Somogyi Hírlap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)
2001-02-24 / 47. szám
Somogyi Hírlap 2001. Február 24., Szombat Hétvége 9. OLDAL Havas kaland Ipszilon megyében Svédországot említve a magyar átlagpolgárnak Stockholm ugrik be elsőre, aztán Göteborg és talán Malmö is eszébe jut. Pedig létezik egy Észak-Svédország is, amely többek között arról „nevezetes”, hogy ott található Vasternorrland, Somogy testvérmegyéje. Vasternorrland Európa negyedik legnagyobb országának közepén, a Botteni-öböl mentén fekszik, ám a skandinávoknál ez a terület északnak számít. Az ország lakosságának hetven százaléka ugyanis a déli nagyvárosok vonzáskörzetében él, így az északi tajga szétszórt faházainak romantikája egyre kevesebb svéd fiatalnak nyújt perspektívát. Éva Sonidsson, Kramfors térségének gyermek- és ifjúsági politikusa nem is titkolta, hogy rendkívül alacsony a születések száma. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a kevés gyermek miatt oktatási intézmények is veszélybe kerülhetnek. Nem véletlen talán, hogy a kitartásáról híres varjú Kramfors Kom- mün szimbolikus kabalaállata. Pedig igazán van élményanyag Vasternorrlandon - különösen annak, akihez a finn mentalitás is közel áll. Emelkedő szárazföld Érkezésünk előtt egy nappal még mínusz húsz fokot mutatott a hőmérő, ám az idő varázsütésre felmelegedett. így nem csoda, ha a fagypont körüli hőmérséklet egy szaunából hazaigyekvő diákot pólóra és rövidnadrágra vetkőztetett. Tudvalévő, hogy a Skan- dináv-félszigetre még ma is kihat a jégkorszak, de ez nem hosszan kitartó jégréteget, hanem „lifteffektust” jelent. Megszabadulva a jégkorszaki nyomástól, a Botteni-öböl ugyanis emelkedésnek indult. Pár napos ottlétünk alatt is nőttünk a szárazfölddel együtt, bár nem túl látványosan. Mindenesetre az évi nyolc milliméteres növekedés azt eredményezte, hogy a megye területe már a világörökség részét képezi. Turis- tacsalogatónak azonban mindez nem elég. Tudják ezt a svédek is, éppen most „neveztek be” egy uniós turizmusfejlesztési programba. Jan Sjödin, a szociáldemokrata párti, megyei elnök szerint egyre nagyobb vonzerő lehet a végtelen erdők és a nyugalom birodalma. A norvég határ közeléből induló folyók és patakok, a tavak és szigetek, a hegyek szépsége minden évszakban lenyűgöző. Persze az észak-svéd városok gazdasági ereje is ezekben rejlik, hiszen a gyors folyókon az elektromos áram előállítása olcsó, a fenyőerdők fát, a hegyek vasércet adnak. Az ország egyik leghosszabb folyójának, az Indalsalvnak torkolatánál fekszik a világ legnagyobb faárukikötője, Sundsvall. A 250 ezres megye központi1 gyárvárosában mintegy 100 ezren élnek, a papír- és gépgyártáson van a hangsúly. Az uniós csatlakozás hatása azért itt is érződik: hogy lépést tartsanak a korral, az informatikának és a zeneiparnak is egyre nagyobb figyelmet szentelnek. Sürgetik az uniós bővítést Öt évvel ezelőtt, a finnekkel és az osztrákokkal együtt lépett az Európai Unióba Svédország. Pap Zoltán, a stockholmi magyar nagykövetség külgazdasági attaséja már tíz éve figyeli a svéd gazdasági folyamatokat. Úgy tapasztalta, hogy gazdaságilag felkészültek, ám mentálisan még éretlenek voltak a csatlakozásra. A skandináv országokra egyébként is jellemző, hogy tudatosan elszigeteltek, ami nem igazán unióbarát alapállás. Ráadásul a svéd csatlakozás1 előtti években leszálló ágba került a gazdaAz 1,8 kilométer hosszúságú függőhíd a világ egyik legnagyobb ilyen jellegű építménye, méltán büszkék rá a skandinávok ság, amelyet erős restrikciós politikával tudtak csak újra emelkedő pályára állítani. Ennek „köszönhető”, hogy az idősebb generációnál „beásta” magát az a nézet, hogy erre az unióra nincsen szükségük. Azért a havi átlagkeresetük 400-500 ezer forintnak felel meg, igaz az adó elviszi a bérük felét, és bevásárolniuk is a magyar árak háromszorosáért kell. Érdekesség, hogy a „systembolaget” fedőnevű alkoholboltokban a drága italárak ellenére állandó tömeg van, hiszen máshol tilos a szeszes italok árusítása. Népegészségügyi okokra hivatkozva, az uniós csatlakozás után is állami monopóliumban tudták tartani az alkoholkereskedelmet, a tiltás ellenére mégis sok az alkoholista. Svédország az Európai Unió soros elnökeként elsőrendű feladatának a bővítés gyorsítását tartja, s ehhez minden segítséget megadnak hazánknak is. Az mindenesetre feltűnő, hogy az országban a hetvenes-nyolcvanas évek "klasszikus” Magyaror- szág-képe átalakult. A kilencvenes évek legelején az átalakulásban játszott úttörő szerep emléke az évtized második felére elhalványult, hiszen a magyar átalakulás gazdasági és szociális nehézségeinek híre Svédországba is eljutott. A svéd fiataloknál mindez úgy csapódott le, hogy némelyik még mindig Ladával „hasító”, szovjet utódállamnak hiszi országunkat. Ezen tévhitek eltörlésében is nagy szerepet játszanak a megyék közti együttműködések, amelyekben Somogy és Vasternorrland élen jár. 7 megye somogyi kapcsolata Vasternorrland két jellegzetes építészeti nevezetessége egy híd és egy óriási Y betűt formázó szobor, A híd nemrég épült, és a világ egyik legnagyobb, közel két kilométer hosszú függőhídja. Szimbolikus is lehet, hiszen a sok sziget között rengeteg hidat kellett építeni Vasternorrland megye jelképe egy hatalmas Y betűt formázó szobor ahhoz, hogy az élet zavartalanul folyhasson az egymástól elszigetelt településeken. A szobor viszont valóban jelkép, mert a megyék hivatalos bejegyzése régebben betűk alapján történt, s eszerint lett Vasternorrland az Ipszilon megye. Sörén Öberg főjegyző szerint a 24 megye között nem állnak olyan rossz helyen, mint az ipszilon az ábécében, bár jócskán van mit tenniük. Attraktív, új ágazatokra van szükségük, amelyek vonzzák a fiatal munkaerőt, hogy ne vándoroljanak az ifjak inkább a déli nagyvárosokba. Erre törekednek Somogy megyével közös uniós projektjeikkel is. Az együttműködés intenzív a megye középfokú intézményei és a somogyi iskolák, elsősorban a Dráva- völgye Középiskola, a Pannon Lovasakadémia, a Mathiász János Mezőgazdasági Szakközépiskola és a Munkácsy Mihály Szalcközépiskola között, de a marcali és a barcsi iskolákkal is. Tartottak már erdészeti gyakorlatot, kutyakiképzési programot, de jelenleg is zajlik egy egészségügyi projekt, amelynek eredményeként Sundsvall kórháza szülésznő tanulókat fogad. A pedagógiai, művészeti, kulturális és környezetvédelmi programokon kívül testvértelepülési kapcsolat is létre1 jöhet, mégpedig Nagyatád és Kramfors, valamint Marcali és Amage között. A testvérmegyékben tavaly két olyan program indult el, amelyek idén nyáron fejeződnek be. A „Régiók női a munkában” EU-projekt jelentősége, hogy a részvétel Vasternorrland segítségével vált elérhetővé egy unión kívüli ország megyéjének számára is. A másik jelentős projekt a „Fiatalnak lenni Somogybán és Vasternorrlandon” elnevezést kapta, s nagy reményeket fűznek hozzá mindkét oldalon. Fiatalok a közös jövőért A két megye fiataljai Sida Sandön, egy oktatási centrumban találkoztak, amely „egészen véletlenül” egy szigetecskén épült fel, kiváló körülményeket biztosítva az ország minden részéről érkező tehetségek számára. A szemináriumokon az EU-ról, és annak az ifjúságot érintő programjairól tudhattak meg mindent a diákok és az ifjúsági szervezetek képviselői. Uona Novak, a program koordinátora szerint a délutáni randevúkon olyan kapcsolatokra is szert tehettek, amelyek később közös uniós pályázatok formájában lehetnek gyümölcsözőek mindkét fél számára. Mindemellett a somogyi csapat kóstolót kaphatott a svéd fiatalok életmódjáról is, hiszen az esti programokon megtekintették a helybéli táncosok hagyományőrző és formabontó koreográfiáit. Nagy élményt jelentett a magyar csapat fiútagjainak a svéd lányok kánkánAz erdők és vizek energiája mellett a szél erejét is hasznosítják produkciója, és a Rescue Team tűzoltóbemutatója is. Ez utóbbi olyan nagy hatást gyakorolt rájuk, hogy a Skule-hegyi síparadicsomba tett kirándulást is a helyi önkéntesek vörös felszerelésében vitték véghez. A „téli örömök” álcanevű programban saját bőrükön tapasztalhatták a motoros szán és a snowboard helyes technikai kezelésének nehézségeit. A kikapcsolódás mellett persze a kapcsolatépítés játszotta a főszerepet, hiszen a két megye együttműködésének zálogai az ifjúsági szervezetek. A projekt következő állomása április végén Balatonföldvár lesz, ahol a svéd ifjak tapasztalatot szerezhetnek arról, milyen is az élet egy uniós csatlakozás előtt álló országban, takács zoltán „Erős várunk a nyelv.” (Kosztolányi) Egy pont és más semmi? A különféle vállalatoknál, intézményekben, egyesületeknél, szervezeteknél most készülnek, vagy már el is készültek az elmúlt évi beszámolók. Ezek a beszámolók - természetesen - csak egy évről, a 2000. (kétezredik) évről szólnak. Ahogyan az írás címében ezt - helyesen - jeleztük. Pedig nagyon gyakran elmarad a szám után az a fránya kis pontocska, és megjelenik a helytelen kifejezés: 2000 évi beszámoló, azaz nem egy, hanem kétezer évről kellene szólnia a beszámolónak. Valószínűleg meg is bolondulna az a gazdasági vezető, akinek minden 2000. évi beszámoló esztendőben a Krisztus születése óta eltelt valamennyi évről kellene beszámolót készítenie. Sajnos, lépten-nyomon találkozunk az ilyen helytelen kifejezésekkel: „Az 1990 évi rendszerváltás...” - mintha az időszámításunk kezdete óta eltelt minden évben rendszerváltás történt volna. A mondat helyesen így hangzik: „Az 1990. évi rendszerváltás...” - amikor is egyetlen esztendőre, az ezerkilencszázkilencvenedikre gondolhatunk csak. Egy másik példa: „... a vállalat teljesítette az 1997 év bevételi tervét.” Pedig egy év (az 1997. év) bevételi tervét is elég nehéz lehetett teljesíteni, nem mindjárt 1997-ét! Egy újabb példa: „A parlament elfogadta a 2000 évi költségvetést.” Ezek szerint kétezer év költségvetését fogadta el a Tisztelt Ház, holott csak egy, a 2000. (kétezredik) év költségvetéséről szavaztak. Az egész valamikor a budapesti kerületek számozásával kezdődött. Ilyen mondatok hangzottak el: „Bementem a hamm kerületi polgár- mesteri hivatalba.” „A tizenegy kerületben lakom.” „A tizennyolc kerületben dolgozom.” Valójában az illető a 3. (harmadik) kerületi polgármesteri hivatalba mehetett be, miközben a 11. (tizenegyedik) kerületben lakik és a 18. (tizennyolcadik) kerületben dolgozik. A hiba abban van, hogy a nyelvileg kevésbé képzett egyének sorszámnév helyett tőszámnevet használnak. Pedig a tőszámnév azt mutatja meg, hogy valamiből mennyi van, míg a sorszámnév arra utal, hogy az illető személy, tárgy, fogalom a hozzá hasonlók sorrendjében hányadik. Ezért helytelen, ha „hét osztályos tanulóról” beszélünk és nem „hetedik osztályosról”. Mint ahogy Ferencváros sem kilenc kerület, hanem csak egy, mégpedig a kilencedik Bizonyára meglepődne az a diák is, aki - „A négy bé naplójáért jöttem.” - mondatára megkapná az első, a második, a harmadik és a negyedik bé naplóját az egyetlen, a negyedik bé osztály naplója helyett, így lesz egy pont több önmagánál. MIHÁLYFALV1 LÁSZLÓ Szellemvadászat Rajzpályázatot hirdetnek Somogy általános iskoláinak alsó tagozatában, amelynek témája a Mátyás király és kíséretének lakomája. A legjobbak részt vehetnek az augusztus 24 között, Nagyszakácsiban rendezett Királyi Szakácsok Főzőversenyének Szellemkeresőprogramján. Az Ungam-Info két felhívást ad ki. A diákok bármilyen rajztechnikával egy A/4-es rajzlapra elkészíthetik elképzeléseiket arról, hogyan fogyasztotta lakomáját Mátyás. A kép alá fel kell írniuk a gyerekeknek, hogy milyen ételeket rajzoltak, és kik ülnek Mátyás mellett az asztalnál. A beküldési határidő 2001. április 9. ■
