Somogyi Hírlap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-03 / 2. szám

2002. Január 3., csütörtök G A Z D A S Á G I TÜKÖR 9. OLDAL Euró kisebb zökkenőkkel Kedd óta az EU tizenkét tag­országában 304 millió ember fizethet euróval. A változás a hazai pénzintézetek forgal­mán is nyomott hagyott, az év utolsó napjaiban kisebb ro­hamot álltak ki a bankok. Az utolsó banki munkanapokon kisebb ügyfélrohamot álltak ki a pénzintézetek. A Postabank ügy­felei a szokásos valutaváltási for­galom négyszeresét bonyolítot­ták le: az ostrom oka az volt, hogy csak 2001 végéig lehetett ju­talékmentesen átváltani a meg­szűnő 12 európai valutát euróra. Januártól a hazai hitelintéze­tek döntő többsége átlagosan 1-5 százalékos díj fejében hajlandó átváltani a régi pénznemeket euróra vagy forintra. A nagyobb fiókhálózattal rendelkező pénz­intézetek közül a Citibank és a HypoVereinsbank hajlandó vál­tozatlanul díjmentesen a bankje­gyek cseréjére. Négy-öt százalék a tarifa például a Postabanknál, a Magyar Külkereskedelmi Bank­nál (MKB) és a K&H-nál. Az átváltásra az itthoni ban­kok szinte mindegyikénél csak február 15-éig van mód. Ezt kö­vetően külföldön, a kibocsátó or­szág kereskedelmi bankjaiban vagy jegybankjában lehetséges e művelet. A vidéki takarékszövetkezetek jelentős részénél nincs lehetőség (vagy csak a régi ügyfeleknek) az euró Átváltási arányai: osztrák schilling: 13,7603 belga frank: 40,3399 luxemburgi frank: 40,3399 holland forint: 2,20371 finn márka: 5,94573 francia frank: 6,55957 német márka: 1,95583 görög drachma: 340,750 ír font: 0,787564 olasz líra: 1936,27 portugál escudo: 200,482 spanyol pezeta: 166,386 az euróra való átváltásra. A nagy takarékok közül zökkenőmentes viszont a konverzió például a szi­getvárinál. Néhány pénzintézet (MKB, K&H, Raiffeisen, Hypo­Vereinsbank) fiókjaiban a bank­jegyek mellett érmék becserélése is lehetséges február közepéig. Ennek tarifája 5-25 százalék kö­zötti. Az érmék közül csak az egy-két egységnél nagyobbakat fogadják be a társaságok, a „fillé­reket” nem. Az euró nem csupán a Mone­táris Unió országaiban örvend népszerűségnek, hiszen a GFK Hungária Piackutató intézet fel­mérése szerint a magyar lakosság 69 százaléka látná szívesen a forint helyett előbb-utóbb a közös európai valutát. Az érintett 12 országban egyébként kisebb fennakadások­kal, ám komoly problémák nél­kül kezdte meg pályafutását a kö­zös pénz. A legtöbb gond a szo­kásosnál nagyobb terhelésnek ki­tett készpénzkiadó automaták meghibásodásával volt. Ugyanakkor kritikák is meg­fogalmazódtak az euró első né­hány hivatalos „munkanapja” után. A Die Presse cikke például úgy véli: kemény próbatétel vár még a közös fizetőeszközre. A bécsi elemzés arra hívja fel a fi­gyelmet, hogy a Monetáris Unió országainak növekvő államadós­ságai miatt az euró nem lesz a „világ első számú fizetőeszkö­ze”. Különösen Németország gazdasági helyzete ad aggoda­lomra okot, mert idén az állam- adósság mértéke elérheti a nem­zeti össztermék három százalé­kát. A Die Presse szerint 2002- ben és jövőre az eurózónához tartozó további országok állam- háztartási deficitje is jelentős mértékben eltérhet a kívánatos­tól, ami tükröződik majd az euró dollárhoz viszonyított árfolya­mán is. ■ Rossz éve volt a tőzsdének Budapest A Budapesti Értéktőzsde rész­vényindexe, a BUX egy év alatt 9,15 százalékkal csökkent, a részvények 2001. évi forgalma pedig az előző évinek mintegy harmadára zsugorodott. Az index az év első hónapjá­ban még erősödést mutatott, éves maximumát január 18-án ér­te el, ekkor 8146,03 ponton állt. Szeptember 21-én - tíz nappal az Egyesült Államokat ért terror- támadás után - a BUX éves mély­pontjára, 5670,98 pontra süly- lyedt. Ezt követően év végéig is­mét emelkedő tendenciát muta­tott az index. A forgalom tetemes visszaesé­sével együtt tavaly négyre csök­kent a komoly nemzetközi ér­deklődést is kiváltó papírok szá­ma, ezek közül a legnagyobb veszteséget a Matáv szenvedte el. A távközlési papír az év utolsó kereskedési napján 905 forintot ért, ami 22,8 százalékkal marad el az előző évi záró ártól, a hely­zetet tovább rontja, hogy már egy évvel korábban is ez a papír volt az év vesztese. A Richter- részvények ára egy év alatt 9,7 százalékkal, 15050 forintra esett vissza. A tőzsdeindex gyengülése el­lenére erősödött viszont a másik két vezető részvény, a Mól és az OTP, ám megállapítható, hogy éves szinten még ezek a részvé­nyek sem hoztak többet egy kö­zepes bankbetétnél. A Mól ár­folyama ugyanis 4,2 százalékkal, az OTP-papírok ára 4,1 százalék­kal emelkedett. Jelentősen visszaesett a tech­nológiai papírok árfolyama, a Synergon 23,9 százalékkal, 780 forintra, a Graphisoft 53,2 száza­lékkal, 1395 forintra csúszott le az év során. A vegyipari részvé­nyek is jelentős veszteséggel zár­ták az évet. A TVK 29,3 százalék­kal lett olcsóbb, a Borsodchem árfolyama 31,2 százalékot esett. Sokat emelkedni viszont ta­valy csak az egészen kis papírok tudtak, mint a Phylaxia 61 száza­lékos és a Csopak 51 százalékos drágulással. A Skála 27,3 száza­lékkal, a Glóbus 25,5 százalékkal ér többet, mint az év elején. ■ Csökkentek a kamatok Budapest Közzétette a kamatok alakulásá­ról szóló legfrissebb statisztikáját a Magyar Nemzeti Bank (MNB), amelyből kiderül, hogy a lakos­sági hitelek és betétek kamatai egyaránt csökkentek. A lakosság hitelei közül legna­gyobb mértékben a piaci feltételű ingatlanhitelek átlagos kamatlá­ba csökkent: októberről novem­berre 15,28 százalékról 14,90 százalékra. Valamivel olcsóbban lettek a fogyasztási és egyéb hite­lek is, amelyekért most átlagosan évi 20,40 százalékot kell fizetni, míg korábban ez még 20,49 szá­zalék volt. A lakossági látra szóló betéte­kért 3,51 százalékot várhatott el az ügyfél. Az éven belüli lejárat­ra elhelyezett betétek kamata ugyanakkor 8,57 százalékról 8,44 százalékra csökkent a beté­tek esetében. A háztartásokhoz tartozó egyéni vállalkozók hiteleinek át­lagos költsége is mérséklődött, méghozzá 17,95 százalékról 17,47 százalékra változott. Ugyanakkor a betétek átlagos kamatlába 1,74 százalékról 1,71 százalékra esett vissza. ■ Árulkodó adóbefizetések Jelentős jövedelemkülönbségek a hazai régiókban 1. KÖZÉP-MAGYARORSZÁG 5. NYUGAT-DUNÁNTÚL 2. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 6. KÖZÉP-DUNÁNTÚL ^ \ 3. ÉSZAK-ALFÖLD 7. DÉL DUNÁMUL 2g23)4 4. DÉL-DUNÁNTÚL T * * 59,82 (3) J : rJvaczj*' :!S\ (6) ' 477226 . 250669:' . mns . ’ ««7 f ° » j 379139 ( ,(?) } - *3 380931 <7 ’r' 4-- V~' \ < JF 86114 ' 4 T / <--r­V J f © f 57330 fj ÖSSZESEN H "irf 849Í6Ö ..... ' r* ZL ^ adófizetőre jutó JT Egy állandó lakosra jutó adóalap ífíTÍ Egy állandó lakosra jutó személyi jövedelemadó A hazai régiók adófizetési mutatóiból kiderül, hogy az egyes térségek között jelentős jövede­lemkülönbségek mutatkoznak. Az APEH ada­tai alapján készült KSH-felmérés szerint a leg­rosszabb és a legjobb helyzetű régió adatai között a különbség akár a száz százalékot is meghaladhatja. Budapest ____ A kutatás szerint egy évvel ezelőtt Magyarorszá­gon 4,35 millió adófizetőt regisztráltak, akik 3698 milliárd forintnyi adóalapra 892 milliárd fo­rintot fizettek be az államkasszába. Az egy évvel korábbival összevetve az adókö­teles jövedelem 16, a fizetett szja pedig 25 száza­lékos növekedést mutat. A vizsgált időszakban 1000 lakosból átlagosan 422 volt az adófizetők száma, ez régiónként 359 és 474 között változott. A Budapestet is magába foglaló közép-ma­gyarországi régió dominanciáját jól mutatja, hogy itt a legmagasabb az egy főre jutó adóalap • és befizetett adó, ráadásul csaknem minden harmadik adófizető is ebből a térségből kerül ki. Az egy adózóra jutó adóalap csak ebben a régió­ban haladta meg az 1 millió forintot. Közép-Magyarországot csak jelentős lemara­dással követi Közép-, illetőleg Nyugat-Dunántúl. A középmezőnyt Dél-Dunántúl és Észak- Magyarország alkotja, majd a rangsor végén az alföldi két régió található. Az ország középső és nyugati részén nem csak a foglalkoztatottsági adatok kedvezőbbek, hanem a keresetek között is jelentős különbség mutatkozik. Az ország egészét tekintve 2000-ben az egy adófizetőre jutó átlagos 850 ezer forintos adó­alapra megközelítőleg 250 ezer forintnyi adót fi­zettek az emberek. Az e téren jelentkező különb­séget jól mutatja, hogy a középmezőnybe tarto­zó Dél-Dunántúlon ugyanezek az adatok 714, il­letve 148 ezer forint. A területi különbségek a ki­sebb térségekben, megyékben is nyomon követ­hetők. Az átlagos képből kiemelkednek a megye- székhelyek, ipari központok, ugyanakkor meg­figyelhető a munkanélküliség terhével küzdő ap­ró falvak, főként agrár irányultságú gazdasági körzetek lemaradása. kaszás endre I ÜSdPÜ Étfgn /* -Tfe TrVyilli ii ám ^ W~ Wi Neked melyik jön be? Válassz! Most a legnépszerűbb és legújabb Nokia telefont is szenzációs áron kaphatod meg a Westelnél. Európai Minőségi Díjas szolgáltató, hozzá Európa egyik legjobb mobilmárkája - tökéletes választás. Nokia 5510/SL"'- D0MIN0 csomagban 49 900 Ft, amelyből 4 500 Ft lebeszélhető- kétkezes billentyűzet- MP3 lejátszó (akár kétórás hanganyag rögzítése)- FM rádió automata keresővel, felvétel lehetőségével- SMS csevegő -WAP -játékok Nokia 3310/SL'V- D0MIN0 csomagban 24 900 Ft, amelyből 4 S00 Ft lebeszélhető- hangtárcsázás- vibrációs hívásjelzés- SMS csevegő- játékok NOKIA CONNECTING PEOPLE * A készülékék csők Westel élöfiielői kártyával hasznélhátök. Ajánlatunk a készlet elejéig érvényes, További feltételek az üzletekben, a OöMlNO üzletszabályzatban és a DOMINO Díjszabásban információ: 1230 (csak a Westel hálózatából hívható - díjmentesen), 265*9210. www.vvestel.hu J'OTKfe Keravill ofotért r-------------------------1 üJ esiel a Kapcsolat fc A RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002. január 2.) Borsodchem 4 600 Ft JJ Egis 10 500 Ft O Matáv 905 Ft O Mól 4 960 Ft 0 OTP 16 400 Ft O Richter 15150 Ft 0 TVK 3140 Ft O Zalakerámía 1570 Ft O BUX: 7123,33-0,11% eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX XII. 20-1. 2-IG 7300 _LJ__|___l___; j___! 72 00. rajffi . 17139.3) \ \ 7100_ J^^^^*****^*33; 7000 :7164'16: :7m,3> | 69oo ;;;)!] pont : i • s có ™ AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 395,45 Cseh korona 7,76 Euró 244,75 Japán jen( 100) 206,74 Lengyel zloty 68,94 Svájci frank 164,90 Szlovák korona 5,73 USA-dollár__________2/1,88 HÍ REK BENZINÁR. Az üzemanyagok ára és adótartalma egyaránt magas Magyarországon a kelet- közép-európai térség országai­val összehasonlítva - tette köz­zé tegnap a Mól. Magyarorszá­gon jelenleg egy liter 95-ös mo­torbenzinért 199,50 forintot kell fizetni, a gázolaj literenkénti ára 193 forint. Ez utóbbi a tér­ség minden országában olcsóbb a hazainál, míg a benzin egye­dül Ausztriában kerül többe, mint Magyarországon. A Mól adatai szerint mindkét hajtó­anyag Ukrajnában a legolcsóbb, ahol a 95-ös benzinért 102 fo­rintot, a gázolajért 84,50 forin­tot kell fizetni. Hasonló a hely­zet az üzemanyagok adótartal­mával, a gázolaj esetében az ár 63,6 százaléka, a motorbenzin­nél pedig 68,5 százalék. A ben­zint csak Szlovéniában terheli több adó (71,8 százalék), a gáz­olaj esetében viszont ismét csak hazánk a csúcstartó. ZUHANÓ DEVIZÁK. A Buda pesti Árutőzsdén a devizaárfo­lyamok erőteljes zuhanása volt jellemző az év első kereskedési napján. A dollár minden határidőre 5,00-7,80 forintos sávban gyengült, és az euró elszámolóárai is estek. ÚJ TESCÓK. A Tesco-csoport az idén 5-6 újabb áruház nyitá­sát tervezi Magyarországon, és 2003-ban is hasonló ütemben folytatja a terjeszkedést. A ha­zánkban 7 éve jelen lévő társa­ság jelenleg 21 hipermarketet működtet' amelyekben az elő­zetes adatok szerint 71 millió látogató fordult meg 2001-ben. A társaság országszerte 10 ezer főt foglalkoztat. UKRÁN SKODA. A Volkswa- gen-csoporthoz tartozó Skoda megkezdte az Octavia és a Fabia típusok gyártását Ukrajnában. A cég eleinte évente 5-7 ezer sze­mélygépkocsi összeszerelésével számol. A kezdeti beruházási költség 15 millió dollár. A LEGÜZLETEMBEREBB. Az év üzletemberének választotta a Synergon vezérigazgatóját, Czakó Ferencet az Origó inter­netes újság olvasótábora. Czakó a szavazáson maga mögé utasí­totta az OTP első emberét, Csányi Sándort, Demján Sándort, Járai Zsigmondot, és a Matáv-vezér Straub Eleket. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom