Somogyi Hírlap, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-09 / Vasárnap Reggel, 23. szám

4

RIPORT

2002.JÚNIUS 9.

A magyar atomkapcsolat

■ Magyarország, elég különös módon, a korszerű atomfizika bölcsője volt, olyan emberek származnak innen, mint Teller Ede, Wigner Jenő, a hidrogénbomba úttörői, és egyéb jelentős személyiségek az Egyesült Államok atomfegyverkezési programjában.

A debreceni Nukleáris Kutatási Központ a Magyar Tudományos Akadémia irányítása alatt állt. A szovjet uralom sovány esztendői ellenére itt folytatódott a nagy tehetségek kinevelése. Az elég szerény, és mindössze egy kis gyorsítóval felszerelt központ számos minőségi kutatási tanulmányt is tudott alkotni.

Az ember, akihez látogatóba jöttünk, dr. Csikai Gyula volt, a reutrogenerátorok világhírű szaktekintélye, aki a téma legfőbb szakkönyvét írta, és aki kétkötetes tanulmányt készített, amelyet a Chemical Rubber Company (CRC) nevű vezető baathista doktorátusi kutatásait is felügyelte. Magammal hoztam al-Juboorit utazásomnak erre a szakaszára, mert szoros kapcsolatokat tartott fenn Csikaival, aki hajlott rá, hogy nekünk dolgozzon. Ez létfontosságú volt programunk sikere szempontjából.

Csikai neve nem volt ismeretlen Bagdadban. Gyakran kértük a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget, segítsen a régi francia peutrogenerá- torunkon. Az ő látogatásai az Atomenergia fizikai osztályára mindig alkalmat adtak ünnepélyes vacsorákra, ajándékozásokra, kirándulásokra olyan történelmi helyekre, mint Babilon. Királynak kijáró tisztelettel bántunk vele, elláttuk autóval és sofőrrel, ő pedig mindig kifejezte őszinte nagyrabecsülését. De Csikai az a fajta tudós volt, akit semmi pénzzel nem lehet rávenni arra, hogy az arab világnak dolgozzon; egy ember, aki szigorúan tartotta magát a fegyelem normáihoz. Rideg intellektussal megáldott ember volt, akit politikai intrikával nem lehetett megingatni.

Biztosak voltunk abban, hogy soha nem lesz hajlandó a bombán dolgozni, ha nyíltan erre kérjük. így ki kellett dolgoznunk egy jól hangzó fedőtörténetet, amit el is fogad majd.

Előrukkoltunk az ötlettel. Miniatűr neutro- generátorokat nemcsák a láncreakció beindításához használnak, hanem kísérleti olajfúrások alkalmával is, ez segíti a mérnököket a rejtett olajmezők megtalálásában. Az csak természetesen volt, hogy Irak ki akar fejleszteni ilyen eszközöket, és a világ legjobb tudósai közül szándékozik toborozni szakembereket erre a munkára. Az a neutro- generátor, amely olajvezetékhez megfelelő, túl nagy ugyan egy bombához, de elhatároztuk, meggyőzzük Csikait, hogy egy ilyen elkészítése döntő lépés volna eszközünk miniatürizálása felé.

Beleegyezett, hogy dolgozni fog a projekten. Amint hazaértem, Kamel megkérdezte tőlem, mennyit tud Csikai.- Nem tudom - feleltem -, de gyaníthat valamit.

Kamel arca elborult.- Arról van szó - tettem gyorsan hozzá -, hogy nemcsak értelmetlenség volna elmondani neki, hanem még nemkívánatos eredményt is hozna. Nem akarja tudni. Higgye el nekem, erről van szó. Ha valami gondja lenne emiatt a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel, bátran állíthatja, hogy ő nem tudott semmiről, mi nem mondtunk neki semmit.

Kamel hátradőlt, ravaszul mosolygott és bólogatott. Tetszett neki, mennyire beletanultam ebbe a játékba.

A lengyelek ugyanolyanok voltak, tettem hozzá. A politikánk az volt, hogy ha ők nem kérdeznek, mi nem felelünk. És ők nem kérdeznek. Ugyanez van az oroszokkal, akik ráálltak néhány perces alkudozás után. És most Csikai. Túl jó volt a pénz.

így hát a mozaik minden elemét összeraktuk, erről biztosítottam Kamelt. A bomba látható közelségbe került.

Már csak Szaddám jelentette az egyetlen problémát.

Augusztus 2-án megtámadta Kuvaitot. És minden félbeszakadt.

(Részlet Khidhir Hamza Szaddám bombáját gyártottam című könyvéből (Média Nox Kiadó)

Dr. Khidhir Hamza iraki atomtudós, aki tíz évig dolgozott az atombombán Bagdadban, s több évig tervezgette szökését, mire sikerült Szaddám terrorja elől Amerikába eljutnia, könyvében ír egy magyar tudósról is. A Vasárnap Reggelnek sikerült dr. Csikai Gyula professzort megtalálnia Debrecenben, s szóra bírtuk a tudóst, aki méltánytalanul nem elég ismert itthon, pedig kilencszer kérték fel, hogy javasoljon jelöltet a fizikai Nobel-díjra, és évekkel ezelőtt az USA-ban is kiadták a neutrongenerátorokról írt kétkötetes kézikönyvét.

ü Miután mi magyarok minden kilométerkőnél ott vagyunk, s az atombomba születésénél a megbeszélések folyhattak volna magyarul is, hiszen csak Enrico Fermi nem volt hazánkbéli, meg se lepődtem, hogy Bagdad se boldogult nélkülünk. Hamza név szerint említi dr. Csikai Gyula professzort, akit „nem lehet megvenni”. A magyar akadémikus nem tudott róla, hogy szerepel Hamza könyvében, sőt az iraki tudós arról se értesítette, hogy az USA-ban él.- Ne mondja, hogy tőlem tudta meg, szerepel az amerikai bestsellerben...- Pár napja tudom, a könyv magyar kiadójától. Hamza úr ugyanis még arról sem értesített, hogy megszökött Irakból, pedig illett volna. S ha már ezt elfelejtette, akkor a könyve megjelenése előtt szólhatott volna, tudta, hogy hol érhet el, járt nálunk Debrecenben is. S szolgálhattam volna jó néhány információval, amiről ő nem tudott.- Ön 41 országban járt ENSZ-szakértőként, együtt dolgozott a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel, Irakban viszont egy projekten munkálkodott Hamza professzorral.- A két intézet, a debreceni és a bagdadi szerződése alapján négyszer is jártam Irakban. Természetesen erre Bécs, vagyis a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség is áldását adta, hiszen a neutron- generátor minia- türizálásáról volt szó. Ezt az olajkutatásnál használják, az olaj minőségének és mennyiségének mérésére. Egy nagyobb berendezésük volt, amit a franciáktól vásároltak, s ha sikerült volna miniatürizálni, az arab országokban azt eladhatták volna. Mi a prototípusán dolgoztunk.

Ez közvetlenül nem használható fel az atombomba gyártásához.- Hamza azt állítja, hogy ön esetleg gyanút foghatott.- Erről nem kívánok most beszélni, majd megírom a memoáromban.- Utoljára ön akkor járt Bagdadban, amikor Irak lerohanta Kuvaitot.- Valóban, ’90 augusztusában utaztam ki, és négy nap múlva megindultak az iraki csapatok Ku- vait felé. Én is alig tudtam aztán eljönni, Ammanban kellett felké- redzkednem egy magyar vöröskeresztes gépre. Mondhatom, a magyar diplomaták nem álltak a helyzet magaslatán, de erről is írok majd a könyvemben. Valószínű,

hogy akkor befulladt az atombombaprogram is, mert azóta nem kerestek, s a szerződésünk is lejárt. Mindenesetre én akkor már sejtettem, hogy miben sántikálnak. Észrevettem valamit, amit persze nem publikáltam. Azóta csak gyanús alakok kerestek meg, akik arabnak adták ki magukat, de az amerikai angolt beszélték.- Volt esélyük az irakiaknak, hogy atombombát gyártsanak?- Hamza professzor kiemelkedett az ottani tudósok közül, egyébként viszont elég gyenge társaság volt. Nem véletlen, hogy olyan sok külföldi szakember dolgozott ott. Néhány éve Bécs- ben is feltették nekem ezt a kérdést, s nemmel feleltem. Ám azt is hozzátettem, hogy ha csak a franciák el nem adják a technológiai leírásokat. Ők ugyanis néha gátlástalanul árultak mindent, nagy játszmákban voltak benne, de erről is írok majd részletesebben. Nos, abban a beszélgetésben részt vett egy francia tudós is, s ő is csak nevetett, amikor ezt mondtam.- Meglepte, hogy Hamza professzor megszökött Irakból?- Nagyon, hiszen sosem adta jelét, hogy bármi baja lenne a rendszerrel. Amikor '90 augusztusában az egyik este - mindig máshová mentünk vacsorázni, hiszen lőtték Irakot is - megemlítettem neki, hogy súlyos ára lesz Kuvait megszállásának, csak mosolygott

Dalia László

Csikai Gyula

Született: Tiszaladány, 1930.

október 31.

Diploma: KLTE Természettudományi Kar (1953)

Tudományos fokozatai: a fizikai tudomány kandidátusa (1957), a fizikai tudomány doktora (1966), az MTA levelező tagja (1973), az MTA rendes tagja (1985)

Életútja: aspiráns (1953-56), az ATOM- KI neutronfizikai osztályának vezetője (1956-1967), a debreceni egyetemen (2001-), majd az ATOMKI-ban is pro- fessor emeritus (2002-), KLTE TTK dékánja (1972-75), KLTE rektora (1981-86), MKM felsőoktatási miniszterhelyettes (1987)

Díjai: Bródy-díj (1957), Akadémiai díj I. fokozata (1967), Állami díj (1983), az Academia Eropaca (London) tagja (1991-) The New York Academy of Sciences rendes tagja (1982-)

Tudományos munkál: legjelentősebb az USA-ban kiadott kétkötetes műve Handbook of Fást Neutron Generators címmel (1987), Európa, Ázsia, Közép- és Dél-Amerika, Afrika 39 országában tartott szakmai előadásainak száma meghaladja a 260-at.

Elismerései: eddig kilenc alkalommal kérték fel a fizikai Nobel- díj ajánlására; vendégkutató-meghívás: hat hónapra az US Department of Defense (1999)

„Gyenge kis társaság volt, akkor még nem juthattak az atombomba közelébe, hacsak...”

Csurka nem hívja Andreát?

Tavaly februárban Csurka István egy sajtótájékoztatón azt találta mondani, hogy a Magyar Televízió akkori elnök- helyettese, Szenes Andrea azért utazott ki Amerikába, hogy az ottani maffiának a közszolgálati adó reklámidejét értékesítse. Ezt az állítását a MIÉP elnöke később a Magyar Fórum hasábjain is megismételte. Szenes Andrea persze beperelte őt. A polgári per egy év alatt eljutott a jogerős döntésig. Eszerint a pártelnöknek 600 ezer forint nem vagyoni kártérítést kell fizetnie, s három napilapban is közzé kell tennie, hogy megsértette Szenes Andrea személyiségi jogait. Csurka idáig azonban nem reagált, ezért az MTV egykori alelnöke végrehajtást kezdeményezett ellene.

■ - Egészen máskor és más ügyben voltam egy magyar filmfesztiválon Amerikában, s mint műsorokért felelős alelnöknek, a reklámidő értékesítése sem tartozott a feladataim közé - jelentette ki lapunknak Szenes Andrea, aki szerint Csurka pontosan tudta, mit miért tesz.- Valószínűleg úgy gondolta, nyugodtan állíthat bárkiről bármilyen valóüan- ságot, a bírósági per úgyis elhúzódik, s ha el is marasztalják, az ítéletre már senki sem lesz kíváncsi - vélekedett az MTV egykori alelnöke.- El tudom képzelni, hogy a MIÉP elnöke számára a választások előtt egy évvel nem volt kívánatos, hogy én az MTV alelnöke maradjak. Ez már előzetesen felvetődött bennem, amikor a Nap Tv reggeli adásában budapesti kozmopolitának nevezett, sőt egyenesen Szenes Andrea kozmopolita csapatáról beszélt.

A jogerős bírósági döntés idén februárban született, 15 napos végrehajtással. Miután sem Csurka István, sem pedig a Magyar Fórumot kiadó Magyar Út Alapítvány nem reagált az ügyvédi megkeresésekre, a per nyertese úgy döntött: végrehajtás

útján vasalja be a 600 ezer forintot a MIÉP elnökén.- A lehető legnagyobb nyüvánosság mellett szeretném érvényesíteni a követelésemet - jelentette ki Szenes Andrea. - Nem magam miatt, hanem azért hogy mindenki számára világossá váljon: következmé nyék nélkül senki sem követhet el jogsértést eb ben az országban. Ez a tudat nagyon fontos nekem. Hogy Csurka miért tette amit tett

azt ő tudja, de azt elvártam volna tőle, hogy a bíróság jogerős határozatát magától teljesítse, és legyen benne annyi korrektség, mint a választás éjszakájának ama

■37-----------------------------------------------------------;----------------„Ny

ilván ismerősök, rokonok, barátok lehetnek odaát, hogy Sjzánej 1 AiÍjífrefe’’yjÍ!ttn£lyi avatkozott bele az ügybe. Lehel, hogy az egész dolog mögött tulajdonképpen fcíák egy értcs(tés van: gyerekek vigyázzatok, mert kaptok egy szerződést, tegyetek úgy mintha valami közötök volna hozzí, s a pénz pedig valahová szépen szét lett kenve."

Ezeket a kijelentéseket az J.r. alperes állal 'kiadott Magyar Fórum c. lap 2001. számának Médiamaffia c. cikkben szintén közzé tették.

február g-i

pillanatában, amikor elismerte, hogy vesztett.

Szenes Andrea ügyvédje, dr. Strasszer Tibor szerint Csurka jobban teszi, ha fizet.- Már a három napilapban kötelezően előírt nyilatkozat közzétételének elmulasztása is bíróság által megállapított bírságot vonhat maga után, de az igazi procedúrát a végrehajtás jelenti. Ha ugyanis esetleg Csurka István nem lenne otthon, a végrehajtó hatósági tanúk jelenlétében feltörheti a lakást, s akár így

is foglalhat. Az így lefoglalt ingóságokat azután árverésen értékesítik, s az ebből befolyt pénzből fizetik ki a per nyertesét.

Természetesen szerettük volna megszólaltatni Csurka Istvánt is az üggyel kapcsolatban, ám hiába próbálkoztunk vele felvenni a kapcsolatot, két napon át - lapzártánkig - elérhetetlen maradt.

Szenes Andreának a Magyar Televízióval is jogvitája van: munkaügyi perében, amelyet azért indított, mert szerinte nem volt indokolt az a rendkívüli felmondás, amellyel őt az alelnöki pozícióból egy óra alatt elmozdították, holnapután, kedden lesz az utolsó tárgyalás a központi bíróságon.- Amennyiben nekem

adnak igazat, az a fura helyzet áll elő, hogy még mindig én vagyok a Magyar Televízió alelnöke - mondta Szenes Andrea. - Ebben az esetben természetesen bemegyek a munkahelyemre, ahol a lepecsételt irodámban még mindig ott lóg a zakóm, ott vannak a kedvenc tolláim, a parfümöm... Minden úgy vár, ahogy otthagytam.

Ha a dolgok így alakulnak, természetesen az alelnöki fizetés visszamenőleg is jár Andreának. Mint mondta, ebből az összegből egy alapítványt hoz létre. A Csurka Istvántól remélt 600 ezer forinttal azonban más tervei vannak.- Azt megtartom és magamra költőm - jelentette ki. - Ez szilárd elhatározásom.

D. T.