Somogyi Hírlap, 2001. április (12. évfolyam, 77-100. szám)
2001-04-14 / 88. szám
6. oldal - Somogyi Hírlap A L M A N A C H 0 1 6 2001. Április 14., Szombat A múltban járt a cipész Balatonszárszón nem igaz a mondás, hogy a suszter maradjon a kaptafánál. A nemrég 82 évesen elhunyt Ősz József ugyanis bár cipészként dolgozott, műkedvelő régészként gyűjte- ménynyi emléket ásott ki a földből, amelyek a település múltját idézik.- Még az ötvenes években történt, hogy víz híján kutat ásott az édesapám, és ennek során mamutfogsort talált - emlékezett ifjabb Ősz József. - Ez adta számára az ötletet, hogy kutassa Balatonszárszó múltját és a lelkesedést. Ő találta meg többek között a falu régi templomát, ahol most ásatás folyik. Ránézésre meg tudta állapítani a frissen szántott földről, hogy azon a területen korábban éltek-e emberek. Tapasztalatai miatt a hivatásos régészek is elfogadták a partnerüknek. A Polgármesteri hivatalban kiállítás állít emléket a szárszói ősöknek s most már idősb Ősz Józsefnek is, aki a gyűjteményt még életében a településnek adományozta. Akad itt a bronzkorból való sarló, római kard és szobor csakúgy, mint III. Béla király korabeli pénzérmék és boroskorsó. A suszter-régész faragott is; amely régi tárgynak hiányzott, elkorhadt egy része, azt pótolta. ___________________■ Az oldalt írta: Czene Attila és Fónai Imre Fotó: Eszes Andrea Szárszó nem akar várossá válni Nincsenek gigantikus terveink, Balatonszárszó nem akar várossá válni. Azt szeretnénk, hogy nyugodt település maradjon, ahol minőségi szolgáltatások állnak a lakosság rendelkezésére - mondta Bereczk Gyula polgármester.- Balatonszárszó elérkezett oda, ahová mindig is el akartunk jutni - állította a települést már tizenkilenc éve vezető Bereczk Gyula. - A települést már elhelyezkedése is csendessé, pihenésre alkalmassá teszi. Nincsenek gigantikus terveink, hogy várossá váljunk. De komfortossá tettük; az infrastruktúra teljesen kiépült, és ezen túl van zárt láncú kábeltévé-hálózat, zeneiskola valamint az egészségügyben nem kötelező feladatokat is vállaltunk, mint labor és fizikoterápia működtetése. 1990-től szinte ugyanaz az összetételű képviselő-testület irányítja a nagyközséget. A bizalom a lakosság, a testület és a polgármester között úgy tűnik, töretlen, biztos, hogy ezért is sikerülhetnek a fejlesztések.- Szárszón megférnek egymással az állandó és az üdülő lakosok?- Jelenleg 2200 állandó lakosa és Bereczk Gyula polgármester BALATONSZARSZO PÉNZÉ Évi költségvetés: 334.6 millió forint 20 ezer főnyi üdülőnépessége van Balatonszárszónak - mondta a polgár- mester. - Ezt a számot fel lehet fejleszteni 3000-re illetve 25 ezerre. Ennyi embert tud kényelmesen kiszolgálni a rendelkezésre álló infrastruktúra. A településen van elég terület, most is kialakítottunk tizenhárom új telket. Úgy érezzük, hogy az állandó lakosok szeretnek itt élni, és a nyaralók is a magukénak érzik a települést. A különböző fórumokon csak dicséreteket kapunk. A külföldiek visszajárnak, sokan közülük már 15-20, éve és hozzák magukkal a gyerekeket, unokákat. Akad azért még tennivaló, vannak tervei Bereczk Gyulának. Az idén 334 millió forintból gazdálkodhatnak, plusz adódott egyszeri bevételként 40 millió forintja az önkormányzatnak. A település működőképes, az alapösszeg minden tizedik forintja juthat fejlesztésre és felújításra.- Milyen fejlesztési terveket dédelgetnek?- További elképzelésünk, hogy a Balaton- parton vitorláskikötőt építünk - mondta a polgármester. - A központi tértől a vasúti átjáróig olyan módon alakítjuk át az utcát például az árkok lefedésével, hogy azon korzózni is lehessen. Mintegy kilencven üdülőtelek és százötven lakótelek kialakítására is sor kerülhet; az első ingatlanukhoz jutó helyieknek ezeket ötvenszázalékos kedvezménnyel kínáljuk. A vendégek fogadására A településen két kemping, 39 hotel és panzió kínál nyaranta szállást, valamint 250 kereskedő és vendéglátó magánvállalkozó különféle szolgáltatásokat. A 6,5 kilométeres Balaton-parton három szabad strand várja a fürdőzöket. '______________ Jól működik a hármas házasság Szárszón az általános művelődési központ égisze alatt működik a művelődési ház, az óvoda s még az iskola is.- Közös intézmény vagyunk 1993 óta - mondta Völgyesiné György Ágnes, az általános iskola igazgatója; a mostani tanévben egyébként 274 diák tanul náluk, a környező nyolc településről. - Egymásra épülnek ezek, tehát a három, szakmailag önálló intézmény „házassága" nem erőltetett. Számos közös programot szervezünk, a szakköreink, a tánccsoportunk a kultúr- házban kap helyet. Szárszónak az igazgató szerint a szomszédos, patinás üdülőhelyek között küzdenie kell azért, hogy sajátos, önálló arculatot teremtsen. Valami egyedit kell felmutatnia; ilyen költészetnapi rendezvény, s az évről évre ekkor zajló megyei szavalóverseny. Nemes Márta, az iskola magyar-angol szakos tanára 1988- ban elevenítette föl a hagyományt.- 1967-től néhány évig rendeztek országos szavalóversenyt Szárszón; én akkor iskolás voltam - emlékezett Nemes Márta. - Ezek azután abbamaradtak, de már tizennegyedik éve ismét eljönnek Szárszóra hazánk jeles költői és a megye legtehetségesebb versmondói. A színvonalat örömünkre azonos szinten tudjuk tartani; az idei versenyre a megye huszonkilenc iskolája küldött szavalót. S a költészetnapi rendezvények jelentőségét az is mutatja, hogy itt mondta el először Tornai József: fel kell újítani méltóképpen a József Attila- múzeumot. Máskor pedig azt, amivel nem kis vihart kavart: a költő sírját helyezzék át a munkásmozgalmi panteonból a mama mellé. ■ Országos zongorasiker Harmadik éve működik a Ruba- to magánzeneiskola Kapós János vezetésével. Nemrég nagy sikert értek el: a tízéves Simon Dorottya zongorista az országos verseny nyíregyházi döntőjébe jutva a legjobb húsz között végzett.- Több tehetséges fiatal tanul muzsikát nálunk, de eddig ő jutott a legmesszebb - mondta Kapus János. - Nyolcvan diákunk többsége egyébként helybéli, de sokan járnak ide a környező településekről is. Alakítottunk már velük több kamaraegyüttest, valamint egy fúvószenekart is, és rendszeresen fellépünk a település rendezvényein. A közönség így láthatja-hallhatja, hogyan fejlődnek, a gyerekek pedig sikerélményhez jutnak, s megszokják a szereplést is a nagykö- zönség előtt. _______________m Ba latonszárszó Balatonszárszó nevének kialakulását a környék klimatikus viszonyaival hozzák összefüggésbe. Olyan száraz völgybe, úgynevezett aszúba települt falut jelöl, amelynek jellemzője a szárazság, a kevés csapadék. Az első írásos emlék 1082- böl való. Ez az oklevél említi a Balaton déli partján levő Zarrasozow-t. A Szárazaszó névből rövidült a mai név; a XIX. századi térképeken már mindenütt Szárszó szerepel. Ezt 1922-ben toldották meg a „Balaton” előtaggal. A településen talált legrégebbi régészeti leletanyag az újkőkorból való, s azt igazolja. hogy itt már Krisztus születése előtt 5500-3000 évvel is éltek emberek. Attól kezdve valamennyi korból található több-kevesebb régészeti emlék. Ugyanakkor sem a középkorból, sem a XIX. századból nem maradt fenn műemlék. A településnek nincs jelentős történelmi múltja; ez azzal magyarázható, hogy a völgyet, ahol a falu fekszik, a Balaton vizszintingadozásai során gyakran elöntötte a víz. Ez ugyan jó lehetőséget teremtett a megélhetésre; az állattenyésztésre, a halászatra, de az ősi falu nyomai a parttól jóval távolabb - a viszonylag magasabb területen - találhatók. A mai nagyközség régebbi utcái is mind a völgyvállakra épültek. A régi falu helyén 1996-ban létesítettek emlékparkot. Balatonszárszónak jelenleg 2200 állandó lakosa van. A FALU GAZDÁI A polgármester: Bereczk Gyula. Az alpolgármester: Vígh Magdolna. A képviselő-testület tagjai: Farkas Endréné, Karsai Ödön (a humán bizottság elnöke), Kocsev Miklós, Mikulcza Gábor, Smelka Ferenc, Tefner Béla, Tefner Tibor, dr. TomkaÁkos. A jegyző: dr. Méhész László. Iskolaigazgató: Völgyesiné György Ágnes________________■ Őr zik József Attila emlékét 1997-ben újították föl és bővítették ki Tornai József költő kezdeményezésére a József Attila-em- lékmúzeumot; hajdan ez volt a Horvátkert Panzió a keleti villasoron. Tavaly hétezren látogatták meg, és számosán határainkon túlról is - tudtuk meg Panker Annától, a múzeum gondnokától.- Szárszói születésű vagyok, a nagyszüleimé volt az egykori Schneider-panzió - mondta Panker Anna. - Édesapám is szállodás, vendéglátós volt; ismerte a tragikus sorsú költőt. József Attilát a testvére, Etelka hozta Szárszóra, hogy pihenjen. A Horvátkert Panzióban béreltek két szobát. A költő elkeseredettnek tűnő, sovány, sápadt fiatalember volt; cipőjéből küógott az újságpapír. Az nem igaz, hogy ivott volna, pedig ezt állították róla a falubeliek. Intelligens, de visszahúzódó lélek volt. Apám sokszor elmesélte: egy este a költő másik nővére, Jolán sikongva futott a vasút felől, s azt kiabálta: Attila öngyilkos lett. Egy málházó járt csak arrafelé, amikor ez történt; sokak szerint nem akart öngyilkos lenni, hanem csak sietett és át akart bújni két vagon között. Ha valaki meg akarja ölni magát, akkor a mozgó vonat elé ugrik. József Attila testét nem roncsolta szét az elinduló szerelvény; az az inge, amit akkor viselt, ma is Az oldal elkészítését a balatonszárszói önkormányzat, a Szárszó-Coop Kft, a Balatoni Szőlőskert Szövetkezet és Mohai András vállalkozó támogatta. Panker Anna apja ismerte a költőt megtekinthető a múzeumban. Nem tervezte az öngyilkosságot, hiszen néhány nappal azt követően író-olvasó találkozón vett volna részt, és nagyon készült rá. A költőre emlékeztet egyébként Szárszón utca és park, művelődési ház és könyvtár. Nevét viseli az általános iskola. Szobra is magasodik egy téren, tragikus halálát emlékmű is felidézi a vasútállomás közelében. Első sírhelyét sudár tölgyek vigyázzák.____________■ Szeret és félt a művésztanár Szőke György művésztanár 22 éve tanít rajzot az általános iskolában- Nem itt kezdtem a pályám, de vonzott a Balaton, mint az őseimet is; a nagyapám például itt dolgozott halászként, a nagybátyám pedig a Beloiannisz kapitányaként szolgált' - emlékezett Szőke György. - Hozzánőttem Balatonszárszóhoz, még ha, sajnos, nincs is mólója... Az évek során összecsiszolódtam az itt élő emberekkel. Vonzó számomra az a kettősség is, hogy a turisztikai szezonban mozgalmas az élet, máskor pedig nyugalom jellemzi a települést. Szőke György másképpen is megosztja az életét: délelőttönként tanít, délután pedig fest, rajzol otthon vagy a műtermében.- Sok próbálkozást követően egy évtizede találtam rá a saját stílusomra - árulta el a művész. - A balatoni táj is benne van a képeimben; iszonyatosan szeretem és féltem. Pedagógusként Szőke György azt mondta: a gyerekek nem változtak, csak a körülöttük levő világ. Tapasztalatai szerint egyre inkább a szegényebb sorsú, tehetséges gyerekek közül kerülnek ki a rajzolni szerető diákok, akiknek más szórakozásra nem jut. Ráadásul sikerélményt is jelent nekik egy-egy jól sikerült alkotás. ■ Fellélegeztek a szárszói Szőlőskert szövetkezet vezetői. Ezer- négyszáz külső üzletrész-tulajdonosnak mintegy nyolcvan- millió forintot kellett volna kifizetniük, ha az Alkotmánybíróság a héten meg nem semmisíti az üzletrésztörvényt.- Folyamatos átalakuláson megyünk át; a veszteségesen működő ágazatainkat megszüntetjük, ezt kikényszeríti a gazdaság - mondta Gazdag Károly, a szövetkezet elnöke. Még így is a szövetkezet a térség legnagyobb munkáltatója, miután megszűnt a faluban a tejüzem, a kenyérgyár; kétezer hektáron gazdálkodnak, ez nyújt megélhetést sokaknak.- Korszerűsítettük a szőlőültetvényeinket, gépeket is vásároltunk - tette hozzá Gazdag Károly. - Több mint százhatvan hektárra cabernetfajtát telepítettünk. Ennek van most piaca, keresett, úgynevezett világfajta, tehát jól értékesíthető. Át kellett állnunk a tömeg- termelésről erre azért is, mert korábban a BB vásárolta fel a szőlőnket, pezsgőalapanyagnak. Ez a piac azonban már megszűnt. Pinceszövetkezet megalapításában is részt vett a Szőlőskert szövetkezet. Az alaptőke ötven százalékát adta, a többit a környékbeli gazdák. Most kezd beindulni a tevékenysége; közösen, munkamegosztásban végzik az értékesítést, a szolgáltatást és a beszerzést is. A pinceszövetkezet tíz hektáron már telepített cabernetet, s most tervezi újabb húsz hektárra. ■ Gazdag Károly, a Szőlőskert elnöke Átállnak a cabemetre
