Somogyi Hírlap, 2000. október (11. évfolyam, 231-255. szám)
2000-10-28 / 253. szám
Somogyi Hírlap 2000. Október 28., Szombat Hétvége Gesztiben is él Feszty körképe Kozma Elemér a Feszty-körkép előtt, a somogygeszti kastély éttermében Kozma Elemér és felesége nemrég ünnepelte házasságkötésük negyvenedik évfordulóját - Alaszkában. A férj Ferihegyről frankfurti átszállással az Atlanti-óceánon át, az asszony Melbourneből, Sidney, Hawaii, Los Angeles útvonalon, a Csendes-óceánt átrepülve érkezett a hosszú út végére, aztán alig húsz perc időeltéréssel találkoztak a kanadai Vancouverben. A meghitt összejövetelre egy hatalmas, vicsorgó, kitömött feketemedve emlékeztet - a somogygeszti kastélyban.- A feleségem ötlete volt az alaszkai családi ünnep. Mondtam neki, rendben van, mehetünk oda is, ha megveszed a jegyeket, mert nekem minden pénzemet elnyeli a kastély. - A nyár melegű őszi napon Kozma Elemér, a geszti várúr boxer- gatyában dolgozik az irodájában, de a beszélgetéshez vászonnadrágot húz, és az olimpia napjait idéző Sidney 2000 feliratú pólót. Érezhető büszkeséggel vezet végig a rendbe tett hatalmas épületen, közben azért dörmög, nem palástolja, hogy elégedetlen a magyar állapotokkal.- Oda kell nagyon figyelni, kivel köt üzletet az ember. Tudnom kell, kiféle, miféle vagy! A sok átverés megtanított erre. Mindenki tartja a zsebét, haszna meg semmi. A hivatalok húzzák-halogatják a drága időt, akadékoskodnak, kötekednek. A műemlékvédők előírják, mit hogyan csináljak, pénzt persze nem adnak hozzá. Ha valaki dirigál, fizessen is, ez rendes helyen így megy... Huszonnyolc szoba és két lakosztály várja a geszti kastély majdani vendégeit. A folyosókon, hallókban egzotikus vadállatok trófeái, bölény, orrszarvú, oroszlán, gazella feje, preparált krokodil, ázsiai, afrikai faragott faszobrok, üvegvitrinben hatalmas színes ausztráliai pillangók, bogarak, ismeretlen növények.- Jönnek majd ide gyerekek, hadd lássák, milyen szépséges a világ - magyarázza létjogosultságukat Kozma Elemér. Minden lakrészben van fürdőszoba (nem volt könnyű megoldani a szigorú előírások miatt), televízió, telefon, az egyik szobában még kis baldachinos gyerekágy is, pelenkázópaddal. A rendkívül tágas, valódi kastélyméretű lakosztályokban antik bútorok, szőnyegek, dísztárgyak. Konferenciatermek (diszkónak is alkalmasak), bárok, biliárdterem óriás versenyasztallal (a század elején készült hatalmas bútordarabot elemeire bontva hozták át Ausztráliából). Az emeleti drinkben székelykapu formázza a bárpultot, faragott székek, asztalok, a falon Csíkszereda látképe és a tulajdonos édesanyjáról készült festmény, szülőföldjére emlékezik ezzel Kozma Elemér. Három hónapig dolgoztak rajta erdélyi fafaragó mesterek. Krómacél berendezéssel villog a konyha, a jéggép óránként húsz kiló kristályt készít. A földszinti étterem azonban igazán meghökkentő: a falakra a Feszty-körkép van festve. Simon Jenő, a kaposvári színház díszlettervezője készítette el a monumentális remekmű geszti másolatát.- Gyere csak, fesd meg a Honfoglalást, én nagy művészt csinálok belőled, így vettem rá Simon Jenőt a munkára - magyarázza kajánul Kozma Elemér. Visszaérünk a hallba, a recepció falán egy fényképen Kozma Elemér és fia Göncz Árpád társaságában. Tavaly tavasszal járt Melboume-ben a köztársaság volt elnöke, az akkori találkozáson készült a fotó. Egy másik képen Puskás Öcsivel mosolyognak a fényképezőgépbe, később erre az ismeretségre is magyarázatot kapunk. A szépen parkosított udvaron három autóbusz, meg legalább húsz autó parkolóhelye, de lesz itt homokos strandröplabda-pálya és melegített vizű fürdőmedence is. Épül a pinceborozó, már kész a sörkert, kissé lejjebb a lovas akadálypálya. Amikor Kozma Elemér a kastély mögötti domboldalra tekint, megint elönti a méreg.- Na ezt a disznóságot írja meg. Egy gazfészek, trágyadomb, szeméttelep volt ez, mi tartjuk évek óta rendben, hogy ne lássuk ezt a szörnyűséget. A kastély közelsége tette értékessé, húsz méterre van innen, és most mindenki nyerészkedni akar rajta - fakad ki dühösen. Péma Sándor, a kastély mindenese, a munkák irányítója jobban átlátja a hazai valóságot, ő így magyarázza a földkérdést:- Ez a terület a kárpótlás három fordulójában sem kellett senkinek, így az akkor érvényes törvények szerint visszaadták a mernyei szövetkezetnek, hogy ossza részarány-tulajdonba. Most többen perelnek a föld miatt, jelenleg a Legfelsőbb Bíróság előtt van az ügy, de a földhivatal még nem kapott értesítést a döntésről. Még azok a földterületek sincsenek rendesen elrendezve, amelyek a kárpóláskor hivatalosan birtokba kerültek, hát hogy lennének az üyen senkiföldje zegzugok. Ez a két egész héttized hektárnyi terület, negyvenhét aranykorona mindössze három-négyszáz ezer forint értékű. Valószínűleg tizenkét személy résztulajdona lesz a bírósági ítélet után, de amíg nincs jogos tulajdonos, nincs kivel tárgyalni. Addig is műveljük, hogy ne verje fel a gaz. A sok érdekes látványosság után azért feléled az emberben az újságírói kíváncsiság: hogy került Kozma Elemér Csíkszeredáról Mel- boume-be, meg onnan Somogygesztibe?- Csíkszeredán születtem, aztán a háború alatt, 1944-ben édesanyámmal és a húgommal menekülve jöttünk át Magyar- országra, késő ősszel, kora télen, akkor volt a nagy debreceni tankcsata. Ahogy rendeződtek a dolgok, a család úgy határozott, folytassam géplakatos édesapám mesterségét. A Svéd és Társa Műszergyárban, Angyalföldön tanultam meg a szerszámkészítő (idomszerésznek hívták akkor) műszerész szakmát. Sportoltam közben, a Budapesti Honvédnél síugróként, jó dolgom volt, jártam külföldre. A sport- században ismerkedtem meg Puskás Öcsiékkel. Aztán jött a forradalom, és az összes barátom nyugatra ment. A nagybátyám, aki éveket töltött Szibériában, jól tudta mi fog itt történni, azt tanácsolta, ne utazzak a válogatottal Lengyelországba, menjek inkább Ausztria felé a többiek után. 1957. januárjában, életveszélyes kalandok között, a határőr kiskatonák segítségével jutottunk át a határon, 1958-ban hajóztam át Ausztráliába.- Ahol szép karriert futott be, mert azt gondolom, ha Magyarországon kastélyt vásárol valaki, az gazdag ember lehet. Jól nősült, hogy alakult ott a sorsa?- Göncz Árpád is ezt kérdezte, amikor tavaly az egyik gyáramban jártak. (Megemlítem, hogy ott volt a földművelésügyi miniszter is, akinek szóltam a geszti földügyről, de semmi jóval nem biztatott.) Tehát semmim nem volt, amikor kiértem. Jó szakmám volt, munkát kaptam, rendesen megfizettek. 1960-ban megnősültem, a feleségem szülei nem voltak boldogok, hogy európai emberhez megy a lányuk. Az apósoméknak cipősarokgyáruk volt, és én azt mondtam nekik, mire annyi idős leszek mint ti, nekem ötször annyi vagyonom lesz, mint most nektek. így is lett. Egyik műhelyük sarkában kaptam helyet, hogy önállósítsam magam. Az összes megtakarított pénzemen használt gépeket vettem. Ma is emlékszem, hogy az első megrendelőmnek 490 fontot számláztam (akkor még angol font volt a fizetőeszköz), de annyira elégedett volt, hogy hétszázötvenet adott. Én ott álltam megrendültén, mert addig azt hallottam, hogy a nyugati világ embertelen, kegyetlen. Nem így van. A kapitalista szemlélet megfizeti a teljesítményt. Nagy lecke volt és ezentúl még jobban vigyáztam arra, hogy csak precíz munkát adjak ki a kezemből. Terjedt a jó hírem, gyarapodtam, vettem egy nagy területet a városon kívül, ott ma három gyáramban százhetven szakmunkás dolgozik, a Toyota és a General Motors autógyáraknak készítünk alkatrészeket évi húszmillió dollár értékben. A termelést a fiaim irányítják, én meg élek a kastélyépítő hobbimnak...- Nem olcsó szórakozás, az biztos. Hogy került a mel- bourne-i gyáros Somogygesztibe?- A Balaton északi partján, Akaiiban egy kúriát akartam vásárolni. Meg is egyeztem a Badacsonyi Állami Gazdaság vezetőivel, de közben a párttitkár beköltözött, szerencsére még azelőtt, mielőtt kifizettem volna. Dörzsölt, rafinált világ van itt, mondhatom. Később kaposvári közvetítők jártak kint Ausztráliában pénz lejmolni, ők ajánlották, hogy megszerzik a geszti kastélyt. Akkor már óvatosabb voltam. Megtudtam, ki a tulajdonos, és vele vettem fel a kapcsolatot. Csúz Imre, a Kaposgép igazgatója korrekt partner volt, 1992-ben közvetítők nélkül tőle vásároltam meg az épületet négyszázezer ausztrál dollárért. Sok idő eltelt azután, hogy a felújításhoz szabad utat, engedélyeket szereztem, ezt a kálváriát már el se mondom, mert szomorú vége lesz a cikknek... ■ Kozma Elemért 71. születésnapján, november 3-án már Melbourne-ben köszönti fel a családja. Ott tavasz vége van, most érik a cseresznye. A kastély azért közben épül-szépül Péma Sándor irányításával. Úgy tervezik, tavasszal, talán májusban már vendégeket fogadnak. Akkor már a geszti fákon is piroslik a cseresznye. KATONA CSONGOR Kozma Elemér 1929. november 3-án született Csíkszeredán. A háború elöl menekültek Magyarországra, Itt szerszámkészítő mesterséget tanult. Válogatott sportoló volt, síugró. A forradalom után 1957-ben elhagyta az országot. 1958-ban Ausztráliában telepedett le, alapított családot, és műszerész kisvállalkozását az évtizedek során évi 20 millió dolláros értéket termelő alkatrészgyárrá fejlesztette. Felesége, három felnőtt lia, egy leánya és egy leányunokája Melbourne-ben él. Hobbija a somogygeszti kastély. Könyvajánló Pannonhalma Vajon mi a közös az afrikai Fez óvárosa, a mexikói Puebla, az indiai Tadzs Mahal, az angliai Canterbury székesegyház és a mi egyik büszkeségünk, Pannonhalma között? Mindegyik olyan időtálló különleges értékekkel bír, amivel méltán kiérdemelte, hogy a világörökség részének tekintik. Közülük főapátságunkat és annak megkapóan szép természeti környezetét 1996. december 5-én Az egyetemes és európai kultúra ezeréves hídfőállásaként nyilvánították a világörökség részévé. Nemcsak az említett ténynek örülhetünk, annak is, hogy ezer éves monostorunkról oly hosszú várakozás után a Magyar Könyvklub és a Pannonhalmi Főapátság jóvoltából végre tárgyához méltó, reprezentatív kötetet vehetünk kézbe. A Szent Márton-hegyen épült monostor ezer éves históriáját, lenyűgöző látnivalóit és a maga nemében páratlan kincseit Sólymos Szilveszter bencés tanár tárja elénk hihetetlen szuggeszti- vitással és imponáló tárgyismerettel. Rendkívül megtisztelő féladatában Hapák József fotóművész segítette. Csaknem 250 gyönyörű pannonhalmi felvétele nem kevesebb, mint 14 esztendő munkájának gyümölcse. A színes képek és a hozzájuk kapcsolódó szöveges részek felidézik a Bencés-rend kiváló oktató, nevelő tevékenységét, valamint a legutóbbi évtized kimagasló eseményeit. II. János Pál, valamint III. Schenouda kopt pápa és Alekszij moszkvai pátriárka látogatásának felemelő pillanatait. Bemutatjuk a szerzetes rend munkáját, a hallatlan értékeket rejtő könyvtárat, levéltárat, képtárat, kincstárat is. Az exkluzív becses ajándéknak szánható kötet feltehetőleg nemcsak idehaza, hanem külföldön is keresett lesz. Kiadóit dicséri, hogy angol és német változatban is megjelentették. Nem nehéz megjósolni, A magyarok krónikája mellett a téli könyvvásár másik nagy slágere minden bizonnyal ez az impozáns album lesz. bányai jános Élednek a közösségi házak Üressé vált az utóbbi évtizedben számos művelődési ház, legfeljebb egy-egy eseményre gyúlt fény az épületekben; sokszor még az állagmegóvásuk is gondot okoz az önkormányzatoknak. Az idén több mint 17 millió forintot nyertek azok a települések, amelyek újra élettel akarják megtölteni a közösségi helyeket. A közművelődésben dolgozók szerint lassú leépülésen ment át a szakma, mára az aktív népművelők száma is alaposan megcsappant. A megyében mintegy harminc intézményben dolgoznak. A módszertani feladatokat is ellátó Somogy Megyei Művelődési Központ vezetője, Károly Irma szerint ezt a folyamatot a millenniumi készülődés megakasztotta, most még ott is voltak nagyszabású rendezvények, ahol már hosszú ideje semmi sem történt.- A közösségek, úgy tetszik, próbálják újraépíteni magukat; egyre inkább igénylik az együttlétet. Ha a házak nem is működtek úgy, mint régen, azért az amatőrmozgalom nem halt meg: soha ennyi gyermek nem táncolt, mint most, a nemzeti fesztivál megyei gálájára háromezer szereplőt mozgattunk meg. Az, hogy minden településen legyen népművelő, a hetvenes évek illúziója volt, de a közösségi helyre szükség lenne. Bizonyos lélekszám alatt nem oldható meg az intézmények működtetése; az Pénzek a művelődésre Az idén már központi pályázat indult a művelődési otthonok felélesztésére, ezen a megyéből ketten nyertek: Somogyvár és Szentgáloskér. Somogyváron a régi kultúr- ház már felújításra sem volt alkalmas, ezért az egykori mozit alakították át. A mostani 770 ezer forintot berendezésre, hangtechnikára és számítógépre szánják. Szentgáloskér a 460 ezres revitalizációs pályázat mellett eszközfejlesztésre is sikeresen kért és kapott négyszázezer forintot. így bizakodva folytatják a kultúrát szolgáló épület felújítását, amelyhez korábban négymillió forintot nyertek. állami normatíva nem elég, az önkormányzatok pedig a költségvetésből nem tudják kigazdálkodni a bért, a fenntartási és a rezsiköltséget. Ezért sokszor arra kényszerülünk, hogy a közművelődési célokon kívül is bérbe adjuk a helyiséget, mert az legalább bevételt hoz. A megyei szakmai címjegyzék 75 kulturális intézmény nevét tartalmazza, ezek közül a Tákisz csak 29-et tart nyilván mint önállóan vagy részben önállóan gazdálkodót, a többi szakfeladatként látja el tevékenységét. Áz épületek jó része egy-egy rendezvényre nyílik meg, de nem ritka falaik között a bálabutik és a bútorvásár sem. Böhönyén korábban főállású népművelő is dolgozott, ám Molnár József polgármester szerint végül minden műsoros rendezvényük ráfizetéses lett, alig volt érdeklődő. A művelődési házat összevonták a könyvtárral, s erre költik az évi költségvetés 2 százalékát. Csurgón a megyében egyedüliként vállalkozásban működik a közösségi ház; a vezetője, Csörsz Klára változatos programokkal akarja becsalogatni a közönséget, miközben úgy véli, meg kell találni az egyensúlyt, hogy milyen célokra lehet bérbe adni egy kulturális intézményt. Bélaváron hosszú évek óta csak a legszükségesebb javításra futotta, pedig egyre nagyobb szükség lenne a korszerűsítésre. Újfalvi Jánosáé polgármester nem titkolja: ők is helyet adnak az utazó árusoknak, mert a háznak ez az egyetlen bevételi forrása, s egyben szolgáltatás is a lakosságnak. A faluban sok a rendezvény, csakhogy a 150 embert befogadó épületből hiányoznak a mosdók és a mellékhelyiségek. Az alapvető komfortosításra elkészítették a tervet, a pénzt azonban előbb a gázberuházás vitte el, most pedig a szennyvízprogram tolja hátrébb a megvalósulást. A pályázatoknak a pénztelenség állja útját, nehéz ösz- szegyűjteni a saját erőt. Valahai elindult a megyében, hogy a kongó házakat élettel töltsék meg. Ezt mutatja az a pályázat is, amit a közművelődési intézmények eszközfejlesztésére írtak ki: az ötvenhat nyertes település több mint 17 millió forinttal gyarapodott. Szétosztva ez az összeg persze nem jelentős, a többségük 60 és 400 ezer forint közötti, de ez is segít, hogy néhány új székkel, egy jó magnóval, tévével vagy számítógéppel pótolják az egyébként teljesen amortizálódott berendezéseket. ___________________IZMÉNYI ÉVA
