Somogyi Hírlap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)
2000-07-18 / 166. szám
8. oldal - Somogyi Hírlap VILÁGJÁRÓ 2000. Július 18., Kedd Északi barátainknál a Balaton önálló régió lenne- Európai uniós pénz lószaunára - Gondos tájépítészet Somogyi közigazgatási szakemberek Finnországban tanulmányozták, milyen feltételekre van szükség ahhoz, hogy a megye és a régió csatlakozhasson az Európai Unióhoz, s milyen kihívásokkal kerülnek szembe azok az önkormányzatok, amelyek vállalják az úttörő szerepet. Dr. Kiss Pál balatonföldvári jegyző elsősorban a forrásszerzés lehetőségeiről és a településeket összekötő hálózatok működésének sajátosságairól szerzett tapasztalatokat Borosán Károly a balatonlellei polgármesteri hivatal műszaki irodájának főmunkatársa pedig a környezetvédelemmel és a településfejlesztéssel kapcsolatos ismeretekre, információkra volt kíváncsi. Tapasztalataikat megosztották munkatársainkkal, s ezáltal olvasóinkkal is. Finnországban a Balaton önálló régió lenne - mondta dr. Kiss Pál balatonföldvári körjegyző. - Az ötmillió lakosú országot tizenkilenc régióra osztották fel. Magyarországon kétszer ennyien élünk, a régiók száma mégis csak hét. Hogy a Balaton önálló régióvá válását ki ellenzi? Tény: létrehozása esetén a három jelenlegi dunántúli régió ellehetetlenülne. Ennek megakadályozásához a változó kormányok változatlanul asszisztálnak. Elsősorban persze Veszprém-Fejér- Komárom járna rosszul, mert szerintem Pécs és Győr mindenképpen kiharcolná, hogy régióközpont maradjon. A három tóparti megyének is a legértékesebb területei közé tartozik a Balaton-part. így viszont a Balatonnak csak látszatrégióság jut. Finnországban a valóságos összetartozásokat vették figyelembe, és ennek alapján alakították ki a régiókat; van ott akkora is, mint egész Magyarország, de akkora is, mint a legkisebb magyar megye.- Az Európai Unió hajlandó lenne sok pénzt áldozni a magyar fejlődésre. Ön szerint ehhez van-e ötlet helyben? Mi hiányzik ahhoz, hogy sikeresebbek lehessünk?- A sikeres pályázatokhoz, amelyekkel pénzt lehetne nyerni, sok minden hiányzik; a politika magasabb köreiből például a szerepkörök meghatározása. Azért tartom fontosnak a megyei területrendezési terv vitáját, mert hosszú időre kijelöli az irányt. Alul, a települések szintjén pedig a kezdeményezőkészséget és az összefogást hiányolom. A legtöbb önkormányzatnak semmilyen elképzelése sincs, csak azt hajtogatják: jó lenne egy kis pénz. Ahol viszont van elképzelés, ott ez sokszor arra irányul, hogy lehetőleg mindent maga alá söpörjön, önellátásra rendezkedjen be és bezárkózzon. Jó szakemberekkel rendelkezünk, de így szétaprózódtak az erők. Pénz van elég Brüsszelben, csak elég nehéz hozzáférni. A finnek is nehezen találták meg a hozzá vezető utat, de azóta jól profitálnak belőle.- Tudna mondani érdekes példát?- Egész Finnországban utakat építenek, az északi sarkkör és az orosz határ felé is. Kaptak európai uniós támogatást ahhoz, hogy Lahtiban Sibelius koncert- és konferenciakomplexumot hozzanak létre, amelyhez hasonló csak Angliában és Svájcban van. Még lószauna (!) megépítéséhez is kaptak pénzt; azt mondták, hogy a lényeg jól megírni a pályázatot...- Az aprófalvas önkormányzatok együttműködési lehetőségeit tanulmányozza az Európai Unióba való bejutás küszöbén. Kapott-e a munkájához muníciót Finnországban?- Társulási megoldásokat már eddig kidolgoz- Sok polgármester fontosnak is tartja az önállóságot.- Ez egy jó politikai fogás, amit eleinte el is hisz a lakosság. De ha megtudnák, hogy közben emiatt hány millió forint támogatástól, milyen sok pályázati pénztől esnek el, hamar elzavarnák az ilyen polgármestert. Hiszen ha hiányzik a pénz, akkor két lehetőség van: vagy a lakosság zsebéből kell kivenni, vagy pedig megáll a fejlődés a településen. A finnek ma már szégyenkeznek azon, hogy eleinte rengeteg pénzt vesztegettek el. Amíg azonban a magyar önkormányzatok a saját bőrükön nem érzik az együttműködés hiányának anyagi kárát, nálunk nem lesz változás. Vannak persze jó példák, de nagyobb körben ez csak akkor válik általánossá, ha a kormányzat is így akarja és pénzügyileg támogatja. Példa erre, hogy amióta a körjegyzőségek és a közös orvosi ügyeletek működését nem csak szóval ösztönzik, azok száma is gyarapodik.- Tetten érhető-e olyan eset, amikor a települések látszatszerződést kötöttek a pénz reményében az együttműködésre, de a gyakorlatban nem valósították meg?- Hallottam ilyenről, de ezeknek a száma nem jelentős. Főleg amiatt kötöttek látszatszerződést, mert a jogszabály értelmében az ötszáz lakosnál kisebb önkormányzat nem pályázhat pénzre, ha önálló hivatalt tart fenn. Előfordult Somogybán is, hogy a kis település csekély anyagi lehetőségei ellenére mégis ragaszkodott a saját hivatalához, de pályázati pénzt is akart; ezért többen összeálltak, olyanok akár, akik nem is határosak egymással. Egyébként a döntési helyzetben levő politikusok nem akarnak az önkormányzatiság, a polgár- mesterek ügyébe beavatkozni, ezért majd a hivatalok ügyében szigorítanak. Dr. Kiss Pál 1956-ban született Siófokon. Jogi egyetemet végzett és jogtanácsosi szakvizsgát tett. Balatonföldváron kezdett dolgozni a kézigazgatásban műszaki előadóként, Szárszón igazgatási főelőadó, majd Törökkoppányban vb-titkár (Somogy megyében a legfiatalabb). 1984-től ismét Balatonföldváron tevékenykedik, előbb vb-titkár, aztán jegyző. Jelenleg Bálványos, Kereki, Pusztaszemes, Szántód, Szélád körjegyzője Is, és gyakorta helyettesít Balatonszemesen. A Siéfok-Balatonföldvár városkörnyék jegyzői kollégiumának az elnöke, az országos közigazgatási szakvizsgabizottság tagja. Hobbija a motorozás, a rádiéamatőrködés, jelenleg tizenegy mobiltelefonja van. Nős, a felesége is a közigazgatásban dolgozik, két gyermekük a 15 éves Katalin és a 10 éves Pál. is tam, ezek egy része működik Balatonföldváron. A települések közötti együtt- működés Finnországban is döcög. Hangosan kijelentik, hogy él a szándék, de a megvalósítás elbukik az egyéni érdekeken. Van azonban egy nagy különbség: ott hatalmi szóval ösz- szevonták az önkormányzatokat. Nálunk ez nem lehetséges, mert akkor mintegy 2500 polgármester és sok ezer képviselő válna fölöslegessé. Talán ötszáz polgármestert választhatna a lakosság, de ez nem cél; az a jó, ha minden településnek van gazdája. Megoldásnak látszik számomra a differenciált hatáskör telepítése és az együttműködési szerződések kombinációja. Az együttműködés mindig olcsóbb, mint az önállóság. gyobb terület ellátása a cél. így több iskola, több óvoda kerülhet közös fenntartásba, közös szakmai irányítás alá.- Elveszik a községektől az iskolát?- Szó sincs erről, a tulajdonjogot senki nem akarja elvenni. Viszont abban mindenki érdekelt, hogy egy-egy környék iskolái azonos színvonalon működjenek. Ez nem beleszólás az önkormányzat belső életébe, ezt azok hozzák fel érvként, akiknek van takargatnivaló- juk. Az önkormányzat vezetőinek lehet az a rosszul felfogott érdeke, hogy ők döntsék el, ki vagy kinek a rokona legyen a pedagógus, de a lakosságnak az a fontos, hogy gyermeküket a legjobb tanár tanítsa. A körjegyzőségeknél a jegyző körözzön, ne a lakosság, s a több intézményből álló iskolánál se a tanuló utazzon, hanem a szaktanár. Sok információt elhallgatnak a társulást ellenzők kicsinyes-hatalmi viszonyaik fenntartása érdekében.- A lakosság, a szülők ki vannak zárva a döntésekből?- Az iskolákat szerintem nem az ön- kormányzat szünteti meg, hanem a szülő azzal, hogy nem szül gyereket vagy nem a helyi iskolába íratja be. Az utóbbi esetben felmerülhet az önkormányzat felelőssége is; mert vajon jó iskolát tart-e fenn, ha a szülő onnan elviszi a gyerekét. Szerintem azért kell társulnia a kisiskolának, hogy fennmaradhasson. Egyébként ma nem az a kérdés, hogy mikor kell egy iskolát megszüntetni, hanem hogy építeni mikor kell. Erről sajnos nem a reális szükségletek döntenek, hanem az, hogy hol van pénz. Van, ahol egy kisiskola fejlődéséhez hiányoznak az anyagiak, másutt pedig az önkormányzat akkor is épít iskolát, ha nincs elég gyermek. A kormány orientáló szerepe sem érvényesül mindig, mert a koalíción belül is eltérő a pártok elkötelezettsége. Egyébként előrelépni úgy lehetne, ha közös döntéshozó szervezetet alakítanának a környékbeli polgármesterek, képviselők. Vitatkozzanak akár, de az is azt jelenti, hogy magukénak érzik a környék jövőjét. Sajnos, az a tapasztalatom, hogy sokan nem látnak túl a falujuk tornyán.- Az Ön szerint szükséges változásoknak van-e realitása?- Minden kormány mozgásszabadsáVárhatóan biztosítani kell a minimális működési feltételeket; a képzett személyzetet és a műszaki-technikai hátteret is. Úgy tudom, gondolkodnak azon, hogy a határvonalat feljebb húzza meg a jogalkotó, s ötszáz helyett az ezernél kevesebb lakosú települések sem működtethetnek majd önállóan hivatalt anélkül, hogy ne zárják ki magukat a pályázati rendszerből; ez a Somogy megyei önkormányzatok túlnyomó részét érintené.- Iskolát, óvodát is fenntartanak közösen az önkormányzatok.- E területen minőségi változás várható.* Eddig az is csoda volt, ha ezeknek a gyermekintézményeknek a fenntartására született társulás, de a jövőben naból semmi sem kerül a szeméttelepre. A szemétszállítás díja lényegesen drágább, mint nálunk, de ez senkit sem zavar, mert a fizetések is 5-8-szor nagyobbak a magyar átlagnál. A regionális hulladéklerakóban jelenleg a beérkezett szelektált szemét 40-50 százalékát újrahasznosítják. S tervezik, hogy 2004-re ez eléri a 80-90 százalékot is. ga beszűkül a ciklus második felére, de most is van lehetőség a műhelymunkára, az előkészületekre. Alulról kell építkezni. A munkát végezni kell, akármi lesz is a következő választásokon. Szerintem az Európai Unióhoz való csatlakozás a sorolt feladatok elvégzését mindenképpen kikényszeríti. Lehetnek bármilyen nézeteltérések a pártok között, a lényeg az, hogy a települési önkormányzatok minél sokoldalúbban együttműködjenek. Borosán Károly: - A környezetvédelmi szakember számára igen hasznos volt a Paijat-Hameeben létesített regionális hulladéklerakó és -kezelő telep megtekintése, hiszen a balatoni településeknek is létérdeke a tisztaság. S mint tudjuk, igen nehéz a szelektív hulladékgyűjtés megszervezése. Finnországban ez természetes. Szinte minden lakóháznál, de néhány intézménynél is komposztálót építettek a kertben, így a szerves háztartási hulladékBorosán Károly 1946. március 2-án született Marcaliban. 1964-től tevékenykedik a helyi közigazgatásban műszaki szakemberként. Előszűr a fonyndi járási hivatalban, majd Lellén dolgozott. 1980-1988 között tett egy kitérőt, mert a földvári üdülési igazgatóságnál vállalt munkát. Több mint tíz éve tért vfsz- sza Lellére, az önálló várnsi hivatalnál az elsők között nevezték ki köztisztviselőnek. A szakmai csoport vendéglátója egyébként az a Neopoli-Oy Részvénytársaság volt, amely nem ismeretlen a Balatonnál sem. A Balatonfejlesztési Tanács megbízásából készítette el a zamárdi hulladéklerakó és ártalmatlanító telep vizsgálatát. Ezzel párhuzamosan áttekintette a Balaton-part szemétgyűjtési, -szállítási és -ártalmatlanítási gondjait. Az rt tudományos alapossággal foglalkozik a környezetvédelemmel, a tájtervezéssel és a szemét ártalmatlanításával. Részt vesz a rendezési tervek készítésében. A magyar küldöttségnek bemutatták Lahti rendezési tervét, amely lényegében hasonlít a mi települési terveinkre, de a környezetvédelmi fejezetei jóval bővebbek és szigorúbbak. Különösen szigorúak az építési előírások ott, ahol elsőrangú követelmény a táj védelme. Nem nehéz levonni a következtetést: Finnországban a környezetvédelem mindent megelőz. A Neo-poli Oy szakemberei szerint Magyarországnak is elsősorban a környezetvédelemben és a mezőgazdaságban kell komoly változtatásokat végrehajtani, hogy megfeleljen az Európai Unió elvárásainak. A felzárkóztató pályázati lehetőségek is ezt szolgálják. Nastolaban az Uponor cégnél ismerős termékekkel találkoztak a magyar szakemberek, ott ugyanis komplett víz-, szennyvíz- és gázszállító berendezéseket gyártanak. A narancssárga szennyvízvezetékeket és idomokat mi is használjuk. Ennek egyszerű az oka: a finn cég Szek- szárdon leányvállalatot alapított. Borosán Károly elmondta: kicsit megmosoFinnország. Területe 338 ezer négyzetkilométer, több mint 5 millióan lakják. Ipari agrárország. Az egy főre jutó 6NP 22 ezer 980 dollár. A társadalmi össztermékből a mezőgazdaság 8,3, az ipar 35,4, a kereskedelem, a szolgáltatás a közlekedés és a hírközlés 17,8, az egyéb ágazatuk 38,5 százalékkal részesednek. Finnországban a földterület 8 százaléka szánté, 0,6 százaléka legelő, 77,4 százaléka erdő. Legfontosabb termesztett növényei az árpa, a zab, a burgonya, a cukorrépa, a rozs, a repce és a takarmány. Az áHattenyésztők szarvasmarha, sertés, juh, lé, rénszarvas, baromfi és méh tartásából élnek. Meghatározó a tengert és édesvízi halászat Bányászati termékei a kobalt, a vanádlum, a réz, az ólom, a krém, az azbeszt az arany, a Után. a nikkel. A feldolgozó iparban meghatározó a fa- és papíripar, az élelmiszeripar, a vas-, acél- és színesfémkohászat a vegy-. texts- és gépipar, a hajógyártás és a bőripar. A villamos energia termelés alapja a vízerő. A vasutak hossza 5863 kHonéter. A közlekedési utaké 76 ezer 775 kilométer. Ebből autópálya 318 kilométer. A belföldi vízi üt 6100 kilométer. Nemzetközi repülőterek Helsinki, Maarlanhamina, Pori, Tampere, Turku, Vaasa. Oulu. lyogták a szennyvízcsatornázás hiányában alkalmazott úgynevezett csápos szennyvízszikkasztó rendszereket. Vendéglátóik új finn találmányként mutatták be, holott ha kicsit primitívebb kivitelben, de mi is alkalmazzuk évtizedek óta. A lappeenrantai repülőtéren a légoltalmi pincerendszer volt újdonság, amely egy atomtámadás esetén is hatékonyan működhet. Mint kiderült, minden közintézményt és lakóházat csak úgy építenek meg, ha alatta korszerű óvóhely is van. Emiatt ma Finnországban nagyobb az óvóhelyek száma, mint az ország teljes lakossága. Az ezer tó országában állítólag minden családnak van külön szigete hétvégi házzal és vízparti szaunával. A Balatonnál is megjelentek a szaunák, ha nem is a vízparton. Heinolában egy madárparkban is jártak a balatoni szakemberek; itt a ritka fajokat kerítés nélküli madárházakban gondozzák. Talán nem véletlen, hogy honfitársainknak elsősorban az tűnt fel, hogy a több évtizede működő parkban fennállása óta nem volt rongálás vagy lopás. Bár csak elmondhatnánk ezt a tóparti településekről is! A lellei közterületek is gyakran megsínylik a vandálok pusztításait. Borosán Károly felhasználva finn tapasztalatait a leilei székhelyű Balaton park 2000 Kht számára készíti el a Tetves-patak területének természetvédelmi, ökológiai rehabilitációs projektjét. CZENE ATTILA - GÁLDONYI MAGDOLNA Magyar szemmel Finnországban
