Somogyi Hírlap, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)
2000-11-18 / 270. szám
4 ★ RIPORT ★ 2000. november 19. Öt éve egy gazdasági lap megírta, hogy miért nincs a magyar gazdagoknak toplistája. Most az egyik magazin közreadott egy listát, ám úgy tűnik, az általuk megnevezett 100 gazdag ember közül 80 még az első ezerbe sem férne be, hiszen a Tárki kutatása szerint azoknak már több van 500 milliónál. Az APEH persze erről nem sokat tudhat, s nem is fog, míg el nem jön a vagyonnyilatkozatok ideje. Palotás János öt éve azt nyilatkozta a Kápé című lap körkérdésére, hogy „ma nincs az országban öt ember, aki az Andrássy úton készpénzért megvehetne egy házat”. Pedig azok a háború előtt a polgári közép- osztály felső rétegének a tulajdonában voltak. Úgy tűnik, öt év borzasztó nagy idő, hiszen ötven családnak már 10 milliárd forintnál is nagyobb vagyona van, vagy Palotás Jánosnak hiányosak voltak az ismeretei. Igaz, magát akkor sem sorolta a leggazdagabb száz magyar közé. Ma sem tenné, mégis beírták a nevét. Pedig már golfpályája sincs. Az első magyar toplistával az a legnagyobb baj, hogy még a neveket is elírták. S amikor Fenyő Miklós, Bródy János, Presser Gábor vagy Geszti Péter nevére bukkanunk, vagy a felszámolás alatt álló Kovács Művek tulajdonosáéra, akkor a fejszámolásban gyengék is meginognak, hogy ennél azért ők is pontosabb listát dobtak volna ösz- sze öt perc alatt. Mindegy, ez van, ez a mi listánk, ezt kell szeretni. Hogy a gazdagoknak tetszik-e, az már más kérdés. Stadler Józsefnek is mindig azt mondják az ismerősei, hogy csak azt a stadiont nem kellett volna felépíteni, mert az már a megyei APEH-nak is feltűnt... Haris György vállalkozó furcsállja, hogy éppen a Playboy tesz közzé egy listát, mintha egy gazdasági lapot meztelen nők fotóival illusztrálnának. Nem csoda, hogy melléfogtak.- Száznál jóval több olyan embert ismerek, aki gazdagabb nálam, de a leg- felháborítóbbnak azt tartom, hogy az érintett személyek hozzájárulása nélkül tették közzé a listát - hangsúlyozza a vállalkozásaihoz nevét adó üzletember. Úgy véli, nyilván akadnak, akik örülnek, hogy felvették a lajstromba! mert ez erősíti a társadalmi presztízsüket, ám az érintettek zöme zokon vette a lap eljárását.- Annyira komolytalannak tartom az egészet, hogy nem foglalkozom az ügygyei, de jó néhány emberrel beszéltem, akik viszont az adatvédelmi biztoshoz fordulnak - mondja az üzletember. Kieselbach Tamás műkereskedő szakmailag minősíthetetlennek tartja az összeállítást, az már meg sem lepte, hogy a nevét is tévesen írták. Ráadásul még a Graphisoft- vezér nevét is eltévesztették, Bojár Gábor helyett Bojár Ivánt írtak (feltehetően nem Bojár hfán András újságíróra gondoltak), Kóbor Jánost Lászlóra keresztelték (bár létezik egy Kóbor László nevű hírlapíró).- A listán rajtam kívül további két műkereskedő sze„Száznál jóval több gazdagabbat ismerek magamnál" (Haris György vállalkozó) repel, holott ebben a szakmában a legjobbak is a világon mindenütt legfeljebb a középréteg felső mezőnyébe kerülhetnek - szögezi le a Kieselbach Galéria és Aukciósház tulajdonosa. Pintér József keceli vállalkozó szerint nem sok köze van a leggazdagabbakhoz, az ő vagyona az a több száz ember, aki neki dolgozik. „Nálam a pénz nem zsákokban, hanem gépekben, technológiában, emberekben áll” - tette hozzá. Legnagyobb kincsének az idén átadott hadiparkot tartja a több száz fegyverrel, teherautóval, radarral, amely azonban inkább viszi, mint hozza a pénzt. Büszke még az eredeti, az első, 25 évvel ezelőtt kapott adószámára, ami szerinte a magyar nagyvállalkozóknál bizonyára a legrégebbi, s még ma is ezt „használja”. „Nálunk az igazi milliárdosok ismeretlenek” (ForróTamás) „Szegény az ország, ha benne vagyok a százban!” (Oszter Sándor) Orvosok, jogászok és mérnökök az elitben A TÁRKI 1997-ben készített egy tudományos igényű felmérést a magyarországi nagytőkésekről. Ez azonban anonim volt, azaz semmilyen módon nem utalt azokra a személyekre, akik ebben szerepeltek. Igaz, összeállítottak egy listát, miszerint Magyarországon ezer családnak 500 millió forintnál nagyobb vagyona van. Kolosi Tamás, az intézet igazgatója úgy érzi, célszerűbb családokról beszélni és nem személyi vagyonokról, hiszen a családtagok a vagyon működtetésében is részt vesznek. Nemzetközi összahasonlításban félmilliárd forintos vagyonuk 2 millió dollárnak vagy 4 millió márkának felel meg, amely nyugaton a felső középosztály szintjét jelenti. A leggazdagabbak többsége vállalkozó tőkés, kisebb részben orvosok, jogászok és mérnökök. Viszont Kolosi feltételezi, hogy a politikai elit nem nagyon kap helyet ebben a rétegben. Szerinte a mostani lista teljesen megbízhatatlan.- Összeült négy-öt ember, és leírták azoknak a nevét, akik épp az eszükbe jutottak. Ennek semmi köze a valósághoz - mondta. Gazdagok Magyarországon 500 millió Ft 500 millió Ft-1 milliárd Ft 10 ezer család ezer család 1 milliárd Ft -10 milliárd Ft néhány száz család 10 milliárd Ft felett 50 család Ha egyszer az APEH elindul... Magyarországon az APEH minden évben elkészíti a száz legtöbbet adózó magánszemély listáját Ezen az adótitok védelme miatt természetesen nincsenek sem nevek, sem pedig tevékenységi körök - csupán az adóhivatalnak bevallott jövedelmeket állítják sorba. Eszerint 1998-ban az összevont jövedelmek 100-as toplistáján az átlagos éves kereset 70,5 millió forint volt, míg tavaly ugyanez az összeg 86,2 millió forintra nőtt. Ugyanakkora lista első helyén szereplő összeg jelentősen csökkent egy év alatt Magyarország legtöbb jövedelmet bevalló embere 1998-ban 296 millió forinttal állt az élen, 1999-ben viszont már 269 millió forint is elegendő volt az előkelő pozíció megszerzéséhez. A lista persze csalóka: a gazdag emberek többsége ugyanis hivatalosan nem a saját vagyonát gyarapítja, hanem vállalkozása van, és a pénz annak a számlájára folyik be. S még ez sem az APEH-nak bevallott összeg, hiszen a többség a nyereséget visszaforgatja az üzletbe, s ezt költségként számolja el. „Úgy hülyeség az egész lista, ahogy van!” (Bródy János) Oszter Sándor színművészt, befektetőt, gyártulajdonost felháborította a lista, és csak annyit mondott: „Hülyeség az egész! Nagyon szegény ország lehet az, ahol egy százas gazdagsági listán énekesek, zenészek, színészek szerepelnek.” Nem tartja reálisnak a saját szereplését, bár mint mondja, nincsenek filléres gondjai. Jól megy az üzlet, ingatlanjai vannak, s ki se látszik a munkából. „Azt sem tudom, hol áll a fejem, annyi a dolgom. Szinkron, tévé, rádió, színház, egyik szerepből ki, a másikba be. Nincs időm ilyen listákra. Nyugaton feltüntetik az illető vagyon helyzetét is. Ott biztosan megkérdezik erről az érintett személyt, nem úgy mint nálunk, hiszen engem senki nem keresett fel”. Benkő László, a Caola egyik tulajdonosa, volt MLSZ-elnök. A listát csak annyira tartja reálisnak, mint azt, hogy egykori üzlettársa, Kocsis András is rákerült mint a Benkő és Tsa. cégvezetője, holott már régen nem létezik a vállalkozásunk. „Nincs kenyérgondom. A balatoni, leányfalui és szabadság-hegyi ingatlanjaimat már 30 éve szereztem. A Caola pedig mára multicégből középvállalattá zsugorodott. Hiába ér a gyári ingatlan több milliárdot, a fenntartása csak viszi a pénzt.” Benkő László egyébként egyszer már egy hármas listán is szerepelt mint a három leggazdagabb magyar egyike, de ezen is csak nevetett. Bródy János szerint úgy hülyeség ez a lista, ahogy van, ha figyelembe vesszük a rajta szereplőket, inkább népszerűségi vagy ismertségi lista, és nem a száz leggazdagabb magyar ember felsorolása.- Ráadásul én az elmúlt harminc évből húszat olyan időszakban zenéltem végig, amikor nem lehetett nagy pénzeket keresni - jelentette ki Bródy. Forró Tamás nevetségesnek tartja, hogy őt bárki is a top 100-ba sorolja.- Fogalmam sincs, mi alapján készült ez az összeállítás, de az biztos, hogy egy felelőtlen szerkesztőségi döntés eredménye. Én semmiképp nem tartozom a száz hazai leggazdagabb ember közé. Nálunk az igazi milliárdosok többségében ismeretlen személyek. De ettől függetlenül is vitatható a lista megalapozottsága. Leginkább azt tartom valószínűnek, hogy volt két név, amelyet ebben szerettek volna szerepeltetni, s ehhez írtak össze találomra még 98-at... Fenyő Miklós sem sorolja magát a száz leggazdagabb ember közé.- Zenélésből ma Magyarországon még a felső tízezerbe sem lehet bekerülni - jelentette ki határozottan. - Persze jó volna, ha ez nem így lenne, de sajnos ez az igazság. Engem senki nem keresett meg, hogy megkérdezzen. Higy- gyék el, büszke lennék rá, ha jogosan szerepelhetnék a felsorolásban, hiszen rólam mindenki tudja, hogy legálisan, a saját erőmből jutottam el idáig. Ám így még csak nem is bizsergeti a hiúságomat, hogy rajta vagyok ezen a listán, csak az összeállítóinak a felelőtlensége bosszant... Szigorúan ellenőrzött e-mailek Egy brókercég főnöke már régóta megbízhatatlannak tartotta beosztottját. Egyik este gondolt egyet, kiszereltette az illető számítógépének merevlemezét, majd hazavitte azt, és otthon a saját számítógépén elolvasta az összes rajta szereplő levelet, anyagot. A kolléga, miután tudomást szerzett az esetről, természetesen azonnal felmondott. Holott az adatvédelmi ombudsman munkatársa szerint ennél jóval többet is tehetett volna. Nagy-Britanniában a napokban született törvény arról, hogy a munkahelyi vezetők ellenőrizhetik beosztottjaik elektronikus levelezését. Magyarországon a számító- gépes adatkezelés kérdése még csak részben szabályozott, így több munkahelyen gondolhatják úgy: ha a számítógép munkaeszköz, akkor annak tartalmához a főnök bármikor hozzáférhet, az pedig már a beosztott privát pechje, ha személyes tartalmú leveleket is tárol a gépen, s magára vessen, ha a munkahelyi vezető erre rábukkan. Dr. Jóri Andrásnak, az adatvédelmi biztos munkatársának azonban más a véleménye.- Egy munkahelyi vezető csak akkor ellenőrizheti a beosztottak e-mail-forgal- mát, ha annak lehetőségét előzetesen írásbeli megállapodásban rögzítik. Ennek hiányában az elektronikus üzenetek tartalmára ugyanaz a törvényi szabályozás vonatkozik, mint a hagyományos levelekre. Vagyis az e-mail tartalma az adatvédelmi törvény alapján személyes adatnak minősül, amelynek kinyitásához törvényi felhatalmazás vagy a címzett hozzájárulása szükséges. Az a főnök tehát, aki munkatársai elektronikus levelezését azok tudta nélkül vagy akarata ellenére ellenőrzi, a jog betűje alapján akár még rács mögé is kerülhet. Ennek jogcíme többféle lehet. A magántitok jogosulatlan megismerését a törvény 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti. Ha ez bizonyíthatóan jelentős érdeksérelmet okoz, akkor a büntetési tétel 2-8 év is lehet. A jogosulatlan adatkezelés vétségét is egy évig terjedő börtönnel „honorálhatják”. Érdemes tehát meggondolnia a munkahelyi vezetőnek, megéri-e kíváncsiskodni. Persze a beosztottaknak sem árt az óvatosság. Schubert Zoltán informatikus szerint a munkahelyek többsége nem veszi jó néven, ha az alkalmazottak privát levelezéseiket bentről folytatják. Főleg, ha ezek a levelek nemcsak pár soros küldemények, hanem jelentős kapacitást lekötő fotók vagy mozgóképek. A szakember tapasztalata az, hogy ahol tiltják a privát e-mailt, ott általában ezt ellenőrzik is. Igaz, ez inkább a címzésre vonatkozik, a tartalomba már nem néznek bele. Ám ez is épp elég, hiszen még egy kitörölt levélnek is nyoma marad - egy ügyes rendszergazda számára ennek a kinyomozása nem jelent problémát. Schubert Zoltán szerint ezért akinek otthon nincs gépe, ám részesülni szeretne az e-mail áldásaiból, jobban teszi, ha az interneten egy külső web-oldal szerverét használja levelezésre - üyen például a free-mail szolgáltatás. Már csak azért is érdemes ezt megfogadni, mert az adatvédelmi ombudsman munkatársa szerint 1-2 éven belül ugyanolyan problémákat okoz majd nálunk is az elektronikus levelezések munkahelyi kezelése, mint nyugaton. D. T.
