Somogyi Hírlap, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-05 / 30. szám

6. OLDAL ÁLMÁN A C H 1 2 0 2002. Február 5., Kedd LULLA Borverseny halászlével Tizenöt kiló halból mintegy 28 liter halászlevet főzött Gumhold Ferenc, a gazdaköri egyesület alapító tagja a 17. alkalommal szervezett bor­verseny utáni közös vacsorához.- A tagság kért föl a halászlé főzé­sére. Úgy tapasztaltam, jól sikerült, ízlett mindenkinek, mert mind elfo­gyott - mondta Gumhold Ferenc. - Pontyot, amurt, keszeget, kárászt használtam föl, meg tengeri fekete sügért. Három-négy óra alatt elké­szült. A hal filézése, darálása és összefőzése, ízesítésevett el sok időt.- Szereti a halat?- Nagyon; évente többször is fő­zök. A családból csak én szeretem. Ha a barátokkal néha összejövünk a pincéknél egy kis beszélgetésre, ott pinceszeres halászlé a vacsora. Huszonöt tag­gal alakult 1985- ben a gazdaköri egyesület, vál­lalva a falu la­kosságának az összefogását, a szakmai to­vábbképzések és a kulturális rendezvények szervezését. Az önkormányzattal együtt tartják a farsangi bált, a falu­napot, a búcsúi bált és az idősek nap­ját is. A mostani versenyre a lullai gazdák közül tizenhármán fehér-, ki­lencen vörösborral neveztek be. Az előbbiben Keller Pál termése lett a győztes, a vörösben Tóth László bo­rát ítélték a legjobbnak. ■ UGYFELFOGADAS Kéthetente A HIVATAL CÍME 8660 Lulla, Kossuth u. 43. Tel.: (84)320-192. A tabi városi jegyző havonta két délután 15-16 óra között tart ügy- félfogadást. A hivatalsegéd napon­ta reggel 8-11 óráig felveszi a la­kossági ügyeket, s továbbítja a körjegyzőségre. A KÖZSÉG KORFÁJA Nő: 121, férfi: 109 14 évesnél fiatalabb: 30 15-55 év között: 126 56-60 éves: 13 60 évesnél idősebb: 61 LULLA MEGÚJULT FALUHÁZA. A lakosság büszkesége a község központjában álló faluház: itt van a polgármesteri hivatal, a művelődési otthon, illetve a könyvtár, az orvosi rendelő és a gazdaköri egyesü­let helyisége is. Az épületet millennium évében tétette rendbe az önkormányzat a nyári közmunkák so­rán, s bevezettette a földgázt. Megújult az egész épületegyüttes; most itt tartják a falugyűléseket, a kultu- rális rendezvényeket s a gazdaköri továbbképzést, a könyvtár pedig 800 kötettel várja az olvasókat. ■ Új úttól várják a lovasokat KÉTMILLIÓS FORRÁSHIÁNY A költségvetést január 15-én fo­gadta el a képviselő-testület. A be­vétel a szigorú takarékosság elle­nére sem fedezi a működési ki­adásokat. A kiadás 18,8 millió fo­rint, s 2,2 millió a forráshiány. Erre a pénzre önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatként pályáznak; ha nem kapják meg, akkor hitelt kell fölvenni. Az óvoda ellátásért, az általános iskolára és a hivatali teendők ellátására az idén várhatóan 5,5 millió forintot fi­zet Tab városának az önkormány­zat. Tervezett saját bevétele másfél millió forint a bérleti díjakból, kama­tokból, marhalevelekből és a helyi adókból. Fejlesztésre 2,5 milliót terveztek, ebből másfél millió a múlt évről húzódik át. Tervezik helytörténeti ház kialakítását, felújí­tását, illetve korszerűsítik a közvilá­gítást, pályázati támogatással pe­dig játszótér kialakítását is. A LEGNAGYOBB MUNKAADÓ Az önkormányzat az egyetlen mun­kaadó: hivatalsegédet, két köz­hasznú munkást alkalmaz, rész- munkaidőben egy temetőgondno­kot és gázpalackkiadót. Három fa­kitermelő van a faluban s négy me­zőgazdasági vállalkozó. A városba naponta 30-40 munkás ingázik. Egyik szeme sír, a másik meg nevet Reizinger Károly polgármesternek. Örül, mert a falu a rendszerváltás óta sokat fejlődött, összkomfor­tosabbá, szebbé vált; ugyanakkor elkomorul, ha arra gondol, hogy öregszik a lakosság. A község lélekszáma tíz év alatt félszázzal fogyatkozott.- Ahhoz, hogy megálljon a lakosság elöregedése, szükség van a Lullát Endréddel összekötő öt kilo­méteres útszakasz megépítésére - állította Reizinger Károly. - Akkor itt feltehetőleg újabb munkahelyeket is létesítenének, és segítené a fia­talok megtartását is. Az önkormányzat építési tel­keket alakítana ki. Amíg ez a falu zsáktelepülés és helyben nincs munkahely, a Balatont pedig 40 ki­lométeres kerülővel érjük el, addig elmennek in­nen a fiatalok. A polgármester elmondta: szorgalmas, tenni akaró a falu lakossága. Régen nagyon erős volt a háztáji gazdaság. Ez többé-kevésbé ma is érezhe­tő: a 90 család közül mintegy 50 hizlal sertéseket. Évente 5-600 disznót adnak el. Az összefogást mutatja, hogy jól dolgozik az 1985-ben alakult gazdaköri egyesület. A lakosság összetartására jellemző, hogy a Jabapusztán 1998-ban alakult ci­gány kisebbségi érdekvédelmi szervezettel is pél­damutató a kapcsolatuk. A község előtt álló fel­adatokat összefogással, sok esetben társadalmi munkával sikerül megoldani. Előrelépést hozna a kapcsolatok szorosabbá tételében, ha lenne nyugdíjasklub; megalakítását az önkormányzat támogatja. Két család foglalkozik falusi vendéglátással. A „Pál-udvar”, Keller Pálék 1903-ban épült népi stí­lusú háza a tulajdonos család szomszédságában van. Három kétágyas szoba, fürdő, vécé, illetve étkező és konyha áll a vendégek rendelkezésére. A szobák és a konyha eredeti állapotban van, fa­gerendás mennyezettel. A tágas, parkosított ud­var a Jaba-patak völgyére néz. Az istállóban lo­vak, és van sertés meg baromfi is. A vendégeknek lovas kocsikázási lehetőséget kínálnak, illetve föl­kereshetik a család présházát, borospincéjét.- Föllendítené a falusi turizmust, ha elkészülne az endrédi összekötő út - állította Keller Pálné. - Lehet, hogy a község veszítene valamit a varázsá­ból, de az biztos, hogy több vendég jönne. Akkor pedig mások is kiadnának egy­két szobát, fogadnának vendé­geket. Lovas nemzet vagyunk, de ebből a szempontból sincs kihasználva a külső-somogyi térség. Pedig a táj nagyon is al­kalmas lovas túrákra, s ebbe Lulla is bekapcsolódhatna pihe­nőhelyként. Mi is szívesen csat­lakoznánk, csak valaki szervez­né meg, fogná össze a lovastúrákat. A Keller család a mezőgazda­ságból él. a falusi vendéglátás számukra most csak kiegészítő elfoglaltság. 1988-ban léptek be a Falusi Vendéglátók Országos Szövetségébe, tagjai a megyei szervezetnek is. A vendégházat a megyei szervezet a legmaga­sabb minősítéssel díjazta: „négy napraforgós” a komfortfokoza­ta, a környezete, szolgáltatása ”-'~™— és ellátás alapján.- Az a legnagyobb gondunk, hogy nincs ven­dég folyamatosan - mondta Kellerné. - Tavaly is csak negyvenen voltak. Még nem fedezték föl Lullát azok a családok, amelyek falusi környezet­ben szeretnének pihenni, ahol lovaglás, túrázási, kocsikázási és horgászási lehetőség van. És a Ba­laton sincs távol. A vendégkörünk a tíz év alatt alakult ki. Németországból is úgy jöttek, hogy az ismerőseiktől kapták a címünket. Legutóbb szil­veszterkor hat budapesti fiatal töltött itt három napot... Gősi Csaba harmincéves. Mikor megházaso­dott, három évig Ságváron lakott a feleségével. 1998 tavaszán jöttek Lullára.- Itt születtem, jól érzem magam, de nem aka­runk Lullán letelepedni - mondta. - Itt nincs jövő­jük a fiataloknak: se munkahely, se szórakozási lehetőség. Ezen kellene elsősorban változtatni. Most csak azok maradnak itt, akik a mezőgazda­ságból élnek. Magam is abban nőttem föl a szülői háznál, de váltani szeretnék, és szakmám is van. Ha az anyagiak lehetővé teszik, bizonyosan elköl­tözünk. ■ Múzeumot a régi iskolából Helytörténeti múzeumot alakít ki az egykori evangélikus iskola üres épületében az önkormány­zat. Felújíttatja az 1925-ben épí­tett házat; erre egymillió forint támogatást nyert tavaly a telepü­lés, s ezt az összeget kiegészíti mintegy félmillió forinttal. Az épület tatarozását várhatóan jú­nius végéig befejezik. Ezzel régi dédelgetett vágya valósulhat meg a falunak, hiszen az évtize­dek alatt összegyűjtött helytörté­neti anyagot méltó körülmények között bemutathatják. A kiállítá­son az érdeklődő hazai és külföl­di látogatók - mint Nagy Ernő pe­dagógus, helytörténet kutató mondta - megismerik Lulla la­kosságának régmúltját, az év­százados szokásokat. Közszem­lére tesznek régészeti leleteket és évszázados munkaeszközöket, régi fényképeket az 1998-as kiál­lítás anyagából. Egy iskolatörté­neti sarkot is berendeznek, be­mutatva a falu első tanítójának, Spissák Henriknek a hagyatékát. A múzeumot és a kiállítást a falu- napon nyitják meg. __________■ Né gy évtized a közéletben Nagy Imre nyugdíjas az elsők között kapta meg az 1998-ban alapított Lulla Községért em­lékplakettet. E kitüntetéssel díjazták a falujáért végzett több évtizedes munkáját.- Nagyon örültem, hogy több mint négy évtizedes munkámat elisme­résre méltónak ítélte a helyi vezetés- mondta a 80. évében járó Nagy Imre. - Kaptam ennél magasabb ki­tüntetést is, de nekem ez a legérté­kesebb. 1947-ben kapcsolódtam be a falu közéletébe. Először az áfész, majd 1959-től a lullai Jó Remény­ség téesz elnöke voltam. 1974-ig, a tahival való egyesülésig vezettem a közös gazdaságot, és részt vettem a községi, tanácsi munkában is.- Nehezek voltak azok az évek.- Ötvenöt éve lettem tanácstag, s amennyire erőmből telt, segítettem a falu fejlődését. Bevezették a vil­lanyt, majd telefont kaptunk; sokat kellett harcolni érte. Szorgalmaz­tuk a Lullát Tabbal összekötő út megépítését; nem volt könnyű, de végül is eredménnyel járt a mun­kánk. 1968-ban avattuk föl az utat. Ez megszüntette Sérsekszőlős és Torvaj elzártságát is, és végre meg­indult az autóbusz-közlekedés. Ké­sőbb a vezetékes ivóvíz kiépítéséért küzdöttem. Sok szabadidőm ment rá, és rengeteg álmatlan éjszakám volt. Később a tabi közös tanács-vb Nagy Imre a Lulla Községért emlékplakettel tagja lettem, majd elöljáró. A csalá­dom is segített ebben a munkában.- Megértei- Anyagilag nem, mert mindezt társadalmi munkában végeztem. Viszont megmutathatom a fiatalab­baknak: melyek azok a fejlesztések ^községben, amelyeknek a megva­lósításában közreműködtem.- Mivolt a nagy sikere és kudarcai- A siker: a villany és a vízvezeték kiépítése. A kudarc: nem tudtam el­érni az évtizedek során, hogy meg­épüljön a Lullát Balatonendréddel összekötő út, ami megszűntémé a falu zsáktelepülés-jellegét. ___ ■ Meg kérdeztük lullai olvasóinkat: mi köti a településhez és mire büszkék? EGYETLEN KISBOLT Az alapvető cikkeket a tabi áfész élelmiszer- és vegyiáru-boltjában vehetik meg a lakosok. Az üzletet most korszerűsíti a szövetkezet, így a vevők jelenleg az épület hát­só részében, a korábbi italboltban vásárolhatnak. Több mint három­százféle cikket kínál a kis bolt, a la­kosság leginkább az olcsó árut, az akciós termékeket veszi. A felvá­gottak mellett zöldséget és gyü­mölcsöt is kínál. A legnagyobb for­galmat szombaton bonyolítja le, olyankor a tejen és kenyéren kívül egyéb cikkeket is vásárolnak. A forgalmon érezhető, hogy sokan a városban, többen diszkontáruhá­zakban vásárolnak. Az italbolt a gyenge forgalom miatt már a múlt év tavaszán bezárt. Sok család ter­mel bort és főzet pálinkát is. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA] KRUTEK JÓZSEF FOTÓK: ESZES ANDREA Szépen fejlődik a falu, példás az összefogás Kaveczki János gépkocsivezető: - Örülök, hogy húsz éve a szőlőhegy­ről a kisecsenyi fa­lurészbe költöz­tem. Gyönyörű a környezete, tiszta a levegő. Sokat fej­lődött az utóbbi év­tizedben: kiépítet­ték itt is a vízveze­téket, bekapcsolták a gázhálózatba, és tavaly járdát is építettek. Hálásak va­gyunk, hogy a falu vezetése nem fe­ledkezett el rólunk. Évekkel ezelőtt panziót is építettek itt, ezt megvette egy budapesti alapítvány. Legutóbb úgy hallottam, hogy nyugdíjasház lesz; ez munkahelyeket is teremt. A postás azonban nem viszi be a nyugdíjat az idősek házába, s ezért a postára kell menniük. Szeretném, ha ezt a gondot is megoldanák. Nagyné Kovács Jolán könyvesbolt­vezető: - A férjem révén kerültem ide; húsz év alatt megszerettem Lullát, és ma már minden ide köt. Az embereket a becsületességü­kért, szorgalmu­kért, a figyelmes­ségükért kedvel­tem meg. A község jövőjét meghatározza a Balaton kö­zelsége; ez a dimbes-dombos táj hí­vogatja a pihenni vágyókat. Nagyon örülnék, ha továbbra is megmarad­na az az összetartó erő, ami itt van. S ha volna munkalehetőség, nem kellene annyi embernek ingázni. Jó volna, ha javítanák az utakat is. Alig várom már, hogy elkészüljön a hely- történeti múzeum, ami emléket állít a múltnak, s példát mutat a jövőnek. Horváth János nyugdíjas: - Az őse­im Lajoskomáromból jöttek Lullára, én már itt szület­tem; nagyon szere­tem ezt a falut. Je­lentős változás ment végbe az utóbbi évtizedben: bevezették az ivó­vizet, kiépült a gázvezeték, sok háznál van telefon, és megszépültek a házak is. A 80-as évek végén fölépült a katolikus templom is. Büszke vagyok arra, hogy nálunk sosem volt felekezeti villongás. Különösen fontos lenne az Endréddel összekötő út megépí­tése; megszűnne a község elzártsá­ga, föllendülne az idegenforgalom. Boldog volnék, ha a lakosság a ké­sőbbiekben is a cselekvő összefo­gásban mutatná meg az erejét. Tóth László tiszteletdíjas temető­gondnok: - Harminc éve múlt, hogy ide nősültem, a községhez tartozó Jabapusztára. Sze­retem ezt a nyugal­mas helyet, s végig­kísérhettem a fejlő­dést is. Leaszfaltoz­ták az utcát, kihoz­ták a vezetékes ivó­vizet, telefonállo­mást építettek. Minderre büszke va­gyok. S megértjük egymást a cigány lakossággal, az itt élők fele ugyanis a kisebbséghez tartozik. Örülnék, ha végre megépítenék a több évtizede halogatott endrédi utat is, ez föl­lendülést hozna, és hamarabb elérnénk a Balatont. Amit hiányolok: egy játszótér nagyon kelléne a gyerekeknek. És szeretném, ha meg­maradna a jó közösségi szellem is. Pavelka Mártonné áfészbolt-vezető: - Több mint 25 éve ide jöttem férj­hez; megszeret­tem ezt a csendes, • gyönyörű környe­zetű falut. Itt építkeztünk, ide köt a munkám is. Nagyon sok itt a változás: utat épí­tettek meg emlék­parkot, bevezették a vizet és a gázt. Felújították a köz­épületeket. Hogy mit hiányolok? Azt, hogy nincs itt munkalehetőség és emiatt a fiatalok elhagyják a falut. Egyre öregszik a lakosság; ezt a gon­dot kellene megoldani. Nagyon hiányzik a Balaton felé nyitás lehetősége, az fejlődést hozna. Kellene játszótér, illetve presszó is a fiataloknak; talán jobban bekap­csolódnának a közösségi életbe. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom