Somogyi Hírlap, 2001. június (12. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-21 / 143. szám

12. OLDAL 2001. Június 21., Csütörtök Ünnep millenniumi zászló alatt Augusztus 20-ig hazánk minden települése megkapja a millenniumi zászlót. Dr. Szabó János honvédelmi miniszter szombaton két nagy múltú somogyi község, Somogygeszti és Magyaregres lakóinak adta át ezeréves államiságunk szimbólumát. Ezer év történelmének sok-sok szenvedését, ritka örömeit legalább hétszáz esztendőn át e két falu egykor volt lakói is átélték, mai utódaik ehhez méltóan készültek a nagy napra. Nyugdíjasok, iskolások verseket, da­lokat tanultak, a képviselő-testületek éjsza­kába nyúló tanácskozásokon beszélték meg a tennivalókat. A porták megszépültek, vi­rágok, frissen vágott gyep, egyenesre nyírt sövény fogadta a vendégeket. Az ünnep fé­nyét emelte a minisztert megillető katonai tiszteletadás, a honvédzenekar és a díszegy­ség közreműködése. Országgyűlési képvise­lők, környékbeli polgármesterek jelenlé­tében Somogygesztiben Marton Rudolf, Magyaregresen Háttá József polgármester vette a kormány adományozta, nemzeti szí­neinkkel szegélyezett, aranyhímzéses, fehér selyem millenniumi lobogót. A hősök em­lékművének koszorúzása és a szentmise tette teljessé a két somogyi község ünnepét. Somogygeszti szalagját Péntek Ferencné Hám Magdolna kötötte a zászlóra, a meg­tiszteltetést egyhangúlag szavazta meg a képviselő-testület.- Gesztinek hívták a falut, amikor szület­tem - emlékezik a meghatott zászlóanya. - A mostani lakosságnak majd háromszorosa, ezerhatszáz ember élt itt abban az időben, a Jankovics-birtokon dolgoztak, vagy a saját földjüket művelték. Férjem ugyancsak itt született erdész volt és ma is a templom kántora. 1950-ben kötöttük össze az életün­ket, tavaly októberben volt az aranylakodal­munk. A bölcsődében és az óvodában vol­tam dajka huszonöt évig, nagy örömmel vi­seltem gondját az apróságoknak. Szerettek a szülők is, jó barátságban élünk a mai na­pig a falu minden lakójával. Gyakran még Kaposváron is megállítanak, - Magdi néni, hogy tetszik lenni? Aztán gondolkodom, ugyan melyik kisgyerek lehetett, de nagyon jó érzés, hogy rám köszönnek, megismer­nek. Jólelkű emberek laknak Somogy­gesztiben, tisztelik, megbecsülik egymást. Meglepődtem, de nagyon örültem, amikor felkértek, hogy én legyek a zászlóanya. A jóságomért szavaztak rám, ezt mondta a polgármester. Én nem tudok másként létez­ni. Istenhitben születtem, úgy is élek, ab­ban is fogok meghalni. Ki Őbenne hisz, az soha nem csalatkozik... ■ A díszegység tisztelgése a millenniumi zászló előtt Hírek BRIGÁDMUNKA. A Kaposvári Pamutfonó Nyugdíjasklubja a múlt héten takarítóbrigáddá ala­kult, a cég igali üdülőjét hozták rendbe. így viszonozták a mun­kájukhoz kápott támogatást. SOMOGY ÚTI CÉL. Megyénk kirándulási úti cél lett. A héten a Békés megyei Szarvas nyugdíja­sai töltöttek három napot So­mogybán, Szenna múzeumát, Bányát, a Petörkevölgyet, a Zse- lic szép tájait tekintették meg. ÉVADZÁRÓ. A Kőröshegyi Nyugdíjas-egyesület szombaton tartja tavaszi évadzáró összejö­vetelét, amelyre meghívták a he­lyi civil szervezetek képviselőit és a Balatonlellei Kék Balaton Nyugdíjasklub tagjait is. VÁLASZ. Ez év februárja óta nyugdíjas marcali olvasónk le­velében az iránt érdeklődik, hogy miért nem kapta meg a 3,5 százalékos nyugdíj-kiegészí­tést. A Nyugdíjbiztosítási Igaz­gatóság tájékoztatása szerint a visszamenőleges emelés csak a 2001. január 1-je előtt megállapí­tott ellátmányokra vonatkozik. OLDALSZERKESZTÖ: KATONA CSONGOR Bíró, tanácselnök, könyvtáros Szabó József az elsők között kapta meg az önkormány­zattól a „Lulla Községért” - emlékplakett kitüntetést a faluért végzett több évtize­des közéleti munkájáért. A 84 éves, köztiszteletben álló férfi a település első bírója, tanácselnöke, később könyvtárosa volt. Szabó József a nem mindig köny- nyű körülmények között munká­ját igyekezett tisztességesen elvé­gezni. Azt mondta: kétféle embert ismert meg. Azt, aki becsületesen tette a dolgát, meg olyat, aki rongyember volt. Nehéz időkben nyomta a vállát a felelősség. A te­lepülés 1948-ban, Torvajtól való elválása után az önállósághoz semmiféle középülettel nem ren­delkezett. Községházát építettek, majd 1962-ben villanyt kapott a falu. A Tabot Lullával összekötő kövesút 1968-ben épült meg. Rá egy évre a község elvesztette önál­lóságát: megszűnt a tanács, Tabhoz csatolták. 1969-ben a fel­ső tagozatos iskolások is Tabra ke­rültek.- Sokat dolgoztunk azért, hogy felépüljön a kultúrház is - mond­ta az egykori tanácselnök. - A község szerény költségvetéséből 80 ezer forintot tartalékoltunk er­re. Amikor megtudtam, hogy Tabhoz csatolnak bennünket, gyórsan'az építkezésbe kezdtünk, hogy a pénzünk el ne vesszen. így lett kultúrháza a falunak.- Mennyit változott a falu az utóbbi 10-15 évben?- Sokat fejlődött, ez kétségte­len. Vezetékes, egészséges ivóvi­zet, majd a kilencvenes évek vé­gén földgázt kapott Lulla. Ezek nagy dolgok egy kis község életé­ben. Aztán világháborús emlék­mű készült, emlékparkot létesí­tettek, leaszfaltozták a jabapusz- tai falurész utcáját, a Kossuth ut­cában másfél kilométeres szaka­szon járda épült...- Mi az, ami nagyon hiányzik?- Két dolog: a Balatonendréd- del összekötő út, ami megszün­tetné a község zsáktelepülés-jel­legét. Ezt már tanácselnökségem idején is szorgalmaztam. Egy al­kalommal a megvalósítás közel­ségbe került, ám végül egyéni ér­dekek miatt meghiúsult. Megépü­lésével a Balaton háttértelepülé­seként kialakulhatna a falusi tu­rizmus. Igaz, hogy az átmenő for­galom és a zaj jelentősen emel­kedne, mégis több lenne a ha­szon, mint a hátrány. Tudom, hogy az önkormányzat is évek óta szorgalmazza az út megépíté­sét. Hogy mikor lesz belőle vala­mi, az kérdés. A másik gond, hogy nincsenek munkahelyek a faluban. Ezt kellene teremteni a fiatalok megtartása érdekében. Ha ez a két dolog megvalósul, ak­kor - úgy gondolom - szép jövő előtt áll a község. A nyugdíjas Szabó József ma már nem vesz részt aktívan a köz­életben, ám a falu sorsa iránt állan­dóan érdeklődik. Véleményével, észrevételeivel gyakran felkeresi Reizinger Károly polgármestert és a képviselőket._____krutek József A világnapra készülnek Kedden kibővített elnökségi ülést tart a Nyugdíjasok Szervezetei­nek Somogy Megyei Szövetsége. Az idén eddig történteket Kovács Lajos elnök elemzi és beszámol a Nyugdíjasok Országos Szövetsé­ge és a Nyugdíjasok Országos Közössége elnökségének tevé­kenységéről, valamint a megyei szövetség által benyújtott pályázatok eredményéről. Ez­után dr. Klujber László ügyveze­tő elnök összegzi Somogy, Tolna és Baranya nyugdíjasai közel­múltban tartott gunarasi regioná­lis találkozójának tapasztalatait. Kirándulás ­Nyári szünet! - írhatnák ki a leg­több nyugdíjasklub ajtajára. A nyár a kirándulások ideje, ám ezekre az utakra magukkal viszik az időskorral járó betegségeiket is. Nem árt tehát a kö­rültekintés. A bajok megelőzéséhez kértük dr. Nyárádi Attila bel­gyógyász kardiológus, osztályvezető főorvos tanácsait.- Az idős emberek je­lentős része valamilyen krónikus betegségben szenved. Leggyakoribbak a szív- és érrendszeri, mozgásszervi problémák, ezeket rendszeres gyógyszerszedéssel kell kezelni, természetesen a nyaralás, kirán­dulás alatt is. A páciensét és egészségi állapotát a háziorvos ismeri legalaposabban, ezért hosszabb távoliét előtt célszerű vele megbeszélni a követendő életmódot, az ismert krónikus betegséggel kapcsolatos tenniva­lókat. Rövidebb, egy-két napos autó­busz-kirándulásra is érdemes kö­rültekintően előkészülni. Az idő­járást befolyásolni nem tudjuk, de a változékony, esetleg a mos­tanihoz hasonló hűvös, esős, frontos idő káros körülményeit, hatásait elkerülhetjük. Magas vérnyomásban szenvedő beteg vigye magával a vérnyomásmérő­jét, így a front okozta elváltozáso­kat ellenőrizni tudja, s a gyógy­szeradag orvos által előírt szabá­lyozásával elkerülheti a kellemet­len tüneteket. Meg kell győződni A tanácskozás másik fontos té­maköre lesz az október 21-i, sportcsarnokbeli, egész napos rendezvény előkészítése. Az idősek világnapjának központi megyei találkozóján emlékeznek meg a megyei szövetség meg­alakulásának 10. évfordulójáról, az ünnepi program gálamű­sorában fellépnek a tavaszi kistérségi kulturális bemutatók legjobbjai. A keddi, kibővített elnökségi ülé­sen a fellépési lehetőséghez jutó együttesekről és szólistákról is döntenek. ■ felkészülten arról is, hogy a tervezett kirándu­lás milyen fizikai megterhelést je­lent a szervezetnek, hosszabb gyalogtúra,, vagy múzeumlátoga­tás szerepel a programban. Me­leg napokon az egész­séges embereknek is feltétlenül gondoskod­ni kell a folyadék és a sótartalom rendszeres pótlásáról. Kánikulá­ban más a szervezet ka­lóriaigénye is, az úgy­nevezett magyaros éte­lek, zsíros húsok, pör­költek túlterhelik a gyomor- és bélrendszert, kellemetlenül befo­lyásolják a közérzetet. Nagyon fontos a tisztaság, a gyakori kéz­mosás, és alaposan nézzük meg, milyen körülmények között étke­zünk. A magunkkal vitt élelmi­szereket, italokat is úgy válogas­suk össze, hogy kényes, hamar romló termék ne kerüljön közé. Az erős napsütés - normális vérnyomásérték mellett is - okozhat fejfájást, váratlanul ránk törhet egy görcsös fogfájás, a csil­lapítására szolgáló, valamint a hasmenés - kínos órákat okozhat - megfékezésére való gyógyszert vigyünk magunkkal. Általános szabály, hogy csak olyan tablettát vegyünk be, amelynek hatását már kipróbáltuk, ne kínálgassuk egymást ismeretlen csodaszerek­kel. Végül is nem kell örökösen önmagunkra figyelni, a pulzu­sunkat tapogatni, ha megfelelően felkészülünk a nyaralásra, kirán­dulásra, semmi sem rontja el örö­münket. ■ Indul a nyúlprogram Egy hónapja megírtuk, hogy Ju­hász János, a megyei közgyűlés ta­nácsnoka, a Somogyi Idősügyi Ta­nács elnöke nyúlakció tervét dol­gozta ki. Idős embereknek kínál elfoglaltságot és nyugdíj-ki­egészítést az elképzelés. Az ágazat legkiválóbb szakértőivel folytatott tárgyalások után a megvalósulás szakaszába érkezett a program. Az érdeklődők az Idősek Leveles­ládája, Siófok 8601, Postafiók 61 címen igényelhetnek nyulat, illet­ve kérhetnek a részletekről felvilá­gosítást. A Somogyi Idősügyi Ta­nács egyébként június 4-én tartja következő ülését, ezúttal vidéken. Tabon, majd Siófokon találkoznak a város vezetőivel és szociálpoliti­kai szakembereivel. ■ Emlékezés az Ejtőernyősre A Magyar Veterán Repülők Szövet­ségének Somogy Megyei Egyesüle­te tisztelgő koszorúzással emléke­zett hétfőn az ötven éve szolgálati feladatának teljesítése közben hő­si halált halt Belustyák József ejtő­ernyős törzsőrmesterre. A kaposvári Keleti temetőben rendezett megemlékezésen Karancz János alezre­des, a Kapós Bázisrepülőtér parancs­nokhelyettese fogadta a felsorakozott díszegység parancsnokának jelentését, a Himnusz hangjai után Dinya Miklós nyugállományú százados, a kegyeleti bi­zottság elnöke emlékezett a törzsőrmes­terre, az 1951. június 18-án bekövetkezett tragédiára. Belustyák József 1929-ben Kecskemé­ten született, korán árvaságra jutott, szüle­it kisiskoláskorában elveszítette, szerény körülmények között élő nagyszülei nevel­ték ezután. Szabómesterséget tanult, 1950 novemberében vonult be Kecskeméten sorkatonai szolgálatra. A kiképzés idején értesült a taszári önálló ejtőernyős zászló­alj megalakulásáról, önként jelentkezett az egységbe. Gyermekkori álma vált való­ra ezzel. Nagy igyekezettel sajátította el az ejtőernyőzéshez szükséges fizikai, elmé­leti, katonaszakmai követelményeket, szorgalommal pótolva küzdelmes gyer­mekkorának hátrányait. Elsőként jelent­kezett veszélyes feladatokra, annak elle­nére, hogy a jó teljesítményért kapott eltá­vozásokat, jutalomszabadságokat sem tudta családi körben eltölteni. Két ugrást hajtott végre hibátlanul. A végzetes har­madikra 1951. június 18-án került sor. A 62. önálló ejtőernyős szakaszt szál­lító repülőgép Tapolcáról indult, és dél­előtt 10 órakor érkezett Taszár légterébe. A kiképzési tervnek megfelelően nyolc­száz méter magasságból bekötött ugrást kellett végrehajtani. A gép elhagyásakor Belustyák József főernyője csak részlege­sen nyílt ki, emiatt a hasernyőt sem tud­ta használni. Huszonkét évesen, a haza védelmét szolgáló kiképzés közben vesz­tette fiatal életét. Parancsnokai javaslatá­ra hősi halottá nyilvánították és törzsőr­mesterré léptették elő. A tragédia után elöljárói, katonatársai vállalták sírjának gondozását, bajtársuk emlékének meg­őrzését, később Vogel József fő­törzszászlós, az ejtőernyősök pa­rancsnoka gon­doskodott a ke­gyeleti megbecsü­lésről. A Veterán Repülők Szövetsé­ge - a Mártírok és Hősök Közalapít­vány, a Kapós Bá­A katonatársak meghatottan állják körül a koszorúk borította sirt. Hostelsten István és Sebök Pál is ott volt azon a gépen, amelyről a végzetes ugrást Belustyák József végrehajtotta. - Alacsony termetű, barna hajú. csendes szavú, szerény viselkedésű fiú volt - emlékeznek Fegyelmezetten és szorgalom­mal végezte a kiképzési feladatokat, a kemény meg­próbáltatások végrehajtásában, elviselésében kato­natársainak szívesen segített. Parancsnokait tisztelte. Nagyszülei egyszer vagy kétszer látogatták meg Taszáron. Fénykép nem maradt róla... zisrepülőtér parancsnoksága és a So­mogy Megyei Temetkezési Kft támogatá­sával - rendbe tétette, emléktáblával látta el a sírt, amelyre hétfőn Kaposvár Megyei Jogú Város nevében dr. Ozsváth Ferenc alpolgármester, a Kapós Bázisre­pülőtér nevében Karancz János alezredes, Ta­szár község nevében Novográdecz Józsefné jegyző, a Veterán Repülők Or­szágos Szövetsége nevében Knoll Gyula nyugállományú ezredes, a Magyar Ejtő­ernyősök Bajtársi Szövetsége nevében Juhász József nyugállományú alezredes, a Veterán Repülők Szövetsége Somogy Megyei Egyesülete nevében Demeter Győző elnök és Péceli Lajos vezetőségi tag helyezte el a tisztelet és emlékezés koszorúját. A Magyar Légierő Fúvósze­nekara az Ejtőernyős indulót játszotta el. A Takarodó kürtszavával és a katonai egység díszmenetével ért véget a kegye­leti koszorúzás. ■ N Y U G D í J A S O K

Next

/
Oldalképek
Tartalom