Somogyi Hírlap, 2001. június (12. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-21 / 143. szám

2001. Június 21., Csütörtök 11. OLDAL ____________________Egyházi hírek____________________ ÚJ PAPOKAT SZENTELNEK. Hétfőn kezdődött négy fiatal papjelölt ötnapos, zárt lelki gyakorlata dr. Péteri Pál donneri plé­bános vezetésével. Ennek befejeztével a hétvégén szentelik őket pappá. 23-án szombaton, délelőtt fél 11-kor a kaposvári székes- egyházban szentelik pappá a kaposvári Borza Miklóst és a szu- loki Neumüller Miklós hatodéves papnövendékeket. Balás Béla megyéspüspök mellettük egy fiatal diakónust is fölszentel. Va­sárnap délután 4-kor Nagykanizsán szenteli pappá az onnan származó Kiss Zsoltot és Neumayer Zoltánt. ZSIDÓ GYÁSZÜNNEPSÉG KAPOSVÁRON. A Somogyból el­hurcolt és meggyilkolt hittestvéreik emlékére rendez gyászün­nepséget 24-én vasárnap a kaposvári Zsidó Hitközség. Délelőtt 10 órakor a Berzsenyi utcai gettó-emlékműnél, a templomkert­ben lesz ima és megemlékezés. 11 órakor a zsidó temető mártír­emlékművénél kezdődik koszorúzási ünnepség. Az istentisztele­tet Schönberger András pécsi főrabbi és Klein Ervin budapesti főkántor vezeti. PAPNÖVENDÉKEK FELVÉTELI BESZÉLGETÉSE. Hétfőn 11 órakor a püspökségen az újonnan kispapnak jelentkező fiatalok felvételi beszélgetésére és orvosi vizsgálatára kerül sor. Várható­an az idén is 4-5 papnövendéket iskoláznak be a kaposvári egy­házmegyéből. NÉGY GYÜLEKEZETÉT PÁSZTOROL. Megüresedett a refor mátus lelkészi állás Kálmáncsán, mivel Wessetzky Szabolcs el­költözött a faluból. Most Fodor Judit, a barcsi és kastélyosdom- bói hívek gondozó lelkésze pásztorolja a kálmáncsai és a ho- mokszentgyörgyi gyülekezetei, (ga) EVANGÉLIKUS EGYHÁZKERÜLETI SZÉKHÁZSZENTELÉS. A Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület székházát ün­nepi istentisztelet keretében avatták és szentelték fel Győrött. Győr csaknem egy évszázadon át egyházkerületi székhely volt, mígnem 1952-ben az egyházkerületet felszámolták. A magyaror­szági evangélikus egyház törvényhozó zsinata tavaly hozta létre a dunántúli egyházkerületet a déli és az északi mellett, így ma már három egyházkerületi szerveződés tevékenykedik az or- szágban._________________________________________■ Lovagrendi elismerés, bőkezű alapítványok Csurgó „Az érem elnyerésének dicsősé­ge tétessen közhírré legalább megyén belül - Soltra Alajos vég­akaratának modern változata szerint” - fogalmazódik meg az alapító okiratban. A Soltra Alajos Alapítvány diákok százainak a tanulását segítette a századfor­dulótól az államosításig. A Soltra - név rangját védendő, az ő emlékére hozták létre a főiskolai tanár, festőművész leszárma­zott, Soltra Alajos Éremalapítványt. A Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázi­um tanévzáróján Jakab László lett az érem tu­lajdonosa, aki „példás magaviselettel, vas­szorgalommal és kiváló ered­ménnyel végezte a tanulmányi évet, és ezzel az év tanulója lehe­tett valamennyi tanulótársa előtt”. A tavalyi győztes Orbán Izolda megismételte kitűnő tanulmányi eredményét, példás magavisele­tét és „lovagias magatartását” a Johannita Lovagrend Magyar Ta­gozata az évzárón átadott elisme­rő oklevéllel is tanúsította. Az 1927-ben alapított és 1997- ben újjászervezett Csurgói Öregdi­ák Szövetség először jutalmazott diákokat. Orsós Mónika az iskola egykori tudós tanáráról, Héjjas Im­réről készített szép pályamunkájá­val érdemelte ki a díjat. A tanulmányi díj egy-egy szép Csokonai-bronzérem. A magyar történelem és hittan tantárgyból kiemelke­dők kapják. Az idén Keszericze Andrea és Jakab László érdemelte ki. A Molnár Zoltán Alapítvány pénzjutal­mát magyar irodalmi teljesítményéért Orbán Izolda és Thaly Kriszti­án vehette át. Az ismert helyi nyomdászdinasz­tia emlékére létesült Oszeszly Alapítvány Sára Péter jó matema­tikai teljesítményét jutalmazta. Az adományozott, átlagosan tízezer forintos jutalom azon­ban veszélybe került. A pénzin­tézetek által levont számlaveze­tési járulék meghaladja a kama­tokat. Fizetni viszont csak ebből lehet. HORVÁTH JÓZSEF Isten küld, hirdessünk egy tisztább világot ból a magunk mentőcsó­nakjaiban a Kánaán felé. Épp fordítva: küld minket a világba, háztetőkre pa­rancsol, hogy hirdessünk egy tisztább, átláthatóbb világot. Egy határozot­tabb jövőt és az ahhoz vezető boldogabb utat. Mindemellett naivak sem vagyunk. Látjuk, hogy e kifogásolt jelensé­gek egy része mögött üz­leti érdekek'húzódnak meg, hogy a számunkra visszatetsző sajtóproduk­tumok létező igényt is ki­Balás Béla római katolikus megyéspüspök Budapes­ten született 1941-ben. A hittudományi főiskola elvég­zése után 1965-től Nagymaroson lett káplán. 1977-től Ba|ót plébánosa. 1993 pünkösdié óta az újonnan lét­rehozott Kaposvári Egyházmegye püspöke. 1992-ben a Magyar Katolikus Püspöki Kar kinevezi ifjúsági refe­renssé. 1993 óta a Szent Jeromos Katolikus Biblia­társulat püspök-elnöke. Munkásságát többek között Teleki Pál Díjjal és Szacsvay Díjjal ismerték el. A szabadjára eresztett ösztön látszólag logikus vívmánya a demokráciának, az ember nagykorúsodásának. Ugyanakkor a tragikus következmények figyelmez­tetnek, hogy akármilyen nagyoknak is képzeljük magunkat, nem vagyunk élet­halál urai - mondta Balás Béla megyés­püspök a Somogyi Hírlapnak.- Milyennek ítéli a közerkölcs és a közízlés mai állapotát? Milyen kifogásolható vagy ká­ros jelenségeket lát?- A szexualitásnak az a fajtája, ami elsza­badul a céljától, az értelmétől, vagyis nem a család gyarapítását, a gyermeknemzést szol­gálja, az hasonló az úszóaknához. Alattomo­san rejtve marad, ám érintésre robban. Sze­rencsétlennek tartom, hogy a diktatúra 40 évében kiskorúnak tekintett és kiskorúságba taszított népet hirtelen, serdülés nélkül lökik a felnőttkorba, ahol életveszélyes mérgek kö­zött sétál és kóstolgathat akármit. Erre a nagykorúságra fel kellene nevelni a népün­ket, szembenézve a veszélyekkel, következ­ményekkel. A lapok viccrovataiban például állandó szereplők az átvert feleségek, a ré­szeg apák. Az a pozitív figura, akinek minél több stiklije van. Az úgynevezett humorizálás gyakran érinti a nemzést, sértve a test méltó­ságát. Az én olvasatomban ez az emberek je­lentős része számára bántó. Mert nem min­denkinek adatik meg az a szerencse - a mi nyelvünkön kegyelem -, hogy a teste fiatal, szép és hibátlan. Ezek az emberek a média képeit látva fájdalmasan másodrendűnek érezhetik magukat, s mindez irritálja őket. Ez a szabadosság rátesz még egy lapáttal arra a hazai társadalmi skizofréniára, hogy menny- dörgünk az AIDS vagy a kábítószerek ellen, botránkozunk, hogy valaki lelőtte az apját, megölte a gyermekét, miközben ugyanannak a népnek sugározzuk a legbrutálisabb jele­neteket, a lapokban kitanítjuk őket, hogyan kell visszaélni az életerőkkel, az ösztönökkel. Mivel több százezer katolikus hívőért is fe­lelős vagyok, provokációnak érzek ellenük Az éden elvesztése ... Megmérkőzhet ez a két világ? Lehet. Kell. Elkerülhetetlen, ha élni akarunk. Ha tehát nem harcolhatunk, az megint a gyávaság szava. Ha harcunk úgyis hasztalan, ez meg a kibúvás szava, az emeletes gyávaságé. Kettőt sem kell lépnünk, két lépcsőt sem, az ősellenség ott van. Ahol egy hibát megszüntetünk, az egy lépcsőfok. Ahol egy jajt elnémítunk, lépcsőfok. Ahol egy sebet bekötünk, egy lépcsőfok. Ahol egy hatalmaskodót rendre intünk, lépcsőfok. Ahol egy éhes szájat megcsitítunk, az is nagy lépcsőfok. Lépcsőfok mind mind fölfelé... (Részlet Illyés Gyula oratóriumából) minden közerkölcsöt sértő szemérmetlensé­get. Aki nem akar az életébe fölbomlott há­zasságot, elnevelt és megszólíthatatlanul vad utódot, az ehhez vezető utat sem akarja. Mi ezt úgy mondjuk: a bűnre vezető alkalmat is kerüli. Csakhogy tetszik, nem tetszik, kínál­ják őt szakadatlanul ilyen alkalmakkal. Néha azon a ponton vagyok, hogy megfontolásra érdemesnek tartom, hogy mikor érkezik el a pillanat egy nagyszabású polgári engedetlen­ségi mozgalom kezdeményezésére. Azaz, hogy tömegesen tagadjuk meg a tv-előfize- tést, mondjuk le az újságokat, illetve tegyünk meg mindent a saját tévénkért, a saját sajtón­kért. Csak hát ez egy kicsit visszapörgeti a vi­lág kerekét. Nem az volt Isten álma, hogy az ő népe mintegy szigetet alkosson a világ ten­gerében, hogy kimeneküljünk a társadalom­elégítenek, s azt is, hogy erősödnünk kell még, hogy az említett polgári engedetlenségi mozgalom vagy egy hasonló lépés eredmény­re vezessen.- Megállítható-e az erkölcsi talajvesztettség, a közízlés romlása?- Ha nem bíznék ebben, nem mentem vol­na papnak. A Bibliában áll: ahol elárad a go­noszság, ott túlárad a kegyelem. Ez volt az üzenete annak az oratóriumnak is, amelyet Illyés Gyula a somogyjádiak kérésére írt az ottani művelődési ház avatóünnepségére: igenis megállítható a gonosz, ám csak lépés­ről lépésre, valamennyiünk segítségével.- Sokak műveltsége és ízlése hagy kívánni­valót maga után.; ők talán nem csatlakozná­nak az említett bojkotthoz. Annál is kevésbé, mert a mai világban a közízlésformálás csak tennivalókat ad, költséges és üzleti alapon megvalósít­hatatlan.- El kell dönteni egyszer, hogy med­dig csúszunk a Nyugat felé, és mit tekintünk esz­ménynek. Azt, hogy lehet-e arcpi­rulás nélkül hasz­nálnunk a közízlés­formálás vagy nem­zetnevelés szava­kat. Megkérdőjelezhető az Oktatásügyi Mi­nisztérium ebbéli munkájának eredményes­sége is. Pedagógusnak tarthatja-e magát az, aki csak kiszolgál, igazodik? Ha széttárjuk a kezünket, hogy a fegyverboltosnak az a dol­ga, hogy eladja a pisztolyt, a vásárlója meg le­lövi a taxisofőrt... Kérdés, hogy ez az ördögi kör meddig engedhető?- A hasonló dilemmákkal küzdő pedagó­gus, népművelő vagy pap alighanem úgy érzi, széllel szemben vitorlázik...- Szerintem nem, hiszen akkor tömeges volna a pályaelhagyás. Nem tételezem föl, hogy ezeknél az embereknél valamiféle bele­törődő pesszimizmus lenne a meghatározó. Egyszerűen még mindig nem ébredtünk egé­szen öntudatunkra. Az említett kiskorúsítás utóhatásaként nehezen növünk fel a szabad­sághoz. Nehezen látjuk be, hogy a szabadság nem a visszaélés szabadsága, ha­nem, hogy szabadon tehet­jük a jót. A gyorsvonat sem akkor szabad, amikor a ku­koricásba fordul és égnek állnak a kerekei, hanem amikor a síneken fut és pontosan megérkezik az ál­lomásra.- Mit tesz e szemléletfor­málásért az egyház?- Rengeteget igyekszik tenni. Például a családok érdekében. Magam is részt vettem egy nagyszabású budapesti családkonferenci­án, ahol a szülők mellett pedagógusok, ifjúsági veze­tők, orvosok és más szak­emberek keresték közösen a megoldásokat. Média- programot alkotunk, amelynek keretében az értékeket óvó újság­írókat fogjuk össze. Az egyházi egyetemeken komoly etikaoktatás folyik, pedagógusképző intézmények sora is ilyen szellemben műkö­dik már. Készülünk tehát arra, hogy nagyobb mértékben legyünk részesei az új nemzedék nevelésének. Az egyház igehirdetése sem csak biblikus emlékek őrzése, az embereket megszólító, időszerű üzenete is kell legyen, amely-eligazí­tást, bátorítást ad.- Az erkölcstelenség és ízléstelenség nyilván nem szüntethető meg pusztán tiltással vagy lebeszéléssel...- Valóban nem, s nem is várok ezektől eredményt. Vonzó példákat, eszményeket kell fölmutatni, s rávezetni az embereket a jó­ra. Mintegy divattá téve az igényességet, olyanná formálni a közvéleményt, hogy az eleve elutasítsa a szellemi silányságot. Emel­lett olyan út is van, hogy a rossz felemészti önmagát. Gondoljunk csak a gigantikus szel­lemi összecsapásra, amelyet követően eltűnt a római birodalom. A vérbosszúra, többnejű- ségre, homoszexualitásra, elkényelmesedésre és élvhajhászatra berendezkedett birodalom legyengült, és elpusztult. Eközben a keresz­ténység túlélte a népvándorlás korát, és meg­erősödött. A történelem akár szinuszhul- lámokban is leképezhető. Felfelé menő és mélyre süllyedő fejlődési vonalak vannak, méghozzá - úgy hiszem - aszerint, hogy mennyire tiszteljük a természet Isten adta törvényeit és a személyiséget.- Sok időt tölt fiatalok között, s a Magyar Katolikus Püspöki Kar ifjúsági bizottságának elnökeként is sokoldalú képet kap az ifjabb nemzedékről, az őket fenyegető veszélyekről.- A fiataloknak az a köre, ahol én járok, már disszidált a világunkat szennyező mo­csoktengerből. Saját újságjaik vannak, saját szórakozásaik, báljaik, sportversenyeik, tá­borozásaik. A hívő családok nemegyszer már közösen építkeznek, sőt saját gyermek- intézményeket hoznak létre. Az ifjúsággal tehát inkább az a problémám, hogy vissza­szólítsam őket ebbe a világba, ha úgy tet­szik: a harctérre. Általában is nagy felada­tunk visszaszólítani a hívőket a közéletbe. Hiszen már-már tragikomikus, hogy a sze­münk előtt esnek szét úgynevezett keresz­tény pártok. Ideje volna végre egy jó konst­rukciót létrehozni, s megjelentetni a parla­mentben az isteni erkölcsöt, Krisztus társa- dalmi felfogását. ____________bíró ferenc Hu szonöt év a szeretet szolgálatában Maczkó Gyula esperest 25 éve szentelték pappá. Jubileumi szentmiséjére készül, amellyel szeretné megköszönni Isten iránta tanúsított kegyelmét és erőt kérni a hátralévő évekhez. Mozgalmas életet él. Egyházi elfoglaltságai mel­lett Csurgó és térsége minden kulturális ren­dezvényén részt vesz, cserkészcsapatot alakí­tott és zarándokol. Nemrég érkezett haza Spa­nyolországból, ahol felkereste Szent Jakab sír­ját. Szeret világot látni, de csodálattal tölti el la­kóhelyének környezeti szépsége.- Nem volt nehéz megszoknom Csurgón, mert a kisvárosban közvetlenebbek az embe­rek. A kaposvári kápláni évek után önállóságot, nagyobb felelősséget kaptam mint plébános, és itt lettem esperes. Tizennégy plébániáért felel, huszonöt év ta­pasztalatát hordozza.- Változott a hit szerepe az ember életében?- A hitnek mindig van jövője, Krisztus így bú­csúzott: én mindig veletek vagyok, a világ vége­zetéig. Látható, megerősödő a hit, az emberek nem megszokásból jönnek a templomba. Öntudatos ke­resztényi életet élnek a fiata­lok is, ami örömmel tölt el, és többen körnek szentségi há­zasságot.- Mire várnak választ öntől a házasuló fiatabk?- Keresik az élet értelmét és célját, szeretnék tudni, miért van szenvedés és katasztrófa, hogyan lehe­tünk boldogok, és hogyan lehet a szeretet örö­mét megvalósí­tani. Elmondom nekik: a lelki bé­ke a fontos, a család összetar­tó ereje, nem az anyagiak.- Mást sugall ma a világ. Maczkó Gyula esperes, püspöki ta­nácsadó 1953-ban született Somogyhárságyban. Kaposváron érettségizett. 1976-ban Veszprém­ben szentelték pappá. 1978-ig Nagykapornakon. majd 12 évig Ka­posváron, a Jézus Szive templom, il­letve a Nagyboldogasszony Plébánia káplánja volt. 1990-tól Csurgón plé­bános, 1993-tól a csurgói esperesi kerület vezetője.- A keresztény ember sem dunsztos üvegben él, meg­érinti a jó is, a rossz is, de a jóval „fertőződjön meg”. Szükséges az önmegvalósí­tás, ami az emberiség meg­élése, kiteljesítése, de az iste­ni parancs irányítsa az erköl­csi életet, ne a másik letiprá- sa. Sok enervált, életunt fia­tallal találkozom, akik célta­lanul élnek. Elbeszélgetek ve­lük, elmondom mi az igazán fontos, ami a cserkészet lé­nyege is: szeretni a világot, a természetet, hittel élni és ke­resztény erkölcsök szerint. Maczkó Gyula papszente- lési jelmondatát választotta élete és ezüstmiséje mottójá­ul - „Szeretet az Isten: aki szeretetben él, Istenben él és Isten él őbenne”-, mert a szeretet hírét szeretné elvinni ebbe a idő, m gosztott viligba. varga&ndrea Fontos a hit a zászlóanyának Horváth Józsefné 1967 óta él Nagybajomban, a törpe vízmű kezelője volt. Szabadidejében a templomban és a temetéseken énekel. A polgármester felkérésére lett zászló­anya: ő kötötte föl a sza­lagot a millenniumi zászlóra. Szerinte ne­héz bevonni a hitéletbe a fiatalokat.- A gyerekek fő szó­rakozása a tévé. A mű­soroknak a jót kellene sugallniuk,. ehelyett azonban szinte minden­hol csak öldöklést lát­nak. Mióta új papunk van, aki szépen szónokol és újított a templomon, a szülők is gyakrab­ban járnak templomba, és velük a gyerekek is. Korábban, a rend­szerváltás előtt nem mertek templomba járni az emberek. Mi­kor ideköltöztünk, rakodómun­kás voltam; szerettem volna hit­tanra beíratni az iskolás gyereke­imet. Az akkori tanácselnök sze­mélyesen jött el, hogy erről lebe­széljen. Nem tudott meggyőzni, hiszen kis­gyermekkorom óta já­rok templomba. S már kisdiákként kértem a plébánosatyát, hogy el­sőáldozó lehessek. Balatonkeresztúron gyönyörű hangú volt az orgona, Vöröskői István kántor nagyon szépen játszott; tőle tanultam orgonálni és énekelni is. Magam is próbáltam ilyen szellemben nevelni a gyerekei­met. Ebben a rohanó XXI. szá­zadban nagyobb szükség van a hitre, és arra, hogy az emberek nyitottabban forduljanak egymás felé. Akkor talán nem lesz ennyi ÖldÖkléS. . SZARKA EGYHÁZA K ÉLETE

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom