Somogyi Hírlap, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)
2000-06-03 / 129. szám
HÉTVÉGE Somogyi Hírlap - 12. oldal 2000. Június 3., Szombat A miniszterelnök faluja Bethlen István grófra emlékeznek ma az inkeiek. Az iskola névadóünnepségén az ő nevét írják az épület homlokzatára, hogy bizonyítsák: a falu nem felejtette el egykori birtokosát, még akkor sem, ha évtizedekig nem beszélhettek róla. Bethlen Istvánról, a két világháború közötti időszak meghatározó politikusáról kevesen tudják, hogy élete összefonódott Somoggyal, mert minderről nem illett, s nem is lehetett beszélni. Az idősebb inkeiek ugyan jól emlékeztek azokra az évekre, amikor Hohenlohe herceg kaszói birtokának északi részét a miniszterelnök bérelte, s évente hónapokat töltött itt, de az új politika elítélte a múltat, hát ők is hallgattak. Talán két éve, egy nyári délutánon a Széchenyi könyvtár épületében beszélgettünk Bokor Péter történész-filmrendezővel, amikor Kaszóra terelődött a szó. A katrianoni határok kijelölése után elvesztette földjeit, ám ingóságait Magyarországra hozathatta. Olcsón bérelhető földet keresett, így jutott el egykori teréz- iánumi iskolatárása, Rohonczy Lőrinc jóvoltából a kaszói Hohenlohe herceghez. Egykori inkei intézője, Szondi Pál, Bokor Péter kamerája előtt elmesélte, hogy a mezőgazdasági gépeket Somogyszobig vonattal hozták. Bethlen, aki a mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémián szerzett diplomát, személyesen ellenőrizte a cséplőgépeket, naponta kilovagolt a határba, amikor májustól augusztusig itt időzött. A miniszterelnöknek naponta motoros futár hozta Budapestről az újságokat, s az aláírnivalókat. Amikor látszólag visszavonult a politikától, s inkei remeteként szürke eminenciás módjára irányította az eseményeket, ide zarándokoltak hozzá a szövetségesei, de az ellenfelei is. Gömbös Gyula többször megfordult nála, de jött Bethlen István kormányzata 1921. IV. 14.-1931. Vili. 24. belügyminiszter: Klebelsberg Kunó; (1921- 1922), Rakovszky Iván; (1922-1926), Scitovszky Béla (1926-1931) külügyminiszter: Bánffy Miklós; (1921-1922), Daruváry Géza; (1922-1924), Bethlen István (1924), Scitovszky Tibor (1924-1925), Walko Lajos(1925- 1930), Károlyi Gyula (1930-1931), honvédelmi miniszter: Belitska Sándor (1921-1923), Csáky Károly (1923-1929), Gömbös Gyula (1929-1931) igazságügyminiszter: Ráday Gedeon (1921), Tomcsányi Vilmos Pál (1921-1922), Daruváry Géza (1922-1923), Bethlen István (1924), Pesthy Pál (1924-1929), Bethlen István (1929), ZsitvayTibor(1929-1931) pénzügyminiszter: Hegedűs Lóránt (1921), Hegyeshalmy Lajos (1921), Bethlen István (1921), Kállay Tibor (1921-1924), Walko Lajos (1924), Korányi Frigyes (1924), Búd János (1924-1928), Wekerle Sándor (1928-1931) földművelésügyi miniszter: Szabó István (é1921), Mayer János (1921- 1922), Szabó István (1922-1924), Mayer János (1924-1931) kereskedelemügyi miniszter: Hegyeshalmy Lajos (1921-1922), Walko Lajos (1922- 1926), Hermann Miksa (1926-1929), Búd János (1929-1931) közélelmezési miniszter: Mayer János (1921), népjóléti és munkaügyi miniszter: Bemolák NÁndor (1921-1922), Vass József (1922-1930), Klebelsberg Kunó (1930), Emszt Sándor (1930-1931) vallás- és közoktatásügyi miniszter: Vass József (1921-1922), Klebelsberg Kunó (1922-1931). Apponyi Albert és a megye vezetői is kötelességüknek tartották, hogy rendszeresen felkeressék. 1926-ban, amikor bírósági ügy lett a frankhamisításból, s őt is tanúként idézték meg, a községek többsége azzal fejezte ki véleményét, hogy díszpolgárává választotta. így tettek az inkeiek is. A megyei levéltár dokumentumai között megtalálható a községi képviselő- testület 1926. augusztus 17-i üléséről készített jegyzőkönyv. Ebben olvasható: "A képviselő testület a Kegyelmes Úr díszpolgári választását annál nagyobb örömmel és lelkesedéssel mondotta ki, mert neki Inke községben van a gazdasága, s itt évenként több hónapot tölt el. Ezen felül pedig a község anyagi helyzetén már eddig is sokat lendített s kilátás van arra, hogy a jövőben is szívén fogja viselni kis községünk érdekeit s jó tanácsával mindig segélyezésére lesz közséposvári származású filmes historikus váratlanul rám kérdezett.- Tudja, hogy Bethlen a hercegtől bérelt egy nagyobb birtoktestet? - s néhány perc múlva már a kezemben volt a Bujdosó című 117 perces filmjének egy kópiája. Pergett a film a képernyőn, a kamera ráközelített egy jellegzetes inkei épületre, a kocsmára, amiről hamarosan kiderült, hogy egykor ez volt a miniszterelnök intézői háza, maga is benne lakott 1923 és 1944 között évente néhány hónapot. Utóbb egyre többet időzött itt. De miért pont itt? Romsics Ignác történész a rendszer- váltás idején a Teleki Intézetnél jelentette meg kiváló Bethlen monográfiáját, amely karácsonykor ismét a könyvesboltokba került most már az Osiris Kiadó jóvoltából. Ebben választ kapunk sok mindenre Az erdélyi származású, agrár képzettséggel is rendelkező gróf a günknek." Bethlen egyre több időt töltött In- kén, nyílt titok volt, hogy a marcali birtokos, gróf Széchényi Andor Pál felesége, Minci grófnő miatt. Egy ideig elnézőek voltak vele szemben, ám 1929-ben már élesen bírálták a Tisztelt Házban az illendőnél hosszabb inkei víkendek miatt. Amikor megvált a miniszterelnöki bársonyszéktől, Inkére vonult vissza. 1944-ben, közvetlenül azelőtt, hogy a németek megszállták Magyarországot, Horthy Miklós itt hívta fel telefonon, s közölte vele, hogy Hitlerhez utazik. A beszélgetésnek fültanúja volt az intéző is, aki elmondta Bokor Péternek, hogy Bethlen határozottan tiltakozott a kormányzó útja miatt, mert úgy vélte, hogy az út beláthatatlan következményekkel járhat. Aznap este összecsomagolt, s a Várba utazott. Vélhetően azért, mert Horthy Miklós fontos szerepet szánt neki a kiugrási kísérlet után. Néhány nap múlva bujdosó lett, mert a németek mindenhol keresték, Inkén is felforrtak utána mindent. Széchényi Andor Pálné boronkai vadászházában lelt menedékre másokkal együtt. 1944. december 6-án egy kozák előőrs itt bukkant rájuk. Mert a padláson fegyvert találtak, falhoz állították őket. Bethlen felfedte kilétét. Az orosz parancsnokság december 7-én Kaposvárra hozatta, ahol házi őrizetbe helyezték. Bizonyos jelek arra mutatnak, hogy megpróbálták a saját oldalukra állítani, ám mert ez nem sikerült, 1945 tavaszán Moszkvába, a hírhedt Ljubjankába vitték. Egyes források szerint márciusban, mások szerint április végén. Sorsáról sokáig semmi bizonyosat se lehetett tudni. Állítólag 1946. október 5-én hunyt el Moszkvában. A történész, politikus Katona Tamás mondta Békés Sándor mikrofonja előtt. "Hónapokig bujkált a Gestapo, majd a szovjet elől, s ez érthetően megviselte a hetven évnél is idősebb politikus szervezetét. Szívbetegségének ténye a börtöniratokon is olvasható. mi értelme és oka volt a fog- vatartásának, hisz semmilyen szerepe sem volt Magyarország Szovjetunió elleni hadba lépésében, olyannyira nem, hogy nem is értett egyet ezzel a lépéssel..." 1994. június 4-én, 14 órakor szállt le a tököli katonai repülőtéren a Magyar Honvédség AN 26-os repülőgépe, amely Deseő László vezérőrnagy hamvaival együtt hazahozta gróf Bethlen István földi maradványait. Azóta újra megjelent Romsics Ignác könyve, azóta egyre többet hallani Bethlen történelmi örökségéről. Azóta tudni, hogy a múlt Gernyeszegen született 1874. október 8-án. A pesti egyetemen jogot, a mosonmagyaróvári akadémián gazdálkodást tanult. 1901-től országgyűlési képviselő. A király valóságos belső titkos tanácsossá nevezte ki. A Teleki-kormány bukása után 1921. április 14-én miniszterelnökké választották. Ezt a tisztét 1931. augusztus 24-ig töltötte be, de lemondása után is meghatározó szereplője maradt a magyar politikai közéletnek. 1939-ben Horthy a felsőhöz örökös tagjává nevezte ki. Részese volt a különféle békekötési kísérleteknek. 1945-ben Moszkvába hurcolták. 1946. október 5-én máig tisztázatlan körülmények között ott hunyt el. Hamvait 1994-ben hazaszállították. Egyébként, őszintén szólva, nem tudni, rendszer politikai főiskoláján azt tanították, a magyar politikatörténet kiemelkedő alakja volt. Azóta egy kicsiny somogyi falunak se kell szégyellnie hogy polgára volt a néhai miniszterelnök. Ma iskolanévadót tartanak Inkén. Tervezik, hogy közterületet neveznek el róla, emléktáblát lepleznek le. Mindez jelzi: a múltunkat higgadtan, objektív mércével is mérlegre lehet tenni. NAGY JENŐ Az ellazulás művészete Stressz hatására az ember izmai megfeszülnek, bemerevednek, fájdalmassá válnak. A kellemetlen érzéstől gyakran tabletták segítségével, pihenéssel próbál szabadulni, s csodálkozik, ha nem sikeres a terápia. Thomas Nevitt L.M. T. Floridából hozta Kaposvárra annak a frissítő, relaxációs masszázsnak a módszerét, mellyel nem csak kezelni, de megelőzni is lehet a feszültség nyomán fellépő fájdalmakat. Tavaly érkezett a napsütötte, távoli földrészről, ám otthonában már tizenöt éve fogadta a felüdülésre vágyókat. A kaposvári magánklinikán berendezett, intim hangulatú rendelőjében kellemes, egzotikus zene, aromagyertya illata fogadja a testileg lelkileg megfáradt embereket.- Thomas olyan finoman, hozzáértéssel vezeti le a feszültségemet, hogy már kezelés közben is elalszom - mondta egy hölgy, aki rendszeresen felkeresi az ügyes kezű masszőrt.- Az első dolgom, hogy megmérem a paciens vérnyomását. A masszázs alatti ellazulásnál ugyanis oldódik a feszültség, csökken a vérnyomás. Ha már a kezelés előtt is alacsony, nem végezhetek relaxációs masszázst - mondta Thomas. - Ellenjavallt még bőrbetegeknél, trombózisnál és a rosszindulatú daganatnál. Ezért, ha szükség van rá előbb orvoshoz küldöm a pacienst és csak az ő javaslatára vállalom. A fáradt, feszült embernél azonban nagyon hasznos ez a masszázs. S nem csak akkor, amikor már fáj valamije. Sőt... A legjobb, ha megelőzésképpen használjuk. Thomas fő munkaeszköze a keze, csak ritkán használ kiegészítésképpen vibrátort. Azt mondja, a magyarok túlhajszoltak, tele vannak feszültséggel. Nagy szükségük lenne arra, hogy hetente egyszer-kétszer ellazuljanak. Az amerikaiaknak ez már természetes igénye. Ahogy az amerikai nők fodrászhoz, kozmetikushoz járnak, úgy térnek be egy-egy frissítő masszázsra, melynek nyomán javul a vérkeringés, gyorsabban ürülnek a szervezetből a salakanyagok, aminek fájdalomcsillapító hatása van. A magyar ember ezzel szemben leül, vagy lefekszik, ha fáj valamije, ahelyett, hogy megmozgatná fájdalmas tagjait.- A masszázzsal tulajdonképpen a testi és lelki egyensúlyt igyekszünk megteremteni, visszaállítani. Egy-egy frissítő, egész testre kiterjedő, vagy talpmasszírozás fél órától kilencven percig terjedhet. Közben gyakran elalszanak a paciensek, ami a teljes ellazulást jelzi. Utána azonban szinte repülnek, olyan könnyűnek és frissnek érzik magukat. Thomas naponta átlag tíz embert fogad. Mikor arról faggatom, hogy a nehéz fizikai munkának számító masz- százst követően ki lazítja el fájdalmas vállait, azt mondja: - Á masszázsnak megvan a technikája. Ezt nem erőből kell csinálni. Ám, ha mégis szükség van egy kis ellazulásra, kedves női munkatársaim vesznek kezelésbe. VÁRNAI ÁGNES Félhomály, halk zene, kellemes illat, finom kezek segítenek ellazulni FOTÓ: LANG RÓBERT
