Somogyi Hírlap, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-10 / 135. szám

R I Piros pünkösd jkirálynéja i i i i i i "i A lányoknak szépséget, a gyerekeknek egészséget ad a pünkösdi harmat a régi hiedelmek szerint. Ennek ellenére ma reggel vélhetően már a somogyi falvak­ban sem vitték ki a csenevész gyereke­ket a mezőre harmatos fürdetésre. Ám az andocsi Mária-szobor a hagyományok szerint most is piros ruhát kapott pün­kösdvasárnapra abból a 230 darabos ru­határból, amely az utóbbi két és félszáz év alatt gyűlt össze. A piros a szeretet mellett az egészség színe is, a húsvét után félszáz nappal ránk köszöntő pün­kösd fontos egyházi ünnep. Andocson, a neves búcsújáróhelyen régen a 13 búcsú között az egyik legjelentősebb volt a pünkösdi, amikor sok százan zarándokoltak el a több mint ötszáz éves templomhoz. Sza­bó Imre esperes ma is felkészülten várja az ér­deklődőket, és készségesen megismerteti ve­lük a késő gótikus műemlék, valamint a 135 centiméteres kegyszobor történetét. A Mária- szobron kéthetente pénteken cserélik a ruhát abból a kollekcióból, amely 253 év óta össze­gyűlt. Az elsőt Széchenyi Katalin grófnő adta, s azóta fogadalmi ajándékokkal - hímzett, ne­mes anyagból készült darabokkal - gyarapo­dott a gyűjtemény. Az andocsi lelkipásztor különösen büszke a mostani pünkösdön, ugyanis elkészült a főoltár aranyozása. Az egyház pünkösdi ünnepéhez számos népszokás kapcsolódik. Dr. Király Lajos kötet­be is gyűjtötte a jeles napokhoz kötődő szoká­sokat, melyek közül érdekes példákat említ a pünkösdi király választásra. Barcson például régen lovasbandérium ment az erdőbe, ahol a legények megválasztották maguk közül a pün­kösdi királyt, aki azon az egy napon a mulat­ságaikban parancsolt. Nem csupán egy napig, hanem egész esztendőben tartott Lakócsán a pünkösdi királysága annak a fiatalembernek, aki a leggyorsabb lovasként meghívást kapott azután minden lakodalomba, sőt ingyen italt is a kocsmában. • Kapitány Orsolya a megyei múzeum nép­rajzi munkatársa szerint remélhetően újabb reneszánsza lesz a régi hagyományoknak.- Kezdenek magukhoz térni a falvak, nő a közösségformáló erő. Berzencéről például 30 májusfa felállításáról hoztak hírt. A pünkösd a tavaszi megújhodás ünnepe, bár az idén túl korán köszöntött ránk a nyár. Ilyentájt táncol­ják ki a májusfát, választanak pünkösdi király­nét, mondanak jó termést kívánó rigmusokat. Pünkösdi királynak mindig olyant választot­tak, aki példakép is lehetett ügyességben, erő­ben, kitartásban, hiszen ő később előjogokat élvezett, felnéztek rá. A pünkösdi királynénál azonban inkább a kor döntött: kicsi, könnyű gyereklányt választottak a társai, hogy köny- nyen felemelhessék. A házaknál azután jó ma­gasra tartva azt kívánták, hogy olyan magasra nőjön a gazdaasszony kendere mint a kezük­ben tartott királyné. A mai világban talán nincs különösebb jelentősége e rigmusnak, de megérezhetjük a mágikus erejét, ha ismerjük a hátterét. Régen a kender az egyik legfonto­sabb növénye volt a paraszti gazdaságnak, ab­ból készült a ruha, a házivászon. A mesztegnyői faluházba látogatók élőben is láthatják a pünkösdi királynéválasztást. Kövesdi Gyuláné most sem mulasztja el bemu­tatni az ünnephez kötődő játékokat, sőt az ér­deklődőket a kender feldolgozásának munka- folyamataival és a paraszti ruhatár szép darab­jaival is megismerteti. Megtudhatjuk tőle azt is, hogy a pünkösdölő lányoknak pénz helyett süteményt és gyümölcsöt illik adni, s ez utób­biból csakis pirosat - almát, cseresznyét, meg­gyet -, hogy egészségesek legyenek Izményi Éva Polgármesterek fürdőgatyában Főleg a törpeharcsák kap­tak a kukacomra - mondta tegnap stílszerűen Hoffman Ferenc kárai pol­gármester az andocsi „Szi­get” Horgászegyesület ta­ván első alkalommal szer­vezett somogyi polgármes­terek és köztisztviselők horgászversenyén. A rövid-és fürdőnadrágos, me­zítlábas polgármesterek, köz- tisztviselők kitartóan lógatták készségeiket szombaton az adocsi horgásztavon. Kapás is volt bőven: a kis pontyok, a keszegek és a törpeharcsák gyakran akadtak horogra. Dr. Spiegl József, a megyei köz­gyűlés alelnöke szomszédját, Máj Péter ecsenyi polgármes­tert froclizta: azt mondta neki, azért szervezték a tegnapi hor­gászversenyt, hogy mire elké­szül Ecsenyben a horgásztó, addigra a falu első embere el­sajátítsa a pecázás alapvető fortélyait.- Tanulmányúton vagyok, akárcsak két hete a Somogyért Egyesület horgászversenyén - magyarázkodott Máj Péter. - Akkor szerencsém volt, mert a félszigetre kerültem, és jöttek a halak. Most kiderült: tudás is kellene a horgászáshoz. Ezért is hoztam menedzsert, Haller Zoltánt, akitől az instrukciókat kapom. Egyébként szeretik a halak a csalimat, de nem ezek a pontyok. A tegnapi verseny fürdőmes­tere Galba Mihály bolhási pol­gármester volt, aki - miután be­vágott egyet -, elszakadt a zsi­nórja, s a hal elvitte az úszóját. Hogy mentse a drága eszközt, jó harminc métert úszott érte a kellemesen hűsítő tó vizében. A partra éréskor azt mondta: megérte, megmentette. A tizenhárom településről érkezett húsz horgász verse­nyét Eső Zsolt nemesvidi alpol­gármester nyerte. A legna­gyobb halat, egy 1,15 kilogram­mos pontyot dr. Kovács József taszári polgármester, a legki­sebbet, egy 3 centiméteres tör­peharcsát dr. Spiegl József akasztotta. Krutek József 2000.június 11 ★ KÖZELRŐL ★ 3 TILALMI LISTA Túlszámlázás, fizikai fenyegetés, a vendég megtámadása szere­pel azon az éttermi listán, melyet az ame­rikai nagykövetség minden évben össze­állít állampolgárai fi­gyelmeztetésére. Internetes honlapju­kon is olvasható a tu­ristáknak szóló figyel­meztetés: kerüljék azokat a helyeket, ahol az étlapon nem találnak árat. A Balaton mellett üdülő­ket inkább a lopások érintik, elveszett útleve­lük, pénzük, személyi holmijaik miatt fordul­nak a követséghez segít­ségért. A németek ta­pasztalt turisták hazánk­ban, s megfontoltan vá­lasztanak éttermet ma­guknak. Hollandiából több százezren lépik át évente a magyar határt - tudtuk meg Molnár Gá­bor kulturális referens­től. Ismeretei szerint a hollandok nagyon jó vé­leménnyel térnek haza tőlünk, legkedveltebb célpontjuk a Balaton. Egyébként az amerikai éttermi feketelistán sze­replő hat vendéglátó- hely mindegyike buda­pesti. Információink szerint azonban tavaly még létezett kaposvári feketelista is, amely a Taszáron állomásozó amerikai katonákat óvta azoktól a helyektől, ahol gyakran fordultak meg zsebesek, prostituáltak vagy esetleg verekedé­sekre lehetett számítani. A külföldiekre váró somogyi vendéglátóhe­lyek zöme azonban nem engedheti meg magának, hogy hírbe hozzák. El­lenkezőleg, a szolgáltatá­sok bővítésével igyekez­nek fogyasztásra ösztö­nözni. Az elegáns zamárdi Família Hotel ki­alakult vendégköre né­metekből és magyarok­ból áll. Ferenczi László szállodaigazgató július közepétől számít a sze­zon erősödésére. Bár vendégeik a tehetőseb­bek közül kerülnek ki, nagy költekezést csak el­vétve engednek meg ma­guknak. Tapasztalata szerint a külföldiek visz- szafogottabbak, inkább egy-egy magyar társaság­nál fordul elő jelentő­sebb fogyasztás. A gyógyfürdője miatt keresett Igáit főként a né­metek látogatják elősze­retettel. A Hotel Igái árait a magyarok is meg tud­ják fizetni, a vendégkör felét ők teszik ki. Fősze­zonban sem éri el a hét­ezer forintot egy Két­ágyas szoba ára reggeli­vel. Zimmermann Ár­pád, a szálloda üzemel­tetője szerint a fürdőven­dégek elsősorban a gyógyulást keresik és nem a szórakozást. Nem szívesen költekeznek, igaz, az étlap árai sem kényszeríti őket ilyesmi­re, hiszen a kétszemé­lyes bőségtálat 1500 fo­rintért, a bélszínt ezer fo­rintért szolgálják fel. Ki­emelkedő fogyasztást nem őriz a pincérek em­lékezete, ám azt a házas­párt még most is emlege­tik, aki tavaly szilveszter­kor mindössze két ital engedett meg magának az egész éjszaka folya­mán. A siófoki Napfény Hotelben főként egy né­met utazási iroda szerve­zett csoportjai váltják egymást. Császárné Lits Mária szállodavezető büszke arra, hogy vendé­geik között visszatérők is vannak, ami a turista elé­gedettségét jelenti, sze­rinte a Balatonra látogató külföldinek leginkább a figyelmes, gondoskodó vendégfogadásra van igénye. Izményi Éva Hódit a tartós smink Nem fáj, három, jobb esetben öt évig megmarad, nem kell reggelente órákat tölteni a fürdőszobában, nem árt neki a víz - a felsoroltak mind iga­zak a kozmetikai tetoválásra. A Somogyi Hírlap Vasárnap Reggel Karancz Anita kozme­tikust kérdezte az újabb divat „titkairól”.- Másfél-két év óta készítenek Magyarországon ilyen úgyneve­zett tartós sminket, de a lehetősé­gek egyre bővülnek. Ma már tan­folyamokat is szerveznek, ahol az erre kifejlesztett speciális ké­szülék használatát, sterilizálását tanítják meg. Fontos, hogy csak bevizsgált szerkezetet lehet hasz­nálni. Maga a gép, amellyel a smink készül a markomban elfér, összesen három alkatrész tarto­zik hozzá - avat be a kozmetikai tetoválás rejtelmeibe Karancz Anita. A kis készülék azonban cso­dákra képes. A nők főként az aj­kak korrigálására használják, de a szemhéj, a szemöldök sminkelése is hódít, hiszen a hiányzó részek könnyedén pótolhatók. A szájkon­túron kívül az egész ajkat be lehet festeni, formázni. Ha valakit már tetováltak, tudja némi fájdalmat el kell viselni. Ennél a beavatkozás­nál azonban nem.- A festeni kívánt felületet be- krémezem, ettől elzsibbad és nem érez semmit a vendég. Az anyag mindössze két milliméter mélyen hatol be a bőrbe, ezért elég az ér­zéstelenítés. Majd kirajzolom a formát, átkarcolom és tulajdon­képpen el is készült a tartós smink. A műveletek után bevara­sodik a testrész, de ez négy-öt nap alatt el is tűnik. Két hét kell, amíg a színek úgymond beérnek. So­kan csalódnak, amikor a var eltű­nik, hogy milyen világos, nem egészen ilyet szerettek volna, de szerencsére az idő engem igazol, és besötétednek az árnyalatok. A festék is speciális, ásványi eredetű anyagokból állítják ösz- sze, nem vált ki allergiás tünete­ket. A kívánt színt kikeveri, majd felviszi a bőrre. A kozmetikai teto­válásra rá lehet sminkelni, tehát a színek ideiglenesen változtatha­tók. Mi több, a megunt árnyalatra rá is lehet tetoválni. Most biztos sokan elgondol­koznak, mennyibe is kerül mind­ez. A kozmetikai szerek árait fi­gyelembe véve, és ha ebből több évre elegendő mennyiséget ve­szünk, akkor mindenképpen kifi­zetődő. Ma már a sportolónők is ezt használják, hiszen az edzések alatt is ápoltnak tűnhetnek. Nem beszélve a kényelemről: nem kell este lemosni, majd reggel újra sminkelni, nem kell félni, hogy szétfolyik, elkenődik. Itt a nyár, a kánikula, a strandon is fittnek érezhetjük magunkat. Bármily furcsa, a szolárium nemhogy gyengítené, inkább még egy ár­nyalatot erősít is a kozmetikai te­továláson. Egyelőre a szem kör­nyékét és az ajkakat sminkelik ily módon, de külföldön már elterjedt az arcpír is. Ez már jóval bonyolul­tabb folyamat, de talán nem kell sokat várni, és hazánkban is elké­szíttethetjük a kozmetikai test­tetoválás ezen formáját. Szabó Kinga /ü jyjjüJyü (Sa a 3a?aglß [hifltDpiip Vogel József még érzi a repülés boldogságát, jóllehet egészsége miatt tizenhárom éve szelte utoljá­ra a levegőt. Az volt az 1205. ejtő­ernyős ugrása. A taszári nyugdíjas katona azóta még gyakrabban ve­szi kezébe a faragókést. Most a ka­posvári Zrínyi iskola címerét készí­ti, és a júniusi nemzetközi ejtőer­nyős tábort szervezi. Felszáll ő is a géppel, de már nem ugrik. Nehezen szokja meg, hogy nem húzza a há­tát az ejtőernyő... Vogel József már civilben is ugrott, a Magyar Repülőszövetség színeiben, de amikor 37 éve Taszárra került, még in­tenzívebben foglalkoztatta az ejtőer­nyősök élete. Az ő fő feladata volt a re­A taszári emlékmű előtt Névjegy: Vogel József főtörzszászlós 1933-ban született Sárbogárdon. Dunaújvárosban szerzett villanyszerelő szakmunkásbizonyítványt. 1953- ban vonult be Taszárra. Éveken át az ejtőernyős szolgálat parancsnokhelyettese, majd 1982-87 kö­zött, nyugdíjazásáig parancsnoka. A Magyar Vete­rán Repülősök Országos Szövetsége Somogy Me­gyei Egyesületének a titkára. Nős, egy fia és két unokája van. , FOTÓK: KOVÁCS TIBOR pülőgép-vezetők ernyőinek karbantar­tása. Tévedni nem lehetett.- Amikor ugrottam, a félelmet - ami néha a hatalmába kerített - soha nem mutathattam ki, mivel mögöttem álltak a többiek - meséli. - Egyébként legtöbb­ször csodás nyugalmat éreztem zuha­nás közben, s mindig a következő ugrás­ra gondoltam. Általában havonta há­romnapos kiképzéseket tartottunk, s csak azt követően emelkedtünk a leve­gőbe. Most már jobbára csak itt a földön kísérem figyelemmel az ugrókat. De an­nak örülök, hogy többször láttam 3- 4000 méteren a Nap születését és az éj­szakát is. Csodás élmény volt. A taszári ejtőernyős bognármester édesapjától örökölte a kézügyességét, bár gyerekkorában nem érdekelte a szakma. A hadseregben pedig mindig fúrt-farigcsált volna: kis repülőgépet, szemüvegkeretet, asztali lámpát plexi­ből, polcokat, falidíszeket fából. Nyug­díjasként még több ideje van a faragás­ra. Bár műhelye nincs, csak egy sarok a konyhában, de az apróbb tárgyakhoz nem is kell nagyobb hely. Kamarakiállítás fogadja a látogatót a nappaliban. A falat egy szárnyas relief uralja, amelyet hatvanadik születésnap­jára faragott. Az igazság, a szeretet, a bá­nat és u.. öröm tükröződik a faarcokon. Megörökítette a napfogyatkozást is, szá­mos alkotása a keleti világot idézi, de megelevenedik a parasztasszony magá­nya is a megfaragott szobabelsőn. Az Ikon című képen markáns férfiarc, ős­magyar fejdísszel... A somogyi pásztorfaragások gazdag motívumkincse hiányzik a dísztárgyak­ról. Alkotójuk azt mondta: inkább meg­marad a fantáziavilágnál, nem akar olyan díszítőelemeket használni, ame­lyeket kényszerből faragna. Vogel József munkáival több kiállítá­son bemutatkozott már. Legutóbb a taszári óvoda névadóját, a napsugarat faragta meg. A Magyar Honvédség meg­alakulásának 150. évfordulója tiszteleté­re két éve a kaposvári Keleti temetőben avatták fel az általa faragott haranglábat, a közelmúltban pedig a taszári laktanyá­ban hajtottak fejet az első, hangsebesség felett repült század előtt tisztelgő emlék­művénél. Valamennyi köztéri alkotását felaján­lásból készítette. Azt mondta: örül, hogy nemes célt szolgálhatott. Munkáiba be­lefaragta repülős-ejtőernyős emlékeit, miközben halott bajtársainak arca is megjelent előtte. Lőrincz Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom