Somogyi Hírlap, 2001. július (12. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-16 / 164. szám

6. OLDAL A L M A N A C H 0 5 7 2001. Július 16., Hétfő Gondos gazdák A falu irányítója és fejlesztője az önkormányzat. Polgármester: Ősz János. Alpolgármester: Szántó Im- réné. Képviselők: Hajdú Istvánné, Weisz Józsefné, Mar­ton László, Szijjártó Gyula. Körjegyző: Nemes László. ■ Gadány legkorábbi Írásos emlí­tése az 1193-as évből lelhető fel. Pusztaként III. Béla adományozta a székesfehérvári János lovagoknak. Neve többféleképpen elő­fordul: Gadán. Gadámba. Gadánbu. Az 1300-as években már állt gótikus temploma. A XVI. század közepén kelt török adélajstrom négy házat jelöl. Bő száz évvel később. I. Lipót jóvoltából Széchenyi György kalocsai érsek tulaj­donába került a vidék. A Rákóczi-sza- badságharc után gróf Széchenyi Zsig- mond. évtizeddel később Niczky György lett a birtokos. Lélekszáma ek­kor elkerülte a 900 töt. Római katoli­kus népiskoláját 1743-ban alapították. A XIX. század elején ismét a Széche­nyiek voltak a földesurak. A határban található Léta, a középkori település, melyet egy múlt századi térkép Létamajorként jelöl. Az 1880-as évek végén Gadány nagyobbik része le­égett. Az I. világháború 150 bevonulő- jáböl kilencen nem tértek haza. Akko­riban a 900 fős lakosság 200 portán osztozott. Önkéntes tüzoltóegyesüiet, tejszövetkezet és leventeegyesület működött. A sok családi gazdaságnak jelentős volt az állatállománya. AII. vi­lágháború azonban jelentősen megti­zedelte a települést. A kisparaszti gaz­daságokat 1959-ben a helyi, majd az egyesült szövetkezet váltotta fel. Ak­kor kezdődött meg az ingázás, majd az elvándorlás. Most 370 állandó lakú­ja van a településnek. Arról mesélnek .z idősek... ..., hogy még néhány évvel ezelőtt is az eredeti gadányi szokás sze­rint betlehemeztek és regöltek te­lente. A szokás a környék hason­ló hagyományaitól sok minden­ben eltért, a faluban ugyanis ere­deti magyar hagyományok éltek, míg a környező falvakban a helyi szokások sváb és horvát elemek­kel keveredtek. .... hogy Gadányban a múlt században a farsanghoz hozzá­tartozott a kakasütés szokása. Ez azért érdekes, mert legközelebb 50 kilométerre találkozhatunk ez­zel a szokással és azért is, mert a legtöbb helyen ezt nyáron az ara­tás előtt vagy után csinálták, nem pedig télbúcsúztatásnak. ..., hogy Gadányban van a me­gye egyik legrégebbi kőszobra. A 800 éves szobor Vendelt, az álla­tok védőszentjét formázza és egy földút mellett őrködik évszáza­dok óta. .... hogy a falu barokk temp­loma többször leégett az idők folyamán, a gadányiak azonban mindig ugyanazon a helyen épí­tették fel. A templom ma is egy kis dombon található, védő­szentje Keresztelő Szent János. A búcsút Iván-nap utáni vasár­nap tartják. .... hogy Fekete István a faluról írta a Hajnal Badányban című re­gényét. A könyvben nagyon sok gadányi érdekesség megelevene­dik. A történet nagy része egyéb­ként a kelevízi Fándli malomnál játszódik, a török kor idején. ■ AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: FÁBOS ERIKA FOTÓ: KOVÁCS TIBOR A zsáktelepülésnek is van előnye A Marcali hát dombjaira-völ- gyeire simuló falucska Gadány. A pici zsáktelepülés csendjét nem zavarja semmi. Csak az tér be a faluba, aki­nek ott van dolga. Mostaná­ban azért mások is. Egyre töb­ben fedezik fel ugyanis ma­guknak. Van, aki csak a nyu­galmat keresi és szereti ben­ne, van azonban olyan is, aki marad. Külföldről és a fővá­rosból is telepedtek már le Gadányban. Az infrastruktúrák közül egyedül a szennyvíz hiányzik Gadányból - mondta Ősz János, Gadány pol­gármestere. - Erről sem mond­tunk le, csak a megoldást nem ta­láltuk meg még hozzá, hiszen azt be kell látni: ez egy akkora falu, hogy egyedül csak kis dolgokat tudunk megvalósítani. A nagyobb beruházásokhoz összefogásra van szükség. Kelevízzel, Hosszú­vízzel vagyunk egy körjegyzőség­ben és azt mondhatom, hogy a mi falunk számára ez az együttmű­ködés sok előnyt hozott. Számít­hatunk egymásra és igyekszünk összehangolni a céljainkat is.- Mi az, amiért össze kell fogni­uk?- Mindannyian jó lehetőséget látunk az idegenforgalomban. Ez is az összefogás egyik lehetősége. Nálunk a zártságból adódnak az előnyök. Nagy a nyugalom és a csend a településen. Mi ezt tudjuk hozzátenni a térség kínálatához. Hozzánk érdemes jönni kirándu­lóknak, pihenni, mert ehhez van­nak meg az adottságaink. Amit szintén meg kellene oldani, az a munkalehetőség.'Nagy megtartó- erő lehetne a térségben, ha lenne munka. Kisebb vállalkozások szá­mára lenne ideális helyszín Gadány és a környező települések is. Könnyebb lenne úgy megtarta­ni a fiataljainkat, ha itt dolgozhat­nának.- Kistelepülések, zsáktelepülé­sek örök problémája, hogy a la­kosság fogy. Gadányban mi a helyzet e téren?- Talán nem olyan nagy ütem­ben, mint eddig, de nálunk is fo­gyóban van a lakosság. Éppen ezért fontos dolgunk a fiatalok megtartása. A rövid távú terve­ink között szerepel egy ifjúsági klub és egy teleház létrehozása. Ezenkívül a meglévő intézmé­nyeinket is fel kell újítanunk. Az idén a közvilágítást korsze­rűsítjük. Ahhoz ugyanis, hogy a fiatalok hosszú távon jövőt lás­sanak Gadányban, mindenkép­pen jó állapotban kell megőriz­ni értékeinket és erőnkhöz mér­ten fejleszteni is kell a telepü­lést.- Az idősek aránya is magas a faluban.- Az idősek otthona nagyon jól jött a településnek. Munkát is teremtett, másrészt a falubeli idősek is egyre többen elmennek oda napközben, jó tanáccsal, se­gítséggel látják el őket. Van hova fordulniuk és menniük, ez na­gyon fontos, hiszen sok nyugdí­jasnak távol van a családja. Az ő Ősz János polgármester érdekükben a közbiztonság hely­zetén lenne még javítanivalónk. Szeretnénk elérni, hogy gyakrab­ban legyen rendőr a faluban. Per­sze ez az egész falu igénye, de mégis az idős emberek a legki­szolgáltatottabbak. ___________■ Ak i ismeri a falu gondját A megyében elsők közt Gadányban hozták létre a falu- gondnoki szolgálatot 1992-ben. A teljes embert igénylő, sokrétű fel­adatokat immár kilencedik éve Marton László látja el.- Mivel a faluban semmilyen in­tézmény nincs, így a szokásosnál is több feladat tartozik a hatáskö­römbe - mondta Marton László. - Ez a szolgálat köti össze Gadányt a többi településsel. A gyógyszerki­váltástól a vásárlásig, az ebédki­hordástól a személyszállításig sok mindent csinálok nap mint nap. Hiszen legközelebb csak Meszteg- nyőn érhető el például a takarék- szövetkezet, a posta, az orvos, il­letve az oktatási intézmények. Emellett a közhasznú munkások irányítását is végzem, akik a falut és környezetét tartják tisztán. Té­len a bekötőút jelenü a legnagyobb feladatot: ennek tisztán tartását is meg kell oldani, hogy az élet ne áll­jon le a településen. Ez olykor napi tizennyolc órás munkaidőt, és éjje­li ellenőrzéseket jelent. Marton László igazi falugondnok; az itt élők minden gondját-baját ismeri A falugondnok munkáját azt te­szi könnyebbé, hogy gadányi lé­vén, ismeri az itt lakókat, tudja kik a rászorulók, és hogy milyen gon­dokkal küzdenek a település lakói.- Ezt a munkát más faluból való nem is tudná végezni - mondta Marton László. - Fontos a szoros kapcsolat a gadányiakkal, hiszen az a feladatom, hogy az életüket egyszerűbbé, jobbá tegyem. Sőt, ha igény van rá, akár színházláto­gatásokat, programokat is szerve­zünk az itt élőknek. ■ A szeretet gadányi otthona A gadányi szeretetotthon alapítványi pénzből vigyáz az idősekre Gadányban működik az ország egyetlen olyan szeretetotthona, ahol azokat az idős embereket is befogad­ják, akiknek semmi­jük sincsen. Pontosab­ban csak őket fogadják be. Az ellátásra óriási az igény, az otthont ezért egy év működés után bővíteni kezdték. Európa fejlett országai­ban elsősorban egyhá­zak és karitatív civil szervezetek működtetik az olyan szeretetottho­nokat, ahol kizárólag az állam támogatásából gondoskodnak az el­esett, idős emberekről. Azokról, akik nem tud­nak magukon segíteni, akiknek nincs család­juk, vagy akikről nem gondoskodik senki a hozzátartozók közül. Magyarországon egy állami szociális otthon­ban 3-4 évet kell várni egy-egy helyre. Újak nem épülnek ma már, idős egyre több van, így hely ak­kor van csak, ha valaki meghal. Magánotthon egyre több van hazánkban. Ezekbe azonban leg­kevesebb félmillió forint bekerülni, de van olyan luxusotthon is, ahol ötmillió forintot kell befizet­ni az életfogytig tartó, magas szintű ellátásért. Olyan azonban csak egy működik az országban, ahol szeretetből gondoskodnak a többnyire ma­gatehetetlen emberekről. Gadányban. Rajnainé Tüsér Judit, az alapítvány elnöke el­mondta: az Elesett Öregekért Alapítvány tavaly óta fogadja azokat az időseket, akiknek nincs csa­ládjuk, vagy rossz családi körülmények között él­nek. Az otthonban már 21-en élnek biztonságos szeretetben és pillanatnyilag több mint 30-an vár­nak a bekerülésre. Az alapítvány most azért dol­gozik, hogy a helyek számát növelni lehessen. A 800 négyzetméteres új rész lassan tető alá kerül. A neheze azonban csak azután következik. A bel­ső munkákhoz és a berendezéshez ugyanis na­gyon sok pénz kell. A gadányi segítők bíznak ab­ban, hogy nekik is lesznek segítőik. Az oldal elkészítését a Dél-dunántúli Regionális Vízmű Rt és a gadányi önkormányzat támogatta Nyelvet tanít a misszionárius Mindenki csak lelkészként ismeri Jürgen Thuswohlt. Egy éve lakik Gadányban, és az idősek otthoná­ban lelki gondozó.- A Szabad Evangéliumi Egy­ház révén kerültem ide a Stuttgart melletti kis faluból, ahol ezelőtt laktam - mondta Jürgen Thuswohl. - Mivel a feleségem magyar, így nem volt nehéz a döntés, azonnal igent mondtam. A párom hitoktató, én pedig in­kább misszionáriusnak tartom magam. Megszerettük ezt a kis falut, ezért amíg az Isten nem hív máshová, addig itt maradunk. A lelki gondozás mellett a há­zaspár ingyenes németórákat is tart a falu lakóinak. Eleinte na­gyon sokan jöttek, azóta azonban többen lemorzsolódtak. Jelenleg két felnőttet és négy gyermeket oktatnak rendszeresen a német nyelvre. Az asszony pedig hittan­órákat is tart a fiataloknak, eze­ken bibliai történeteket mesél, ját­szanak és énekelnek. A házaspár a falu ünnepei előkészületeiben is kiveszi a részét: a karácsonyi és a pünkösdi ünnepélyre is tanítot­tak a gyerekeknek énekeket. Jürgen Thuswohl lelki gondozó- Örülök neki, hogy ebben a kis magyar faluban nevelhetjük két gyermekünket - mondta a lel­kész. - Németország ugyanis már a jólét túlzásában él, itt viszont bár szegényebbek az emberek, nagyon szívesen látnak minket, és meglepően hamar befogadtak. Panzió a vendégeknek Gadányban a nyugalmon kívül egy panzió is várja a vendégeket. A falu központjában lévő épület­ből gyönyörű a panoráma és tel­jes a nyugalom. Az idilli állapo­tokról egyre többen tudnak. Ele­inte csak a vadászok keresték az olcsó, és kellemes szállást, az utóbbi időben azonban szinte egész éven át van vendég a pan­zióban. Az idei tanév volt az első, hogy erdei iskolásokat fogadtak a vendégházban. Az ötlet úgy tű­nik, beváltja a hozzá fűzött remé­nyeket, így jövőre nemcsak a nyári hónapokban várják már az iskolásokat. Mivel a vendégek száma folya­matosan nő, bővíteni kellene a szálláshelyeket. Ehhez pályázati támogatás kéne, de eddig még nem sikerült forrást találni, így csak a bevételeket forgatták visz- sza a fejlesztésekre. A cél egy egész évben vendégeket fogadó szálláshely. Ezt úgy szeretnék el­érni, hogy elsőként az ifjúsági tu­rizmusra alapoznak. Az erdei is­kolásokon kívül nyaranta közép- iskolásokat és egyetemistákat is szívesen látnának. A közeli Bala­ton ugyanúgy programlehetőség, mint a Boronka-régió természeti csodái vagy a közeli települések látnivalói. Nyolcvanegy év Gadányban Gadány egyik legidősebb lakója Horváth Vincéné, aki már betöltötte nyolc­vanegyedik életévét. A néni a faluban született, itt ment férjhez, és min­dig is Gadányban lakott.- Bár van Budapesten is lakásom, soha nem mennék el innen - mond­ta Horváth Vincéné. - Gadányhoz köt minden, hisz az ismerőseim is itt laknak. Velük szoktam beszélgetni az ut­cán, a pádon. Se rádióm, se tele­vízióm nincsen, mert abban min­dig csak veszekednek. Én pedig azt nem szeretem. Inkább kapál- gatok a veteményeskertemben, elrakom a zöldséget télire, eljá­rok a boltba, vagy csak üldögélek az udvaron. A falu ha­tárában volt egy tel­kem, onnan hozattam be a gyümölcsfákat el­tüzelni. Én már régóta nem jártam ki oda. A néni több évtize­dig díszítette a falu templomát az ünne­pekre. Hosszú évek óta egyedül él, férje és két fia már meghalt.- Megfordult az egész világ, ez már nem az a község, ami egykor volt. Annak idején sokkal többen laktak a faluban, most viszont sok az üres ház. Régen bizony összejöttek a fiatalok, bálokon szórakoztak, és összetartóbbak voltak. Ma mindenki, aki még itt él, csak a televíziót nézi. ■ i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom