Somogyi Hírlap, 2000. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-02 / 206. szám

10. oldal - Somogyi Hírlap INTERJÚ 2000. Szeptember 2„ Szombat HMM Ingatag a miniszter udvari állása Lapátot ragadott Harrach Péter miniszter. Nem látványosan, nagy közönség előtt, hanem a kis falusi udvaron. Az alig 300 lakosú Zalát világhírű festő szülötte, Zichy Mi­hály emlékmúzeuma miatt látogat­ják a turisták, Harrach Péter szo­ciális és családügyi miniszter azonban megejtő szépségéért. Itt vett házat a legkisebb fia.- Miként kerültek Somogybán Zalám?- Megtetszett a vidék, meg a falu. Öt éve, családi kiránduláson erre jártunk Ta­mással, a legkisebb fiúnkkal - mondta Harrach Péter. - Nézegettük a régi pa­rasztházakat, s találtunk egy üresen állót. Nem sokkal ezután fiúnk autóbalesetet szenvedett, aztán a biztosítótól kapott pénzen vásároltuk meg a tíz éve lakatlan, rossz épületet. Lebontottuk, és Tamás el­képzelései szerint kezdtük az építkezést. Amikor időnk engedi, itt vagyunk, s dol­gozunk. Már van egy lakható szobánk, de rengeteg még a tennivaló.- S mikor pihennek?- Ha este kiülünk a ház elé, s nézzük a csillagokat,'élvezzük a csendet, amit csak néha tör meg a kutyaugatás. Ez a nyuga­lom egy városi embernek nagy dolog. Ele­mi igény, hogy legyen olyan környezet, ahol az ember tiszta levegőt szív, nyugod­tan pihenhet, kikapcsolva még a telefont is. Rendszeresen napi 12 órát dolgozom, ezért szükséges, hogy feltöltődjek Ez a környezet olyan, ahol az emberi alkotá­sok csaknem eredeti állapotban megma­radtak, az emberek pedig közvetlenek. Ebben a kis faluban mindenki ismeri a másikat, az emberek köszöntik egymást és törődnek a másikkal. Nem atomizált társadalom jelenik meg Zalán, ez itt em­berközeli világ. Ezért, a szelíden ívelő dombok, a természet és az emberek össz­hangja teszi vonzóvá ezt a települést.- Mit építettek? És mekkora a birtok?- Szolid hétvégi pihenőház lesz, pad­lástér-beépítési lehetőséggel. A kétszintes épületeket ugyanis nem szeretem. Van hozzá egy kis udvar, kert, a tetőn pedig a szántó; a telek mintegy 4400 négyzetmé­ter. Már gyümölcsfákat is ültettünk Ta­mással; attól a szándéktól vezérelve, hogy legyen a családnak egy olyan helye, ahol pihenhetünk. Az építke­zés befejeztével rendbe tesszük a környezetet is, parkosítunk... Remélem, hogy a házban később mi, „az öregek” is kapunk majd egy szobát.- A miniszter is megfogta a lapát nyelét? Hordta a téglát, a matert?- Hogyne; ahol lehetett, ott segítettem. Fontos, hogy ön­erőnkből végezzük, amit tu­dunk. Nemrég három teherautó hulladékot raktunk föl ketten a gépkocsivezetővel; kivittük a sze­méttelepre. Jólesik a fizikai munka, ez is kikapcsolódást jelent. Egyébként arra biz­tattam a fia­mat is: amit le­het, helyi szakemberek­kel csináltas­son. Az ajtó- kat-ablakokat is az itteni asz­talos készítet­te.- Milyen a kapcsolata a zalaiakkal?- Több ipa­rossal és régi lakossal meg- ismerked­tünk, nem is beszélve a szomszédasz- szonyról, Erzsi néniről. Ha az udvaron vagyunk, a házunk előtt elmenve bekö­szönnek, intenek az emberek. Jó érzés ez; vagy én kö­szönök előre, mert arcról már sokukat isme­rem. Nekem na­gyon fontos ez a kapcsolat. Azaz: a szomszédot látják bennem, és nem a minisz­tert. Itt a telken én is kempingga­tyában s póló­ban dolgozom. Szinte furcsa is volt, mikor zakó­ban, nyakkendő- sen láttak a hősi emlékmű avatá­sakor. Zalán a magánéletemet töltöm, itt pihe­nek, kikapcsoló­dom.- Megszerette ezt a kis falut?- Természete­sen. S leginkább az tetszik benne, bár fej­lődik az infrastruktúra, a község őrzi az eredetí hangulatát. A másik, ami ma is ér­ződik rajta: a Zichy család kultúrája. Mie­lőtt döntöttünk az építkezés mellett, föl­kerestem az emlékmúzeumot. Nagyon tetszett. Talán ez is hozzájárult, hogy Za­lát válasszuk. S már Tabon is vannak is­merőseink; az építkezést is Tóth Ferenc vezeti. Tudom, ott van Nagy Ferenc fafa­ragó galériája; azt is meglátogatom.- Gondolt-e arra, hogy a később végleg ide költözzenek?- A birtok a legkisebb fiamé, de a csa­ládban mindent megbeszélünk. Elképzel­hető, hogy évek múltán rászánjuk ma­gunk. A munkába belefáradva az ember gyakorta érez olyan késztetést, hogy vala­mi csöndes helyre vonuljon. így a későb­biekben van rá esély. Egyébként is min­den körülmény megvan ahhoz, amire vá­gyunk... Özv. Kilvinger Istvánná, Erzsi néni azt mondta: nagyon rendes és aranyos ember a miniszter úr. Amint észreveszi őt az ud­varon, azonnal üdvözli.- Sokszor beszélgetünk; legtöbbször a megélhetés nehézségeiről - mondta a nyugdíjas asszony. - Meg hogy kevés a nyugdíj, s mire elég. Építkezéskor tőlem vitték a vizet, a vülanyt. Segítettem: na­ponta többször is megöntöztem az ala­pot, a betont. Talán már két éve is tart a kivitelezés. Meg is kérdeztem a minisz­tert: elkészül a ház, amíg élek? Nagyon nevetett. A minap én is megnevettem. Van egy öreg körtefa az udvarukon, tele gyümölccsel. Hogy elérje, leszedhesse, minap egy állást is csinált. Elég rozogát. Megnevettem, és mondtam is neki: úgy leesik róla, mint a huszonegy... Szóval ro­konszenves ember, a felesége is kedves. Adtam neki virágokat, azokat ültette el az udvaron. Én meg hét közben megöntö­zöm. KRUTEK JÓZSEF Somogy zarándoka Értékeket felfedező utaknak nevezte dr. Gyenesei nem lehetséges, úgy ha rövid István, a megyei közgyűlés elnöke a megyecímer időre is, de ott maradni. Az a és zászlóátadási ünnepségeket a Somogyi Hírlap- néhány óra, amit együtt tol­nak adott nyilatkozatában. Arról is beszélt, hogy tünk, alkalom arra, hogy el- a civil szervezetek egy ideával és nem egy ideoló- határozzuk mikor, és miért giával lépnek fel a demokratikus magyar rend szer működését segítő, s hosszú távon stabillá centrumot kívánnak kialakítani. now,11 ........- Túl van a százötvenedik címer- és zaszlóátadáson. Mindenütt ugyanazt mondja?- Már a százhetvenediken is. Minden település, közösség más és más. Soha nem írom le a szöveget. Engedem, hogy hasson rám a helyszín. Megtisztelem a hallgatóságot azzal, hogy két egyforma beszédet nem mondok. Az önbecsülé­sem sem engedné.- Felmérte, hogy mekkora vállalkozás ez a címer- és zászlóátadás?- Tudtam, hogy nagy a megye, sok te­lepülésünk van, de hogy ekkora... ígéretet tettem arra, hogy ahova hívnak, oda sze­mélyesen elmegyek, és ezt be is tartom. Ajándék minden találkozás. A zászlóát­adás lehetőség a vélemény- és információ- cserére, az emberek megismerésére. Nem az a fontos, hogy az adott településen há­nyán élnöK, hanem az, hogy ott emberi sorsok alakulnak, emberi vágyak kelet­keznek, segítséget kérnek és várnak, néha még a saját céljaik meghatározásához is. A legnehezebb mások helyett gondolkod­ni. Sokkal könnyebb segíteni ott, ahol van elképzelés, tudják, hogy mit akarnak.- Ilyenkor mégis csak ünnepi arcát mu­tatja a település, és kevesebb szó esik a gondokról, több az örömökről.- Nem vagyok biztos ebben. Inkább az őszintébb arcukat mu­tatják a települések. Büszkék arra, amit megteremtettek ma- guluiak. Igaz, a jobbik énjüket veszik elő, de nem viselnek közel annyira sem álarcot, mint hivatalos alkal­makkor. Ha kellő nyi­tottsággal érkezik a vendég, azt megérzik és ők sem akarnak másnak látszani, mint amik valójában. Ebben segít az is, hogy a hétvégi ünnep­ségek szinte mindegyikére elkísér a fele­ségem, s ez sajátos légkört teremt.- Az ünnepségnek megvan a maga ko­reográfiája. Az ünnep utáni beszélgeté­seknek is?- Lazább hétvégéken van idő hosszabb beszélgetésekre. Nehézzé teszik azonban az egymásra találást a túlzsúfolt napok, amikor hat-hét településre is el kell jut­nom. Ilyenkor is megpróbálok azonban egy kicsivel előbb érkezni, vagy ha ez kell újra találkoznunk.- Ebben a forró nyárban nem gondolta, hogy hagyni kellene az egészet? Nem unja még?- Nem unom. Ez fantasztikus élmény. Ha valaki szereti az embereket, az megta­lálja a hangot, jól érzi magát a közössé­gekben. Akármilyen fáradt vagyok, akár- hányadik ünnepségen, programon ve­szek részt, az új helyszín, az új arcok, az új kihívások mindig új erőt adnak. Azt ta­pasztaltam, hogy az emberek figyelem­mel kísérik a közélet szereplőit, mit csi­nálnak, merre mozognak, hogyan élik meg életük különböző helyzeteit. Az egyik faluban feleségemet és engem is A Somogy Megyei Közgyűlés és a Somogyért Egyesület elnöke, a Magyar Olimpiai Bizottság alelnöke, 52 éves mérnökközgazdász, felesége tanítónő, 3 gyermeke és 1 unokája van. Négyévnyi megsza­kítással 11 éve Somogy megye első számú választott vezetője. úgy köszöntött a plébá­nos, hogy üdvözli Somogy zarándokait, és csak utána mondta nevünket. Szerinte amit csinálunk, az zarán­doklat, misszió. Őszintén szólva, jólestek szavai.- Az utak élményei kiegészítik azt a ké­pet, amelyet a hivatalos csatornákon ke­resztül a megyéről kialakítottak, vagy egé­szen más képet rajzolnak?- Feltétlenül kiegészítik.- Úgy élnek az emberek, ahogyan erre a hivatalos információkból következtetni le­het?- Nem. Egészen másként, mint ahogy kívülről nézve gondolni lehet. Számos ér­tékre csodálkozom rá, amiről az újság, az útikönyvek, sőt még a szakmai kiadvány­ok sem írnak, s talán maguk az ott élők sem veszik észre. Ha megkérdezed, mit tartanak különös értéknek a környezetük­ben, sokszor semmit sem tudnak monda­ni. Aztán ha körülnézel a településen, rá­csodálkozol valamire, akkor ők is észreve­szik, hogy ez tényleg érték. Örülök, hogy ezt az utat párommal együtt járhatom, és ő is megismeri Somogyországot. Az embe­rek pedig látják, hogy teljes családban élünk. Nem a gépkocsivezető visz, hanem együtt megyünk. Judit átvállalja ezt a fel­adatot, miközben én a következő telepü­lésre koncentrálok. Útközben azt játsszuk, szívesen élnénk-e ott azon a helyen, ahol járunk.- Hány falu van a százhetvenegyné- hányból, ahol szívesen élnének?- A települések többsége ilyen, még akkor is, ha sok helyen az élhető élet fel­tételei hiányosak. Vannak egészen kü­lönleges részei a megyének, és ezek nem a kultúrával vagy az infrastruktúrával bő­ségesen megáldott térségek, hanem azok, ahol érintetlen a természet és em­berléptékű a világ.- Egyre több rendezvényen köszöntik a megyei közgyűlés és a Somogyért Egye­sület elnökeként. Tudatos ez a két pozíció vállalása ilyen formában is?- Ez a kettő szorosan kapcsolódik. Szerencsére sok helyen egyszerre va­gyok a megyei közgyűlés és a Somogyért Egyesület elnöke, de a Gyenesei Pisti is.- A Somogyért Egyesület egyre épülő szervezet, konkrét célokkal. Többek kö­zött azzal, hogy a következő parlamenti választáson jelölteket állítson. Nem nagy falat ez egy kicsit?- A Somogyért Egyesület nem indul az országgyűlési képviselő-választáson. Az egyesület itt, helyben politizál továbbra is. Az én gondolkodásmódomban a poli­tizálás nem egyéb, mint a kisebb-na- gyobb közösségekért érzett felelősség- vállalás. Aktív közreműködés abban a fo­lyamatban, amely a közösségek életét befolyásolja. Ezért hát nem kell senkinek sem szégyellnie a politizálást. Sőt, az len­ne a jó, ha minél többen vállalnák ezt sa­ját környezetükben. A Somogyért Egye­sület helyi szervezet, amely itt találta meg gyökereit, innen indult. Innen muta­tott példát más megyéknek is, és vált is­mertté, elismertté. Itt helyben járul hoz­zá ahhoz, hogy működőképes megyei közgyűlés legyen. Ami viszont tény: a pártokhoz nem kötődő civil közösségek képviselői egyre inkább felismerik, hogy kiábrándultság van az országban a hiva­talos politikából. Ezt kellene feloldani egy új országos választási szövetség lét­rehozásával azoknak a személyeknek, akik nem kötődnek pártokhoz. Ez lehet­ne egy kulturált, új politikai stílus meg­valósítója. Választási lehetőséget adva új­ra felélénkíthetnénk a politikától, a közé­lettől távolmaradó, vagy az abban csaló­dott emberek tömegét. Ezzel a hatalom számára is megkönnyíthetnénk a kom­munikációt, oldanánk azokat a kommu­nikációs zavarokat, amelyek ma még megvannak.- Az ön logikája szerint minden párt ezeknek az embereknek a kegyeiért har­col. Tulajdonképpen a pártoktól próbálja ez a civil kezdeményezés elvonni a politi­záló tömeget.- Amelyik párttól el lehet vinni a vá­lasztóit, az megérdemli, hogy elvigyék. Ha vannak elkívánkozók, akkor köteles­ségünk alternatívát nyújtani. Azt, hogy ez mennyire nem légből kapott, mutatja, hogy müyen mértékben csökkent az idő­közi választásokon résztvevők száma. Döntően azonban nem a pártoktól lehet elvinni a szavazókat. Sokkal inkább azt a nagy tömeget kell megmozgatni, akiket a pártok nem tudtak megszólítani.- Politológusok egyre többször mond­ják azt, hogy az elmúlt tíz esztendő alatt kialakult Magyarország pártstruktúrája. Ezen változtatni nem nagyon lehet a kö­vetkező időszakban. Ez mégis csak egy változtatási szándék.- Bárcsak így lenne. A magyar párt- struktúra még messze nem alakult ki. A gyűjtőpártok arra törekszenek mind a jobb, mind pedig a baloldalon, hogy mi­nél nagyobb erőket tömörítsenek. Ez a folyamat nem fejeződött be. Közben Ma­gyarországon hiányzik a centrum. Nem véletlen, hogy szinte mindegyik párt megpróbál úgy fogalmazni, hogy ő áll a legközelebb a középponthoz. Az sem vé­letlen, hogy a Békejobb törekvés a cent­rumszerep megfogalmazásával próbál - joggal és teljesen logikusan - nagyobb tá­mogatottságot elérni. Hangsúlyozom, a centrum ma üres. Ide nem lehet jobbról vagy balról beszivárogni, mert az hitelte­lenné teszi az adott pártot. Mi egy ideával és nem ideológiával lépünk fel: a demok­ratikus magyar rendszer működését segí­tő, s hosszú távon stabillá tevő centru­mot kívánunk kialakítani. Ezt a szerveze­tet elsősorban nem a programja teszi hi­telessé, hanem az azt alkotó ismert helyi személyiségek. Óvakodni szeretnénk azonban azoktól a politikusoktól, akik azt képzelik, hogy a nap velük kél és ve­lük is nyugszik. Hogy jól gondolkodunk- e, az eldől majd két év múlva a követke­ző választásokon. Reálpolitikusként ma­gam számára alapvetésnek tartom és ajánlom mások figyelmébe is, hogy nem az a világirodalom, amelyet a világnak ír­nak, hanem az, amelyet a világ olvas.- Somogy a gazdasági mutatóit tekint­ve sereghajtó a megyék között. Ez már meglátszik és egyre inkább meg fog lát­szani a megye életszínvonalán is. Mit tudnak ajánlani többet annál a megyé­nek az előrelépés érdekében, mint amit a pártok ígérnek?- A megye gazdasági mutatói hosszú évtizedek során alakultak így ki. A fejlő­dés itt is folyamatos, de üteme lassú és ezen összefogással lehet csak változtatni. Az ide vonatkozó elképzeléseim magva­lósítása még sok évre ad feladatot. Ez nemcsak Somogyra jellemző, hanem a Dél-Dunántúl egészére. A kirekesztéses politizálás, a politikai váltógazdálkodás eredményeképpen mára Magyarorszá­gon meghonosodott. A mindenkor hatal­mon lévők számára teremt ez aránytala­nul nagyobb lehetőséget, ami az ország romlásához vezethet. Tudomásul kellene venni, hogy nemcsak akkor lehet valaki­nek több és jobb, ha a másiknak rosz- szabb, hanem van olyan helyzet is, ami­kor mindenkinek jó. Ne annak alapján osszák el a javakat, hogy ki melyik politi­kai csoportosuláshoz tartozik, vagy kit sikerül átcsábítani. Ha ez így rögződik, akkor mindenki négy év alatt akar aratni. Lassan olyanná válunk, mint a balatoni lángossütő, aki két hónap alatt akarja a zsebeit teletömni. Nem gondolkodik azon, hogy lesz még új szezon. Abban kell szerepet vállalnunk, hogy a kirekesz­téses politizálás ne lehessen jellemzője a magyar társadalomnak. Ha sikerül akár a hatalom részeként, akár hatalmon kívül megkerülhetetlen erőt képviselve bele­kényszeríteni a politikába a kultúrált vi­selkedést és gondolkodást, talán Európa számára is elfogadhatóbbakká válnánk. Magyaror-szágon nem a programokkal, a tervekkel van a gond. Nem azzal, hogy okos vagy kevésbé okos emberek irányít­ják az országot. Akik ott vannak, nagy ré­szük felkészült, alkalmas ember, de a stí­lus vagy inkább a stílustalanság egyszerű­en elviselhetetlen. Augusztus 20-án megyei ünnepségünkön idéztem István király üze­netét, amely szerint „Semmi sem emel fel, csakis az alázat, és semmi sem taszít le úgy, mint a gőg és a gyűlölség. ” Mi a megoldást és nem a kifogásokat keressük. Tudjuk, hogy minden nap kell dolgozni, küzdeni, de nem akarunk minden nap aratni is. A szabadság mellett boldognak is szeret­nénk látni környezetünket, megyénket. Van azonban egy másik átok is. Számos közéleti szereplő nem ismeri a többes szá­mot, vagy az egyes szám második sze­mélyt. A Mi atyánk utolsó mondata, amely így hangzik: „Tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség", néhány mai politikus száját ekként hagyja el: „enyém az ország, a vá­ros, enyém a hatalom és enyém a dicső­ség". Ezen kellene elgondolkodni és vál­toztatni egy kicsit. ______ KERCZA IMRE

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom