Somogyi Hírlap, 2001. július (12. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-10 / 159. szám

6. OLDAL A L M A N A C H 1 8 6 2001. Július 10., Kedd A GONDOS GAZDÁK A község irányítója és fejlesztő­je az önkormányzat. A polgármester: Jaksó Józsefné. Az alpolgármester: ifi. Berta János. A képviselő-testület tagjai: Bité Károly, Csuti Vilmos, Kovács János és Steinbacher Mihály. A körjegyzői állás betöltetlen. A falu háziorvosa: dr. Juhász Károly. A falugazdász Kovács Gábor. m Somogyegres A községről vi­szonylag kései az első adat: Egrech nevét az 1536-os adólajst- rom említi. Írták Egrösnek is, 1563-ban. A XVII. században elnép­telenedett, s 1713-ban telepítették új­ra. 1724-ig csak magyarok lakták, ak­kor költöztek be németek, de később elmagyarosodtak. Az 1871-es község­törvény a nágocsi körjegyzőségbe so­rolta, ide tartozott 1949-ig mintegy 5-600 lakossal. A falu nevét 1931-ben a lakosság kérésére változtatták Somogyegresre. Népessége is gyarapo­dott. 1960-ban már 639-en éltek itt. A tanácsrendszer megalakulásával önálló testület jött létre, ám a falut később a kányái tanácshoz csatolták. A hetve­nes évek elején szűnt meg az iskola felső tagozata, később az alsó is. Je­lenleg négy óvodás jár Bedegkárre, a 23 kisdiák pedig a bedegi és a tabi ál­talános iskolába. A zsáktelepülésnek nincs intézménye: a kányái egészség- ügyi szolgálathoz tartozik, a háziorvos az egresi rendelőben fogadja a betege­ket. A község lakossága a hatvanas évek végétől egyre csökken. 1980-ban még 352 volt a száma. 1990-ben 307. Öt éve 268-an éltek itt, most csak 253-an. 1990-től működik önkormány­zat, Kányával alkot körjegyzőséget. Azt beszélik a faluban— ..., hogy megoszlik a lakosság vé­leménye a közelmúltban tartott millenniumi ünnepségről. Töb­ben dicsérték a rendezvényt, de elhangzott olyan megjegyzés is, hogy miért volt szükség erre a fel­hajtásra, amikor forráshiányos a falu. A lakosság egy része azt sze­rette volna, ha az ünnepségre for­dított pénzt segélyként kiosztotta volna az önkormányzat. .... hogy szükség lenne a nyug­díjasklub megalakítására, mivel a lakosság jelentős része időskorú. A gond az, hogy nincs olyan em­ber, aki összefogná az időseket és megszervezné. Pedig az önkor­mányzat adna klubhelyiséget is, sőt anyagilag is támogatná őket, ha létrejönne a községben ez a ci­vil szervezet. ..., hogy a napokban valaki be­törte az áfész élelmiszer- és ital­boltjánál a villanyóraszekrény aj­taját. Azóta ezt kijavíttatta a szö­vetkezet vezetése, ám kérdéses: meddig lesz ép, nem törik-e be új­ból vandál módon. ■ az oldal összeállítását a tab és VIDÉKE ÁFÉSZ ÉS A SOMOGYEGRESI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: KRUTEK JÓZSEF FOTÓ: ESZES ANDREA Somogyegres a rossz nyelvek sze­rint olyan elzárt falu, ahová még a veréb is csak háromnapi hideg éle­lemmel repül. A 253 lakosú zsákte­lepülés már több mint negyedszá­zada elvesztette lakosságmegtartó erejét - mondta Jaksó Józsefné pol­gármester asszony, aki 1990 óta irá­nyítja az önkormányzat munkáját. SOMOGYEGRES PÉNZÉ- A hetvenes években nagyon sok fiatal hagyta itt a falut, Tabra és a Balaton partjára költöztek, hogy könnyebb legyen az életük - em­lékezett Jaksó Józsefné. - A tele­pülés lakossága folyamatosan öregszik és fogy; sok az üres ház, fiatal itt szinte nem telepedik le. Ennek oka a munkahely, a lehető­ségek és az infrastruktúra hiánya. A mezőgazdaság tíz éve a padlóra került, gazdálkodással a fiatalok ma már alig foglalkoznak. Valaha Sdmogyegresen minden háznál tartottak tehenet, borjakat, disz­nókat; ez mára csaknem teljesen megszűnt. Még a kert megmun­kálása is nyűg, a termények érté­kesítése pedig bizonytalan. Az egykor mezőgazdaságból, állat­tartásból élő falu hanyatlásnak in­dult. Fejlődést a polgármester sze­rint az hozna, ha megépülne a Megtartóerő nélkül nincs fejlődés zicsi összekötő út s ezzel meg­szűnne a falu zsáktelepülés-jelle­ge. Erre azonban igen kicsi az esély. Nagyon messze vannak a polgárosodástól. Munkahelyeket a faluba telepíteni az infrastruktú­ra fejletlensége miatt szinte lehe­tetlen. A vasút elkerüli a községet, rossz az úthálózata, s távol esik a főutaktól is. Hiába vannak az ön- kormányzatnak üres épületei, munkahelyteremtésre nincs pén­ze, és ez nem is feladata.- Somogyegres 1972-től Kánya társközsége volt, így nem volt még önállósága sem. Ezt 1990- ben visszanyerte. Azóta mintegy 27 millió forintos fejlesztést való­sítottunk meg. Ehhez csaknem tízmillió forint saját erőt adott az önkormányzat. Kiépült a vezetékes ivóvízrend­szer, átépítették a polgármesteri hivatalt, felújították az orvosi ren­delőt. Megépült az Alsóré­ti, a Petőfi utcai és a Tanács közi út. Hidakat tettek rendbe, gépeket vásároltak a közterületek karbantar­tására...- A ciklus hátralevő ide­jében elsőrendű felada­tunk a hivatal zavartalan működtetése - mondta Jaksó Józsefné. - Régi ter­vünket, a faluház melletti területen egy játszópark ki­alakítását is valóra szeret­nénk váltani. Szilárd bur­kolattal akarjuk ellátni a Kossuth utca végét mint­egy 150 méteren, és tervez­zük az orvosi rendelő javí­tását, bútorainak a felújítá­sát, illetve a ravatalozó rendbetételét. Mindez per­sze erősen függ a pénzügyi lehetőségeinktől is. ■ Jaksó Józsefné polgármester Csak egy tehén árválkodik Nagy jószágot már csak Laka­tos Józsefék gondoznak. Pedig tíz-tizenöt éve még 30-40 ház­nál tartottak teheneket, borja­kat. A községben nem lévén munkahely, a mezőgazdaság és az állattartás nyújtott megél-' hetést. Ma már az sem. Lakatos József a hatvanas évek közepé­től foglalkozik szarvasmarhá­val, sertéssel. Tíz éve még 17 tehén, borjú és bika állt az istál­lóban. Most egyetlenegy .tehe­net fejnek. Ezenkívül négy nö­vendék bikaborjú, kisborjú, ló és csikó: ennyiből áll az állatál­lomány. A kacsák, tyúkok mel­lett 15 disznót is tart a család.- A férjemmel együtt kis­nyugdíjas vagyok, kell a kiegé­szítés - magyarázta Lakatos Józsefné. - Egyre nehezebb azonban az állattartás, nem éri meg a vesződség. A tej olcsó, a Lakato'séknál már csak egy tehén áll az istállóban a hajdani 17 helyett bikaborjút sem viszik el... A friss tej egy részét a faluban veszik meg, a többit fel- Lakatos Zsolt autóbusz-vezető feleségével és használjuk. Szeretjük a túrót, a tejfölt. Naponta gyermekeivel együtt él a szüleivel. Gyakran segít ne- 10-12 órát dolgozunk, s ez egyre fárasztóbb. Régen kik az állatok etetésében, a mezőgazdasági munká- hajnali négykor keltünk, ma fél hat körül. Nem bír- bán is. Főállásban azonban nem vállalná az állattar­juk már úgy a munkát, mint fiatalon. Öt hektár föl- tást. Búcsúzáskor Lakatos Józsefné elmondta: ők dön megtermeljük a takarmányt: kukoricát, búzát, sem örömmel tartanak nagy jószágot, hanem mert árpát és lucernát. kell a megélhetéshez. _______________ ■ Ci vil szervezet a lakosságért Egyetlen civil szervezet a faluban a Vöröskereszt 1999 márciusában 64 taggal újjáalakult alapszerve­zete. Novák Gézáné, a titkára el­mondta: rendszeresen szervez­nek véradásokat és szűrést. Tar­tott már ismeretterjesztő előadást dr. Juhász Károly háziorvos is a gyakran előforduló betegségekről, azok gyógyításáról, a szív- és ér­rendszeri megbetegedéseket pe­dig videovetítéssel egybekötve dr. Horváth Zsuzsanna belgyógyász ismertette. Az alapszervezet kez­deményezte korábban a csontrit- kulási szűrővizsgálatot is, erre 83- an jöttek el, s 22 lakost szűrtek ki. A háziorvos általános szűrővizs­gálatán pedig 48-an vettek részt.- Már kétszer is szerveztünk véradást az idén, s mindegyik eredményes volt - mondta Novák Gézáné. - A jövő hónapban csont- sűrűség-, illetve rákszűrő vizsgá­latot szervezünk. Előadást terve­zünk az egészséges életvitelről, s az ősszel ellátogatunk az Ország­házba. Októberben pedig szerény ünnepségen megjutalmazzuk a véradókat. Az önkormányzat az idén mintegy ötvenezer forinttal támo- gatja a szervezetet. _________■ Bő vítették az üzletet Hárommillió forintot költött az élelmiszer- és italbolt felújítására a tabi áfész. Egy hete adták át; nö­velték az eladóteret, új gépeket, hűtőket állítottak be, és áttértek az önkiszolgáló rendszerre. Ko­vács Istvánné 26 éve vezeti az üz­letet, s büszkén mutatta, hogy most nagyobb az árukészlet. Na­gyon örült a fejlesztésnek, mert így jobbak a munkafeltételek. Ilyen körülmények között szíve­sebben dolgozik az ember.- így könnyen áttekinthető az árukészlet is - mutatta Ivanics Lajosné. - Csak itt vásárolunk, és nem mindegy, hogy milyenek a feltételek. Elégedett vagyok a kí­nálattal, mindent megkapok, ami a háztartáshoz, a konyhára szük­séges. Havonta 35-40 ezer forin­tot hagyok itt. Most kenyeret, fog­krémet, mosószert és pizza­krémet vettem. A felújított boltot gyorsan megkedvelték a somogyegresiek- Mi is mindig itt költekezünk - szükségünk van. Tetszik az átala- mondta Németh József nyugdíjas, kított kis üzlet, kedves és segítő- - Megtalálunk itt mindent, amire kész a boltos is. ■ Nyolc gyermeket vállaltak- 1974 novemberében kötöttünk házasságot, s akkor elhatároztuk, hogy több gyermeket vállalunk - emlékezett a 45 éves Bité Kámlyné.- Mi is négyen voltunk testvérek, így hozzászoktam a nagy család­hoz. Mindig is szerettem a gyerme­keket, ezért is vállaltunk nyolcat. Négyen ugyan már kirepültek a családi fészekből, a négy kisebb azonban még velünk él. A legidő­sebb fiunk, Kriszüán 26 éves, két hete volt az esküvője. Bedegkéren vettek egy kis parasztházat; azt újít­ják föl és kezdik az önálló életet. A legkisebb pedig Márk, most négy­éves, a bedegkéri óvodába jár. Bité Rita negyedik, Karcsi hato­dik, Marcsi pedig hetedik osztá­lyos. A család tetőtér-beépítéssel bővítette otthonát. Szülői segítség­gel, barátok és rokonok munkájú­Autóverseny Tizenöt tagú csapat dolgozik ifjabb Berta János irányításával társadal­mi munkában, hogy lebonyolítsa az augusztus 4-re meghirdetett II. amatőr autós ügyességi versenyt.- Sikeres volt az első vetélkedő, amit tavaly rendeztünk, azon 800- an vettek részt. Azért szerveztem, hogy legyen valami közösségi ren­dezvénye ennek az eldugott kis fa­lunak is - mondta Berta János. - Egy napra benépesült a község; volt olyan család, ahol a városból hazatért gyerekekkel, unokákkal huszonketten ültek asztalhoz. Ez is ösztönöz bennünket, hiszen igényli a lakosság. Most dolgo­zunk a szórólapok készítésén és a támogatók felkutatásán. A verseny előtt a pilóták kresz- tesztlapot töltöttek ki. Ennek a pontjait vitték tovább, majd aka­dálypályán kellett végighajtani, így elméletből és gyakorlatból is vizsgáztak.- Már megvan a pálya útvona­la. Az út 1850 méter, s 12 akadály nehezíti - fűzte hozzá Berta Já­nos. - Kaposvárról, Siófokról, Tabról, Tamásiból, Budapestről val 1989-ben vágtak bele az építés­be, ami sok küszködéssel, lemon­dással, gondokkal járt. Bité Károlyné azt mondta: ma már sem- müyen körülmények között nem kezdenének bele. Nagycsaládos­ként is kevés támogatást kaptak.- Nehéz körülmények között él­tünk és élünk most is - mondta az anya. - Mindig is arra törekedtünk, hogy a gyengédség, a szeretet mel­lett - amennyire erőnkből telik - tá­mogassuk valamennyi gyermekün­ket. Ez azonban egyre nehezebb, mert az építkezéshez fölvett összeg háromszázalékos kamata időköz­ben a többszörösére nőtt. Nagyon nehéz helyzetbe kerültünk. Még négyszázezer forint .a tartozásunk. Tudjuk, hogy forráshiányos az ön- kormányzat is, így onnét sem szá- míthatunk külön segítségre. ■ 12 akadállyal Berta János 500 autót vár a versenyre és a Koppány-völgyi falvakból is várunk versenyzőket; ötvenöt­hatvanra számítunk. Az ügyességi verseny napján kerékpáros ügyességi vetélkedőt tartanak a diákoknak Somogyeg- resen, és lesz terepgokartverseny is. ■ Új betelepülők Heidelbergből Három házat is vett Gerhard Wolf német állampolgár a faluban. Fel­újítja őket, s rendbe teszi a környe­zetét. 1996-ban vette az elsőt - is­merősök révén fedezte föl a kis fa­lut - a Kossuth utcában: átalakítot­ták, az udvart pedig parkosította. Több százezer forintot költött rá az 57 éves villanyszerelő, s feleségével együtt az évből itt tölt 11 hónapot.- Nagyon jó ez a csend és nyuga­lom. Ezért is vettünk a tavasszal még két régi házat; felújítjuk, s ak­kor a gyerekem családját, meg a ro­konokat is fogadhatjuk - mondta. - A fiamék tavaly voltak itt először, s nagyon tetszett nekik a falu. A hó­nap végére idejön nyaralni a nyolc­éves unokám. Gyakran kirándu­lunk; rendszeresen járunk a tamá­si meg a nagyberényi fürdőbe is. Gerhard Wolfék már több helybeli­vel összeismerkedtek. Jó barátság­ban vannak Varga Sándorékkal, Balogh Péterékkel, Jaksó Józsefék- kel és Kovács Istvánékkal. S a pihe­nés mellett dolgoznak is kis birto­kukon: szőlőt telepítettek, és a kertben megtermelik a konyhá- ravalót. A nyugdíjas német házas­pár Heidelberget cserélte föl So­mogyegresre. Tervezik azt is, hogy fölveszik a kettős állampolgársá­gok _________________________■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom