor nekünk mindenünk megvan? Szerencse, hogy ma már újra érték a család^ s annak az összetartó ereje. Én egyébként a rendszerváltás előtti négy évtized során is mindig meg­találtam a hangot a vezetőkkel; emberi szó, megértés, türelem, kedvesség, ennyi kellett hozzá. Úgy voltam mindig, ahogyan Krisztus: senki se távozzon tőlem, hogy legalább egy jó szót ne ka­pott VOlna. FÓNAI IMRE- Gyémántmise, amikor ezt a szót ízlelgettem, eszembe jutot­tak azok a gyémántok, amik­nek értéké az angolok fedezték föl a búr háborúban, a dél-afri­kaiak addig semmire sem tar­tották... - mondta Dobozy atya. ECCLÉSIA ÉS RÉGISÉGBOLT katolikus,református,evangélikus,zsldé festmény és műtárgy ÉRTÉKBECSLÉS Antik tárgyak hitelre is,helyszíni ügyintézéssel. AdaS-vétél Kaposvár, Kontrássy u. I. Tel.: 82/427-944 Nyitva tartás h-p 9-18, szó 9-12 Hírek PÁPAI KITÜNTETÉS. II. János Pál pápa a Szent Szilveszter Rend Nagykeresztjét adományozta Semjén Zsoltnak, a korábbi kor­mány egyházi kapcsolatokért fe­lelős helyettes államtitkárának - a kitüntetést Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti ér­sek adta át. A bíboros szavai sze­rint: Semjén Zsolt a közélet sok területén fáradozott a magyar egyházi élet megújításán, az ál­lam és az egyház közötti kölcsö­nösen jó kapcsolatok erősítésén. SZÉPÜLŐ TEMPLOM. A hívek, a kormány, a polgármesteri hiva- tal és a kaposvári püspökség ösz- szefogásával megkezdődhet a kapospulai katolikus templom felújítása. A kapospulaiak adako­zása a tetőcseréhez elég. Az ősz­szel azonban elvégzik az épület vakolását és a burkolatok cseréjét is. Az régi, rossz állapotú épület az advent heteire megújulva várja majd a kapospulaiakat. (ko) ■ Szerelmek is szövődnek a Szent Rita-táborban Újudvar Erdőkkel kísért, kanyargó út vezet föl az újudvari tévétoronyhoz, ahol páratlan szépségű környezetben - az idén már küencedik alkalommal - rendezték meg a Szent Rita kato­likus ifjúsági tábort. Két hét alatt al­só és felső tagozatosok, középisko­lás, egyetemista és dolgozó fiatalok váltották egymást. Minden eddigi­nél többen voltak. Nagy fejtörést okozott a szerve­zőknek a második csoportban, ho­gyan szállásolják el a 400 diákot. Szűcs Imre újudvari plébános azt mondta: övé a szervezés gyeplője, a többi tennivalón pedig hét faluja segítőkész hívei osztoznak.- Minden munkának a vizes­blokk kialakításától a sátorverésig megvannak a felelős emberei - mondta a plébános. - A meleg ételt az újudvari óvoda konyhájáról Testben és lélekben is gyarapodtak fotó: varga györgy hozzák, a mosogatást mindennap más asszonyok vállalják; olyan so­kan jelentkeztek az idén, hogy kér­nünk kellett őket, inkább jövőre jöjjenek. Egy néni elfagyott barack­fájának néhány szem termésével lepett meg bennünket, s röstelkedett, hogy csak ennyit tu­dott hozni. Sok támogatónk van, így nemcsak a gyerekeké és a szer­vezőké ez a tábor. Pásztohy András országgyűlési képviselő (MSZP) közbenjárására a honvédelmi mi­niszter engedélyezte, hogy a ka­posvári laktanyából sátrakat, a ta­polcaiból matracokat hozzunk, kö­szönet érte. A táborozok többsége Somogy­ból jött, de az ország valamennyi részéről voltak itt fiatalok. A leg­többjük már rendszeres visszajáró. A gelsei Szabó Tibor azt mondta: évről évre itt találkozik barátjával, a tapsonyi Bognár Leventével.- Otthon a számítógép előtt ül­nénk, itt viszont jó társaságban va­gyunk. A táborban a harangnak jut a legfontosabb szerep: az csődít össze bennünket a rendezvények­re. A csoportfoglalkozásokon min­denről szó esik, egyházi és világi dolgokról beszélünk, szabadon és kötetlenül - összegezte Levente.- Féltem attól, hogy egy merev katoükus táborba érkezem, tavaly nem is jöttem el. Ám a húgom rá­beszélt, és nem bántam meg - tette hozzá a letenyei Kovács Anita. A nap fél nyolckor kezdődik kö­zös imával, majd életkortól függő­en kézműves-foglalkozás, hittanos vetélkedő, futballbajnokság, kirán­dulás, táncház várta estig a fiatalo­kat. A szervezők vendégeket is hív­tak, többek között egy ferences atyát és a Mátyás-templom plébá­nosát, valamint az Európa-bajnok futóvadlövő Keczeli Zoltánt; volt éj­szakai túra, bátorság­próba, és hajnalba nyúló beszélgetések. A nagyobbak gyer- tyás keresztutat jár­tak, és szentségimá- dáson vettek részt; minden nap szentmi­sével zárult. Balás Bé­la kaposvári megyés püspök ha teheti, nem mulasztja el az újudvari tábort, ezút­tal a felső tagozatoso­kat kereste föl.- Mint minden tá­borban, itt is szövőd­nek szerelmek - me­sélte Szűcs Imre.-Jú­niusban eskettem Gelsén egy párt, itt lobbantak né­hány éve szerelemre, s ez felejthe­tetlen élmény volt nekem. A minap pedig egy kisfiú állt elém, s kért: atya, tetszik nekem egy kislány; se­gítsen levelet írni. Megírtuk. Aztán, hogy ebből is esküvő lesz-e, majd elválik. VARGA ANDREA EGYHÁZA K ÉLETE

Next

/
Oldalképek
Tartalom