Somogyi Hírlap, 2002. március (13. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-03 / Vasárnap Reggel, 9. szám

2002. MÁRCIUS 3. SZTÁROK ES SZTORIK 13 Egy vasárnapi hölgy Endrei Judit 1998 őszén Jött el a Magyar Televíziótól. Saját döntése volt a távozás, miután népszerű műsorai - ahogyan ő fogalmaz - sorra kikoptak alóla. Szerencsé­re épp abban az időszakban kérték fel egy reklámkam­pány háziasszonyának, így sem szakmai, sem anyagi értelemben nem került „légüres térbe”. Később beszállt testvére mellé egy rendezvényszervezői vállalkozásba, s belenyugodott, hogy soha többé nem fog televízióban dolgozni. Szerencsére nem így történt: Endrei Judit jelenleg a Satelit Tv Vasárnap című magazinműsorának háziasszonya, s állítja: soha nem érezte magát ilyen jól. ■ Hétvége, Paraván, Napkö­zi, Leporelló, Tízórai - ezek azok a műsorok, amelyekre a nézők még ma is nosztalgiá­val gondolnak, ám a Magyar Televíziónak valamiért még­sem kellettek. A miértre soha senki nem adott magyaráza­tot. Endrei Judit próbálkozott ugyan néhányszor, tőle szo­katlan módon felajánlotta szakmai szolgálatait a királyi tévé vezetőinek, ám a dön­téshozók egyre csak azt haj­togatták, hogy tisztelik, be­csülik, szeretik a munkássá­gát. Csak épp ez a műsor­rendben nem tükröződött vissza. Egy idő után a műsor­vezető úgy döntött: elég volt.- Szerepeltem reklámfilm­ben, szerkesztettem egy könyvet, a húgommal közö­sen rendezvényeket, feszti­válokat szerveztünk, egyszó­val szoktattam magam a „hétköznapi" élethez - em­lékszik visz- sza Endrei.-Halványan még az is megfordult a fejemben, hogy butikot nyitok... Any­nyira komolyan vettem a te­levíziós korszak lezárását hogy amikor 2000 őszén megke- r e s e 11 Deák Mik lós a Satelit Televíziótól, visz- szautasítottam az ajánlatát. Ám ő nem nyugodott bele ebbe, s tavaly kora tavasszal ismét előállt azzal, hogy le­gyek én a vasárnapi magazin- műsoruk háziasszonya. Má­sodjára már rábólintottam, mivel őszintén szólva kezd­tem „éhes lenni” a televíziós munkára: hiányzott a stúdió, az ismerős légkör. Judit ma már tudja: a Satelit nem csak egy új mun­kahely. Barátai, ismerősei megjegyezték, hogy sohasem látták még ennyire felszaba­dultnak.- Talán azzal magyaráz­ható mindez, hogy a Satelit vezetői, Deák Miklósék nem alakítottak ki bennem gör­csöket - tűnődött a műsorve­zető. - Nem akartak átfor­málni, nem voltak rám eről­tetett elvárásaik. Rám volt szükségük, s valahol ez a műsor hangulatán is átsüt. Ez ugyan egy kereskedelmi televízió, ám vasárnap 10-től 13 óráig, amíg a műsor tart, én ezt nem érzem. Persze tu­dom, hogy ma inkább a roha- nós, lüktetős televíziós stílus­nak van keletje, de hiszem és vallom, hogy olyan beszélge­tős, üldögélős műsorokra is nagy szükség van, mint ami­lyen a Vasárnap. Ezt bizo­nyítja az egymillió körüli át­lagos nézőszám, illetve azok a jelzések, amelyekben az emberek azon sajnálkoznak, hogy egyelőre még nem tud­ják fogni a Satelit adását. Persze aki azt hiszi, hogy Endrei Judit a hét hat napján unatkozik, nagyot téved. Továbbra is dolgozik a családi rendezvényszer­vező vállalkozásban - idén nyáron például Szent­endrén ők állít­ják össze a skanzen­amfiteátrum programját, amelyben lesz táncszín­ház, dzsesszkoncert és mu­sical - a végleges szerződé­sekről épp most tárgyal­nak. Ezen felül a műsorve­zető előadásokat is tart a Lady Moletti divatiskolá­ban, ahol a telt-karcsú höl­gyek önbecsülését próbálja - ahogy ő fogalmaz - fel­piszkálni.- Tudja, furcsa dolog ez. A legtöbb duci ember szé- gyelli a helyzetét, pedig csak arról van szó, hogy szereti az élet finomabbik oldalát, és lusta. Amikor ezeknek a hölgyeknek a lelkére beszé­lek, legalább annyit tanulok tőlük, mint ők tőlem. Ez köl­csönhatás. Legutóbb pél­dául azt beszéltük meg, hogy ne egymáshoz mérjük magunkat, hanem a saját elvárásainkhoz. így ugyanis könnyebben teljesíthetők a feladatok, és az önmagunk­kal való megbékélés sem olyan nehéz. S ha jobban be­legondol, ez az élet egyéb területein is kiválóan hasz­nosítható tanács, nem igaz? D. T. Kern-Koltai a százszoros balfácánok | ■ Robottal ünnepelte Kern András a Balfácánt vacso­rára 100. előadását. A József Attila Színházból a ked­di, teátrumi körökben bűvösnek tartott rekordelő­adás után mindjárt a Rádiókabaré felvételére sietett. Koltai Róbertét, A miniszter félrelép páratlan futama óta „sziámi testvérpárját” viszont csak ideig-óráig hagyta magára, hiszen a sikerszéria folytatódik, sőt | a hónap közepétől újat is nyitnak - ki kételkedne, ezzel is aratnak -, a Léni néni című zenés vígjáték­ban újból feltűnik a két komédiás. Mikes Lilla leltárja | ■ Harmincéves az irodalom és a versek kedvelőinek patinás helye, a budavári Korona Pódium. Az ország első magánszínházának kiötlője, Mikes Lilla az első időkben számtalanszor vendégül láthatta a „királyi párt", azaz Ruttkai Évát és Latinovits Zoltánt. Leltárja szerint a 30 év alatt hétezer előadást tartot­tak rengeteg kiváló előadóval. A Petőfi-esttel a cuk­rászdaszínház még a Guinness-rekordok Könyvébe is bekerült: a nagy költő Szabadság, szerelem című f versét ötven nyelven mondták el. Angol kékszakáll magyarul | BjÚgy látszik, Márai Sándor a Gyertyák csonkig ég­nek című regényének angliai, sikere után tovább ’ hódít a magyar kultúra a ködös Albionban. Szer­da este Bartók világhírű operáját, A kékszakállú herceg várát mutatták be hatalmas sikerrel Lon­donban a Covent Garden Operaházban. Ezúttal j fordított volt a helyzet: míg a könyvet először for­dították angol nyelvre, addig az operát első ízben énekelték magyarul külhoni művészek. Pletyiző hölgyek a színházban 1 ■ Ha nem is ismerik egymást kicsikoruk óta, mint a darabbeli hölgyek, a képlet majdnem stimmel 1 Loleh Bellon A csütörtöki hölgyek című játékának j Magyar Színház-beli felújításában. Béres Ilona, Moór Marianna és Tordai Teri szinte azonos idő­ben végezte a főiskolát, így ismerik a közös han­got. Az Ibsen-díjas darabban viszont - mondják talán a csütörtökönként pletyire összeülő hölgyek életkorváltozásait nehéz érzékeltetni. „Ellen pe­dig, akiben tulajdonképpen magát jeleníti meg az írónő, zárkózott típus, míg én pont az ellenkezője vagyok” - fűzi hozzá Béres Ilona. Bánffy a cselédlépcsőn ■ Bánffy György hajlékta­lan lett. Megláthatta bárki a József Attila Színház tegna­pi bemutatóján, a Cseléd­lépcsőben. Mint perifériára került hős még a nyomorult grádicsok alatt is megőrzi tartását, igyekszik kicsiben megteremteni, ami a polgá­ri életében is megvolt.- A környékünkön is vannak régi ismerőseim, amolyan beszélgetős pá- tyoltjaim. Karácsony előtt egy szeretetszolgálattal csomagokat hordtunk szét városszerte, lehetősége­ket is kínálva meggyőződhettem, ki az, aki nem is akar kikecmeregni méltatlan állapotából. Ám ha rit­kán is, de az ellenkezőjére is van példa. Ha a darab­ban felmerül, hogy semmi baj, ez végül is bírható dolog, mindig átszínezem ezeknek a hajléktalanok­nak a gondolataival. Életelvem, hogy az emberi mél­tóság alapján, akarattal túlélhetők az állapotok. Sőt már a kicsi eredmény is rugóként szolgálhat. Sze­mélyes tapasztalat ez még ’45-ös „málenkij robot” poklomból. így tudom csak színpadon is hitelesen biztatni Juhász György alakította sorstársamat. (millió.dolláí) 926 922 920 g CQ 811 g § 798 | 768 I CK £ 705 680 679 A filmpiacon két új trónkövetelő jelentkezett be tavaly, a Harry Potter és A gyűrűk ura. Valószínűleg még idén leelőzik a Titanicot. Moldova még mindig a régi nótát fújja ■ - Ne szomorkodj, Lacikám, egy komédiást egyetlen baj érhet: ha hirtelen megszépül, mondta vi­gasztalásul Kellér Dezső a 60 éves Kabos Lászlónak, s ez nyugtatott meg engem is a rendszerváltás idején - ecseteli a napokban Gá­bor Andor-díjat kapott Moldova György új kötete, a Régi Nóta kap­csán. - A könyvben ugyanis az egyik legfontosabb emlékezés „Az én peresztrojkám”. A ’80-as évek végén, ’90-es évek elején attól tar­tottam, hogy mint író nem kellek többé. Vége a szatírának, jönnek a tisztakezűek, becsületlovagok. Karcolatokat is írtam csak sokáig a Magyar Hírlapba, meg a Hócipő­nek dolgoztam. Sok balhé volt, hi­szen mi voltunk a kavics a börtön­őr cipőjében. Jól jártam a többi baloldali íróhoz képest: nem hal­tam éhen, s nem evett meg a macska... ’94-ben aztán abba­hagytam a szurkálást. Ma sem az indulatok hajtanak. A kötetből is kiderül, mindig a mese, a tények, a történet ment és megy nálam. Pedig most csak a pofán verés járja. Ugyan aktuális politikai üggyel is szolgálhatok. Aki ráismer a más néven szereplő politikusra, és az ügyre, ráismer, hogy más nevet adtam neki? Ezzel is kerülni akarom a pofán verés sikkjét. Na és a pert... Volt betartá­sokban részem annak ellenére, hogy amikor forró volt, nem írtam meg a dolgot. Most a tizenéves dolgok benne vannak a Régi nótá­ban, mint java hús. Például kima­radt a rendőrkönyvből egy gyil­kossági ügy leírása. Az áldozat szamizdatos fia kért, ne írjam meg. Megtartottam, mégis elment a miniszterhelyetteshez feljelente­ni, hogyan az anyja megöletésé- nek történetéből akartam házat venni... Vagy a börtönkönyvem­ből kimaradt egy ügyvéd, menő sportoló esete. Nem akartam ki­tenni annak, hogy sokan ráismer­jenek akkor, amikor kiszabadulá­sa után újrakezdi. Tönkre is ment a barátság. Azt mondja, hálátlan­ság? Én kaptam már úgy jót, hogy meg sem érdemeltem. Az ilyesmi körbejár... (sipka) Magyar musical a szteppkirályról- Ő volt az első, aki a musicalt kivitte az utcára, ren­geteg harca volt ezért az MGM begyepesedett vezetői­vel, hogy ne a stúdiók falai között vegyék fel a zenés, táncos darabokat. Ez lett a róla írt musical vezérfonala- meséli Borbély György balettmester, a Budapesti Ikarosz Színház vezetője a legendás színész, táncos, koreográfus, a „Mr. Ének az esőben” Gene Kellyről. ■ - 1967-ben szerződtetett a bécsi Raimudtheater magán­táncosnak, Rökk Marika partnerének, s 1974-ben megtörtént a csoda - idézi Borbély György. - Megjelent a színházban Gene Kelly, akit a Hello Dolly koreogra­fálására hívtak meg. Rökk Marikát szánta Dolly szere­pére. Én meg mint a főszere­pet alakító primadonna „be­osztottja”, irány próbatánc­ra. Marika mindig mást akart, sokat variált a beállítá­sokon. Kelly sosem volt ide­ges. Hiányoztak belőle a mű­vészember allűrjei. A Hello Dolly végül is szépen összeállt,' Borbély már Cornelius Hackl, a Vandergelder-üzlet másik fiúja, a vidám figura. Majd még vidámabb lett. 1974 őszén a Kiss Me Kate, Oklahama, és más darabok­ból összeállított gálaműsor szereplőjeként ment az USA-ba. A bécsi repertoár­kötelezettségek miatt két kontinens között ingázott.- Ráadásul repülésiszo­nyom van, ha kinézek az el­sőről, már szédülök... Kibír­tam. Kelly Bécsben mindig tartotta a három lépés távol­ságot a művészektől. Nem mintha beképzelt, rátarti vagy öntelt lett volna. Amennyire nyíltan lehetett szakmai kérdésekről beszél­ni vele, úgy nem engedett magával bratyizni. Ám egy próba után, mint szakértőt megkért, hogy ismertessem meg vele a magyar konyhát. Bécsben ismertem egy halászléjárói híres magyar éttermet. Odavittem. Elfeled­keztem arról, hogy nem bírja az erőset. Elkezdett köhé- cselni, majd fuldoklóroham lett belőle, későn kapta szája elé a szalvétát... Attól kezdve a későbbi munkák során megszólításom többször ki­egészült a „Juri, te olyan vagy, mint egy csípős ma­gyar paprika!” titulussal. Borbély György, amikor 1977-ben hazatért, s rend­szeres levelezésben marad­tak, elhatározta, hogy megír­ja Kelly életét. Musicalben gondolkodott. A drámai ala­pot többek közt az MGM- mel való, és stüusa miatti „77 ezer-féle emberrel” való harc adja. A kalandos karrier pe­dig magát kínálja: a táncta­nár édesanyától gyerekként veszi az első leckéket, mégis jéghokis lesz a Players híres csapatában. Dolgozik se­géd-, majd betonkeverő munkásként. Az egyik film­ben drótkötélen szaladgál két magas ház között.- A szinopszist elküldtem a családjának, egy év után azt válaszolták, tetszik az öt­let, dolgozzam ki színpadi műnek. Rá egy évre a válasz: ebből lehet valami. De csak 2002-ben, mert akkor lenne 90 éves. A szereplőválogatás már megvolt. Nem titok, hogy négy gyereke közül ját­szik benne Brigitte Kelly és Conoly Kelly. A bemutatót késő őszre tervezik. Úgy, ahogy megálmodtam: élőjá­ték filmbejátszásokkal kísér­ve. Nagyon furcsa, hogy pont én találtam ki, hogy a tánc amerikai zsenijének életét meg kéne „énekelni”, de a válasz egyben egyszerű is: Gene Kellynek az USA-ban akkora nimbusza van, szaka­datlan futnak a régi filmjei, hogy egyszerűen nem mer­nek hozzányúlni életéhez... Sipka Tamás

Next

/
Oldalképek
Tartalom