Somogyi Hírlap, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-03 / 129. szám

2000. Június 3., Szombat HÉTVÉGE Somogyi Hírlap - 13. oldal Kései zápor Pünkösti rózsa mécse még nem ég, üvegszilánk a sebből nem világol; zöldellnek mégis bodzák, gesztenyék - tépázza águk gyerekkori zápor. Merítgetem, mint megáradt Rinyát, kosárral múltam: kiapad magától. Iszapom őrzi szennyét, aranyát: halak, szilánkok sárhalála vádol. Nem őrzi láz sem bennem a fiút, kit tavaszodni hívott Belcsapuszta, és csak aludni futott Barcsba vissza. Fölgyújthatná a földet, s kialudt a színek boldog parazsa szememben. Fgy szikra gyűl csak. Lomha. Ki se röppen. ______ ______ VERESS MIKLÓS S zerelmes somogyi utazások A Berzsenyi társaság gon­dozásában jelent meg Ve­ress Miklós Somogyi uta­zás című könyve. A József Attila-díjas költő, műfordí­tó kötetében életre kel a gyermekkor, az eszmélés kezdete, a hajdani nagy szerelmek reménye, az igé­ző somogyi táj. És az édes­anyja alakja. Az anyáké, akiknek „nem fájhat sem­mi úgy, mint (...) az öregség,/ ha fényképért ku­tatnak az ócska fiókban,/ s magányosan lobognak a kályhában az esték...”- Somogy az anyámat, a taka­rítónőből gyógyszertári leltározóvá lett asz- szonyt jelenti, akinek élete Somogy térképe. Ezért ajánlottam a kö­tetet az ő emlékének - mondta Veress Miklós, aki legújabb köteteit, a Somogyi utazást és a Gombolós gimbelét de­dikálta a könyvheti meghívón, író-olvasó találkozókra és negyve­nedik érettségi találkozójára érke­zett. - Törékeny termetét megtör­ték a raktárak nehéz bálái, s amikor vidékre utazott, gyakran engem is magával vitt. Osztatlan iskolában tanultam Alsóbogáton, ahol majd­nem belefulladtam a tóba, de Nagyszakácsiban, Erdészlakon is laktunk. Szinte szürrealisztikusan maradtak meg bennem a somogyi álmok. Szegeden is éltem, mégsem jönnek elő úgy az emlékképek, mint a barcsi, háború utáni kert, a Rinya-part. Gyerekkoromban lát­tam, hogyan fut bele a Rinya a Drá­vába, míg el nem aknásították a ■partot. Amikor hazafelé tartok, mindig megdobban a szívem a so­mogyi dombok láttán. Az anyai emlőt, a nyugalmat jelenti a táj, és 'a szeretők mellét is; izgalmas, ka­maszkori szerelmeket, amelyek Kaposváron értek be. Anyám és a szerelmeim arcát a szemem mö­Veress Miklós újságíró, költő, műfordító 1942-ben szü­letett Barcson. A kaposvári Táncsics gimnáziumban érettségizett, a szegedi tudományegyetemen szerzett tanári diplomát. Kiskunfélegyházán tanított, különböző lapok, majd az ÉS munkatársa. 1973-ban József Attila- dijat kapott. 1975-ben alapította a Mozgó Világot, en­nek 1981-ig a tőszerkesztője volt; 1985-88-ig az Író­szövetség főtitkára. Azóta „szabadúszó”. Öt verseskö­tete, két gyermekkötete van. Művei öt országban je­lentek meg; több versét megzenésítette a Kaláka együttes. Nős. két lánya, egy unokája van. gött vittem magammal, bármerre jártam a világban. Amikor anyám meghalt, hosszú évekbe tellett, mi­re rájöttem; nem korlátozódhat csak a tragédiákra a Somoggyal va­ló kapcsolat. Szeretném megírni az itt átélt további élményeimet. Somogy zöldje Mset ad, hallom a lombsusogást, és érzem a vihart is, az ágropogást az alsóbogáti úton, amikor két tejeskannával ke­zemben igyekeztem haza, s a kőris- bogár-rágta nádas szagát is. So­mogy színei beleivódtak az életem­be, a munkámba, de a hazatérések fájdalommal is járnak. De örülök, hogy hazatértem, mert a Berzsenyi társaság kiadta azt a kötetet, amely az Ómagyar Mária-siralommal kez­dődik, ami a költészet elejét jelenti, s nagy megtiszteltetés, hogy az én versemmel végződik, ami egy re­ményt keltő, latin idézet. LÖRINCZ Török hétköznapi történetei Lendül az óriáskerék - Elengedte a novellái kezét Óraadó az iparművészeti­ben, ír, rendez, közben a színművészetin drama­turgiát tanul. Tanárként három évig szállodapor­tás volt, de akkor sem hagyta el a Déryné ván­dorszíntársulatot, amit tíz éve alapított. Sőt, ez a csapat rázta fel újra, amellyel most a Margit legendája című, zenés történelmi fantáziajáték ősbemutatójára készül. Török Tamás Hétköznapi történet című, második novelláskötete a könyv­hétre jelent meg. Névjegy: Török Tamás 1956. május 25-én Tabon született; a kaposvári köz- gazdaságiban érettségizett. Pécsen szerzett tanári diplomát, majd az ELTÉ- n történelem szakon végzett 1985-ben. A kaposvári Iparművészeti szakkö­zépiskola elődjében tanított, három évig a Csiky Gergely Színház drama­turgja volt. később a rendezvényirodát vezette. 1992 óta szabadúszó. 25 évig röplabdázott, 36 évesen vált meg a pályától. A kaposvári Ifjúsági Színpad, majd 1999 óta a Déryné Vándorszintársulat vezetője. 1997-ben Keresztek címmel jelent meg első kötete. 1998-ban Kaposvár Város Szol­gálatáért, 2000-ben Somogy Polgáraiért dijat kapott. Két lánya van.- Ezekben az elbeszélé­sekben benne vagyok én, és benne van a nagyvilág; irodalmilag átfésült sze­replőkkel a mai magyar valóság - mondta Török Tamás. - Örömről, bánat­ról, sportról, művészetről szól, s arról, hogy mi dol­gunk a világban.- Mi dolgunk a világ­ban?- Meg kell találni önmagunkat, s aztán kapcsolatokat kell teremteni másokkal, mi­közben nem bújunk álarc mögé, és nem tit­koljuk az érzelmeinket. Szóba kell állni el­esett emberekkel is, nemcsak a sikeresek­kel, és semmilyen szituáció mellett nem mehe­tünk el közönyösen.- Ma nem divat nyíltan vállalni az érzéseinket. Sokaknak olyan „snassz” beszélni róluk.- Ez a baj. Az érzéseinket ki kell mutatni. Nem szégyen sírni vagy nevetni, mert különben tele le­szünk feszültséggel és elhatalmasodik rajtunk a depresszió. Le kell venni a hétköznapi maszkokat.- Ezt éppen egy rendező mondja, aki színtársu­latot vezet, s ahol óhatatlan, hogy álarc mögé búj­janak a színészjelöltek...- Remélem, hogy nekünk nem kell, mert nem színházban játszunk, hanem művelődési házak­ban, sportcsarnokokban lépünk föl, és a közönsé­get is bevonjuk a produkcióba.- Ez különösen jól sikerült Kaposmérőben, a millenniumi napon, ahol két férfit találtak az első sorokban a társulat hölgy tagjai, így mindegyikük az ő ölükbe ült, tekerte nyakuk köré a boát, és sú­gott szerelmes szavakat a fülükbe csábosán...- De erre vevők voltak a férfiak, különben nem vállalták volna. Ha egy sanzon a férfinak szól, és ha éppen ott ül a közelben s nézi igézőén a szí­nésznőt, akkor persze, hogy odamegy hozzá az énekes.- írás, rendezés, dramaturgia számos ponton találkozik. Milyen irodalmi gyökerek, olvasmány- élmények és élethelyzetek vezették a kezét?- Radnóti, Arany lírája, Jókai és Gárdonyi pró­zájának a nyelvezete mindig megbabonázott. De én nem vagyok író, mert az összegyűjtött írások impressziók, amelyek kéthavonként változnak, s lehet, hogy ha akkor olvasom őket, akkor már nem tetszenek. Tehát semmi garancia nincs arra, hogy húsz év múlva is megállják majd helyüket. Éppen ezért készült nehezen ez a könyv, mert a nyomdai korrektúrába én is befolytam, és volt olyan, hogy belejavítottam, szinte teljesen átírtam egy-egy elbeszélés végét. Jogosan mondták a nyomdászok: engedjem el már a novelláim kezét, mert különben soha nem lesz belőlük könyv. Az irodalomszemléletben sokat segített Vidák Gizella, aki a közgazdaságiban pályakezdő tanárként taní­tott és azt mondta: az irodalom művészet, amiben szabad véleményt alkotni, és szabad szabadnak lenni.- Mi adta az indíttatást az első novellához?- A város első kábítószeresével találkoztam egy­szer, még a sportolói múltamban, amikor éjszaka lépcsőztem, edzettem, és a lépcsőház egyik sarká­ban megmozdult a sötét. Ott ragasztózott egy em­ber...- Miközben gyűlt a kötet anyaga, megkezdődtek a Millenniumi Bizottság által támogatott Margit-le- genda zenés tönénelmi fantáziajáték próbái. Mi­kor lesz az ősbemutató?- A történetet én írtam, a dalszövegeket és a ze­nét pedig Szilas Miklós. Az innen elszármazott fi­atal, tehetséges színművészetis hallgatókkal - köz­tük Bállá Eszterrel és Karalyos Gáborral -, Némedi Árpáddal és Körösi Andrással, a Csiky Gergely Színház művészeivel, a musical-szakosokkal, a dérynésekkel és a Somogy táncegyüttes tagjaival mutatjuk be augusztus 20-án Kaposváron. A szé­kesegyház „terasza” lesz a színpad, a Kossuth tér pedig beülésezve a nézőtér.- Häköznapi történet a kötet címe. Az ön élete nem hétköznapi.- Dehogynem! Igaz, elég forgandó a szeren­csém, de ha nagyon mélyre kerülök, egy idő után mégis fellendülök, mint az óriáskerék. S az a szép benne, hogy - sportnyelven szólva - olykor le­győzhetem magamat. Az én hétköznapi történe­tem az, hogy embereket keresek, olyanokat, akik­kel jól érzem magam.- S ez elég?- Talán. Őszinte beszélgetésekre, nagy találko­zásokra várok. Egy kínai bölcs azt mondta, hogy ha az életben van egy igaz szeretőd, egy hű bará­tod meg egy kutyád, akkor nem éltél hiába. Én ezeket keresem. LŐRINCZ SÁNDOR Volt - nincs Csikorog az ajtó, rozsdás a kilincs csak arról énekelhetek ami volt - ami nincs kopárak a rétek, hervad a kikerics csak azt sirathatom ami volt - ami nincs Emberséged hite az egyetlen kincs alig-alig ködlik ami volt - ami nincs. SZIRMAY ENDRE Könyvajánló „Ez a könyvem mindenki szeren­cséjére nem az összes verseimet tartalmazza, és nem is válogatott verseimet, e kifejezés általánosan elfogadott értelmében, mert a válogatás a minőségi kritéri­umokon kívül többnyire más kor­látozó szempontokat is figyelem­be vesz. Azokat gyűjtöttem közülük össze, amelyeknek ma is örülök. Reményeim szerint bármelyiküknek lehet esélye arra, hogy olvasóját kárpótolja fárad­ságért.” EÖRSI ISTVÁN EÖRSI ISTVÁN SZÖGEK doztfKyfíjloll vcí'ípk 1*52-20*9 Eörsi István „Szögek” című verseskötetét dedikálja Kaposváron a Stúdium könyves­boltban (Fő u. 20.) június 6-án 11 órakor. Minden olvasót szeretettel várunk! A fenti könyv 10 százalék en­gedménnyel megvásárolható boltjainkban. Törzsvásárló­inknak további engedménye­ket adunk. Stúdium könyvesbolt Kaposvár, Fő u. 20., Köny- vesház Kaposvár, Teleki u. 24., 82/424-963, Antikvári­um és könyvkereskedés Kaposvár, Múzeum köz 2., 82/416-944, Könyvesbolt Kaposvár, Honvéd u. 9., 82/420-552, Bagoly köny­vesbolt Kaposvár, Honvéd u. 9„ 82/420-552, Holló köny­vesbolt Marcali, Széchenyi u. 1. 1/c., 85/312-776. (x) Könyvbemutatók Nagyberkiben ma délelőtt 10 óra­kor a Kapos völgyi falvak könyvtá­rosainak találkozója. Vidám törté­netek - Szita Ferenc és Varga Ró­bert idézi fel a múltat és a jövőt. Hétfőn, június 5-én 14.30-kor Csokonyavisontán A Palacsintás király - az iskolai könyvtárban Fé­sűs Éva meseíró találkozik kis olva­sóival. 18 órakor Kaposváron a Színfolt Galériában Hétköznapi történetek: Török Tamás új köny­vének bemutatója. Kedden délelőtt 10-kor Kapos­váron a Füredi úti fiókkönyvtárban Barnabás meséi; Nyári László író és Őszi Zoltán illusztrátor beszél­get új könyvéről a gyerekekkel. Szerdán 18 órakor Homok- szentgyörgyön a könyvtárban Zá- kányi Bálint Lator a szélső fához című verseskötetének bemutatója. Csütörtökön 14.30 órakor Ka­posváron a 48-as ifjúság útjai fiók- könyvtárban Szirmay Endre költő mutatja be Válogatott versek című gyűjteményes kötetét. ________■ K evesebb pénz jut könyvekre Mennyit költ könyvekre? - erről kérdeztük olvasóinkat. És arról is: kit és mit olvas­nak szívesen? Milyen kötete­ket vesznek? Gombos Péter oktatásszervezési osztályvezető, Kaposvár: - Hob­bim az olvasás, de a munkámhoz is kellenek könyvek. Régebben sokkal több kötetet vásároltam, most inkább antikváriumokban keresgetem, főleg a szépirodalmat. Itt egy új kötet áráért többet is tu­dok vásárolni. Csordás Ferenc mérnök, Siófok: - Történelmi kiadványokat, termé­szettudománnyal foglalkozó köte­teket, havonta mintegy ötezer fo­rint értékben vásárolok. Néha egy- egy drágább könyvet is veszek, ezeknek az árát többszöri részlefi­zetéssel törlesztem. A 20. századi történelem megszállottja vagyok, de szívesen forgatok szépirodalmi műveket is. Károly Zoltán főiskolás, Kapos­vár: - Általában zenei könyveket vásárolok, ebben „mindenevő” va­gyok. Legjobban a dzsessz érde­kel. Kedvencem még Agatha Christie. Évente három-négy köny­vet veszek, otthon viszont jól el va­gyok látva irodalommal. Szerin­tem ez az új technoőrült korosz­tály nemigen olvas könyvet. Horváth Erika nagyatádi felszol­gáló: - Öt-hat könyvet veszek egy évben, szakácskönyveket, regé­nyeket. Néhány ezer forint jut rá. Szecsődi Tibomé óvodavezető, Marcali: - Néhány éve még 6-8 ezer forintot költöttem havonta. Elsősorban művészeti albumokat, lexikonokat, történelmi és földraj­zi témájú műveket vásároltam, ezekből a gyerekeim is tanulhatnak. Regénye­ket édesanyámnak szoktam ajándékozni. Ha belegondolok, az idén még nem is vettem könyvet, de pótolom a mulasztásomat. Takács Norbert egye­temista, Balatonboglár:- Egyáltalán nem veszek könyvet, erre nem futja az ösz­töndíjból. Rendszeresen járok vi­szont könyvtárba. Szeretem a 20. századi magyar irodalmat, sokat forgatom a közgazdaságtudomá­nyi szakkönyveket is. Kovács Dóra pedagógus, Ka­posvár: - Most sokat köttök, mert jár könyvutalvány is a pedagógu­soknak. 11 200 forintot kaptunk; ebből beszereztem a testnevelés­sel kapcsolatos szakirodalmat, mert főiskolára is járok. Szívesen olvasok, első­sorban verset, Radnótit és Adyt. Kovács Melinda beta­nított rnunkás, Nagya­tád: - Évente 10-15 ezer forint. A gyerekeknek ve­szek minden hónapban egyet-kettőt, ünnepekre is ajándékozunk köny­vet. Nemrég négy verseskötetet vettem, magamnak meg egy ro­mantikus regényt. Szomenauer Zsuzsanna nép­művelő, Kaposvár: - Imádok ol­vasni, de egyre kevesebb pénz jut könyvre. Most főként ajándékba veszek. Ha tehetném, Esterházy új művét rögtön megvásárolnám. Régen a szépirodalomtól a pony­varegényig mindent megvettem; ma a könyvtár marad, s az antik­várium. Galba Mihály üzletkötő, Bolhás: - Évente mintegy 50 ezer forintot köttök könyvelje. Főleg a számítástechnika, a sport, a hor­gászat érdekel és általában szak­könyveket veszek, szépirodalmat ritkán. Bodor Tibor grafikus: - Nagyon drágák a könyvek; a tévé, video kihúzza alóluk a talajt. Az értel­miség azonban mindig fog olvas­ni. A kedvencem Merle. Bozsoky János, a Csillagászati Egyesület kaposvári tagozatveze­tője: - Természettudományokkal, filozófiával és sporttal kapcsola­tos könyveket vásárolok. Régeb­ben havonta két-három ezer fo­rintot költöttem rá, mostanában kevesebbet. Drága a könyv; sokan meggondolják, vegyenek-e, pedig a műveltség megszerzéséhez az olvasás a legjobb út. __________■

Next

/
Oldalképek
Tartalom