Somogyi Hírlap, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)
2000-11-18 / 270. szám
2000. november 19. ★ KÖZELRŐL ★ 3 á\ MsmiÁPü/iluy Becze Jenő és családja elteszi emlékbe a nemzeti színű szalagot FOTÓ: KOVÁCS TIBOR Törökkoppányban befelezték az úlláépHést Az idén az ország tizennyolc megyéjében 31 400 magánházat károsított árvíz, illetve belvíz. A helyreállításra és az újjáépítésre csak a magánházas támogatás közei 6,5 milliárd forintot tett ki. Az árvízi és belvízi védekezés, valamint a helyreállítás összesen 38 milliárd forintba került. ran rogynak meg a feledésbe merült üregek, alagutak és pincék miatt. Ezért is örül a falu az idén kapott kárenyhítésnek, mellyel sok idős és szociálisan rászoruló kapott támogatást otthona helyreállításához. A három újjáépített lakóházba a tél beállta előtt családjával együtt összesen tíz kisgyerek költözhet be. Az idén a falu központját is szebbé tették. A gyakran sáros buszmegálló és főtér, valamint a Táncsics utca kapott aszfalt burkoDr. Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója mondta ezt szombaton Törökkoppányban. A községben belvízkárt szenvedett és újjá- Támogatások Somogybán épített, illetve helyreálSomogy megye 25 millió forint támogatást kapott a magántulajdonban keletkezett károk helyreállítására. Ebből Törökkoppánynak - ahol a megyében a legtöbb kár volt 10,6 milliót biztosítottak a központi pénzből. A faluban összesen 24 lakás károsodott, amiből három házat újjá kellett építeni. Az óvoda kárenyhítésére 300 ezer forintot biztosítottak. A családok 50 ezer és kétmillió forint közötti támogatásban részesültek. lított lakóházak ünnepélyes átadását a Damjanich utcában Becze Jenőék új házánál tartották.- Országosan a helyreállítás és az újjáépítés végéhez közeledik - mondta a főigazgató. - Valamennyi lakás nélkül maradt családot sikeresen visszaköltöztettük a régi, a vásárolt, illetve az újjáépített lakásába. Most abban reménykedünk, hogy a következő év jobb lesz, hiszen az idén több mint 53 ezer éles katasztrófahelyzet volt. ifj. Varga György polgármester azt mondta: a település a történelmi örökség hátrányait érzi. A török időkben fénykorát élő falu utcái, épületei ugyanis manapság gyakm + Ha Zsigmondi Gábortól megkérdezik, mi a foglalkozása csak annyit válaszol: világjáró kerékpáros vagyok. Tizenhat év alatt huszonnégy országban járt, több mint százhetvenezer kilométert tekert, miközben hét biciklit szaggatott el. Az elmúlt napokat Siófokon töltötte a korábban „Rózsaszín Párduc” becenéven ismert világjáró, aki jellegzetes öltözékéről kapta a nevét.- Volt időszak, amikor szinte minden ruhám rózsaszín volt, akkor ragasztották rám ezt a becenevet - magyarázta Zsigmondi Gábor. - Mára megváltozott a helyzet, már nincsenek ilyen ruhadarabjaim, ezzel párhuzamosan csökkent a népszerűségem is, egyre kevesebb a szponzori támogatás. Napi ötezer forintot kéne csak összeszednem, de ez is nehezen megy. Volt olyan nap itt Siófokon, amikor ezer forintot tudtam csak összeszedni, a kiadási oldalon pelálható, hőmérővel, magasságmérővel. A különleges szivacsos ülés mellett lakattartó, kulacstartó és a legfontosabb egy speciális csomagtartó is található. Egy-egy hosszabb útra harminc kilónyi ruhát visz magával.- Lehetne jobb kerékpárom, minőségi cuccom, akkor talán könnyebben nyílna meg a támogatók pénztárcája is, de sajnos Zsigmondi Gábor ötvenéves, foglalkozása világjáró biciklis. Tizenhat év alatt több mint százhetvenezer kilométert ment, huszonnégy országban Járt. A legnehezebb körülmények közt Svájcban kerékpározott mínusz negyven fokos hidegben, La Brevlne városka mellett. Jól beszél olaszul, franciául, németül középfokon. A vágya, hogy üti emlékeit könyv alakjában is megjelenhessenek egyszer. Egyetlen bánata, hogy még nem talált társat magának. Elpártoltak a támogatók a világjáró biciklistől fotó: eszes dig kétezer szerepelt. Hosszabb időt ezért nem tudok a városban tölteni, kerekezek tovább Dombóvár irányába. Tavaly öt országot járt be négy hónap alatt. Mint elmondta az idén már hetedik kerékpárját csináltatta harminckét ezer forintért. Természetesen minden egyedi a járművén, amelyen például egy műszerdoboz is taegyre kevesebb a bevételem - folytatta a világjáró. - Ez egy ördögi kör. Kellene egy jó menedzser, aki az ügyeimet intézi, meg egy mobiltelefon. Menet közben választok útvonalat, arra megyek ahol befogadnak. Régebben csak felhívtam a polgármesteri hivatalokat, azok intéztek néhány napra szállást, még némi aprópénzt is adtak. Manapság ez már nem megy. Általában MÁV- szállásokon, kollégiumokban lakom, vagy a papok fogadnak be néhány napra. Tizenhat éve járom a világot, de egyre rosszabbak a tapasztalataim az útibbi- akról. Az idősebb papok szívesen befogadják az embert, de a fiatalabbak már nem ilyenek. Megesett, hogy az egész napi tekerés után a szállásért cserébe dolgoztatni akartak. Vannak kellemesebb tapasztalataim is: Svájcban például öt hely is van, ahol szívesen látnak, de állandóan oda sem lehet visszajárni. Azt nem szeretik. Amikor fiatalabb volt Norvégiában száznyolcvanöt kilométert, Görögországban pedig majdnem kétszázötvenet kerekezett egy szuszra. Most megelégszik napi nyolcvannal is, be kell osztani az erőt mert még legalább tíz évig szeretné járni a világot. K. Z. latot, és megoldották a felszíni víz elvezetését is. Gr. Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke a szombati avatóbeszédében arról is szólt, hogy egy községnek nagyon fontos az, ha járható útjai vannak. A mintegy 18 millió forint érétkű beruházásból nem egészen egymillió forint önerőt kellett biztosítani a falunak Krutek József Lopni bűn a könyvtárban is, de ez nem érdekli különösebben a könyvtolvajokat. Tudják ezt a kaposvári megyei és városi könyvtár munkatársai is, ezért egy úgynevezett érzékelő kaput helyeztek el az impozáns épületben. Ha valaki hóna alatt, nadrágjába dugva vagy a pulóvere alá rejtve próbálja meg kivinni a csempészárut, akkor éktelen csipogás kezdődik. Az ember azt hiszi, egy több ezres csibekeltetőbe tévedt. Egyelőre ötvenezer kézikönyvet látnak el a kóddal, több mint harmincezren már túl vannak. Féltik a lexikonokat, a szótárakat, a ritka és nehezen beszerezhető almanachokat, albumokat. Saját erőt is biztosítva, több mint egymillió forintba került az érzékelő rendszer, amelyre a Nemzeti Kulturális Alaptól szereztek támogatást. Az első próbálkozó azonban már fennakadt a rostán; éppen egy képzőművészeti albummal a kezében próbált kiosonni, amikor jelzett a rendszer. Azt mondta: véletlenül maradt nála a könyv. Varga Róbert könyvtárigazgató a „csibekeltetős” rendszertől azt reméli, hogy kiszűrik a próbálkozó könyvtolvajokat. Legalábbis a kézikönyvek „gyűjtőit”. A lexikonokon kívüli, kétszázezres állományt nem látják el kóddal, mert elég gyors az „avulás”, és nem térülnének meg a költségek. Az új épületben egyébként is elég biztonságos az ellenőrzés, egy helyen van a kölcsönzés-nyilvántartás. Az, hogy a téka állományából hány könyvnek kelt lába, csak egy teljes állományleltárkor derül ki. A leggyakoribb módszer egyébként az volt, hogy az ablakon dobták ki a köteteket, s így több tucat könyv cserélt gazdát. Az igazgató kiváló ötletnek tartja a tervekben is szereplő, nyitott olvasóteraszt, ám attól fél, így fokozatosan csökken majd a könyvtári állomány... Hacsak a teraszt nem veszik körbe egy moszkitóval, amely kiválóan véd a legyektől és szúnyogoktól. Meg a könyvtári szarkáktól is. Lőrincz Sándor Tanítják a vendégvárást A falusi vendéglátásra tanítják a Dráva menti családokat. Egymilliós Phare- támogatást nyert erre a diósviszlói természetvédelmi és idegenforgalmi egyesület.- A jövőre induló képzés a dél-baranyai és a dél-somogyi falvakban élőknek szól - mondta Torma József, az egyesület elnöke. A képzést az alapoktól kezdik, hiszen a falusi turizmusnak - egyes falvaktól eltekintve - a térségben egyáltalán nincs múltja. Nem dicsekedhet számottevő turizmussal sem az Ormánság, sem a somogyi Dráva-vidék. A résztvevők megtanulják, hogyan fogadják a vendéget, milyen elvárásoknak kell eleget tenniük, hogyan tegyék vendégfogadásra alkalmassá a házukat. Nemzeti park lévén, az általános tudnivalók természetvédelmi információkkal is kiegészülnek. A falusi vendéglátók bekerülnek a szintén most kialakuló információs hálózatba is, s eljutnak hozzájuk a térség rendezvényeiről, látnivalóiról szóló tájékoztatók, amelyeket ajánlani tudnak majd a vendégeiknek. A képzéssel egyidőben erőteljes reklámot is kap ez a térség, és a Dráva menti turistaprogramok szervezése is elkezdődik. Nagy László Odajar a cimbalmos a cimbalmával minden este... Ha magyar nótát hall, még a permetező gépet is leteszi a magyaregresi cimbalmos. Pulai Sándor a kottát nem ismeri, de képes vasárnap hajnalban öt órakor nótákat hallgatni a rádióban, hogy aztán hallás után eljátssza és elénekelje azokat. Nem kis sikerrel. Pulai Sándor okleveleit és díjait nehéz lenne összeszámolni. A magyaregresi nyugdíjas hosszú évtizedek óta állandó részvevője a helyi, megyei és országos nótaversenyeknek, amelyekről szinte kivétel nélkül arany minősítéssel vagy első díjjal távozik. Valami olyasfélét tud, amit csak kevesen: ritkán hallható nótákat énekel, s közben kíséri is magát a cimbalmon. Legutóbb a Győrben megrendezett I. Országos Nyugdíjas Magyar Nóta és Népdaléneklési Versenyen kapott arany fokozatú elismerést.- Nagyapám kiváló cimbalmos hírében állott, de én eleinte citeráztam. Aztán egyszer csak gondoltam egyet, eladtam a citerát, és titokban megvettem az első cimbalmomat az ötvenes évek elején. Sosem felejtem el, ahogy a félméteres sárban toltam haza a hangszert egy talicskán a falu másik végéből. Kaposváron egy cigány muzsikustól tanultam meg a játék alapjait, aztán már csak magam csiszolgattam a tudásomat. Egyre népszerűbb lett a környékben a cimbalmos, aki somogymeggyesi katonaideje alatt a helyi kocsmában szórakoztatta játékával a közönséget. Már tizenévesen játszott hegedűsökkel, majd egy szent- gáloskéri, jutái, somogysárdi és mezőcsokonyai tagokból álló fúvós zenekarral járták hétvégenként a lakodalmakat.- Az első komolyabb hangszeremet ebben az időben vettem egy cigánytól, akkor csillagászatinak számító összegért. Az ezerötszáz forinton túl rengeteg krumplit, lisztet és egyéb Talán az unoka követi a nagyapa példáját Pulai Sándor tősgyökeres magyaregresi. 1933 februárjában itt született. Iskolába is a faluban járt. majd a MÁV-nál pályamunkásként dolgozott. A helyi téesz tehenészetében eltöltött évek után ment nyugdíjba. Cimbalmos sikerei közül a legfrissebbek: tavaly a Jutái nóta- és népdaléneklési verseny küiön- díja, a kaposfüredi megyei verseny első helye, majd idén Magyaregresen kiemelt arany minősítés és a győri országos versenyen arany fokozatú elismerés. FOTO: KOVÁCS TIBOR terményt is adtam érte. Lovaskocsival kellett szállítani, érthető ha a sok utaztatás kissé megviselte. Egyszer találkoztam a száztagú cigányzenekar vezetőjével, aki elképedve mondta, hogy ez a produkció nagyon ritka. Kevesen tudják magukat lekísérni, méghozzá kotta nélkül. Pulai Sándornak rengeteg kottáskönyve van, de csak a dalszövegeket tanulja meg belőlük. Vasárnaponként már fél ötkor ébren van, hogy le ne maradjon a hajnali nótaműsorról. Ezután előkészíti cimbalmát, s emlékezetből megpróbálja eljátszani, ha esetleg új nótát hall. Ez egyre ritkábban fordul elő, mivel már több mint ezerötszáz nótát ismer.- Nincsen kedvencem, mindig azt éneklem legszívesebben, amit legutoljára tanultam meg. A legutóbbi versenyeken az „Üres lett a fecskefészek” és a „Templomba vasárnap se mentem” címűekkel szerepeltem. A baj csak az, hogy a sok szállítás nem tesz jót a hangszernek. Ha melegről hidegre kerül, egyből lehangolódik. A hangolás viszont sokba van, ráadásul azért is Nagyatádra kell vinni. Pár éve még magam is fel tudtam hangolni, ám kölcsönadtam azt a papírt, amely segített ebben. Sajnos azóta sem kaptam vissza. Emellett már csak az aggasztja az egresi muzsikust, hogy a fiatalok körében nem nagyon van igény a cimbalom megszólaltatására. Két lánya és három unokája van, egyikük fiú. Talán ő majd fogékony lesz r4 hiszen a nagyapja régi trombitáján már megtanult játszani. Takács Zoltán
