Somogyi Hírlap, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-25 / Vasárnap Reggel, 34. szám

2002. AUGUSZTUS 25. KÖZELRŐL Őszi vadászfieszta A zászló előtt tettek fogadalmat az új vadászok Tizenegyedik alkalommal adott otthont a Lábod Rt nagysalléri területén a va­dásznapok megyei ren­dezvényének. Több mint tízezren voltak kíváncsiak a tavalyi trófeákra, a kon- dérokban fővő étkekre, s a rég nem látott vadász ismerősökre.- Mi van veletek, Hogyan si­került az őzbakvadásztatás? Mit vártok a bőgőstől? Mennyi vadkárt fizettek? - ezek a kérdések hangzottak el lépten-nyomon Nagysal- lérban a tegnapi vadászna­pon, a megye vadászainak nagy fiesztáján. A sokaság csak a magyar vadászok zászlajának behozatalára csendesedett el. Galamb Gá­bor, az Rt vezérigazgatója köszöntötte az egybegyűlte­ket, majd Benedek Fülöp ál­lamtitkár nyitotta meg a XI. somogyi vadásznapot. Mint mondta: a vadászati tör­vényben a vad védelme ke­rült előtérbe, s egy ilyen ösz- szejövetel remek alkalmat ad a tapasztalatcserére. A Hubertus mise és az új vadászok fogadalomtétele után négyen Nimród érmet, ketten a Hubertus-kereszt arany fokozatát kapták meg, Simon Pál vadászati főfel­ügyelő pedig a vadászkama­ra aranyérmét vehette át. A nézelődők ezután a sö­rössátrak és a bográcsok felé vették az irányt. Tizenhat profi és önjelölt szakács ne­vezett a főzőversenyre. Az illatok alapján már érezhető volt, hogy Mészáros László olimpiai bajnok mestersza­kácsnak, a zsűri elnökének nehéz dolga volt. Végül az amatőrök versenyét a Lábodi Yacker klub tárko­nyos vadragulevese és szar- vaspörköltje nyerte, a profik között a legjobbnak a nagy­atádi királyi szakácsok vad- kacsapecsenyés tálja bizo­nyult. Az iskolák versenyé­ben a kadarkúti szakképző­sök éti csigával és erdei gombával ízesített szarvas- borjúraguja lett első, mely­hez köretként csalános de- relyét tálaltak. A trófeabemutató most is százakat vonzott. Sokan itt csodálhatták meg először a tavalyi évben elejtett 16,8 ki­logrammos szarvasbika-tró- fea másolatát. Az eredeti a magyar rangsorban máso­dik, míg a nemzetközi örök­ranglistán hetedik. S azért csak a másolatot, mert a tró­feát nemzeti kincsnek nyil­vánították és a Mezőgazda- sági Múzeumban őrzik. A vadásznap programját a szokásos munkakutya- és fajtabemutató mellett a va­dászjelvények és -bélyegek, valamint a szétnyílt puska­csövek bemutatója tette szí­nesebbé. A lőkészséget a koronglövészetnél lehetett bizonyítani, de volt lovaglá- si és sétakocsikázási lehető­ség is. Az irodalombarát va­dászok itt vehették először kezükbe Fülöp Gyula új könyvét, melyre igazán el­mondható, hogy még me­leg, hiszen előző nap hoz­ták a nyomdából. Szarka Ágnes Égett a vonal és a tarló ■ Még nem tudni, ki hozta lázba azt a balatonszemesi te­lefont, melynek a kagyló melletti vezetéke zárlat miatt lobbant lángra tegnap hajnalban. Annyi bizonyos: égett a .vonal. A tüzet a bogiári egységek oltották el. Somogytarnócán és Szulokban 1,5-2 hektáron a tarló égett. A barcsi tűzoltók lokalizálták a tüzet. Kőtt rétes sült kemencében ■ A második leilei kőtt- rétessütő verseny kellékei, mármint a rétesek, egy óra alatt elfogytak. Több szá­zan kóstolgatták ugyanis a művelő­dési házban a csa­patok ízremekeit. A tíz csapat több mint 60 tepsivel sütött, és a leilei asszonyok külön is kedvesked­tek a vendégsereg­nek. A ház parkjá­ban lévő kemencé­ben öt órán keresztül egyfolytában sültek a finomságok. A lelleiek Kék Balaton Nyugdíjas Egyesülete és a művelő­dési ház meghívására 10 - nemesvidi, miklósi, kőröshe­gyi, felsőmocsoládi, andocsi, ecsenyi és leilei - csapat ne­vezett a keltrétes-sütő versenyre. A zsűri, amelyben Szűcs László polgármester, Gombos Emil művelődési ház igazgató és Paulovits Ferencné munkálkodott, 7 díjat adott ki: a hagyományos kategóriában a nemesvidi asszo­nyok túrós-meggyese, a különlegesek között az andocsi nyugdíjasok mákos-meggyes rétese szerezte meg az első díjat. A különdíjat a leilei asszonyoknak adták. Szúrós szenvedély A somogyi dombok ölelte kis tolnai tele­pülésen, Várongon él Hegyi Attila. A kör­nyéken élők csak kaktuszosként ismerik, hiszen több mint hatezerfajta szúrós egye- det nevel a törpétől az óriásig, a virágzó­tól a tövisesig. Hegyi Attila bekötött kézzel fogadott ben­nünket. A látogatóban felmerül, hogy a kak­tusztüskék okozták a sérülést.- Van a kaktuszok között is mérgező, de ezt a sebet nem ők okozták. Egyébként alig múltam tízéves, amikor visszavonhatatlanul beleszerettem a kaktuszokba - mondta He­gyi Attila -, egy osztálytársam édesapja mu­tatta meg a gyűjteményét. Szüleim kertészek voltak, örültek, hogy a gyerekük szintén ha­sonló témával foglalkozik. Hegyiéknek ez a harmadik gyűjteménye. Most 1200-1400 fajtából mintegy hat, hat és fél ezer darabot nevelnek. Európában ritka­ságnak számít az ekkora gyűjtemény. Hegyi Attila a világot bejárta a kedvenc növényeiért.- Ma már hivatalosan is nagyon nehéz a határokon növényeket, állatokat behozni. Egyetlen módja ván: úgynevezett mentett te­rületekről engedéllyel hozni őket. Én UNESCO-, ENSZ- s egyéb megbízásokkal ténylegesen tudományos kutatási indokkal voltam kint három alkalommal. Bejártam Amerika egész területét, Madagaszkárt és részben Ausztráliát. Az egyik utam nagyob­bik része Dél-Amerika volt, Argentínától Brazília középső részéig, majd Észak-Ameri­ka, Közép-Mexikó, a Jukatán-félszigettől Közép-Amerikáig, de gyűjtöttem a Colorado- folyó mentén, a Grand-kanyon völgyében is. Bár nem hoztam mindenhonnan magot, de rengeteg hasonló gondolkodású emberrel is­merkedtem meg, s ez ma kamatozik, hiszen ők küldik az egyedeket, bár kaptam már is­meretlen embertől is kaktuszmagot. Hegyi Attila felvállalta az ismeretterjesz­tést is. Több kaktuszgyűjtő klubnak az alapí­tó tagja. Az amúgy is bőbeszédű embert nem lehet megállítani, ha kedvenc növénye­iről van szó. Birtoka pedig lassan szűkösnek bizonyul. A kaktuszai egyre nagyobb helyet követelnek. Ezért döntött úgy, hogy elaján­dékozza a felesleges szaporulatot.- A kaktusz riasztó kinézete ellenére is vonzza az embereket, hiszen a formagaz­dagsága rendkívül nagy. Aki felbélyegzett borítékot küld, annak ingyen küldök magot. Rengeteg sarj is összejött az évek során, ezért úgy döntöttünk, hogy az iskolák meg­pályázhatnak egy kezdő gyűjteményt. Eddig 25 oktatási intézmény kapott 100-120 nö­vényt. Szarka Ágnes MEGKÉRDEZTÜK A nyár legforróbb pillanata A negyven fokot ostromló kánikula ellenére sem a nap tüze okozta a legforróbb pillanatokat a somo­gyiaknak a nyáron. Voltak, akiket a politika, máso­kat egy-egy jó buli, netán egy házassági évforduló forrósított fel. A távolabbról Kaposvárra látogató­kat pedig az igazi, fiatalokat is tűzbe hozó szórako­zási lehetőség hiánya hervasztotta, amikor arról faggattuk: mi volt a nyár legforróbb pillanata? Szűcs Ferenc nyugdíjas:- A hazai belpolitika néhány megnyil­vánulása minden képzeletet felül­múlt, s az embernek nagy önfegyel­mébe került az önmérséldet. Szóval hevületben nem volt hiány. A minisz­terelnököt kikezdték, s ezzel borul a bili. Benne vannak azok is, akik eddig őt szapulták. Én korábban a Fideszre szavaztam, most a szocialistákra.... De ha nem lesz tetemrehívás a szocialistáknál, rájuk sem szavazok többé. Séta Jánosné adminisztrátor: | - Hétvégén tartottuk a 25. házassági évfordulónkat, ami nem is múlt el nyom nélkül. Háromfajta menü volt, amit az édesanyámmal közösen ké­: szítettünk, így nem csoda, hogy forró­nak éreztem az estét. És persze a szép ajándékok is okoztak némi meglepe­tést; a testvéreim egy mosógéppel leptek meg, a férjem pedig egy szép szegfűcsokorral. A következő forró pil­lanat már szeptemberben, a lányom esküvőjén lesz... Mester András tanuló:- Á Sziget-fesztivál volt az én nyaram legforróbb pillanata. Másodszor vol­tam ott, de szerintem jövőre is elme­gyek. Miért jó? Mert ott szabad lehet az ember. Nincsenek kötöttségek. Ha szoknyát veszek, vagy éppen egy női bugyiban mászkálok, azért sem szól­nak. Nem nézik ki az embert, mint itt, Kaposváron. Ott lehet bulizni rendesen, elengedheted magad, nem szólnak érte, olyan zenék mennek, melyeket szere­tek, de eblien a városban nem találom meg. Mányó Katalin:- Szegeden dolgozom, s csak a nyári szabadságomat töltöm Kaposváron. A nyár legforróbb pillanata azonban Szegedhez, nevezetesen a sörfeszti­válhoz köt. Abban a városban ugyan­is mindig történik valami és mindig van jó program is. Ezt hiányolom Ka­posváron. A sörfesztivál azonban alkalmat adott arra, hogy összejöjjenek a barátok és megvitassuk az élet nagy dolgait. Ez hajnalig tartó mulatozással párosult. Kolotár Izabella varrónő:- Egy szombat esti buli a Balaton-par- ton. Mitől volt olyan forró? Hát a bará­toktól. Volt zene, tánc ... Ritkán adatik meg számomra ez az élmény Kapos­váron és környékén ugyanis nincs igazán jó szórakozóhely. Főleg nyá­ron hiányzik a könnyed, felhőtlen szórakozás, baráti összejövetel. De hiányoznak a nagyobb sportrendez- j vények, a gyermekprogramok, olyanok, melyek több réteget megmozgatnak. Vidéken élek, ez lenne az | egyetlen lehetőségem a szórakozásra. Várnai Ágnes » wm mmmmmmmm m&átemmmmmm mmm mmmm -kw*- mm Rosszmájúság gátja az új májnak Bár az esős napok gombadömpinggel kecseg­tetnek, idén még nem fordult elő gombamér­gezés Somogybán. Vigasztalónak tűnhet, hogy ma már a gyakran halálos kimenetelű gyilkos- galóca-mérgezések nyomán fellépő májelégte­lenségből is felépülhet a beteg. Feltéve, hogy a legkorszerűbb májátültetésre is kész pécsi orvoscsoport zöld utat kap a beavatkozásokra. Dr. Balogh Márta, az ÁNTSZ Somogy megyei intézetének közegész­ségügyi osztályvezetője elmondta: a legtöbb gombamérgezést - ti­zenhatot - az utóbbi évek során 2000-ben re­gisztrálták Somogybán. 1999-ben négy, 2001- ben pedig kilenc eset­ben kellett kórházba szállítani a gombamér­gezetteket. Legtöbben - alkalmanként hárman - a legnagyobb termést ígérő • hónapokban, szeptemberben és októ­berben fogyasztanak mérgezést okozó gom­bafajtákat. Ezek közül egy-egy esetben a gyil­kos galóca, a szürke töl­csér, a hánytató galamb, a gyűrűs tuskó, kétszer a keresztes susulyka és a nagydög gomba, há­romszor pedig a világító tölcsérgomba okozott rosszulléteket, de szinte valamennyi mérges gomba szerepel a tette­sek listáján. Ám ezek az esetek sem fordulnának elő, ha az erdei és mezei gom­bákat minden esetben gombaszakértővel meg­vizsgáltatnák. Gondot jelent azonban, hogy nincs minden nagyobb somogyi településen ilyen szakember. Igaz, gombát a jegyző enge­délyével és csak ott áru­síthatnak, ahol gomba­szakértőt is alkalmaz­nak. A vidéki lakosság azonban legtöbbször nem vállalja a több tíz kilométeres utat, s bíz­ván az áthagyományo­zott gombaismeretük­ben, ellenőrzés nélkül is elfogyasztja az erdei csemegét, melynek következményeivel gya­korta csak a kórházi ágyon szembesül. Dr. Balogh Márta - a mérgezések elkerülése érdekében - tehát azt tartja a legfontosabb­nak, hogy gombaszak­értői bevizsgálás nélkül senki se fogyasszon a kalapos ínyencségből. Fontos továbbá, hogy minél gyorsabban dol­gozzuk fel és fogyasz- szuk el a gombát. Az előkészítésig célszerű hűtőszekrényben tárol­ni, majd alapos folyó vi­zes mosást követően minél előbb elkészíteni. Legfeljebb két órán be­lül pedig el is kell fo­gyasztani, mert a gom­bában lévő gyorsan romló fehérje gyomor­bél panaszokat okoz­hat. Az esetleges mérge­zésre hányás, hasme­nés, bőrpír, súlyosabb esetben látási és ideg- rendszeri zavarok utal­hatnak. Ezekkel a tüne­tekkel a betegeket min­den esetben kórházba kell szállítáni. Szeren­csére az utóbbi években halálos kimenetelű gombamérgezés nem volt Somogybán. Dr. Kalmár Nagy Ká- rolytól, a PTE általá­nos orvosi kara sebé­szeti kliniká- j á n a k transzplan­tációs osz­tályvezető főorvosától megtudtuk: a gomba­mérgezés következtében fellépő májkárosodás a gyilkos galóca elfogyasztását követően okozhat olyan súlyos máj elégtelensé­get, melyet csak a szerv átültetésével élhet túl a beteg. Bár az általa ve­zetett pécsi orvoscso­port felkészült a máj­transzplantációkra, és az ehhez szükséges jog­szabályi háttér is adott, bizonyos lobby-érdekek miatt dr. Mikola Ist­ván volt egészség- ügyi mi­niszter meg- tiltotta, hogy eze­ket elvé­gezzék és pénzt sem biztosított rá a minisz­térium. Pedig a pécsi or­vos-team már felkészült az úgynevezett élő do- noros májátültetésre is. Ezt a nagy technikai fel- készültséget igénylő módszert a fejlettebb vi­lágban eddig 1500 eset­ben, legtöbbször, mint­egy hétszázszor, Japán­ban végezték el. A műtét lehetőséget biztosítana arra, hogy azok a gyer­mekek is felépüljenek, akiknél a nagyobb mére­tű felnőttmájat nem le­het beültetni, de azoknál is megoldást jelent, akik­nek nem találtak időben donort. Az életben ma­radást ugyanis csak ak­kor remélhetik a gomba­mérgezettek, ha egy hé­ten belül áteshetnek a májátültetésen. Az élő donorból tör­ténő transzplantációnál a beteg gyermek szülei­nek ajánlják fel: májuk egyharmadát átültetik utódjukba. Egy másik módszer segítségével pedig akár ki sem ope­rálják az elégtelenül működő gyermeki szervet, hanem mellé­ültetik a felnőtt egyhar- mad máját. A gyermek beteg mája mintegy 8 hónap múlva képes re­generálódni, miközben a szerepét átmenetileg átvevő egyharmad do­normáj lassan elsor­vad. Ennek a módszer­nek további óriási elő­nye, hogy a gyermek­nek nem kell élete vé­géig szednie az im­munrendszer működé­sét elnyomó szereket. Mint azt dr. Kalmár Nagy Károly hangsú­lyozta: ez utóbbi mű­tétre is felkészültek, s bár nem kockázat nél­küli az élő donoron végzett operáció, az ed­digi 1500 esetből csak három nem élte túl a beavatkozást. Várnai Ágnes Az élő donoros májátültetés lehetőséget biz­tosítana arra, hogy a súlyos máj károsodott gyerekek is felépüljenek HÍREK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom