Somogyi Hírlap, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-09 / 158. szám

6. OLDAL A L M A N A C H 1 8 6 2002. Július 9., Kedd | SOMOGYEGRES HIVATALI NAP: PÉNTEK A polgármesteri hivatal címe: 8660 Somogyegres, Petőfi u. 3. Tel.: 84/385-060 Ügyfélfogadás pénteken 9-13 óráig van a hivatalban. A polgá­rok a körjegyzőség kányái köz­pontjában hétfőtől csütörtökig 8-16 óráig intézhetik ügyeiket. A KÖZSÉG KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 252 Ötévesnél fiatalabb: 11 6-18 éves: 44 19-60 éves: 140 60 évesnél idősebb: 57 A legfiatalabb lakos Virányi Patrí­cia hat hónapos, a legidősebb özv. Márkus Gyuláné, aki 1910. október 2-án született. TÁMOGATÁSRA VÁRNAK Az önkormányzat az idén 21,5 millió forintból gazdálkodik. A kö­telező feladatok ellátása is nehéz­ségeket okoz, mivel a működési hiánya több mint 7,5 millió forint; ezért pályázott önhikis támogatás­ra is. Ha az igényelt összeget nem kapja meg, csökkentenie kell a tervezett fejlesztést. A működési kiadások 19 százalékát szociális juttatásokra fordítja a község veze­tése. A bedegkéri és a tabi intéz­ményekbe járó óvodások és isko­lások után, valamint a kányái kör­jegyzőség működéséhez 9,2 mil­lió forint támogatással járul hozzá. EGYETLEN MUNKAADÓ A községben az egyetlen foglal­koztató az önkormányzat: két közhasznú munkást alkalmaz, il­letve egy hivatalsegédet. Napon­ta 48-50 lakos ingázik Kányába és Tabra. Egresen csak egy vál­lalkozó van. A jegyzékbe vett munkanélküliek és a szociálisan ellátottak száma 22. Rajtuk kívül 25 embernek nincs munkahelye. FELÚJÍTÁSRA 2,6 MILLIÓ A költségvetésből csaknem 2,6 millió forintot különítelek el fej­lesztésre, felújításra. A faluház, az orvosi rendelő és a ravatalozó rendbetételére kétmillió forintot szánnak. Tervezik egy játszótér ki­alakítását is homokozóval, hintá­val, mászókával. Erre 400 ezer forintot szántak. Bekapcsolódtak a közvilágítás korszerűsítésébe, s csatlakoztak a Zöldfok Rt regioná­lis szelektív szemétszállítási pályá­zatához. Most mérik föl, a lakos­ság igényli-e a vezetékes gázt. MELEGBEN A SÖR KELENDŐ Alapvető élelmiszerrel a tabi áfész tavaly korszerűsített önki- szolgáló boltja látja el a lakossá­got. Kapható a boltban zöldség és gyümölcs is. A lakosság egy része a nagyobb bevásárlást Ta­másiban és Siófokon bonyolítja le diszkontüzletben. Az italbolt­nak elsősorban reggel és este van nagyobb forgalma. A bor meg a sör a legkelendőbb. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: KRUTEK JÓZSEF FOTÓK: GÁTI KORNÉL SOMOGYEGRES BÜSZKESÉGE: A FALUHÁZ. A község központjában álló, több célra alkalmas faluház a közélet színtere. Az épület felújítására, rendbetételére nagy gondot fordított az önkormányzat: az utóbbi évtizedben 3,5 millió forintot költöttek rá. Itt rendezték be a polgármesteri hivatalt, a könyvtárt és a nagyter- met; itt tartják a házasságkötést, illetve a véradást meg a különböző kulturális rendezvényeket. ■ Kétarcú község, pénztelenül Somogyegres kétarcú község. Vonzóvá teszi a csend, a nyugalom, valamint a fürdőhelyek - Igái, Tamási - és a Balaton közelsége, de napon­ta érzékeli a zsáktelepülés-jellegéből adódó hátrányokat. Elmaradott az infrastruktúrája, nincs egyetlen intézménye sem, s hiányzik a munkahely. Mindez hat a falu jövőjére. A vidéki településeket belátható időn belül felzár­kóztatják a városokhoz - ebben reménykedik Jaksó Józsefné polgármester asszony. Tizenkét évi polgármesteri munkája során lemondott már arról, hogy ezt az önkormányzat a 252 lakosú fa­luban meg tudja valósítani. Somogyegres távol van a vasúttól és a főútvonaltól is, ezért a min­denkori kormánynak - állítja - régiós fejleszté­sekben kell gondolkodni.- Ha Tabon lesz annyi jól fizető munkahely, hogy a mi falunk polgárai is elhelyezkedhetnek és nem azon kell törni a fejüket, hogy miből fize­tik ki a villanyszámlát, miből vesznek tornacipőt a gyereknek, akkor reménykedhetünk, hogy Eg­res is fejlődésnek indul - mondta. - Egyik legna: gyobb gondunk a falu zsáktelepülés-jellege. Hi­ányzik a szennyvízhálózat, nem ért el hozzánk a földgáz, és nincs megoldva a szervezett szemét- szállítás. Az önkormányzat évek óta pénztelen­séggel küszködik, Egresen nincs munkahely, s gondot okoz, hogy hétvégeken miként lehet ki­mozdulni. Ez elsősorban a tovább tanuló kollé­gistákat sújtja. Mindehhez hozzájárul, hogy csökken a lako­sok száma és öregszik a település. A magasabb iskolát végzők ide már nem térnek vissza. Mind­össze négy diplomás lakosa van most a település­nek. Az ifjúság letelepedésénél gondot okoz az is, hogy a külföldiek ingatlanvásárlásai folytán je­lentősen emelkedett a komfort nélküli, öreg há­zak értéke. Bár az önkormányzat lehetőségeihez mérten évi 120-150 ezer forint kamatmentes tá­mogatást ad a fiataloknak a házvásárláshoz vagy -felújításhoz, ez csak csepp a tengerben. A zsák- településen évek óta nem építettek házat. A gondok, hiányosságok ellenére is hű maradt a falujához Kovács János őstermelő. 1990-ben úgy látta, eredményes lesz az önálló gazdálkodás. Vagyonrészét kivette a szövet­kezetből, s azóta 18 hektáron gazdálkodik. Állatokat is tart. A rendszerváltás után úgy látta: megéri majd nagy jószággal foglalkozni. Csalódnia kellett. Megszűnt a tej átvétele, s így 1994-ben felszámolta a szarvas- marhatartást.- Nyolc éve már csak sertés­hizlalással és gabona termeszté­sével foglalkozunk - mondta. - Évente 60-70 hízót adunk el. Most is öt anyadisznó van az ólakban a szaporulatával. A leg­nagyobb gondunk az, hogy na­gyon nyomott a felvásárlási ára. Evek óta veszteséges az állattar­tás, csak a megszállottak foglal­koznak vele. Ha nem emelik a hízósertés átvételi árát, az idén legalább 350 ezer forint lesz a veszteségünk. Úgy érzem, a me­zőgazdaságban dolgozók a nemzet rabszolgái...- Nagyon örülök, hogy egy hete állást kaptam; így most be­dolgozó vagyok egy' tabi cégnél - újságolta a három gyermeket nevelő Bogdán Sándorné. - Nyolc évig voltam főállású anya, s ez két éve szűnt meg. Azóta azonban egyre nehezebb a család megélhetése. A havi jö­vedelmünk 85-90 ezer forint, és most itthon dolgozhatok mint betanított szerelő. A három gyermek nevelése, taníttatása Bogdánéknak sok pénzbe kerül. Most még csak a férj keresetéből élnek, aki a Kányái Mezőgazda- sági Részvénytársaságnál dolgozik. Bogdánná so­káig nem tudott elhelyezkedni, s állatokat is tart, hogy ebből is legyen valami bevételük.- Nem sok haszon van a sertésen, mert igen drága a táp - mondta Bogdánná. - Mégis muszáj vele foglalkozni, mert kevés a jövedelmünk, s na­gyon kell valami fizetéskiegészítés. _______ ■ Kö zhasznúként a faluért Nagy szerencsém, hogy alkalmaz az önkormányzat, így másfél éve van munkahelyem - mondta Orsós Ferenc 45 éves közhasznú munkás. - Bár a szerződésem csak október végéig szól, bízom benne, hogy elé­gedettek a munkámmal s meg­hosszabbítják. Csak hét osztályt vé­geztem, szakmám nincs; ezért is jó, hogy helyben dolgozhatom. Orsós Ferencnek az utóbbi két és fél évtizedben több munkahe­lye volt. Betanított munkásként dolgozott a kányái téeszben, a tabi téglagyárban és a gamesznál- Szereti ezt a munkát?- Az a jó benne, hogy rugalma­san végezhetjük a polgármester asszony engedélyével. Amikor sok a munka a közterületeken, a tár­sammal, Márkus Viktorral nem nyolc órát dolgozunk, hanem töb­bet. Igyekszünk, hogy a há­romhektárnyi zöldterületet mi­előbb rendbe tegyük. A temető karbantartása, a cserjék kivágása, árkok és átereszek tisztítása is a mi feladatunk, valamint a fafűrésze- lés, fahasogatás. Ha nincs sürgős teendőnk vagy más dolgunk van, előbb is abbahagyhatjuk. Nekem azért is jó így dolgozni, mert ott­hon disznót meg baromfit tartunk.- Most mi a feladatuk?- A polgármesteri hivatal mellet­ti parkban állítunk föl röplabdapa- lánkot. A gyerekeknek lesz, hogy a szünidőben is játszhassanak. ■ Segítik a továbbtanulót A 15 éves, egresi Császár Csaba 4,5 átlaggal végezte el az általá­nos iskolát Bedegkéren. Az ön­kormányzat támogatásával kezdi meg szeptemberben a középfokú tanulmányait- Édesanyám még két kisiskolás testvéremet neveli szűkös körül­mények között - mondta Császár Csaba. - Csak úgy tanulhatok to­vább, hogy a községi önkormány­zat havi ötezer forinttal támogat. Az ősszel kezdem a középiskola nulladik osztályát. Külön osztályt indít .az Arany János tehetséggondozó program során a kaposvári Táncsics gimná­zium a kis településeken élő tehet­séges tanulók felzárkóztatására. - A hátrányos helyzetű, gyermekü­ket egyedül nevelő szülők gyerekei járnak ide - mondta Béta Izabella, Csaba volt osztályfőnöke. - A fiú jó képességű, szorgalmas, és sikeres volt a tanulmányi versenyeken is, ezért javasol­tuk a felvételét ebbe a speciá­lis osztályba. Az önkor­mányzat havi rendszeres tá­mogatása az intézménybe jelentkezés fel­tétele. Császár Csa­ba a múlt tanévben negyedik he­lyezett lett a Bendegúz megyei nyelvi versenyén, s figyelemre méltóan szerepelt Osztopánban a Tallián-napok versenyén is.- Ha eredményesen elvégzem a középiskolát, alapfokú számító­gép-kezelői vizsgát tehetek, s fel­készítenek bennünket középfokú angol nyelvvizsgára is - mondta a vakációzó diák. - Később a számí­tástechnika és informatika terüle­tén szeretném bővíteni az ismere­teimet. ■ Pap híján sorvad a hitélet A katolikus egyházközségnek 120 olyan tagja van, aki rend­szeresen fizeti az évi ezer fo­rint párbért, de a szentmisén csak 40-50-en vesznek részt. Erősen visszaesett a hitélet. Lassan 30 éve, hogy üres a plébá­nia épülete; nincs papja a falunak - hallottuk Ács Jánostól a panaszt. Ács János 21 évesen lett az egyház- község vezetőségi tagja. Az 1950- es évek óta részt vesz a különféle ügyek lebonyolításában. 1982- 1994 között pénztáros volt, azóta templomatyaként tevékenykedik.- Nincs papunk, így Miklósiból jár ide misézni, keresztelni vagy te­metni Galbavy Jenő József prior és dr. Sípos Imre - tette hozzá Ács Já­nos. - Egyre gyengül a hitélet, ma szinte csak az idősek járnak temp­lomba. Egy szentmisén 800-1000 forint perselypénz jön össze, s ab­ból nagyon nehéz gazdálkodni. Ennek a pénznek jelentős részét a villamosener- gia-költség viszi el, hiszen télen árammal fűte- nek a templom­ban. A hívek örülnek, hogy az egyházi te­mető karban­tartását és a víz­számla rende­zését az önkormányzat átvállalta.- Felújításra szorul a templom, mert mállik a vakolata, és a felső sekrestye teteje is javításra szorul - mondta Ács János. - Ennél rosz- szabb állapotban van a plébánia. Csak egy helyiségét használják: ott tartják a gyerekeknek a hittanokta­tást. A templom felújítására tavaly hatmillió forint támogatásra pályá­zott az egyházközség, mert önerő­ből képtelenek vagyunk elvégezni. A döntésről még semmit nem tu­dunk, de szeretnénk, ha jövőre tatarozhatnánk. ■ ___________SOMOGYEGRES! OLVASÓINKTÓL KÉRDEZTÜK: HOGYAN ÉLNEK, MIT HIÁNYOLNAK FALUJUKBÓL?_____________ Hi ányzik a közösségi élet, az út, az összefogás Lakatos Zsoltné orvosírnok: - Nyolc éve Bedegkérről jöttem ide férjhez; a lakosság is hamar befoga­dott. A kányái házi­orvosi szolgálatnál dolgozom, mivel a községben nincs munkahely. Szere­tek itt élni, s jól ér­zem magam; a falu fejlődik, de szeretném, ha előbbre tartana. Ha nagyobb lenne a műve­lődési ház, több rendezvény, mert ezekre volna igény. A tavalyi szüre­ti mulatság is közelebb hozta egy­máshoz az embereket. Jó lenne, ha bevezetnék a gázt, bár kevés a fiatal család, a nyugdíjasok pedig nem igénylik. Kellene egy szép park is játszótérrel, s virágosítanák a közte­rületeket. Jó volna, ha megszervez­nék a falugondnoki szolgálatot is. Fábián János nyugdíjas: - Tősgyö­keres egresi vagyok, s látom a válto­zásokat. A lányom­má, a vejemmel és két unokámmá la­kom együtt. Mun­kahely, sajnos, nincs, ezért a fiata­lok főleg Tabra jár- nak dolgozni. Sze­retem ezt fáut, a csendet és nyugámat; soha nem hagynám eL Gondot okoz, hogy sok apró dologért Tabra vagy még távo­labb kell utazni. Az utóbbi 15 évben sokat fejlődött a falu. Az időseknek azonban nincs klubjuk, nem is szervezi senki. Talán igényük sincs rá itt a nyugdíjasoknak. Szeretném, ha helyben tudnának munkát ad-ni a fiataloknak és nem kellene más községbe utazniuk a kis óvodások­nak meg az iskolásoknak sem. Ifi. Csuti Vilmosné könyvtáros: - Tabról költöztem ide, mert nyugal­mas ez a fáu. Há­zat vettünk nagy kerttel. A férjem a kányá rt-nél dol­gozik, én meg a Flextronicsnál, ugyanis helyben nincs munka. Heti két órában látom el a könyvtárosi teendőket; mintegy kétezer kötetünk van, de kevesen olvasnak. A könyvtárhelyiséget fel kellene újítani vagy jobb elhelyezés kellene. Amióta itt lakom, sokat vál- tozott a község: aszfaltozták az uta­kat, felújították a polgármesteri hi­vatalt, önkiszolgáó az élelmiszer- bolt, bővült a választék. Amit hiá­nyolok: a lakosság összefogása, a közösségi élet. Hátrányt okoz, hogy hét végén rossz a tömegközlekedés. Berta Árpád nyugdíjas: - Itt szület­tem, s a feleségem is; minden ide köt, ezért nagyon szeretjük Somogy- egrest. Csendes fa­lu ez, elzárva a vi­lág zajától, és segí­tőkészek az embe­rek. Fiatal korom­ban nagy volt itt a közösségi élet, fo­cicsapatunk is volt, ma meg semmi sincs. Sok minden változott az utób­bi évtizedben, s jó volna megszün­tetni a falu zsákjellegét. Út kellene Zics felé! Megszervezhetnék a sze­métszállítást is. Nagyon hiányzik a faluból a munkahely, ezért amelyik fiatal teheti, elmegy innét. Fogy a la­kosság, és öregszik. Több figyelmet kellene fordítani a fiatalok megtartá­sára, letelepítésére. A falu csinosítá­sával is többet kellene törődnünk. Márkus Viktomé postás: - Csak­nem húsz éve egresi vagyok, ide jöt­tem férjhez. Meg­szerettem a falut, az itt élőket. Csak azt hiányolom: helyben nincs munkalehetőség. A bedegkéri postá­nál dolgozom, na­ponta hozom ide a küldeményeket. Nyáron kerékpár­ral járok, télen sokszor gyalog. A fia­taloknak itt nincs szórakozási lehe­tőségük, kénytelenek a környékre vagy Tabra járni. Kellene valaki, aki összefogná őket, rendezvényeket szervezne. Megszervezhetnék a klubot is. Jó volna, ha javítanák a hétvégi közlekedést, mert sze­mélygépkocsi nélkül nehéz innen kimozdulni. A falu jövője végett utat kellene építeni Zics felé. _m

Next

/
Oldalképek
Tartalom