Somogyi Hírlap, 2001. december (12. évfolyam,280-303. szám)

2001-12-27 / 300. szám

2001. December 27., Csütörtök 9. OLDAL Szebb lett az ünnepük Ilyen bőkezű Jézuskánk még nem volt - mondta Székely Sán­dor elnök, a Nyugdíjasok Kapos­vári Egyesületének karácsonyi ünnepségén. Ezúttal több mint hetven tagjuknak tették szebbé az ünnepet egy kis pénzsegítség- gel, ajándékcsomaggal. Az ado­mányok összértéke jóval megha­ladta a háromszázezer forintot. Halmos László, a Segítségnyúj­tó Alapítvány kuratóriumának el­nöke százötvenezer forintot oszt­hatott szét - az alapszabály ren­delkezése szerint egyedül élő nyugdíjasok kaphatnak támoga­tást a törzstőke kamataiból -, har­mincán részesültek ötezer forin­tos segítségben. Szita Károly pol­gármester - évek óta teszi ezt - a boltok előtt vérnyomást mérő nő­vérkék idei áldozatvállalását kö­szönte meg öt-ötezer forinttal. Dr. Gyenesei István, a Somogyért Egyesület elnöke ötezer forintos vásárlási utalványt adott az egye­sület tíz tagjának. A Somogyi Er­dő- és Fagazdasági Rt. ugyancsak tíz nyugdíjasnak tette derűsebbé az ünnepet az öt-ötezer forintos utalvánnyal. Somogyvári Lajos, a kaposvári képviselő-testület tagja és dr. Mátrai Márta országgyűlési képviselő, tartós élelmiszereket és déligyümölcsöt tartalmazó ajándékcsomaggal könnyített tíz idős ember bevásárlási gondjain. Szentiványi Árpád fotóművész, az egyesület tagja, ötezer forintos utalványt adott két egyedül élő nyugdíjasnak. Dr. Kelemen Lász­ló, a Kapós Expo vásáriroda igaz­gatója, igazi karácsonyi meglepe­tést, díszes ajándékkosarakat adott át az egyesület három tagjá­nak. Az egyesület öt áldozatkész tagjának adott ötezer forint érté­kű csomagot. A több mint hetven megajándékozott közül három­mal beszélgettünk. Szállást keres a Szentcsalád i .................... i Csapó Károlyné tíz éve | egy pici garzonban él u egyedül, ha egészsége engedi, ott van az egye­sület összejövetelein: - Gondolkodtam rajta, hogy eljöjjek-e. szé- gyellnivalénak tartot­tam. hogy segítségre szorulok. Nem sok a nyugdíjam, de ha nehe­zen is. beosztással, le­mondással meg tudok belőle élni és segítenek a lányomék is, ha a sors úgy hozza. Sajnos, most van mire tordítani az ajándékot, hallóké­szülékkel élek, és nem­sokára lejár a használa­ti Ideje, újat kell besze­rezni. ehhez bizony jól jön minden forint. Kiss Antalné húsz éve özvegy, a nyugdíja har­minchat ezer forint. - Oszt szoroz az ember örökké, mire mennyit költhet, mi az. ami nél­külözhető. Turkálóban veszem meg a szüksé­ges ruhadarabokat, hús­ra csak hét végén futja. Súlyos szívbetegségem van. de nem merek a műtétre vállalkozni, vi­gyázok inkább magamra, ahogy tudok. Egy hete elestem, eltört a szem­üvegem, épp azon töp­rengtem, miből csinálta­tom meg, amikor meg­kaptam az egyesület se­gítségéről az értesítést, még most sem akarom elhinni, hogy igaz lehet. Nieselberger Balázsné a Szent Imre utcai pince­boltnál méri nyugdíjas társai vérnyomását évek óta. Népes család­ban él, férje, két gyer­meke, három unokája, három dédunokája sze- retete övezi. Nemrég ünnepelték ötvenedik házassági évfordulóju­kat: - Á polgármester úr minden évben pénz­jutalommal ismeri el a munkánkat, ez bizony most nagyon jól jön, mert rengeteg kiadá­sunk volt az idén, csa­tornáztak az utcában, ahhoz kellett egyebek mellett hozzájárulni. A jutalomból tudok majd ajándékot venni. Felsőmocsolád A múlt hét végén testvéri szere- tetben, az ünnep melegétől áthat­va telt a Felsőmocsoládi Nyugdí­jas Egyesület karácsonyestje. Rá­kóczi Lászlóné irányításával he­teken át tanulták az egyházi éne­keket, verseket, imákat, hogy be­mutathassák Szállást keres a Szentcsalád című összeállításu­kat. Óvodások és kisiskolások is szerepeltek a műsorban, a kis pásztorok és az angyalkák szere­pét formálták meg nagy átéléssel. A mocsoládi óvodások maguk készítette ajándékokkal lepték meg a falu idős lakóit, akik mézes­kaláccsal, szaloncukorral viszo­nozták a kedves figyelmességet. Az ünnepségen ott volt Csernyák Lajos polgármester és a nyugdíja­sok fő támogatója, a rendezvénye­iknek helyet adó kastély tulajdo­nosa, Bánó Sándor is. Az egyesü­let vezetői karácsonyi jókívánsá­gaikkal felkeresték beteg és egye­dül élő, nehezen kimozduló társa­ikat, így ők is részesültek a kará- csonyi várakozás örömében. ■ 137 millió forintos karácsonyi ajándék A Kaposvári Református Egyház 137 mil­lió 400 ezer forintot kap a Széchenyi Terv keretében az Ivánfahegyi úton épülő idő­sek otthonának megvalósításához. Egy hete döntött a gazdasági miniszter a be­nyújtott pályázatokról, ezúttal 371 idős­otthoni, nyugdíjasházi lakrész létesítésé­hez több mint 2 milliárd forinttal járul hozzá a kormány.- Ennél szebb karácsonyi ajándékot nem is kaphattunk volna - lelkendezett Bellái Zol­tán református lelkipásztor. - Éppen úton voltam Szlovákiába a leányom családját meglátogatni, amikor a Somogyi Hírlaptól telefonon értesültem a kedvező döntésről. Egyik legszebb karácsonyom ez. Az ivánfahegyi idősek otthonának alap­kövét május 27-én rakták le és Szigetvári György építész tervei alapján azonnal meg­kezdték az építkezést, már állnak az alsó szint falai. A legkisebb lakrészek 16,2, a kö­ídősotthon, nyugdíjasház Az alapvető különbség a nyugdíjasház és az idősek ottho­na között, hogy utóbbira a szociális igazgatásról és a szo­ciális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni (többek között orvosi ellátást, közösségi helyiségeket kell biztosítani), az otthon működtetéséhez az állam is normatív támogatást nyújt. A nyugdíjasházak pályázati feltételei kevésbé szigorúak, alapvető cél, hogy a nyugdíjasoknak, illetve az öregségi nyugdíjkorhatárt el­érteknek bérleti jogviszony alapján a kialakított lakrészek­ben időhatár nélküli elhelyezést biztosítson. zepesek 23, a legnagyobbak, elsősor­ban házaspárok részére 30 négyzet- méteresek. A negyvenhét szobában és garzonban összesen hatvan idős ember elhelyezésére és gondozására lesz lehetőség.- Miből teremtette elő az egyház a pályázathoz szükséges saját erő ösz- szegét?- A várostól kaptuk a 15 milliót érő telket, ezt be lehetett számítani. Eh­hez jött saját Bartók Béla utcai ingat­lanunk értéke, meg a hosszú idő óta erre a célra gyűjtött pénzünk. Mivel emelt szintű ellátásra vállalkozunk, az elhelyezést kérők­től igénybevételi díjat lehet kérni, ami szin­tén a saját erőt gyarapította.- Hányán kérték eddig elhelyezésüket az ivánfahegyi épületben?- Azt hiszem, talán tízen kötötték le szer­ződésben a lakrészüket.- Csak reformátusok igényelhetik az ott­hon gondozását?- Az épület az egyház tu­lajdona lesz, a működtetésé­ről is mi gondoskodunk, de nem kikötés, hogy az ott la­kók református vallásúak le­gyenek. Tudomásom szerint már az eddig jelentkezők kö­zött is van más felekezetű. Ha az otthonunk iránti igény nagyobb lesz, mint a lehető­ségeink, akkor természete­sen hittestvéreinket részesít­jük előnyben.- Mikor lesz kész az ivánfahe- gyi idősek otthona?- A Széchenyi Terv november 30-i határidőt jelöl meg a befeje­zésre, a mi terveinkben azonban korábbi időpont szerepel, az ok­tóber 31-éhez közeli vasárnapon, a reformáció napján szeretnénk megáldani és az idősek birtokába adni az épületet.- Az építkezés folyik, de mi lett volna akkor, ha nem kapják meg a Széchenyi Terv támogatását?- Az otthon akkor is felépülne, csak akkor más csatornákon keresztül, esetleg egyházi ingatlan értékesítéséből kellett volna előte­remtenünk a költségek fedezetét. De kezdet­től bíztunk a kedvező elbírálásban, hiszen na­gyon alapos, száznyolcvan oldalas pályázat­ban indokoltuk meg minden forint felhaszná­lását, és a szükségesnél nagyobb összegű volt az egyházunk által vállalt saját erő is - mond­ta tájékoztatója végén Bellái Zoltán lelkész. Á gazdasági miniszter több mint kétmilli­árd forint összegű állami támogatásról dön­tött karácsony előtt, ennek segítségével a 17 nyertes pályázat keretében összesen 371 lak­rész létesül idős embereknek. A pályázatok többségét önkormányzatok nyújtották be, de örvendetesen nő az egyházak részvétele is, erre február óta van módjuk. Idén összesen a Széchenyi Terv keretében 7,2 milliárd forint­tal támogatta az állam ezeket a pályázatokat, ami 1182 lakrész kialakítását teszi lehetővé. Ebből 755 idősek otthonában (mint a kapos- vári is), 427 nyugdíjasházban létesül. ■ Hatodszor választották elnökké Marcali Az ünnepek előtt tartotta vezető­ségválasztó és beszámoló köz­gyűlését a Honvéd Nyugállomá- nyúak Klubja Marcaliban. József nyugállományú őrnagy, klubelnök foglalta össze az idén történteket és megelégedéssel je­lenthette, hogy a tervezett prog­ramok - egy színházlátogatás az érdeklődés hiánya miatt maradt el - megvalósultak. Nagyra érté­kelte a beszámoló a társklubok­kal ápolt bajtársi kapcsolatokat. Egyre erősebb a barátság a Nyugállományú Klubok Orszá­gos Egyesület évéi, a Kaposvári Noszlopy Gáspár Nyugállomá- nyúak Klubjával, a Nagykanizsai Határőr Nyugdíjas Egyesülettel, a Nagyatádi Bajtársi Egyesület­tel, valamint Marcali civil nyug­díjas szervezeteivel. Ápolják az évek óta tartó jó barátságot a horvátországi Csáktornya és Varazsd belügyi nyugdíjasaival is. Nagy József felelevenítette az idei események sorát, a februári borversenyt és farsangi bált, a nő­napi, a gyermeknapi összejöve­telt, a honvédelem napjának meg­ünneplését, a fórumot, amelyen dr. Sütő László polgármester adott tájékoztatót a város életéről, és a kirándulásokat Hévízre, Keszt­A legszorgalmasabb klubtagokat jutalomban részesítette az elnökség helyre, Csáktornyára, a kaposvári Töröcskei-tóhoz, Kaszópusztára, a somogysimonyi erdészlakhoz. A fővárosban és környékén két­szer is jártak. A kritikai megjegyzések meg­válaszolása elől sem tért ki az el­nök. Sok kívülálló látogatja a helyőrségi klub rendezvényeit, kifogásolják többen. A klub köz­hasznú szervezetként működik, a városnak olyan közintézménye, amelyet bárki felkereshet, a vál­lait kötelezettség alól nem lehet kibújni. A látogatás költségei azonban nem egyformák, a nyug- állományúak jelentős kedvezmé­nyekben részesülnek. A közgyűlés elfogadta a veze­tőség beszámolóját, majd új jelö­lő bizottság javaslata alapján ve­zetőséget választottak. A marcali­ak ismét Nagy József nyugállo­mányú őrnagyot választották el­nökké, immár hatodszor. Az őr­nagy tíz éve irányítja a klubot, négy éve a helyőrségi klubot is ő vezeti. A nyugállományúak köz­gyűlése vacsorával, tánccal zárult Marcaliban. ■ Hírek FIGYELMES FIATALOK. A marcali kórház lengyeltóti utó­kezelő osztályán hetven elesett, magatehetetlen idős embert gon­doznak, sokukat rokon sem láto­gatja. Lengyeltóti fiatalok aján­dékokat gyűjtöttek, számukra és énekekkel, versekkel varázsol­tak karácsonyi hangulatot a kór- | termekben. Dicséretes, hogy az ; emberséges cselekedetet maguk találták ki és váltották valóra. KÖSZÖNET. A Mernyei Nyug­díjas Egyesület Pásztohy András országgyűlési képviselőt, a falu alpolgármesterét hívta meg ün­nep előtti összejövetelére. Ez al­kalommal köszönték meg támo- ; gatását, azt, hogy alpolgármes­teri tiszteletdíját a nyugdíjasok közösségi céljaira ajánlotta fel. FOGADÓNAPOK. A nyugdíjbiz­tosítási igazgatóság és az egész­ségbiztosítási pénztár januárban az alábbiak szerint tartja vidéki ügyfélszolgálatát: Csurgón 3-án csütörtökön, Barcson 4-én pénte­ken, Marcaliban 7-én hétfőn, Sió­fokon 8-án kedden, Nagyatádon | 9-én szerdán, Tabon 10-én csü­törtökön délelőtt, Balatonföld- váron ugyancsak 10-én csütörtö­kön délután várják az érdeklődő ügyfeleket. _______________■ OLDALSZER KESZTŐ: KATONA CSONGOR GYERTYAFÉNY MELLETT. Csütörtökön tartotta karácsonyi ün­nepségét a megyei önkormányzati hivatal és Kaposvár megyei jogú város nyugdíjas klubja. Jónás József klubvezető-helyettes eldur­vult világunk sötét víziója mellett a szeretetben rejtező reményről szólt karácsonyi köszöntőjében. A megyei közgyűlés nevében dr. Gyenesei István, a kaposvári önkormányzat képviseletében dr. Kéki Zoltán jegyző kívánt áldott, békés ünnepet a nyugdíjas köz- tisztviselőknek. FOTÓ: KOVÁCS TIBOR Sorsverte évtizedek után is derűsen Nyafognak a fiatalok manap­ság és rettenetesen sajnálják magukat, súlyos az élet, mos­toha a sors. Egy idős hölgy, aki túlélt két iszonyú világhá­borút, véres diktatúrákat, 91 évesen verseket tanul, vetél­kedőket nyer, derűsen tölti napjait. Tanulságos életéből erő meríthető.- Édesanyám ígéretes hegedű­művészi pálya előtt állt, amikor én megszülettem az akkori nagy­magyarországi Ugocsa megyé­ben, Tiszaújlakon - kezdi élete fonalát gombolyítani Keresztes Györgyné Precztner Rozália, a kaposvári Liget-otthon megelé­gedett, boldog lakója. - A zené- szi karrier miatt lemondott ró­lam, nevelőszülők vettek pártfo­gásba. A jómódú család szemefé- nye lettem, saját gyermeküket sem kényeztették volna jobban, osztrák származású nevelőapám nevét ma is büszkén viselem, emléküket szeretettel őrzöm szí­vemben. Sokat betegeskedtek, a nap jó részét kórházi ágyuknál aggodalommal töltve, fiatal lány­ként határoztam el, hogy ápoló­nő leszek. Inkább biztonságot keresve, mint szerelemből ment férjhez huszonhárom évesen egy földbir­tokos fiához. Három év múlva kisleányuk született, ám a zord atya nem örült a gyermekáldás­nak, addig sem felhőtlenül bol­dog házasságuk végzetesen ösz- szeomlott. Válásuk után egy gaz­dag családnál volt gyermekneve­lőnő, aztán ápolónőként kapott munkát a pécsi klinika elmeosz­tályán. A beszámíthatatlan bete­gekkel éjszakára összezárva gyakran érték testi-lelki támadá­sok, nem egy­szer kékre- zöldre verve találtak rá reggelente. Zárdában ne­velkedő leá­nyára gondolt ilyenkor, ez adott erőt a bántalmazá­sok, az „ön­kéntes éjszakai börtön” elviselé­sére. Aztán könnyebb lett a sor­sa, a bőrgyógyászatra helyezték át, ám akkor elérte a front Pécset is. A zárdát, ahol gyermekét ne­velték, ismeretlen helyre menekí­tették. Borzalmas esztendő követke­zett. Kósza hírek, mendemondák nyomán járt kétségbeesetten leá­nya után. Ma is könnyes a szeme, ha felidézi az emlékeket: orosz katonák lelökték a zsúfolt teher- vonatról, havas mezőn gyalogolt a sötét éjszakában temetetlen holtak között... Végül Simontor- nyán talált gyermekére, egy év rettenet után. Orvosismerőse hí­vására Kaposvárra jött. Férjhez ment még egyszer, de ez a házas­sága sem volt szerencsés, férje 1956-ban elhagyta az országot, a családját. Harmincöt éve a kaposvári kór­házból főnővérként vonult nyuga­lomba. Amikor megnyílt a liget, maga választotta otthonául. ízüle­tei sajognak olykor, sokat kell fe­küdnie, olvas ilyenkor. A közös programoknak azért lelkes résztve­vője, szereplője 91 évesen is. Mikor azt kérdezem, mi adott erőt a sok sorscsapás elviseléséhez, egyszerű választ ad: - Maguk, fiatalok, sze­rencsére nem tudják, mennyit ki­bír az ember... pálkovács linda i ) N Y U G D í J A S O K _____________

Next

/
Oldalképek
Tartalom