Somogyi Hírlap, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)
2001-05-27 / Vasárnap Reggel, 21. szám
BEFAGY A DOHÁNYPIAC Bő egy hónap múlva, július elsejétől eltűnnek a dohányreklámok a nyomtatott sajtóból, illetve a mozik vetítés előtti reklámfilmjeiből, a jövő évtől pedig a közterületekről is. A hazai dohányipar 3-4 év múlva várja az érzékelhető forgalom-visszaesést, ám bizonyos változásokat addig is tapasztalhatunk. Azzal például, hogy csak az eladás helyén lehet majd megszólítani a fogyasztót, jelentősen nőhet a különböző, a vásárlóknak adott reklámtárgyak értéke, illetve száma. Bár 1999. november 1- jétől sokkal kevesebb helyen lehet rágyújtani, a nem dohányzók védelmében hozott törvény nem csökkentette a hazai dohányipar eladásait. Ez Rácz Gábor, a Pécsi Dohánygyárat üzemeltető BAT Hungary Kft. pr-igazgatója szerint azzal magyarázható, hogy a korlátozások nem vették el a dohányosok kedvét a rágyújtástól, legfeljebb a napi fogyasztási ritmus rendeződött át. A július elsejével életbe lépő, nyomtatott sajtóra, illetve mozikra vonatkozó dohányreklám-tilalom, illetve a jövő évtől szinte totális reklámstop már érzékenyebb ponton találja a dohánygyárakat - bár az érintettek szerint a dohányreklámok eddig sem a fogyasztásra, hanem a márkák közötti választásra ösztönöztek. Ugyanakkor Dávid Péter, a Philip Morris sajtófőnöke arra számít, hogy 3-4 év múlva érzékelhető lesz a dohánygyárak ifjúsági dohányzásmegelőző programjának hatása, azaz addigra felnő egy olyan generáció, amely már több impulzust kap a környezetéből ahhoz, hogy ne gyújtson rá.- Ennek a tudatában is állítjuk: megéri a veszteség azért cserébe, hogy továbbra is eladhassunk cigarettát felnőtt vásárlóinknak - állítja Dávid. Abban mindenki egyetért, hogy marketingtámogatás hiányában ezentúl sokkal nehezebb lesz bevezetni egy-egy új terméket, s a piaci viszonyok is „befagynak”, hiszen nem lesz olyan hatékony a vásárló és a dohánygyárak közötti kommunikáció, mint eddig. Egyedüli legális reklámhelyként az eladás helye marad csupán, azaz ott kell majd erősíteniük a gyáraknak.- Elképzelhető, hogy több vagy nagyobb értékű ajándékokkal fogjuk honorálni a fogyasztók márkahűségét - jelentette ki Dávid Péter hozzátéve: egyelőre még eldöntésre vár, hogy az öngyújtókon, hamutartókon és más, dohányzással összefüggő ajándéktárgyakon kívül például a márka- jelzéses esernyőkre vagy pólókra vonatko- zik-e a reklámtilalom. Ám amennyiben e kérdésben hivatalos állás- foglalás születik, ők ahhoz tartják majd magukat. A dohányreklámok tilalma egyébként nem csak a gyártókat és fogyasztókat, hanem a művészeket és sportolókat, valamint azok kedvelőit is érintheti valamilyen formában, hiszen a nagy dohánygyárak eddig bőkezű mecénásai voltak ezen területeknek. A Philip Morris egyik termékével reklámozott kalandtúra például megszűnik, ám a cég nevével jelzett „Minőségi Újságírásért” illetve „Magyar Balett Díj” megmarad, mivel ezek nem dohányterméket jelölnek, hanem csupán magának a díjnak a nevét a vállalat nevével. A BAT Pécsi Dohánygyára már megszüntette Bese- nyei Péter műrepülő világbajnok támogatását, s ezenkívül több raliversenyből, illetve vitorláskupából szállt ki. Egyvalami van csupán, amitől a magyarországi dohánygyárak igazán tartanak: ez pedig az EU-csatlakozással járó majdani adóemelés. Ez ugyanis becsléseik szerint 120-130 százalékkal dobná meg a hazai dohánytermékek árát. Rácz Gábor szerint ez a legtöbb dohányost minőségi visszalépésre kényszerítené, a legszűkebb pénztárcájúak pedig a feketepiachoz fordulnának, amelynek jelenlegi 5-10 százalékos piaci „részesedése” ezzel könnyen 25 százalékra is nőhetne. D. T. Fiatalokat is kiszolgálnak A jelenlegi törvényi szigoritások nem lankasztják az Országos Dohányfüstmentes Egyesület (ODE) aktivitását - jelentette ki Manchin Róbert, a szervezet új elnöke. Az ODE a napokban nyíló internetes honlapján külön fórumot szentel azon bejelentéseknek, amelyek valamilyen, forgalmazással vagy reklámozással kapcsolatos törvénysértést jeleznek. Ezenkívül külön monitorszolgálat figyeli majd a különböző rendezvényeket, hogy nem tűnik-e fel valamilyen dohánygyár, illetve annak termékreklámja. Szűcs András, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség piacfelügyeleti és ellenőrzési igazgatóságának vezetője elmondta: a dohánytermékek forgalmazásával kapcsolatban tavaly összesen 6084 helyen tartottak ellenőrzést, s a leggyakoribb probléma ezek során az egészségvédő feliratok hiánya, illetve a kiskorúak kiszolgálása volt. építkező otp-vezetok Eladta értékpapírjainak egy hányadát az OTP Bank Rt. két csúcsvezetője. Csányi Sándor elnök-vezérigazgató és Spéder Zoltán alelnök összesen 55332 darab OTP törzs- részvényt dobott piacra, nagyjából fele-fele arányban. Az aktuális árfolyam záróértékén számolva a teljes részvénycsomag 832,7 millió forintot ért. A két vezető - akik két éve nem adtak el OTP-papírjaikból ezzel a birtokukban lévő saját részvénymennyiségnek mintegy 20 százalékától vált most meg. Idegeskedni azonban senkinek sem érdemes, a tranzakció mögött ugyanis nincs semmiféle, az OTP-vel kapcsolatos negatív tendencia, a papnők értéke - legalábbis emiatt - nem fog esni, a bankvezetőknek egyszerűen szükségük volt némi készpénzre. Ugyanis mindketten építkeznek. Bárhol elfogadhatnak valutát A kabinet szándékai szerint külföldi valutával is fizethetünk június 1-jétől a hazai üzletekben, valamint külföldön is bárki nyithat majd bankszámlát. A mindezt lehetővé tevő devizaliberalizációs kormányrendeletről a jövő héten születik döntés. Az új szabályozás kihirdetése után lehetőség nyílik arra, hogy bárki bármelyik üzletben külföldi pénzzel is fizessen, igaz, az eladóknak nem lesz kötelességük azt elfogadni, ám nem is sértenek devizatörvényt, ahogy az a jelenlegi jogszabályok alapján még érvényben van. Ezzel egyidejűleg a külföldi bankszámlanyitás elől is elhárulnak az akadályok, igaz, ez némi problémát okoz majd az adóhivatalnak. Az APEH ugyanis a más országokban nyitott folyószámlákat csak a külföldi társhatóságok segítségével tudja majd ellenőrizni. A külföldi számlák zárolása is nehezebb lesz, pénzt pedig egyáltalán nem emelhet le róluk az APEH. Természetesen a devizaliberalizáció a forint alapú bankszámlákat is érinti, hiszen külföldi állampolgárokat hasonlóképp megilleti majd a magyar bankszámlanyitás joga. A kormányrendelet kihirdetése egyébként csak elvben június elseje, mivel ha azt a kabinet csak a jövő héten tárgyalja, az életbeléptetés valószínűleg csúszni fog egy hónapot. hírmix Nem jön Tatabányára a BMW Az új BMW kisautó gyártási helye iránti versengésből a legszűkebb, 12 helyszínt tartalmazó körből kiesett Tatabánya - jelentette be Bencsik János, a város polgármestere. A BMW AG ugyanis sajnálattal közölte, hogy a tatabányai telephelyajánlatot további kiválasztási eljárásukban nem tudják figyelembe venni. Összesen 250 európai város ajánlkozott a bajor befektetés helyszínéül, köztük hét magyar település is. Végül már csak Tatabánya maradt versenyben - mostanáig. Bencsik János megjegyezte: jelenleg egy másik autógyárral tárgyalnak egy összesze- relő-üzem letelepítéséről, a gyár nevét azonban nem árulta el. San Benedetto Lajosmizsén Lajosmizsén építi fel magyarországi ásványvízüzemét a világhírű San Benedetto. Az olasz társaság már meg is egyezett az önkormányzattal a befektetés hathektáros helyszínének megvásárlásáról. A vállalat a zöldmezős beruházás keretében ásványvízpalackozót épít, amelyhez a vizet két, helyben fúrt tótból nyerik majd. Befagyasztott gyógyszerárrés Befagyasztotta a gyógyszerek árrését az egészségügyi tárca. A 3500 forintnál drágább készítmények árrése ezután legfeljebb 630 forint lehet, ami a patikáknak összesen 4,3 milliárd forint bevételkiesést okoz. A szaktárca a gyógyszerészek részleges kompenzációját külön szabályban rendezi, a gyógyszerészkamara az egyoldalú lépés miatt Orbán Viktorhoz fordult. Fizetősek maradnak a sztrádák Nem lesz ingyenes az autópályák használata - jelentette ki Manninger Jenő, a közlekedési tárca politikai államtitkára. Viszont rövidesen kormánydöntés születik arról, hogy a gyorsabb haladás érdekében a matricás díjfizetésű sztrádákon jövőre lebontják a kapukat. A kabinet azt is megvizsgálja, hogy miként lehetne bevonni a matricás rendszerbe az M5-ös autópályát, amelyet jelenleg még az AKA Rt. üzemeltet. Járai: 2007-től nálunk is euró Ha minden a tervek szerint alakul, akkor Magyarország 2006-2007 körül lesz kész az euró bevezetésére - mondta Járai Zsig- mond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke Lillafüreden, egy nemzetközi konferencián, ahol A forint útja az euró felé címmel tartott előadást. Az MNB elnöke hangsúlyozta: a megjelölt időpontig le kell szorítani az inflációt évi 2-2,3 százalékra, tovább kell csökkenteni az államadósságot, és a költségvetési deficitet is mérsékelni kell. Járai szerint ez nem könnyű, azonban Magyarország a feltételeknek eleget tud tenni. ________2QQ1. május 27. ★ GAZDASÁG ★ 5 GÁ ZOS GONDOLATOK Gondolatolvasással nem foglalkozunk - szokták mondani, ha valaki nem a mondandója lényegét adja elő. Nos, eme megjegyzés a tőzsdék környékén biztosan nem igaz. A befektetők ugyanis szinte állandóan gondolatolvasással foglakoznak, amikor megpróbálják megfejteni az egyes vállalatvezetők elpottyan- tott kijelentéseinek mögöttes tartalmát. Ilyen például az, hogy a Mól Rt. mikor válik meg a számára tartós veszteséget okozó gázüzletágától. Ha ez megtörténik, elemzők szerint a papír árfolyama pillanatok alatt felszökhet 5000-6000 forint közé, s bizony többen a megjelölt sáv felső szélét valószínűsítik. Ha a ma 4200-4400 forint között hintázó részvény átmenne ezen a változáson, az a szakértők szerint magával húzhatná a hosszú ideje betegeskedő magyar tőzsdét. Az ügyben érintett vezetők már sokszor megnyilatkoztak ebben a kérdésben, de természetesen a mindenkit leginkább érdeklő kérdésre, a mikorra, egzakt válasz nem született. Mosonyi György, az olajcég vezérigazgatója a közelmúltban optimistán azt mondta, erre a lépésre a közeljövőben sor kerülhet. A befektetők az e halvány ígéretet is értékelték, s a papírok árát néhány nap alatt 4400 forint fölé hajtották. Pedig a vezérigazgatói kijelentés éppen az első negyedévi tetemes veszteség bejelentését követően hangzott el. Hernádi Zsolt, á társaság elnöke is többször megszólalt: legutóbb arra helyezte a hangsúlyt, hogy a Mól elsősorban a gázkereskedelemtől szabadulna meg, amely a veszteségek forrása, de megfelelő áron a gázkitermelést is eladná. Mivel a gázárak liberalizálásáig ez a tevékenység minden körülmények között veszteséges, a legkézenfekvőbbnek az látszik, hogy visszaállamosítsák a mesterségesen kordában tartott árú gáz kereskedelmét. A miniszter- elnök többször elmondta, hogy az állam hajlandó erre. Most már a befektetőket csak az érdekli: mikor? \MMIiist ^flROK A tehetősek fizetnek bankkártyával Csaknem minden második embernek van jelenleg Magyarországon bankkártyája, ugyanakkor csak kis részük használja fizetésre a kis plasztiklapot, a többség szinte kizárólag a bankjegykiadó automatáknál vesz fel pénzt vele - derül ki két, közelmúltban végzett felmérésből. Pedig a bankjegyfelvétel pénzbe kerül, míg a vásárlás a kártyatulajdonos számára ingyenes. A bankkártyájukat fizetésre használók megoszlása a háztartás havi nettó jövedelme szerint Idén már az emberek 40 százalékának van bankkártyája a tavalyi 34 százalékkal szemben - állapította meg a GfK Piackutató Intézet első negyedévben végzett felmérése. Az egyik nagy bankkártyatársaság, az Euro- pay hasonló kutatása némileg jobb, 43 százalékos bankkártyaarányt mutatott ki. Felmérésük szerint az átlagosnál magasabb a kártyabirtokosok aránya a 45 év alattiak, a megyeszékhelyen élők, és a magasabb végzettségűek körében. Az érettségizettek 61, a diplomások 69 százaléka tart bankkártyát. Kevesen tartanak viszont bankkártyát a 60 évnél idősebbek, a 8 osztálynál kevesebbet végzettek, a nyugdíjasok és az egyedül élők között. A bankkártyabirto- sok négyötödének csak egy kátyája van, a vállalkozók 30 százaléka és a diplomások 28 százaléka azonban többet is használ egyszerre. Az emberek bankkártyahasználatát erőteljesen befolyásolja vagyoni helyzetük, és végzettségük. Az alacsonyabb végzettségűek, a rossz és átlagos anyagi körülmények között élők általában egyszer, a főiskolai és egyetemi végzettségűek, vállalkozók általában tíznél több alkalommal használják kártyájukat havonta. A GfK felmérése szerint a kártyatulajdonosok egyharmada használja fizetésre plasztiklapocskáját, ám ez az arány jóval magasabb néhány felhasználói körben. Az internethez hozzáférők, a havi 140 ezer forintnál nagyobb jövedelmű háztartásban élők és a diplomások többsége fizet is a bankkártyájával. Leggyakrabban a bevásárlóközpontokban szoktak fizetni bankkártyával, de az üzletekben, áruházakban és a benzinkutaknál is gyakran használják azokat tulajdonosaik. A csak ATM- automatákat előnyben részesítők azért nem fizetnek vele, mert kötődnek a készpénzhasználathoz, illetve nem tartják biztonságosnak a bankkártyákat. Sokan azt is nehezményezik, hogy csak körülményesen tudják ellenőrizni számlájuk egyenlegét, míg a maguknál tartott pénz mennyiségét azonnal képesek megállapítani. BUXa Kártyahasználat havi gyakorisága
