Somogyi Hírlap, 2001. december (12. évfolyam,280-303. szám)

2001-12-27 / 300. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR BÁT-ÖSSZEFOGLALÓ Emelkedett a búza ára A Budapesti Árutőzsde gabo­napiacán az elmúlt héten összesen • közel 1,8 milliárd forint értékű áruval keres­kedtek a brókerek, a határ­idős devizapiacon pedig 21,8 milliárd forint értékű külföl­di fizetőeszköz került új tu­lajdonoshoz - derül ki a BÁT hét végi összefoglaló jelen­téséből. A búza jövő márciusra 540 fo­rinttal, 26710 forintra drágult, a májusi jegyzések viszont 22 500 forinton zártak. Az extrabúza változatlanul 28 900 forintot ért. A kukoricapiacon a három leg­közelebbi árfolyam erősödött, a márciusi lejárat 21550 forintig emelkedett. A takarmánybúza elszámolóára ugyanerre a határ­időre 22 860 forinton állapodott meg, míg a májusi lejárat 22 500 forintra gyengült. A napraforgót jövő márciusra 75 500 forinton lehetett jegyezni. Az augusztusi szállítású repce 56100 forinton zárt, ami megegyezik az egy hét­tel korábbi árral. A márciusi jegyzésű árpa 21000 forintba, a szója 70200 forintba került. A határidős pénzpiacon 85 ezer 180 kontraktussal keresked­tek az alkuszok, a legnépsze­rűbb az euró volt. Az európai fizetőeszköz árfolyama minden lejáratra csökkent. A decemberi határidő 246,10 forinton fejezte be a kereskedést. A távolabbi határidők 0,60-4,00 forinttal gyengültek. Az amerikai dollár ára vegye­sen változott. Az egyhetes lejára­ton 274,80 forintig emelkedett a zöldhasú ára, januárra viszont egy forinttal olcsóbb lett, 275 fo­rintért kínálták. A japán jen decemberi elszá­molóára egy forinttal gyengült, így 214,30 forinton búcsúzott, és állapodott meg a karácsony előt­ti záráskor. - ug ­HÍREK BOR ÉS GYÜMÖLCS. A nagy rédei Szőlőskert Rt. a tavalyi 3,5 milliárd forinttal szemben idén várhatóan 3,6 milliárd fo­rintra növeli árbevételét. A tár­saság évente kétmillió palack bort értékesít a hazai piacokon, 85-90 ezer hektolitert pedig ex­portál. A borászati tevékenység mellett évente 4300 tonna gyorsfagyasztott zöldséget és gyümölcsöt is előállítanak. TÜRELMI IDŐ. A szennyvizet kibocsátó cégek lehetőséget kaptak, hogy csak fokozatosan vezessék be a 2003. január 1- jével életbe lépő környezet- védelmi előírásokat. Az indok: az 1000 milliárd forintos kor­szerűsítéseket csak hosszabb távon lehet megvalósítani. OLAJKITERMELÉS. Az OPEC hajlandó napi 1,5 millió hordóval csökkenteni a kőolaj- termelést, ha a nagy szerveze­teken kívüli termelők is napi félmillió hordós csökkentést vállalnak. A szakértők továbbra is alacsony keresletet prog­nosztizálnak. BORVÉDELEM. Eredetiség védelmi programot dolgoz ki a szekszárdi hegyközség a bor­termelés minőségének javításá­ra, és az eladhatóság növelésé­re. A csúcsminőségű borokat 2002-től külön megjelölt pa­lackban hozzák forgalomba. SZERZŐDÉS. A Novell Ma­gyarország 1 milliárd forintos keretszerződést kötött a MeH Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatóságával. Eszerint 2002. december 31-ig a Novell kon­zultációs és oktatási szolgálta­tásait is kedvezményesen teszi elérhetővé. ■ 2001. December 27., csütörtök Öt nap múlva jön az euró Budapest Az ország hosszú távú célja, hogy 2006-2007 táján a forintot felváltsa az euró, és Magyarország csatlakoz­zon az Európai Monetáris és Gazdasági Unióhoz - mond­ta Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnö­ke. Az euró azonban már január 1-jétől bemutatkozik az Európai Unió tagállamaiban mint hivatalos és egysé­ges fizetőeszköz. vetően Magyarországnak meg kell terveznie euró- érméinek hátoldali képeit is - emlékeztetett Járai Zsig­mond. Az új közösségi valutát, az eurót 11 tagállamban vezet­ték be 1999. január 1-jén, ak­kor csupán számlapénzként. Ekkor rögzítették a résztvevő nemzeti valuták és az euró közötti átváltási arányokat. 2001. január elsején, Görögor­szág EU-tagságával a részt­vevő tagállamok száma 12-re emelkedett. Ennek alapján 2001. január elsejétől a mone­táris unió tagállamai a követ­kezők: Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Ír­ország, Luxemburg, Német­ország, Olaszország, Portugá­lia és Spanyolország. Ezen or­szágok alkotják az euró- övezetet. Jelenleg három EU- tagállam - az Egyesült Király­ság, Dánia és Svédország - nem vesz részt a monetáris unióban, azaz nem vezette be az eurót. Az euró bevezetésével olyan egységes gazdasági tér­ség alakult ki, ahol az euró és a résztvevő nemzeti valuták közötti átváltási arányok rög­zítésével és a közös valuta be­vezetésével megszűntek az addigi nemzeti valuták közöt­ti valutaingadozások és az eb­ből fakadó kockázatok. Egy másik jelentős előny, hogy a termelők és a fogyasztók köz­vetlenül össze tudják hasonlí­tani az egymással versengő termékek árát a tagállamok­ban, elősegítve ezzel az árak kiegyenlítődését, ami. a nem­zetközi piacon is versenyké­pesebbé teszi termékeiket és szolgáltatásaikat. Emellett a továbbiakban már nem me­rülnek fel a különböző valu­Addig azonban, amíg Ma­gyarország csatlakozik az Európai Monetáris és Gaz­dasági Unióhoz, teljesíteni kell a maastrichti előíráso­kat, amelyek részben az inf­láció alakulására, az állam- adósságnak a GDP-hez vi­szonyított arányára, illetve a kamatszintre vonatkoznak. Magyarország már most tel­jesíti azt az előfeltételt, hogy az államadósság GDP-hez viszonyított aránya legfel­jebb 60 százalék lehet, je­lenleg 55 százalék ez a szint. Járai Zsigmond ki­emelte: 2002. január elsejéig az MNB feltölti készleteit euró-bankj egyekből. A pénzromlással kapcso­latban az MNB továbbra is tartja magát ahhoz, hogy idén decemberben az egy év­re visszatekintő pénzromlás 7 százalék lesz, jövő év de­cemberére pedig az éves inf­lációt 4,5 százalékra várja a jegybank. Az MNB inflációs célja 2003-ra 3,5 százalék, mellyel elérhető lesz, hogy az Európai Unióba való be­lépéskor a hazai pénzromlás 2 százalék körüli szintre csökkenjen. A jegybank vezetése úgy látja, hogy a biztonságos és gazdaságos készpénzellátás érdekében Magyarország nem vállalja majd az euró- bankjegyek előállítását, a szükséges mennyiségű bank­jegyet inkább külföldről szer­zi be. A mostani számítások szerint az országnak fele annyiba kerül a bankjegyek megvásárlása külföldről, mint azok hazai előállítása. Ugyan­akkor Magyarországon - a tervek szerint - vernek majd euróérméket. A belépést kö­ták egymásra történő átváltá­sával kapcsolatos költségek, amellyel komoly megtakarítá­sok érhetők el. Ezek a ténye­zők hozzájárulnak a térség gazdasági növekedésének gyorsulásához, valamint vi­lággazdasági súlyának növe­kedéséhez. Elsőként a pénzpiacok tér­tek át az új pénznemre: már 1999. január elsejétől euró­bán működnek. A hároméves átmeneti időszak alatt lehető­ség volt arra, hogy a számla­pénzforgalom euróbán vagy nemzeti valutában kerüljön lebonyolítására. Utolsóként 2002. január 1-jén következik a készpénzforgalom euróra történő átállítása. Legkésőbb 2002. február 28-i határidővel a pénzcsere minden tagállam­ban lezárul, és a nemzeti valuták véglegesen kikerül­nek a forgalomból. Az euró­övezeti tagállamok jegybank­jainál korlátlan ideig, vagy legalább 10 évig az adott or­szág nemzeti valutáját euróra lehet váltani. Az állampolgárok tulajdo­nában lévő megszűnő nem­zeti valutákat célszerű 2001. december 31-éig forint- vagy eurószámlára helyezni. A megszűnő nemzeti valutákat csak 2002. január elsejétől le­hetséges euró bankjegyre vál­tani. Magyarországon a hitel- intézetek és a pénzváltási en­gedéllyel rendelkező intéz­mények kötelezően 2002. február 15-éig váltják be a megszűnő nemzeti valutákat. Ezen belül 2002. január 1-jé- től február 15-éig van lehető­ség a megszűnő nemzeti va­luták euróra váltására. A pénzintézetek és pénzváltó­helyek a jövőben sem lesznek kötelezve a valutaérmék vál­tására. Kevesebb pénzváltó helyen és csak korlátozott va­lutanemekben, korlátozott (általában a nagyobb) címle­tek beváltására van lehetőség most és a későbbiekben is, ál­talában jutalék felszámítása mellett. PRIVACSEK ANDRÁS Euró-bankjegyek Ország A nemzeti fizetőeszközök érvényességének utolsó napja A készpénz beváltásának utolsó napja a kereskedelmi bankoknál 7 különböző címletű euró- bankjegy lé­tezik: 5, 10, 20, 50, 100, 200 és 500. A bankje­gyek mérete növekvő, szí­nük különbö­ző, a vakok és gyengén látók érdeké­ben eltérő ta­pintású. Az érmék­től eltérően a bankjegyek minden tagál­lamban mind­két oldalukon azonosak. A bankjegyek egyik ol­dala stilizált ablakokat és kapukat ábrázol (utalás Európa nyitott szellemé­re), a másik oldal stilizált hidakat (utalásként a szo­ros kooperációra és kommunikációra Európa és a világ többi része kö­zött). Az ábrák a növekvő címleteken az egymást Euró-érmék: követő jelentős eu­rópai építészeti stí­lusokat jelképezik: 5 (klasszikus), 10 (román), 20 (góti­kus), 50 (rene­szánsz), 100 (barokk és rokokó), 200 (vas- és üveg-architektúra), 500 (modern, 20. századi építészet). A bankjegyeken a 11 tagállami nyelvnek meg­felelő írásmódban szere­pel az „euró” szó (a gö­rög és a latin ABC sze­rint), valamint az Európai Központi Bank rövidítése 5 változatban, és az EU zászlója. 1 euró=100 cent. 8-fajta érme létezik: 1 és 2 eurós, 1, 2, 5, 10, 20, 50 cen­tes. Eltérően a bankjegyektől, az érmék az egységes oldal mellett nemzeti oldallal rendelkeznek. Ennek ellenére minden érme minden euróövezeti tagállam­ban törvényes fizetőeszköz. Az egységes oldal ábrázolja az EU-csillagokat, az érme érté­két, és egy, az érme értékétől függő EU-térképet. Az érmék pereme a vakok és gyengén látók érdekében kü­lönbözőképpen recézett. Öt tagállamban országonként azonos motívum szerepel mind a nyolc érme nemzeti oldalán. Ír­országban például a kelta hárfa, Portugáliában régi pecsétek. A készpénz beváltásának utolsó napja a jegybankoknál Ausztria 2002. február 28. bankonként változó korlátlan ideig Belgium 2002. február 28. 2002. december 31. bankjegyek: korlátlan ideig, érmék: 2004 végéig Finnország 2002. február 28. bankonként változó 2012. február 28. Franciaország 2002. február 17. 2002. június 30. bankjegyek: 2012. február 28., érmék: 2005. február 17. Németország 2001. december 31. bankonként változó korlátlan ideig Görögország 2002. február 28. bankonként változó bankjegyek: 2012. február 28. érmék: 2004. február 28. Írország 2002. február 9. bankonként változó korlátlan ideig Olaszország 2002. február 28. bankonként változó 2012. február 28. Luxemburg 2002. február 28. 2002. június 30. bankjegyek: korlátlan ideig, érmék: 2004 végéig Hollandia 2002. január 28. 2002. december 31. bankjegyek: 2032. január 1., érmék: 2007. január 1. Portugália 2002. február 28. 2002. június 30. bankjegyek: 2022. február 28., érmék: 2002. december 31. Spanyolország 2002. február 28. ____________2002. június 30._____________korlátlan ideig_________________________________ Ár folyam (1 egység, euróbán) Belga frank 40,3399 , Görög drachma 340,75 Francia frank 6,55957 Olasz líra 1936,27 Holland gulden 2,20371 Portugál escudo 200,482 Német márka 1,95583 Spanyol pezeta 166,386 ír font 0,787564 Luxemburgi frank 40,3399 Osztrák schilling 13,7603 Finn márka______________5,94573 Bí rált minimálbér-emelés A munkaadó és a munkáltató is rosszul járhat Várható kedvező hatásai ellenére máris számos kritika éri a jövőre 50 ezer forintban megállapított minimálbér bevezeté­sét. A szakértők főként azt hiányolják, hogy a minimálbér emelkedéséhez igen, de az esetleges pluszjövedelmekhez már nem kedvezően igazodnak az adósávok. Pécs Olcsóbb üzemanyag Budapest Egymástól független gazdaság- kutató irodák szerint a minimál­bér 40-ről 50 ezer forintra emelé­se megközelítőleg 450-550 ezer embert érinthet kedvezően az új év első bérfizetésekor. Többsé­gük a versenyszférában, keve­sebb mint egyharmaduk pedig a közszférában dolgozik. A kedvező hatás elismerése mellett két ponton is éleződő fe­szültség kíséri az új minimálbér bevezetését. Annak ellenére, hogy a jövőre esedékes változás kapcsán háromoldalú - munka­vállalói, munkáltatói és kormány­zati - konszenzus alakult ki, az előzetes számítások alapján több érintett gazdasági szervezet is je­lezte, hogy komoly veszteséget jelent számára az új minimálbér. A vesztesek köre elsősorban azokból az ágazatokból - feldol­gozóipar, mezőgazdaság, gép- és elektronikai ipar - kerül ki, ame­lyekben tömegesen foglalkoztat­nak embereket minimálbérért. A bérterhek növekedését esetükben nem kompenzálja a társadalom- biztosítási járulék 2 százalékpon­tos mérséklődése, és nem jelent­het biztos segítséget a kormány által kilátásba helyezett 15 mil­liárd forintos pályázható keret sem. Ami a munkavállalókat illeti, közülük csak azok a bruttó 50 ezer forint minimálbérért foglal­koztatott emberek kerülnek a leg­alacsonyabb, 20 százalékos adó­sávba (600 ezer forint), akiknek nincsen más jövedelmük. Egy esetleges pluszkifizetés miatt az alsó határ feletti összegek máris a 30 százalékos adókulcs hatálya alá kerülhetnek. A legmagasabb sáv határértéke 1,05 millióról 1,2 millió forintra emelkedik, ebben 40 százalékkal adózik a jövede­lem. Gazdasági elemzők szerint az sem kizárt, hogy a magyar át­lagkereset - ez a harmadik ne­gyedévben idén 97300 forint volt - a legmagasabb adósávba kerül. KASZÁS E. A tavalyihoz képest idén je­lentősen csökkent az üzem­anyagok ára: az évközi ár­ingadozások következtében olykor többet, az év vége felé közeledve azonban egyre ke­vesebbet fizettünk a 95-ös ok­tánszámú motorbenzinért, a gázolaj ára pedig egész évben alacsonyabb volt, mint tavaly. A 95-ös motorbenzin ára a múlt év végén 218,50 forint volt, jelen­leg pedig 199,50 forintot kell fi­zetni egy literért. A Mól Rt. ada­tai szerint a motorbenzin ára az év első felében csökkent, majd azt követően erőteljes növeke­désnek indult. A benzin értéke májusban tetőzött, akkor 249,50 forintba került egy liter üzem­anyag, augusztusig azonban 219,50 forintig esett vissza. Az Amerikai Egyesült Államo­kat ért szeptemberi terrortáma­dás óta folyamatosan mérséklőd­nek az árak. A Mól Rt. illetékesei ezt azzal magyarázták, hogy a vi­lággazdaságban visszaesett a üzemanyagok iránti kereslet, ugyanakkor a készletek folyama­tosan a megfelelő szinten voltak. Ehhez járult hozzá a nemzetközi piacokon a kőolaj és a kőolaj- termékek árának csökkenése, valamint a forint erősödése. A gázolaj értéke egész évben a tavaly év végi 223,75 forintos ár alatt mozgott. Először januárban csökkent 219,70 forintra, majd júniusban 217 forintra. Jelenleg Éterenként 193 forintba kerül. A motorbenzinhez hasonlóan a gázolaj értéke is folyamatosan csökkent a New Yorkot ért terror- támadást követően. A télen szo­kásos nagyobb kereslet sem volt árfelhajtó hatással. ___________u. c. ( 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom