Somogyi Hírlap, 2002. március (13. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-14 / 62. szám

6. OLDAL 2002. Március 14., Csütörtök ÜNNEP Roboz István: Kossuth imája Felséges Úr! Árpád hadának nagy Istene! Nézz alá csillagtrónusodról kö­nyörgő szolgádra, kinek ajkáról milliók imája száll eged kárpitja felé, magasztalva, áldva Minden- hatóságodnak munkás erejét. Istenem! Felettem napod ég, s térdeim alatt elhullott hős vitéz testvéreimnek csontjai nyugosz- nak! Fejem felett kék az ég, lába­im alatt pirossá lett a föld ős­apánk, unokáink szent vére ál­tal. Csak hadd égjen napodnak teremtő sugara, hogy a vér felett virág nőhessen, mert a porladó tetemek koszorú nélkül nem porladhatnak! Isten! Ősapáink és népeknek nagy Istene! Hallgasd és áldd meg ágyúink torkának bömbölő szózatát, melyben vitéz néped­nek lelke mennydörög, széjjel­zúzni az önkény bilincseket osz­tó vaskarjait!... Mint szabad ember térdelek le az út temetőn, véreim roncsolt tetemein, ily áldozatok után szentté válik földed, ha bűnös volt is, Istenem! Szent föld! Szentelt slrhalmok felett rab népnek élni nem sza­bad! Atyám!... Atyáknak nagy Aty­ja! Milliók felett hatalmas Úr!... Ég, föld s tengereknek min­denható nagy Istene! E csontok­ból dicsőség nő és nemzetem homlokán ragyog, szenteld meg e porokat kegyelmeddel, hogy a szent ügyért elhullott testvérbaj­nokok békével nyugodjanak hamvaikban! Ámen... ■ Új napilap Az 1848-as forradalom napjai­ban Magyarországon és Erdély­ben hat magyar nyelvű politikai lap jelent meg. Az új idők új na­pilapja a Marczius Tizenötödike lett - címében is a forradalom dátumát idézve -, s a radikális sajtó legelső és legfőbb orgánu­ma. A sajtószabadság ötödik napján már ott volt az olvasók kezében. Mondanunk sem kell: engedély nélkül jelent meg, hi­szen arra akkor - már és még - éppen nem volt semmi szükség. Megjelenését forma szerint, a sajtótörvény közben életbe lé­pett rendelkezéseinek megfele­lően, utólag, május elején jelen­tette be a szerkesztője, majd le is tette érte az előírt kauciót. A la­pot kora délután kezdték nyom­ni, de a friss és fontosabb híreket rugalmasan, az utolsó pillanat­ban is betették a kész szedésbe. Ezt a szokottnál kisebb, negyed­rét formátumú s egy összehajtott ívből álló hírlapot Pálffy Albert szerkesztette, s cikkírói a márci­usi ifjak voltak, köztük Petőfi, Jókai és Bulyovszky is. ______■ Di csőségről mesélnek az iratok Somogy mindig is Koppány megyéje volt, és az is marad. Ez érvényes volt a szabadságharc idején is, hiszen még a legnehezebb császári időkben is hű maradt a forradalmi értékekhez és Magyarországhoz. Erről leghívebben a me­gyei levéltár iratai mesélnek. A korszak egyik somogyi szakértője G. Jáger Márta, a levéltár munkatársa szerint a szabadságharc-idő­szakból sok közigazgatási irat maradt fenn. A megyei közgyűlés iratai segítségével hűen, szinte napról nap­ra nyomon követhetjük az eseményeket. Jelentős, több iratcsomónyi adat gyűlt össze a közgyűlési jegy­zőkönyvekből és intézkedésekből. Noszlopy Gáspár hivatalos levelezése tartalmazza a legtöbb adatot, de a magánlevelezésekből is sok derül ki. Egyikükből ki­derül: a közhiedelemmel ellentétben a megyébe na­gyon hamar eljutott az 1848. március 15-ei esemé­nyek híre. Kacskovics Ágoston, az Esterházy uradalom fő­ügyésze értesítette földesurát a pesti forradalomról. „Szomorú hír futtya be a kaposi vidéket.” - kezdődik a levél, melyet március 16-án írtak. Az akkori viszo­nyok között óriási vívmánynak számított, hogy alig egy nap alatt értesülhetett a megye a fővárosban tör­téntekről. A Pesti Hírlapban Xantus János arról szá­mol be, hogy március 22-re, a sokkal előtte összehí­vott megyegyűlésre a korábbiakkal ellentétben So­mogy nemességének színe-java összegyűlt. A kora­beli tudósítás szerint spontán, békés felvonulás szer­veződött, s a posta hivatalán a fekete sasos osztrák lo­bogót nemzetiszínűre cserélték. A levéltár őrzi azt a kiáltványt is, amely az első somogyi nyomda munká­ját dicséri: a megyeházán március végén Knezevics Lajos által felállított nyomdagéppel sokszorosították azokat az iratokat, amelyekben a megye lakosságát értesítik azokról az intézkedésekről, melyeket a van­dalizmus megfékezésére hoztak. Nagybajom ügyére még maga Táncsics Mihály is felfigyelt, s egy irat ta­núsága szerint közbenjárt a közrend fenntartásáért. A március és augusztus közti közigazgatási átme­G. Jáger Márta az 1848-as kiáltvány egy példányával netről több irat maradt fenn. A forradalom végéről hí­ven mesélnek azok az iratok, melyeket a községi lelké­szek állítottak ki: nemcsak azt írják le, hogy hány ka­tona érkezett haza, hanem arról is szót ejtenek, hogy milyen ruházatban, milyen állapotban. Somogy papjai másban is jeleskedtek: az országgyűlés munkájában hat pap vett részt, közülük 2 plébános a megyéből ke­rült ki. A megyei levéltár őrzi azt az állásfoglalást is, melyet a kossuthi függetlenségi nyilatkozattal kapcso­latban a megyegyűlés fogalmazott meg: ...ez a terem­té s első reggele volt nekünk, az előítéletek, a zsarnok­ság és szolgaság óvilágát elsodró özönvíz után...” KONYA ORSOLYA Újra él a forradalom múzeuma Március 15-én újra nyit az újvárfalvi Noszlopy-kúriában a 2000-ben kényszerűen meg­szüntetett 1848 emlékezete So­mogybán című kiállítás. A be­zárásnak egyetlen oka volt: ki­rabolták a gyűjteményt. Az év­fordulóra azonban újra meg­nyitja kapuit a somogyi emlé­keket bemutató tárlat. A kiállítás rendezője, dr. Varga Éva, a megyei múzeum történész-muze­ológusa szerint felbecsülhetetlen értékű tárgyak tűntek el, s ezeknek ma már csak a másolatát tudják megmutatni az érdeklődőknek. A tolvajok „ízlését” dicséri, hogy olyan fegyvereket is elvittek, ame­lyekből az országban alig van né­hány példány. A holnap nyíló kiállítás tárgyai hű képet adnak arról, milyen vise­letben harcoltak az 1848-49-es for­radalom katonái, s megpróbál tudó­sítani a hétköznapokról is. Az ese­ményeket kronológiai sorrendben követi. Találhatók itt az akkor nép­szerű Pesti Divatlap eredeti példá­nyai, s láthatjuk Xantus János már­cius 22-ei Pesti Hírlapbeli tudósítá­sát is. Méltó emléket állít a gyűjte­mény Noszlopy Gáspárnak, a so­mogyi kisbirtokos nemesség egyik vezetőjének. Noszlopynak nagy szerepe volt Jellasics csapatainak somogyi kiűzésében. A család kúri­ájában berendezett gyűjteményben előkelő helyet foglal el díszegyenru- hájának rekonstrukciója, melynek eredetije a veszprémi megyei mú­zeumban található. Varga Éva elmondta: különleges szerencsével sikerült az öltözet nyomára bukkanni, hiszen a Noszlopy-családról főleg írásos em­lékek maradtak hátra. Sajtótörténe­ti ritkaság Roboz István Kossuth imája című versének egy példánya, melyet az 1860-as években induló Somogy című hetilap híressé vált szerkesztője írt. Amint a muzeoló­gus kifejtette: a történelemből is­mert, hogy a nagy események nem Somogybán zajlottak a forradalom idején, de a megye lakossága 1848 szeptemberében és 1849 áprilisától júniusáig kitett magáért. Ez utóbbi időszakban a Noszlopy-fivérek Kos­suth megbízásából 15 ezer népfel­kelőt mozgósítva megszabadították Somogyot, s a megye erőtartalékait mozgósítva segítették a szabadság- harcot. Március 15-e, a budapesti Kos- suth-szobor 1927-es felavatása óta nemzeti ünnep Magyarországon. A kaposvári azonban már 1911 óta áll. Noszlopy Gáspár díszegyenruhája Ebből az időből származik a Somogyvármegye cikke, melynek másolata látható a múzeumban, így ír: „Ha nem is monumentális, ha mindjárt igénytelen, pici, sze­rény is a nagy Kossuth Lajos kapos­vári szobra, a lelkekben élő imádat szent tüze őszintén lobog körülötte és oltárunkká lesz a hely, ahova érc­alakját a kegyelet állította.” KÓNYA ORSOLYA Ünnepi programajánló BARCS. 17 órakor kezdődik a megemlékezés a Testvérvárosok terén. Dr. Szili Katalin, az Országgyűlés alelnöke mond ünnepi beszédet, a programban közreműködnek az Arany János Általános Iskola diákjai és a Városi Ifjúsági Fúvószenekar. A fáklyás felvonulás után a 48-as emlék­kőnél helyezik el a megemlékezés koszorúit. CSURGÓ. 18.30-kor a Csokonai Közösségi Ház előtt Szászfalvi László polgármester mond ünnepi beszédet. Az ezt követő ünnepi műsorban az Iharosberényi Nosztalgia Kóms, a Réti József Zeneiskola és a Fehér­vári József Fúvószenei Egyesület lép fel. FONYÓD. Március 14-én, csütörtökön 18 órakor kezdődik ünnepség a fonyódi Mátyás Király Gimnázium aulájában. Az 1848-as megemlékezé­sen Francsics Zoltán polgármester köszöntője után dr. Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke mond ünnepi beszédet. Ezt követően átad­ják a Fonyód polgáraiért díjakat, majd a Magyar Bálint iskola művészeti csoportja ad műsort. A fáídyás felvonulás után a 48-as kopjafánál dr. Szűcs Imre, a városvédő és -szépítő egyesület titkára tart beszédet. KAPOSVÁR. Március 15-én, pénteken 8.30-kor kezdődik az ünnepi megemlékezés Kaposváron. Fél kilenckor a Széchenyi téren a Széche­nyi szakközépiskola megemlékezését láthatják, majd a Petőfi térre vo­nul az ünnepi menet. Ott 9 órakor kezdődik a program térzenével. Az ünnepi műsorban a Déryné Vándorszíntársulat működik közre. A ko­szorúzás után a Kossuth téren folytatódik a program. A tíz órás ha­rangszó után a Himnusz hangzik el, majd Szita Károly polgármester mond ünnepi beszédet. A műsorban a Kodály Zoltán iskola tanulói vesznek részt, a koszorúzás után pedig a Szózattal zárul a kaposvári megemlékezés. 15 órakor a Szivárvány mozi és zeneház a Sajtónap al­kalmából^ Moszkva tér című fűmet vetíti. NAGYATÁD. 17.30-kor a a múzeumban nagyatádi városi ünnepség kez­dődik, a város múzeumában bélyeg- és képeslap-kiállítás nyílik Kos­suth Lajosról. A múzeum előtt Rákóczy Attila, a város alpolgármeste­re mond ünnepi köszöntőt, a fáklyás felvonulás után Kossuth Lajos szobránál Ormai István polgármester mond beszédet. Az ünnepségen az Ady Endre Gimnázium diákjai és a Nagykanizsai Olajbányász Fú­vószenekar működnek közre. VÁRDA. Március 14-én 18 órától kezdőlük Várdán a községi emlékmű­sor. A 1848-as emlékezés a falu Hősi Emlékművénél lesz, az ünnepi be­szédet Zetz József középiskolai tanár mondja el, a rendezvényen közre­működnek az iskola diákjai. MARCALI. Március 14-én Szász Endre és Hajdú Katalin kiállításának megnyitójával veszi kezdetét az ünnepségsorozat és ezzel együtt a Ta­vaszi Fesztivál Marcaüban. A tárlatot délután négy órakor nyitják meg a Bemáth Galériában. Március 15-én 11 órakor a Noszlopy-szobomál ke­rül sor Marcaü ünnepi megemlékezésére. Ünnepi beszédet mond: dr. Sütő László polgármester. TAB. Tabon ma tartják az 1848-as forradalom és szabadságharc tisztele téré, ületve a Baden-Württemberg tartomány megalakulásának 50. év­fordulója alkalmából az ünnepséget. 14 órakor koszorúzás lesz a Petőfi utcai általános iskolánál elhelyezett 1848-as emléktáblánál, azt követő­en „Tavaszköszöntő” címmel művészeti csoportok lépnek föl a művelő­dési központban. Fél ötkor Czinke Imre helyi fafaragó munkáiból nyűik kiállítás, majd 17 órakor tartják a városi ünnepséget. Beszédet dr. Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató, egyetemi tanár mond. Ezután a vá­rosi kitüntetéseket adják át, majd az ünnepi műsor keretében többek kö­zött fellép a német Liederkranz tartományi és a szlovákiai peredi kórus. LENGYELTÓTI. Lengyeltótiban a katolikus templom meüetti emlék­kertben rendezik meg a városi ünnepséget március 14-én 11 órától. Az ünnepi szónok Dávid Ibolya igazságügy-miniszter. FONYÓD. Ma 18 órakor a gimnázium'aulájában dr. Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke mond ünnepi beszédet. Utána fáklyás felvo­nulás kezdődik az általános iskola előtti kopjafához. BALATONLELLE. Március 14-én 18 órakor az országzászlónál mond ünnepi beszédet Herényi Károly országgyűlési képviselő (MDF). A kul­turális emlékműsort ezt követően az iskola sportcsarnokában rendezik meg. BALATONBOGLAR. Március 15-én délelőtt 10 órakor az országzászló­nál Sós Zoltán polgármester mond emlékbeszédet. 11 órakor a Lengyel-Magyar Barátság Házban adják át a város kitüntető díjait. ZAMÁRDI. Délután öt órától kezdődik a községi nemzeti ünnepség a helyi Közösségi Házban. Az általános iskolások műsorát követően ko­szorúzásra kerül sor a szabadságharc helyi hősi emlékművénél. Az ün­nephez kapcsolódóan március tizenhatodikán a helyi Családi kör tizen­öt küométeres túrát szervez a hősök tiszteletére. A mintegy négyórás tú­ra délután fél háromkor indul a Fő utca és a Honvéd utca kereszteződé­sétől, a Gamesz-saroktól. NAGYBAJOM. Már március 14-én elkezdődik az ünnepi megem­lékezés a megye legfiatalabb városában. Az általános iskolában a hete­dik osztályosok adnak ünnepi műsort. Másnap a hagyományos fáklyás felvonulás 18.30 órakor indul a polgármesteri hivatal épülete elől. Az általános iskola udvaráig vonulnak a résztvevők, ahol az ünnepi szónok­latot Ács Attila polgármester tartja meg. Egy helyi zenekar Kossuth- nótákkal színesíti az ünnepi megemlékezés hangulatát. ___________■ Fia talokat kérdeztünk arról, mit jelent számukra a Nemzeti Ünnep és a kokárda? Legyünk büszkék a hősökre Lakatos Szabina: A márciusi ifjak jutnak eszembe, minden év­ben gyertyát gyújtok és büszkén, szívesen vi­selem a nemzetiszí­nű kokár­dát. Érzi az ember az ünne­pet, az ünnepi hangulatot amikor az utcára lép. Hi­szen szomszédaink, koűé- gáink, barátaink is nemze­tiszínű szalaggal büszkén mennek az utcán. Ennyi keű, ezzel tartozunk a már­ciusi ifjaknak. Örülök, hogy van egy nap, amikor a hő­sök előtt tiszteleghetünk. Orbán Zoltán: Számomra azt jelenti ez az ünnep, hogy ma­gyar va­gyok. Ez egész évben fontos, de március 15- én jobban érzi az em­ber. Minden évben elmegyek ezen a na­pon az ünnepi megemléke­zésekre, hogy ezzel is tiszte­leghessek a hősök előtt, akik sokat tettek, de sajnos keveset értek el. A kokárda is fontos, és minden évben büszkén viselem. A piros a vért, a fehér a tisztaságot, a zöld pedig a becsületet je­lenti számomra. Nádasdi Nóra: Iskolai ün­nepségen veszek részt, itt is megemléke­zem a nem­zeti ünnep­ről. EmeUett még a város által szerve­zett megem­lékezésekre is elmegyek, érdekel az ünnepi beszéd is, az, hogy akik ott megszólal­nak, mennyire az ünnepet tisztelik, esetleg valami mást is akarnak belemagya- rázni, mint ami valóban benne van ennek a napnak a szeűemiségében. A kokár­da keű, ezzel emlékezünk a márciusi ifjakra, tiszteletün­ket fejezzük ki viselésével. Tóth Eszter: Erről a nap­ról Petőfi, a márciusi ifjak jutnak eszembe. Arra gondo­lok, hogy milyen lehe­tett ott állni, és a Nemze­ti Múzeum előtt haűgat- ni Petőfi szavait. Minden évben megtisztelem az el­hunyt hősöket a kokárda viselésével. Természetesen az iskolai és a városi meg­emlékezésekre is el szok­tam menni. Ha valamiért nem tehetem, a televízió­ban biztosan megnézem a Nemzeti Múzeum előtti ünnepséget. Fekete Balázs: Számom­ra ez a nap a szabadság ün­nepe. A sza­badság min­den nemzet számára a legfonto­sabb és Ma­gyarország 1848-ban is bebizonyí­totta, hogy nem hajlandó behódolni a Nyugatnak. Minden évben büszkén vi­selem a kokárdát, mely szerintem mindezt jelképe­zi, és szívesen elmegyek megkoszorúzni az emlék­műveket. Úgy gondolom, ez az ünnep összetartja a magyarságot, határon in­nen és túl. ■ Egy falu egy asztalnál Táska Idén sem marad el Táskán a Kos- suth-vacsora március 15-én. Ahogy már évek óta, úgy most is maga a polgármester főzi a halászlét. Ez természetesen nemcsak táskái ha­gyomány, bár tény: a legrégebbi ha­sonló somogyi összejövetel az ő ne­vükhöz fűződik. Ma már legalább 10 somogyi településen lesz ebben az évben Kossuth-vacsora. Somogy megye több településén is hagyománya van a Kossuth vagy nemzeti vacsoráknak. Táskán pél­dául az 1800-as évek óta szinte megszakítás nélkül, minden évben összeülnek a nemzeti vacsorára. Az ünnepi menü 25 kűó halból ké­szül és mindenki jóllakik belőle. Nemzeti vacsorára már a sza­badságharcot követő években összegyűltek a táskái férfiak. Akko­riban ez országszerte hagyomány volt a településeken. Amikor pedig a szabadságharc ünneplése tiltott volt, a legtöbb helyen a papok szer­vezték a nemzeti ünnepeket, általá­ban a plébániák épületében. A 48- as dicső események felemlegetése után közös étkezés következett a tájegységre jeűemző ízekkel. Táskán halászlevet és túrós csuszát tesznek március idusán az asztalra. A mai hallét 25 kűó ponty bánja és közel százan jól­lakhatnak vele Gadányi István, Táska polgármesterének jóvoltá­ból. Ahogyan évek óta mindig, idén is ő készíti ugyanis az ünne­pi eledelt. A nemzeti vacsorát, amit településenként Kossuth- és 48-as vacsorának is neveznek, ka­tonadalok és versek színesítik és Táskán az asszonykórus, vala­mint a buzsáki iskolások is hozzá­tartoznak az ünnepi műsorhoz. FÁBOS ERIKA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom