Somogyi Hírlap, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-18 / 270. szám

2000. November 18., Szombat FIAT A L O K Somogyi Hírlap - 13. oldal Madonna és Eminem sikere Legalább egy milliárd nézője volt az MTV Europe díjkiosztójának csütörtökön este. A zenés tv-csa­torna Stockholmban tartott gálá­jának hőse Madonna és Eminem volt, mindketten két díjat nyer­tek. Madonnát az MTV Europe Music Awards szavazói az év énekesnőjének kiáltották ki és ő nyerte a legjobb táncprodukció díját is. A férfi énekesek között némi meglepetésre Ricky Martin, a latin pop csillaga nyert, Robbie Williamst és az ír Ronan Keatinget megelőzve. Eminem a hip hop kategória legjobbjaként vigasztalódhatott és a The Mashall Mathers LP című lemeze lett az év albuma. Eminem a díj­kiosztó után kijelentette: sokat és keményen dolgozott a díj elnye­réséért, végül sikerrel. A legjobb rockegyüttesnek járó díjat a Red Hot Chili Peppers, a popegyütte­sek között a Backstreet Boyst vá­lasztották a legjobbnak. Az angol és ír előadói kategória a Westlife együttes lett. Robbie Williams kapta meg a legjobb dalért járó díjat a Rock DJ című számért. ■ Játékmaci a kórházban A Bence házaspár klinikáján minden kisgyerek játékszere meggyógyul fotó: lang Tönkrement játék babák, mackók, nyuszik, kisautók a padlás, pince vagy a pol­cok mélyére kerülnek. Könny csillan a gyereksze­mekben a kedvencekért, mert még egy ugyanolyat se­hol sem találni. Am a törött mancsú maciknak, letépett fülű nyusziknak és a haju­kat vesztő babáknak is van reményük a gyógyulásra. Egy kórház kórterem, injekció, sebtapasz nélkül. Mégis meg- mentenek-minden gyógyulásra váró beteget. A kaposvári peda­gógus házaspár, Bence Miklós és felesége különös szenvedélynek hódol. Esténként orvosi szerepbe bújnak, s kézügyességük és némi kellékek révén segítenek a sérült játékokon. Játékkórházukban már több száz kedvencet, kabalát javítottak, tisztítottak és újítottak fel.- Két éve, karácsonyra vettünk egy elemes autópályát - mesélte Bence Miklós. - Nem telt bele egy hét sem, s már használhatatlan volt. Hogy senki ne búslakodjon, úgy döntöttem, megpróbálom megjavítani. Bence Miklós villamosmérnök létére könnyen eligazodott a já­ték belső huzalai és alkatrészei között. Aztán a szekrény mélyé­ről előkerültek a régi gyerekjáté­kok: a vonat, a baba, a csörgő, a kisautó. Javításuk közben kigon­dolta: mások beteg játékait is meggyógyítaná. Az ötlet Andreá­nak, a feleségének is tetszett, azóta szinte minden apróságot felhasználnak alkatrésznek. S né­hány nap alatt a játék újra életre kel.- Minden játéknak lelke van - mondta Bence Miklósné. - Nincs két egyforma; mindegyiknek más a stílusa, hangulata. A javításnál ezekre nagyon kell figyelni. S ar­ra is, hogy a gyerekek elvárják tő­lünk, hogy valóban megjavítsuk elromlott játékszerüket. Van, aki fényképet is hoz a kedvencéről. Ragaszkodnak az eredetiséghez. Volt, hogy egy ovisnak reggelente behozták a krokodilját, esténként hazavitték, amíg el nem készítet­tük. A Bence családban a szobák polcain tucatnyi baba, társasjáték s egész kis állatsereglet. A plüs- sök mellett olykor két élő leguán is helyet kér a kanapén. A két hüllőn kívül két gekkó és számos hal, törpehörcsög is büszkesége a családnak. Úgy tetszik, a terrári- um lakót nem zavarja a játékálla­tok hada. Ám ha érzik, keveseb­bet foglalkoznak velük vagy na­pokig nem látják gazdáikat, félté­kenyek lesznek. A házaspár álma egy nagyobb műhely, ahol még több régi és új játékot megjavít­hatnak a gyerekek örömére. KOVÁCS GABRIELLA ____________________________Szülők nélkül____________________________ A z intézeti otthon magánya Az igazi otthon hiányát minden gyerek megérzi fotó: lang Róbert A szeretetet is tanulni kell A „gyermekotthon” szónak meleg érzéseket kellene keltenie bennem, hiszen a gyermek és az otthon is a legkellemesebb jelentésű szavaink egyike. Ám ha a Zita gyermekott­honban szerzett élményeim eleve­nednek fel, egész más hangulat kerít hatalmába. Az intézmény igazgatónője szívé­lyesen fogadott bennünket. Történe­teiből nem ártaüan, szépreményű emberpalánták, hanem kicsi vador­zók, számító, rideg teremtmények rajzolódtak ki, akik örömüket lelik mások bosszúságában, és a nekik se­gíteni próbálókat és egymást is gát­lástalanul kihasználják. A szobáikat végigjárva megértet­tem, az önzés náluk létkérdés. Hi­szen míg mi természetesnek vesz- szük, hogy „ez az én ágyam, az én székem, az én szobám”, addig szá­mukra a „mi szobánkban az intézet ágyai és székei” állnak. Ezt végig­gondolva nem meglepő, hogy képtelenek a ma­gántulajdon tiszteletére. Eladják a ruháikat, lelki- ismeret-furdalás nélkül ellopják társaik holmijait. Nem félnek a következményektől. Legtöbbjük képtelen a bűnbánatra, hiszen számukra ismeret­len fogalom számukra a szeretet is, soha nem ta­pasztalták a melegséget. Soha senki nem aggódott értük. Nemcsak azért, mert ezért kapja a fizetést, hanem igazán értük, magukért. Nekik az „édes kisfiam” nemjelent mást, mint a dorgálás beveze­tő mondatát. így ők sem éreznek felelősséget sem mások, sem saját tetteik iránt. Nem látták senki­től, hogyan kell csinálni. Mi sem tudnánk, hogyan kell törődni, ha még soha senki nem ölelt volna át őszintén bennünket. NYÍRÓ KRISZTINA Árvák a város peremén A Pécsi utca végén, a város határában áll egy szép, kétszintes családi ház. Külsőre nemigen tér el a városban magasodó testvéreitől, talán csak a fekvése kellemesebb, a környezete csendesebb. Elhagyatva Rendezett udvarán játékok és homokozó ter­peszkedik, mögötte veteményes húzódik néhány almafával, rendjére egy álmosan nyújtózkodó kutya vigyáz. Kint minden csendes, kihalt. Az épület falai között azonban zajlik az élet, így délután is. A konyhában készül az uzsonna, a nappaliban szól a tévé, az ebédlőasztalnál fel­nőttek és gyerekek beszélgetnek. Tarka forgatag. Elsőre furcsának tetszik ez a sok gyerek, a szom­szédok azonban már megszokták. Tudják, hogy a házban állami gondozottak élnek a nevelőik­kel, összesen tizenheten. A Zita nevelőotthon otthonlakása ez a ház is, mint a másik kettő, amelyik még ebben a városban van. Öt nevelő felügyelete mellett élnek itt a gyerekek, hatan közülük testvérek. A nagyobbak már középisko­lások, a legkisebb még óvodás. Az idegenek lát­tán zavarodottság vibrál az arcukon. Szobáikat látva rádöbbenek az intézeti gyerekek szomorú sorsára. Itt minden más. A fürdő tiszta, a szobák nem lelakottak, a szekrényajtóban nincs zár, sem lakat. Tudom persze, hogy az intézet már régóta működik, ott sok gyerek zsúfolódik össze, és több köztük a problémás, nehezen kezelhető fiatal is. Ez a hely azonban teljesen más. Itt egy nagy „család” él, és ez sok mindent megmagyaráz, kezdve a rendtől a fegyelmen át a közös munkáig. Életük azonban nem határolódik el teljesen az intézettől. Attól kap­ják ugyanis a pénzt a havi ltiadások fedezé­sére, a nevelőotthon dolgozói javítják ki a meghibásodott dolgo­kat. Havonta százezer forintból gazdálkodhat­nak, és ennek a 80 szá­zalékát élelemre fordít­hatják. Számukra ez a hely egy második ott­honná vált és nem egy kötött munkahellyé, ahová naponta el kell járniuk, és ez érezhető rajtuk, csakúgy mint a gyerekeken, horváth zsolt Merre? A városból kifelé. A temető mellett. Elbújtatva, elrejtőzve. Mit keresünk? Házat, tele gyerekkel. Olyanokkal, akiknek nincs hová menni. Mert nem kellenek. Senkinek. Azaz helyesbítek. Ha kicsik és elég dédelgethetők, akkor igen. De még akkor is van rizikó. Ha nem „felelnek meg”, ha jön a kamaszkor és jönnek a problémák, akkor „vissza a feladó­nak”!!! Sajnos az ember ilyen. „Fogyasztói” társadalomban élünk, lassan az életet is áruként kezeljük. Azokat az életeket, melyeket a hivatalokban számok jellemeznek. Fejkvóták, családi pótlékösszegek, születési adatok. És mit tehet az a gyerek, akinek semmilyen kötődése nincs a családhoz? Dörzsölt lesz és megpróbál megállni a saját lábán. Először csak bent, aztán „szabadulás” illetve 18 éves kor után kint. Rájuk zúdul a nagy kinti világ, ahol még náluk is dörzsöltebbek vannak, akikkel, ha nem vigyáznak - egyenes út vezet a bűnbe. Hogyan lehet ezt megakadályozni? Több odafi­gyeléssel, meleg szavakkal, emberibb körülményekkel. De ezt megvalósí­tani már nem az én tisztem. Vannak nálam sokkal jobban képzett és főleg magasabb fizetésű okosok, akiknek a vérlázító helyzetet látva tenniük kel­lene valamit. (Én például annál több ösztöndíjat kapok, minél jobb a tanul­mányi átlagom. A Családügyi Minisztériumban és szervezeteinél mikor lesz teljesítmény szerinti bérezés?) És közben látom a házban dolgozók emberfeletti küzdelmét. A számokkal, az évekkel, a gyerekekkel, a problémákkal. Látom a gyerekeket, akik küzdenek magukkal, a vüággal és a rájuk vigyázó nevelőkkel. És egy gondolat fogalmazódik bennem hazafelé; Kérlek Istenem, ha lesz gyer- mekem, engedd, hogy én tudjam felnevelni! ___ bujdosó boglárka P apírból épített remény A gyerekek élvezik a táncot. Szeretik a sok mozgást, a jó han­gulatú próbákat és fellépéseket. Nekik nagyon fontos, hogy há­nyán nézik meg őket és mekko­ra sikert aratnak.- Fontos a fellépés; a taps, az elismerés még jobb produkcióra sarkallja őket - mondta Mayer Károlyné, a nagyatádi Fürjecske néptáncegyüttes vezetője. A 70 tagú csoport zömét a 9-10 éve­sek alkotják, s vannak köztük középiskolások is. A Fürjecske táncosainak száma már tizenöt éve ennyi. Ha mégis változik, akkor bővül a csoport. Hagyományőrző tevékenysé­gükkel gyarapítják Somogy és így hazánk hírnevét. A kis tán­cosok nyáron kétszer is szere­peltek külföldön. Ausztriában, Seebodenban négy napot töltöt­tek, és osztatlan sikert arattak. Éppúgy, mint Nagyatád testvér- városában, a németországi Nusslochban. A Neckar menti fiatalokat s idősebbeket a spa­nyol és francia vendégekkel együtt lenyűgözte a magyar népzene és a „fürjecskék” tánca. Olyannyira, hogy egyre több meghívást kapnak, külföldről is. Önálló rendezvényeik is van­nak, mint a Májusváró folklór­fesztivál meg az évente visszaté­rő táncházak, s mindig részt vesznek a város különböző ün­nepségein. S természetesen ké­szülnek a megyei gyermektánc- versenyre is. Most a palotást tanulják. Ezt azonban eltáncolni csak az illő ruhában lehet, s a varratásához szükséges összeget a tánccso­port alapítványa nem tudja fizet­ni. Ezért is pályáznak a fürjecs­kék, részt vesznek különböző megmozdulásokban. S elenged­hetetlen a szülők segítsége. Harmath Józsefné például papír- gyűjtést szervezett, hogy ezzel is segítse a Fürjecske szereplé­sét. Már 58 mázsa papírt gyűj­töttek, s remélik: ez a szám még gyarapodik. A pénzből prospektust sze­retnének kiadni, ez bemutatná az együttest és esetleg további felkéréseket is hozna a hagyo­mányőrző gyerekeknek. NEMES GÁBOR Slágerlista Ezen a héten Kovács Emil nagy­atádi olvasónk juttatta el szer­kesztőségünkbe kedvenc dalait. 1. Pearl Jam: Last Kiss 2. Red Hot Chili Peppers: Easily 3. Limp Bizkit: Break Stuff 4. Blink 182: Dumpweed 5. Apollo 440: Lost in Space 6. U2: Beautiful Day 7. Kispál és a borz: Hang és fény 8. Black Out: Ma ... 9. Stone Temple Pilots: I got you 10. Tankcsapda: Ez az a ház ■ Őszinte dal cukros moslék helyett Cigarettafüstös este az egyetemi kávéház­ban. Vendég: Dévényi Ádám zeneszerző, énekes-gitáros, előadóművész. Mindegyik területen profi, bár bizton állítható, kikérné magának a jelzőt. „Már megint csak örája gondolok” - üzen a Bizott­ság kultuszzenekar Dévényi Ádám énekében. A ka­posvári színház egykori házi zeneszerzője szerint a festőművészek jól zenéltek. A közönség szerint Ádám jól fest. Hangokkal érzelmeket. Azok közé tartozik, akiket a hetvenes évek elején az „átkos” nyugatról beszivárgott könnyűzene inspirált egy új­fajta kifejezési módra.- Egyrészt nem volt pénzem elektromos cuccra, másrészt nagy hatással voltak rám a gitáros dalno­kok, így már tizenévesen pódiumra léptem. Mellet­te azért iskolába is jártam, eltanácsolás okán többe is. Civilként dolgoztam nyomdában, lovászként, ré­gészek mellett, mígnem 1982-től már működési en­gedély birtokában adhattam elő dalaimat. Dévényi Ádám jelentős folk-rock zenekarokban fordult meg, hiszen játszott a Vízöntőben, a Kolindában és a Vasmalomban is. Az igazi siker azonban csak külföldön adatott meg neki, hiszen itthon kissé megelőzte korát a népzenés hagyomá­nyokat modern megszólalással ötvöző etno.- Tizenhárom évesen még amolyan eddás szöve­geket írtam, később jött a József Attila verseit meg­zenésítő korszak, amelynek Latinovics Zoltán halá­la vetett véget. Ezután már olyasfajta sanzonszerű dalokat szereztem, amilyeneket ma is írok. Van aki azt mondja kissé cinikusak a szerzeményeim, de én inkább irónikusnak vélem őket. Fontos, hogy ezek nem versek, hanem dalszövegek. Ha verset írok, ah­hoz nem szerzek zenét. Színdarabok:íoz viszont igen, hiszen a dalnok rendező édesapja hatására korán megismerkedett a színházi munkával, amelynek sikeréről rengeteg színdarab zenéje tanúskodik. Kaposváron töltött éveiben állandó zeneszerzője volt a színháznak, a jelenleg műsoron lévő Vízkeresztben zenél is. Ezen kívül Nyíregyházán és Komárnoban is dolgozik, a legnagyobb pillanat azonban Debrecenben bemuta­tott saját mesedarab fogadtatása volt eddig.- Mostanában a színházi munka mellet: Jordán Adél és Börcsök Enikő, Szabó Ani és Soós Balázs társaságában adunk elő önálló estet, s emellett mű­ködik A Dalnok meg a Zajnok formációnk is Barna Balázzsal. A Tilos rádiós fiatalember adja a modern keretet a rengeteg forrásból táplálkozó zenei alap­nak. Ezek után mondható, hogy zenei mindenevő vagyok, de saj­nos egyre kevesebb mai együttes tud megfogni igazán. A régiek közül mindig szívesen hallgatok Kolindát, Jehtro Túlit, vagy Pastoriust, de a mai magyar pop­zenében tán csak a Kispál és a borzból Lovasi szövegvilága ra­gad meg. Egyébként sem érzem túl jól magam, mert semmilyen téren nem jött be a nyolcvanas évek lendülete. A szabadság nem cukros moslékzabálás, s remé­lem a következő generáció már nem eszi meg ezt a maszlagot. S hogy a fiatalok vevők az ér­tékesre is, azt bizonyította, a ka­Dévényi Adam költő-énekes. 1957-ben született Budapesten a Vili. kerület­ben. 1971 óta ad önálló esteket. 1975 óta a Vízöntő. 1983-tól a Vasmalom. majd 1984-től az Átmeneti Kabát együttes tagja. Első hanganyaga 1990- ben jelent meg Adj helyet címmel, az­tán 1994-ben Mindennapi éjek, majd 1996-ban Szabadság miatt zárva, 1999-ben Abszlnt címmel ad ki albu­mot. A latejü című mesedarabját Deb­recenben mutatták be. Idán kiadják száz dalszövegét tartalmazó kötetét Átmeneti Kabát címmel. Dalma lánya tizenkilenc éves. felesége Börcsök Enikő színművésznő. posvári kávéházi est, amelyen Jordán Adél mellett a kaposvári teátrum művésznője, Fekete Ka­ta is segédkezett abban, hogy parkolópályára kerüljön a roha­nó világ, kispadra a depresszív ősz. Az éjszakába nyúló hangok azt sugallták, hogy Éva már az almacsutkát is lenyelte, Lucifer népszerű tévésztár lett, tie Ádám még bízik. Tán a dal erejében. TAKÁCS ZOLTÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom