Somogyi Hírlap, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-14 / Vasárnap Reggel, 28. szám

2002. JÚLIUS 14. GAZDASÁG 5 Csalfa vagy hű eva? Nagy vihart kavart az utóbbi napokban az egyszerűsített vállalkozási adó „átszabásának” híre. A csak eva néven ismert szocialista kampányígéret néhány hete számos kényszervállalkozót hozott lázba, hiszen a pénzügyminisz­ter, László Csaba még jelöltként nem kevesebbet ígért, mint hogy a tízmillió forint árbevétel alatti társaságoknak - ha úgy akarják - a jövő évtől nem kell költségszámlákat gyűjteni, sem eszköznyllvántartást vezetni, elég, ha a bruttó árbevételük 15 százalékát átalányadóként befize­tik. Ám a napokban a pénzügyi tárcától kiszivárgott egy javaslat, miszerint szűkítenék azok körét, akik e lehető­séggel élhetnének. A PM azóta cáfolt, ám lapunk úgy értesült: a szigorítás valós lehetőségként merült fel. Tfzmilló forint árbevétel alatti vállalkozások kötelezettségei Vállalkozások száma Társasági adókötelezettség Szja­kötelezettség Áfa­kötelezettség Összes adó­kötelezettség 65 726 2,57­-16,13-13,56 116 894 5,47­11,26 16,73 363 674­50,6 10,78 61,38 546 294 8,04 50,6 5,93 64,55 ■ Az eva volt a szocialisták egyik legfontosabb választá­si fegyvere, hiszen nemcsak a kisvállalkozók - akiknek többsége kényszervállalko­zó - adóterheit csökkentené, hanem az adminisztráció is lényegesen egyszerűbbé válna. Ráadásul szakértők szerint a kevesebb adó a végelszámolásnál több len­ne, mivel a vállalkozások ennyit szinte kivétel nélkül befizetnének. Az első hírek úgy szóltak, hogy a bruttó árbevétel után lerótt 15 szá­zaléknyi adó kiváltaná az áfát, a személyi jövedelem- adót és a nyereségadót. Az eva „kompatibilitásá­val” kapcsolatban már eleve voltak kétkedő hangok, mi­vel több reálisan gondolko­dó és számoló szakértő is túl szépnek találta. Főleg az áfá­val kapcsolatos kitétel hang­zott hihetetlenül, hiszen ha valaki áfát számláz, s ezután csak bruttó 15 százalékot kell az államnak visszafizet­nie, akkor indirekt módon még az állam „fizet neki” ár­bevételtől függően 1-3 szá­zalékot. A szakértők ezért úgy vélekedtek: az evát vá­lasztó vállalkozások eleve kikerülnének az áfakörből, azaz nem számlázhatnának, s nem is igényelhetnének vissza áfát. Néhány napja aztán ki­derült: nem csak ez a prob­léma. A Pénzügyminiszté­riumból kiszivárgott belső előterjesztés szerint az áfakörből való kikerülésen túl további szigorítások len­nének kívánatosak. Jelentő­sen szűkítenék például az evát választható vállalkozá­sok körét. Eszerint az újfajta átalányadózást csak azok vehetnék igénybe, akik leg­alább három éve vállalkoz­nak, s mindezt fővállalko­zásban teszik, azaz a vállal­kozás tulajdonosai között nincs olyan személy, aki máshol munkavállaló, tulaj­donos vagy egyéni vállalko­zó. Még azokat is kizárnák, akiknek a családtagjai kö­zött van cégtulajdonos vagy vállalkozó. A kiszivárgott hí­rek szerint az eva nem adna viteli szabályok alól sem: nem lenne elegendő csak a bevételi nyilvántartást ve­zetni, továbbra is számon kellene tartani a pénzeszkö­zöket és kötelezettségeket. A Pénzügyminisztérium a legutolsó hírek szerint ta­gadta a szigorítás hírét. Buráiay Sándor, a tárca poli­tikai államtitkára elmondta: tozzák az egyszerűsített vál­lalkozási adót választó gaz­dasági társaságok körét. Hangsúlyozta, hogy az új adónemmel a jelenleg mű­ködő tízmillió forint árbevé­tel alatti kis- és középvállal­kozásokat akarják jobb helyzetbe hozni. Nem cél­juk azonban, hogy a mun­kavállalók tömegesen válja­nak kényszervállalkozóvá. A megoldásokat az elkövet­kezendő két hétben alakít­ják ki, azt azonban az állam­titkár leszögezte, hogy a fő­állással rendelkező vállalko­zók, és az általános forgalmi adó hatálya alá eső társasá­gok is választhatják majd az evát. Magyarul: a 15 száza­lékos eva megfizetése men­tesítést adhat az áfát szám- lázóknak az olykor 25 szá­zalékos áfa visszafizetése alól. Az állam eszerint mégis ad efféle „plusztámogatást”. felmentést a jelenlegi szám- nem szűkítik és nem korlá­Zara László, a Magyar Könyvviteli Szolgáltatók és Adó- tanácsadók Országos Szövetségének elnöke szerint diszkriminatív lenne, ha az evát csak a főállású vállalko­zók vehetnék igénybe. A csak háromévesnél régebbi vál­lalkozások jogosultságát viszont jó ötletnek tartja, mivel ezzel meg lehetne akadályozni, hogy munkavállalók a ki- j sebb adóteher miatt kényszervállalkozókká váljanak, illetve hogy a nagy társaságok tízmillió forint árbevétel alatti vállalkozásokká darabolódjanak.- Ha az evát választók nem mentesülnek a szám­viteli szabályok alól, kár bármilyen változtatáson gondolkodni - jelentette ki a szakember. - Az admi­nisztráció ugyanis csak így lehet egyszerűbb. 1 Szerencserekord várható Kifizetik a fagykárokat ■ A sorsjegyek kivételével, 50 millió forint híján 17 milliárdos nettó nyereményt fizetett ki a Szerencsejáték Rt. az első félévben. Ezzel a vállalat valószínűleg be tudja tartani azt az „ígéretét”, miszerint az idei nettó nyeremények végösszege jóval felette lesz az eddig még so­ha el nem ért 30 milliárd forintnak. A lista első helyén az ötös lottó áll, eddig 5,9 milliárd fo­rintot hozott a játékosok konyhájára. Müliárdon felül teljesített a tippmix (3,3 milliárd), a hatos (2,6 milliárd), a Luxor (1,3 milliárd) és a Skandi­náv lottó (1,04 milliárd) is. Az idei esztendő nem szűkölködött nagy nyereményekben sem. Az ötös lot­tón volt már egy 667 milliót (22. hét) és egy 525 milliót (11. hét) elérő teli­találat. A sorsjegyeken számos mil­liós (közte ötmilliós) összeget sike­rült a játékosoknak lekaparni. £fc[LOTTÖ 2001. 47. hét 1152 054123 Ft o 60 ilT hatói CA »-OTT<> 2002. 3,hét 564 738 043 Ft o tmn 2001. 7. hét 153 062 826 Ft <Zi z 2000.14. hét 355 098 790 Ft s m 2002. lO.hét 86 793 643 Ft 30 m )\KJKNO 1997.30. hét 210 OOO 000 Ft 3 m m 0 m 19 98. 44.hét 46 655 612 Ft-= íafcElÉEl 2002.24.hét 15 165 867 Ft m ■ A téli és tavaszi fagyok miatt ültetvényeikben termés- kiesést elszenvedő gazdák július 20-ig jelenthetik be kár­igényüket a megyei FM-hivataloknál - adta hírül a Föld­művelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) kom­munikációs osztálya. Eme igényüket azoknak is jelezni kell, akik a falugazdászok megkeresésére korábban már megtették kárbejelentésüket. A tárca a kárigények bejelen­tését követően augusztus végéig folyósít előleget, a teljes összeg kifizetése szeptemberben kezdődik meg és novem­berben zárul le. A vonatkozó kormányrendelet szerint hektáronként 30 ezer forint kárenyhítésben részesülnek azok a legfeljebb 100 hektárral rendelkező gazdák, akik­nek legalább az ültetvényük fele elfagyott. A falugazdá­szok felmérése szerint a téli és tavaszi fagyok miatt a 90 ezer hektárnyi szőlőültetvényből 45 ezer hektár, a 89 ezer hektár gyümölcsösből pedig 68,5 ezer hektár károsodott. HÍREK Csökkent a munkanélküliség ■ Csaknem hatezerrel csökkent a regisztrált munkanél­küliek száma idén júniusban májushoz képest, így a hónap végén 328 500 munkanélkülit tartottak nyil­ván. Az egy évvel korábbihoz képest 31100-zal alacso­nyabb a regisztrált munkanélküliek száma. A fizikai foglalkozásúaknál 8,5 százalékos, a szellemi munkát végzőknél 9,3 százalékos a regisztrált munkanélkü­liek létszámának mérséklődése. A munkáltatók által bejelentett álláshelyek száma mintegy 10 százalékkal haladta meg júniusban a májusi mértéket. Egerben 4,5 millió eurós üzem épül ■ Űj, gépjárműhajtás-technológiai alkatrészeket gyártó üzem épül az Egri Ipari Parkban. A beruházást az ELSŐ Élbe Hungária Bt. (EEH) végzi mintegy 4,5 mil­lió euró felhasználásával. A tervek szerint idén no­vemberben kezdődik a termelés, a beruházás befeje­zése után mintegy 160 embernek adnak munkát. A vállalat stratégiai beszállítója a ZF konszernnek, amely a világ legnagyobb hajtástechnológiai cége. Német készházak borsos áron ■ Elkezdi tevékenységét Magyarországon a Weber- Haus GmbH, Európa egyik legnagyobb és Németor­szág piacvezető készházgyártója és -építője. A ma­gyarországi leányvállalat 100 százalékban német tu­lajdonban lesz, s az idén 5, jövőre 10, majd évi 30-40, előre gyártott faszerkezetű elemekből készülő csalá­di ház építését tervezik hazánkban. A WeberHaus Magyarországon is az igényesebb építtetőket célozza meg, mivel kulcsrakész házaik négyzetméterára elér­heti az egymillió forintot is. Magyarországon jelenleg évente mintegy 2000 készház épül. Magyar víztisztító csúcstechnológia ■ Új, versenyképes csúcstechnológiát dolgozott ki az eddig az ipari szennyvíztisztítás terén közismert Körte Organica Rt. a biológiai, illetve a kommunális szennyvíztisztításra. A világszínvonalú módszert egy a korszerű szennyvíz-technológiákról tartott szakmai konferencián is bemutatták. Az Európai Unió kör­nyezetvédelmi szabályai előírják a „lehetséges leg­jobb technológia” alkalmazását. A csaknem száz em­bert foglalkoztató vállalat ökotechnológiai rendsze­reire külföldön is felfigyeltek. FSI-motorokat gyártanak Győrött ■ Megkezdték a közvetlen benzinbefecskendezéses FSI-motorok sorozatgyártását az Audi Hungária Motor Kft.-nél Győrött: az új motorgeneráció elő­állításához ötmillió eurós - 1,26 milliárd forintos - beruházást hajtottak végre. A fejlesztés napi 500 darabos gyártási kapacitást tesz lehetővé. A motort az Audi A4-es modellbe építik be. A cég­nél arról egyelőre nem tudtak nyilatkozni, hogy az idén hány FSI-motor készül Győrött. A vállalat 1993. évi alapítása óta az elmúlt év végéig 310 milliárd forint értékű beruházást valósított meg, jelenleg 4700 munkatársat foglalkoztat. BEFEKTETÉS Földindulás a hazai pénzpiacon Aki jót akar enni, az részvényeket, aki viszont jól akar aludni, kötvényeket vásárol - tartja a régi be­fektetői mondás. Az elmúlt hetekben azonban nem­csak a részvénytulajdonosok nem ehettek jót, de a kötvénybirtokosok álma sem lehetett nyugodt. A mindegyikőjük számára veszteséges időszakban felértékelődtek a biztonságos befektetések, például a bankbetétek és a három hónapos futamidejű diszkontkincstárjegyek. ■ Az elmúlt két hétben nemcsak a részvényárak csökkentek, de az állam­papírok árfolyama is többször mérséklődött és a kötvényalapok hoza­ma is gyakran volt nega­tív. Különösen komoly veszteség érte a befekte­tőket a másfél héttel ez­előtti utcai demonstrá­ciók napján. A pénz- és tőkepiaci veszteségek alapvető oka a csalódást keltő makro­gazdasági mutatókra ve­zethető vissza. Másfél he­te ugyanis kiderült, hogy az államháztartás féléves hiánya 501 milliárd forint, a fizetési mérleg deficitje pedig az év első öt hónap­jában 1,4 milliárd euró volt. A vártnál rosszabb eredmények oka a lekö­szönő és a hivatalba lépő kormány túlköltekezése, illetve ígéretei. Az állami költekezés és a megnö­vekvő bérkiáramlás hatá­sa ugyanis ugyanaz: meg­nő a kereslet, miközben a kínálat változatlanul ma­rad. Ez az árak emelkedé­sét eredményezi, ami fel­pörgeti az inflációt. A romló inflációs kilátások növelik az állampapír- piacra frissen belépők ka­matelvárásait, ezért ma­gasabb kamattal lehet csak új kötvényeket kibo­csátani. Emiatt a forga­lomban lévő kötvények értéke csökken, így azok eladásakor veszítenek a befektetők. A beinduló folyamato­kat tovább fokozták a másfél héttel ezelőtti bel­m A magyar állampapírok referenciahozam 3 hónapos 9 oó oi d tÍ iri T-j T-j cn cn cn cn <d cd iD ló eb eb cd o o o o o o o (Űtt-od riCNioO'Tlri CN C\l <N| OOOOO (£> (D t£> SSKSS O o o OOOOO 00 Ol o O O H S K i< o o o politikai események. Kü­lönösen az utcai de­monstrációk bizonytala- nították el a Magyaror­szággal .foglalkozó alap­kezelőket és üzletkötő­ket. Idősebb bankárok ugyan azt mondták, hogy ők láttak már ennél kü­lönbet 1968-ban Párizs­ban, a fiatalabb kollégáik zöme viszont az 1990-es taxisblokádot is éretlen fővel élte át. így nem cso­da, ha a pénzkezelőket pánikhangulat fogta el. Külföldi befektetők jelen­tős mennyiségű államköt­vényt adtak el, az árát pe­dig euróra váltották. E lé­pésük nemcsak a köt­vényárfolyamok csökke­nését, de a forint csak­nem egy hónapja tartó gyengülését is felerősítet­te. A június 11-én még 241 forintot érő euró árfo­lyama a bankközi deviza­piacon a múlt hét végére 251 forintra emelkedett. A pénz- és tőkepiaci folyamatok következmé­nyeként azok jártak jól, akik a pénzüket euróbán vagy dollárban tartották. Ez a befektetési politika azonban hosszú távon várhatóan nem fizetődik ki. A Magyar Nemzeti Bank ugyanis már e hét elején megemelte kama­tait a forint árfolyamának védelme érdekében. így további komoly forint- gyengülésre csak igazán nagy gazdasági és politi­kai problémák esetén le­het számítani. Azok is jól jártak az utóbbi napok­ban, akiknek készpénz­ben vagy bankbetétben volt a megtakarításuk, őket ugyanis nem érte veszteség. Ám hosszabb távon ez az üzletpolitika sem kifizetődő, hiszen az ismét növekedésnek in­duló infláció miatt éri veszteség az érintetteket. A továbbra is bizonyta­lan tőkepiaci helyzetben a legjobban talán azok járnak, akik alacsony, de fix kamatozású, rövid futamidejű befekteté­sekbe helyezik pénzüket, így ismét előtérbe kerül­nek a bankbetétek, a fo­lyószámlán lekötött ösz- szegek, a megtakarítási számlák és az állampapí­rok közül azok, amelyek lejáratát a befektetők ki tudják várni. A nyílt végű befektetési alapok közül a rövid futamidejű állam­papírokkal foglalkozó pénzpiaci alapok a biz­tonságosabbak. Kocká­zatosabb befektetéseket akkor érdemes válasz­tani, ha kiszámíthatóbbá válnak a piaci körül­mények. BUX-a

Next

/
Oldalképek
Tartalom